Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-12 / 15. szám

t* »f* t f A

Ü] psag 2

Van miről tárgyalnunk Üdvözöljük a SZISZ járási konferenciáit • Van miről tárgyalnunk V Üdvözöljük a SZISZ

Alapelvek után munka

Beszélgetés ZDENO VYLE- TELlel, a SZISZ Rimaszombati (Rim. Sobota)

járási Bizottsá* gának elnökével.

— Sajnos, töbF dolog is van, ami bánt, ami lehangol, mintsem

hogy elégedettséget érezhetnék. Ezt egyébként a beszámolómban is elmondom majd. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk az utóbbi Időben nem volt előrelépés, csak éppen nem olyan ütemű a fejlődés, mint azt ml és a felettes szerveink Joggal elvárnák. Egykét konkrétum: az alapszervezetek munkájában továbbra is dívik a formalizmus, sok helyen még mindig papirizű a tevékenység. Az ifjúsági klubok munkája sokszor esetleges, a tudományos-műszaki tevékenység járási klubját ugyan sikerült megalakítanunk, úgy-ahogy berendeznünk, de itt Is még csak a számítógépes foglalkozások folynak. A felettes szerveknek is kevés bizonyítékot tudunk letenni az asztalra, mivel az ifjúsági kezdeményezés SZISZ számlájának bevezetésére már Jó ideje csak készülődünk. Örömre főleg a mezőgazdasági fiatalok és a pionírdolgozók munkája ad okot.

— Gondolom, a társadalmi munka az, ami a mezőgazdasági fiatalokat az átlag fölé emeli.

— Nemcsak ez, habár tény és való, ezien keresztül nekik is érdemeik vannak a mezőgazdasági üzemek tavalyi Jó eredményeiben. Mi nagyon jól tudjuk, hogy elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra számíthatunk akkor is, ha járásunkba érkezik az Ifjúsági kezdeményezés stafétája. De nemcsak a kétkezi munkában állnak helyt, hanem példamutatóan segítik a pionírokat Is. Tavaly Gömöralmágyon (Gemerský* Jablonec) és Rimaszécsen (Rimavská Seč) is alakultak a szövetkezeti klubokban olyan szakkörök, ahol főleg a helybeli ploníroat foglalkoztatják és szórakoztatják. A mezőgazdasági fiatalság a ZENIT mozgalomban Is jelentős húzóerőnek számít, hiszen a versenyek többségét ők szervezik, és ők is vesznek rajta részt.

— Itt kell említenünk a januárban alakult mezőgazdasági és élelmiszer- ipari komplexumot, a tíz üzem egyesülésével létrejött Rimava Agrokombiná- tot. Ez egyben a SZISZ-alapszervezetek fúzióját is jelenti? Milyen a SZISZ-ap- parátus e mamutvállalatban, melynek jelenleg több mint négyezer dolgozója van?

— Egyelőre még semmilyen, mivel •minden üzem még formailag önállóan gazdálkodik, de úgy mutatkozik, végre áprilisban kikristályosodnak a dolgok, megejtik a választásokat. Ezután szeretnénk az ifjúsági szervezetek tevéA Szocialista irfOsági Sznvctség Szlovákiai Központi Bizottságánalc lapfa

SZERKESZTOsEG: MartaooviCova 25. 819 27 Bratislava

Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE

Helyettes főszerkesztő: NESZMÉRI SÁNDOR

Telefon: főszerkesztő — 213744, 2104S43, ,

helyettes főszerkesztő — 213623. 2104341, titkárság - 2104542. 2104544, gazdasági és kaltnrális rovat — 2104546. szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540.

Kiadja a Smena Kiadóvállalat R12 84 Bratislava Pražská 11. Nyomfa a Západoslovenské tiaűiarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám. 3.

Előfizetési dif: egy évre 52 KCs, fél évre 28 KCs.

Terfeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél.

A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia B dovoz tlaCe 813 61 Bratislava. Gottwal- dovn nőm 8 őtlőn rendelhető meg.

Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem kOl* dünk vissza.

Index: 498 02

kenységét is összehangolni és részben átszervezni. Az már biztos, hogy lesz egy függetlenített elnöke a kombinát- bizottságnak, és vagy iparágak, vagy területi megoszlás szerint vonjuk össze a fiatalokat az egyes alapszervezetekbe. Az agrokombinátban minden téren nehéz az indulás, a kibontakozás, nincsenek tapasztalatok, és ez alól a szisz-munka sem kivétel.

— A kombinát ifjúsági szervezete munkájának a megszervezése tehát a közeljövőben egyik fő feladata. Ha röviden szólni kellene a további nem kevésbé fontos célokról, elsősorban mit említenél?

— Szeretnénk végre lerombolni azokat a falakat, amelyek minket az alapszervezetektől, a gazdasági vezetőket a fiataloktól oly régóta elválasztanak. Főleg az ipari üzemekhez való kölcsönös viszonyunkon kell még javítani. A fiatalság nemzeti és strukturális ösz- szetételét tekintve még körültekintőbben, differenciáltabban kell eljárnunk, és érvényt kell szerezni a SZISZ demokráciának. Lehet, mindez közhelyként hangzik, ezek csak alapelvek, a mindennapi hangyamunka váltja majd eredményekre.

Hogy nőjön a tekintélyünk ...

Az elkövetkezőkben elengedhetetlen, hogy nőjön a SZISZ tekintélye, hogy visszaszerezzük a fiatal nemzedék bizalmát a mozgalom iránt — indul beszélgetésünk GABRIELA KOSTKOVÄVAL, a SZISZ Bratislava- vidéki Járási Bizottságának elnökével. — Főleg az üzemekben dolgozó szervezeteinkre gondolok, ahol a SZISZ sokat tehet a fiatal munkásokért. Ehhez az szükséges, hogy a vállalatok vezetői és az üzemi szervezetek között meglegyen az összhang, a SZISZ üzemi bizottságainak képviselői részt vegyenek bizonyos döntéshozatalokban (lakáskérdés, üdültetés, bérezés]. A tagságnak éreznie kell, hogy a SZISZ szívén viseli gondjaikat, s igyekszik megoldást találni rájuk. A középiskolákban és szakmunkásképzőkben nagyon fontosnak tartom, hogy a pedagógiai konferenciákon képviselve legyenek a diákok is. Ezelőtt csak a szervezetért felelős tanár képviselte a SZISZ-t.

A falusi alapszervezeteink legnagyobb gondja, hogy a többi társadalmi szervezet számára a korösszetétel miatt a SZISZ nem egyenrangú partner, s ez természetesen rányomja bélyegét a tevékenységükre is. A járási nemzeti bizottsággal egyetértve arra az elhatározásra jutottunk, hogy közösen sokkal nagyobb figyelmet fogunk szentelni ezeknek a szervezeteknek, hiszen a járás taglétszámának töibb mint ötven százalékát képviselik. Rendszeresen megszervezzük a körzeti elnö'kl tanácskozásokat Szencen (Senec), Pezinokban, Malac- kyban. Eddig jórészt az íróasztal mögül irányítottuk őket. Egy másik lényeges dolog, ami nehezíti a falusi alapszervezetek működését, az a helyi nemzeti bizottságok hozzáállása. Sokszor éppen az említett szervek vezetőt nincsenek tisztában a SZISZ küldetésével, létezése értelmét egyedül az „önkéntes“ társadalmi munkában látják. Megengedik mondjuk a diszkót, ha a fiatalok elmennek Z-akcióban dolgozni. Járásunk sajátos helyzete sem kedvez a falvak SZISZ-szervezetelnek. A fiatalok jelentősebb hányada a fővárosban tanul, keresi a kenyerét. Este van, mire hazaérnek, s akkor még előfordul az is, hogy nincs egy klubhelyiségük, ahol összejöhetnének. Még egyszer hangsúlyozom, sok múlik a SZISZ és a hnb viszonyán. A jnb e téren jőval rugalmasabb, sikerült náluk elérnünk, hogy a klubok, klubhelyiségek üzemelési költségeit a népművelődési központok ős a helyi tanácsok fizessék.

— Miben tér el közelgő konferenciátok az előzőtől?

— Pontokba szedném a legjelenWisebb eltéréseket: 1. Először tartjuk — mint mindenhol — a pionírokkal közösen, így alkalom adódik a közvetlen tapasztalat- cserére. 2. Először alkalmazzuk a titkos szavazást. 3. Először lesz többesjelölés.

— Hoz szerinted a konferencia még valami radikális változást a szunnyadozó mozgalmi életbe?

— Forradalmi változásokat nem várok. Ügy vélem, még hosszabb Időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kezdeti lendületet megközelítsük.

Sok lehetőség van immár

— Hány ember nevében von majd mérleget, amikor április 14-én felolvassa a SZISZ járási konferenciájának beszámolóját? — teszem fel az első kérdést JÁN ŠIŠÄKNAK, a SZISZ Járási Bizottsága elnökének Galántán (Galan- ta).

— Pontos számot most, két héttel a konferencia előtt, természetesen nem tudok mondani, hiszen a taglétszám állandóan változik. Kiindulópontnak Január elsejét vesszük, amikor járási szervezetünknek 8247 tagja volt.

— Ez a több mint nyolcezer főt számláló tömeg mivel készül a Járási konferenciára, illetve van-e miről beszámolni?

— Erre természetesen egy-két mondatban nehéz válaszolni, sőt ha lehetne, az nagy baj lenne. Hiszen az „előkészületek“ egy járási konferenciára akkor kezdődnek, amikor az előző konferencia zárszava elhangzik. De inkább válasszuk kétfelé a kérdést. Először talán arról szólnék, hogyan készülünk, mármint a járási szervezed közvetlen a konferencia előtt. Mint ismeretes, a SZISZ KB levéllel fordult a járási és kerületi konferenciák küldötteihez, amelyben fokozott tevékenységre kéri fel őket. Ennek alapján járási bizottságunk meghirdette az aktivitás és kezdeményezés hetét. A terminus pedig április 10—14-e, tehát közvetlen a konferencia előtti hét. A határozat öt napra javasol tevékenységet minden alapszervezetnek, mégpedig úgy, hogy minden napra több választási lehetőséget kínál fel, tehát mindenütt kedvük, adottságuk és' lehetőségeik szerint választhatnak. Persze minden egyes nap tevékenységét egy gondolat, pontosabban munkánk egy területe jellemzi. Az első nap például a környezetvédelem és -alakítás, valamint a szolidaritási alap támogatását szolgálja majd. Ennek sok formája lehet. Részt vehetnek a SZISZ tagjai a Nemzeti Front tavaszi műszakjaiban, de csinosíthatják munkahelyük, iskolájuk környezetét, parkjait, fákat, bokrokat ültethetnek, gyűjthetnek hulladékanyagokat, vagy szervezhetnek szolidaritási bazárokat, a munkával vagy elárusítással szerzett pénzt pedig elküldik a szolidaritási alapra. Lesz olyan nap, amelyet a sport- és kulturális munka jellemez majd, egy másik napon a píonírszervezet munkája kerül előtérbe. Megemlékezünk a VIT- -ekről, az utolsó „aktivitási“ nap programját pedig minden alapszervezet saját belátása szerint alakítja. A járási konferencia, megítélésünk szerint, fontos esemény, s ml lényegében azt szeretnénk ezzel az aktivitási héttel elérni, hogy ne csak a küldöttek számára legyen a konferencia fontos, hanem az egész járáS fiatalságának jelentsen valamit. Érezzék meg, hogy ez a hét más, mint a többi. Hogy az eredmény milyen lesz, arról csak utána tudok majd beszélni. Ha eljön a konferenciára, megmondom. A kérdés másik fele: mint mondtam, az az időszak, amelyről a konferencián beszámolok, akkor kezdődött, amikor az előző járási konferencia befejeződött, és mivel munkánk nagyon széles területet ölel fel, nem tudok itt néhány perc alatt mindenről beszélni. Annyit mondhatok, érzésem szerint nem kell majd pirulni a számadáskor.

— Legalább egy területről beszéljen konkrétan.

— Vegyük például az Ifjúsági építkezéseket. Nem mintha csak ezzel tudnánk „dicsekedni“, csak éppen most ez jutott az eszembe. Fiataljaink a most elmúló időszakban sok építkezésen hasznosították tudásukat, tenniakarásu- kat. Sokszor olyan helyzetben, amikor „égett a ház“, és menteni kellett a

menthetőt. Olyankor leginkább a fiatalok lendítik ki a kátyúból az elmaradott építkezést. Voltak azonban olyan építkezések, amelyeken a munka oroszlánrészét éppen a fiatalok vállalták. Például a galántai sportcsarnokot ifjúsági építkezésnek nyilvánítottuk, és becsülettel, időben üzembe helyeztük. Ifjúsági építkezés volt Vágkirályfán (Krá- lová nad Váhom) az ifjúsági klub is meg az ökoklub, valamint az ifjúsági park Vágsellyén (Sala nad Váhomj. De hogy egy kissé a jövőbe is tekintsünk, hadfi mondjam el, hogy az Életfa mozgalom keretében közhasznú és környezetvédelmi megmozdulásra készülünk most tavasszal. A Diószeg (Sládkovičovo) melletti termálfürdőt körülvevő Vince-erdő kitisztítására készülünk. A fürdőt tavaly adták át, és környéke még nem olyan, amilyennek szeretnénk. Ezért besegítenek a fiatalok. No de erről majd a következő konferencia előtt beszélgethetünk bővebben.

Üj munkamódszerekkel

A SZISZ Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának elnöke, LADISLAV KOVÁCS mérnSk igen elfoglalt ember. Folyik a készülődés a járási konferenciára, amelyen maga a központi bizottság elnöke, Vasil Moho- rlta is jelen lesz. Igyekeznek hát mindent a legszínvonalasabban előkészíteni.

— Mit gondolsz, miért éppen a ti konferenciátokat látogatja meg a központi bizottság elnöke?

— Fogalmam sincs, talán a véletlen müve.

— Miben nyilvánul meg nálatok az az

új munkamódszer, amelyet ti is bevezettek? ,

— Már most a konferenciára készülődve is eszerint dolgozunk. A küldöttek még a konferencia előtt megkapták az elmúlt időszak tevékenységét taglaló beszámolónkat és a jövőre vonatkozó terveinket, otthon nyugodtan áttanulmányozhatták, feljegyezhették észrevételeiket, s a vitában jobban hozzá tudnak majd szólni, illetve bekapcsolódhatnak azokba a vitafórumokba, amelyeket a konferencián alakítunk ki. összesen ötöt. Három a SZISZ tevékenységével lesz kapcsolatos, kettő a plo- nírszervezetévBl. Az új munkastílus jegyében konkrétabban foglalkozunk majd a fiatalok lakáshelyzetével, eddig csupán teo- retlzéltunk. Bár meg kell hagyni, a fiatalok lakáskérdése Itt nem olyan kritikus, mint mondjuk a fővárosban, de azért akad tennivalónk. Színvonalasabbá tesszük a járási bizottság munkáját, hogy ezáltal az alapszervezetek tevékenysége Is javuljon. Meg kell újítanunk az Instruktorok munkáját Is, mert bár egy időben látogatták az alapszervezeteket, vajmi kevés eredményt értek el.

— Mivel magyarázod azt, hogy a fiatalok jelentős része elveszítette a SZISZ- szel szemben táplált bizalmát, alábbhagyott a lelkesedésük, nem nagyon vonzza őket a szervezeti élet?

— Az alapvető okokat abban látom, hogy a múltban direktívákkal, utasítások formájában igyekeztünk irányítani az alapszervezetek tevékenységét, másrészt a szülők is ludasak, mert elkényeztetik, anyagi javakkal halmozzák el csemetéiket, így azok passzívakká válnak más társadalmi értékekkel szemben. Kialakult egy olyan fásult álláspont, hogy „hagyjatok engem békén, semmi szükségem a SZISZ-re, semmit nem várok tőle, hát az se várjon tőlem“. Nem tanítjuk a fiatalokat a szerénységre.

— Ezzel függ össze az is, hogy kevés az optimista fiatal?

— Társadalmi rendszerektől függetlenül ugyanez tapasztalható az egész világon. Hiba csúszott a nevelésbe.

— Hogyan lehet tétlenségükből felrázni az alapszervezeteket?

— A bizottságok nagyobb hozzáértésére és odaadására van szükség, s olyan attraktív programokra, amelyek vonzzák a fiatalokat.

Az oldal anyagát Irta: D. Kovács József, Horváth Rezsó és Polgári László.

Van miről tárgyalnunk A Üdvözöljük a SZISZ járási konferenciáit A Van miről tárgyal