Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-29 / 13. szám

Ä SZISZ prograpitervezelß Programunk: átalakítás és demokratizálás Itt van a ml hazánk, az otthonunk. Ke­vés olyan szó van, amely annyira kftzell szívünknek, mint az otthon. Ezért Is akar­juk, hogy tessék nekünk Itthon, jól él­jünk Itt. S mint a fiatalok és pionírok hárommilliós szervezetének, nekünk Is van erről mit mondanunk. És ez a joga meg­van minden fiatalnak. Fiatalok vagyunk. Társadalmunk átalakí­tása és demokratlzálésa alatt növekszünk fel, és lépünk ki az életbe. Nem Igaz, hogy nem tudjuk, mit akarunk, hogy kö­zömbösek és kényelmesek vagyunk, hogy belőlünk hiányzik azoiknak a nemzedékek­nek az ereje és lelkesedése, amelyek ki­harcolták. és lerakták szocialista mánk alapjait. Tiszteljük nemzeteink forradalmi hagyományait és az önálló csehszlovák állam haladó hagyományait. Ezeket sze­retnénk folytatni. A dolgozó nép 1948 februárjában aratott győzelme óta az ifjúsági szervezet — ha­sonlóan, mint egész társadalmunk — több változáson ment keresztül. Megváltozott a világ, megváltozott köztársaságunk, meg­változott az ember, aki Itt él. Az előző nemzedékek nem egy kemény próbát áll­tak ki, nem egy bonyolult helyzetet kel­lett megoldaniuk. Közben tévedések is vol­tak, hibákat Is elkövettek, de a cél vál­tozatlan maradt. Gazdaságilag erős, kul­turálisan fejlett szocialista országot kiépí­teni. Olyan társadalmat, amely minden be­csületesen dolgozó embernek lehetővé te­szi szükségletei és érdekel kielégítését, teljes kibontakozását és képességei érvé­nyesítését. Az átalakítás és a demokratizálódás most lehetőséget kínál arra, hogy lépéseket te­gyünk a célok elérése felé. Éppen ezért programunk az átalakítás és a demokrati­zálás. Tudjuk, hogy Igényes feladatot vál­lalunk magunkra. Semmivel sem könnyeb­bet, mint amilyeneket elődeink oldottak meg. Meggyőződésünk, hogy hozzájárulha­tunk a szocializmus értékelnek megújítá­sához és elmélyítéséhez. Ahhoz, hogy mi­lyen lesz társadalmunk a második és har­madik évezred fordulóján. Tudjuk, hogy sok munka vár ránk. Sok mindent kell megváltoztatni. Gyakorta nem lesz ez kellemes vagy fájdalommentes Évek során megkövesült sztereotípiákba ütkö­zünk majd. Meg kell küzdenünk a gon­dolkodásban és tettekben fellelhető ne­hézkességgel, a bürokráciával, az akadá­lyokkal, amelyeket azok az emberek emel­nek utunkba, akik nem értik az átalakí­tás lényegét, akik félnek a forradalmi Változásoktól, a társadalom élősködői. A népgazdaság reformja nélkül nem lesz Jobb sorsunk, Oj gazdasági szerkezetet a- karunk kiépíteni. El kell távolltanunk a tudományos-műszak! fejlesztés érvényre juttatásának akadályait. Haladásunk aka­dálya, hogy nálunk pazarolják a fűtőanya­got, az energiát, a nyersanyagokat, de az emberek kezdeményezését is. ötleteinket gyakran már előre elvetik. Azok, akiknek előterjesztjük őket, sok esetben el sem olvassák, mert nem értenek hozzá, vagy irlgyUk a lehetséges sikert. így járt több újítási Javaslat, amelyet barátaink, munka­társaink benyújtottak A javadalmazási rendszert sok munkahelyen igazságtalan­nak tartjuk. A lelkiismeretes és jó minő­ségű munkáért ugyanis nem adható kisebb fizetés csak azért, mert kisebb valakinek a gyakorlata. Tudomásunk van arról ts, hogy sok középiskolát vagy főiskolát vég­zett fiatal végez képesítésének nem meg­felelő' munkát Találkozunk a protekcló-_ val, a korrupcióval, a funkcióval való’ visszaéléssel. Elégedetlenek vagyunk a ke­reskedelem és a szolgáltatások színvonalá­val, s ez nemcsak az árukínálatra vonat­kozik, hanem az árakra is. Lakáshoz jut­ni sokunk számára bonyolult probléma. Évekig figyelembe sem vettük a szabad­idő célszerű eltöltésének szükségletét. Né­hány korfársunk éppen ezért került ne­gatív hatások alá. Nem volt és nem lehet közömbös számunkra, hány bűntettet kö­vetnek el a fiatalok Nem lehet közömbös sem az alkoholizmus, sem a toxikománia. Bírálni könnyű. Elismerjük, hogy sok mindenért, amivel nem értünk egyet, bi­zonyos mértékig ml is felelősek vagyunk. A Szocialista Ifjúsági Szövetség megala­kulása — 1970-ben alakuló konferenclája — óta nem dolgozott és hatott úgy. aho­gyan dolgozhatott és hathatott volna, A ml tevékenységünk Is sok helyen volt — s részben még ma Is — formális A különböző kimutatásokban húzgált vonalak számában versenyeztünk. Arra törekedtünk, hogy a fiatalok szervezettsége a SZlSZ-ben százszázalékos legyen, mert ez így Illik, mert ez valamikor még jól jöhet. Sze­retnénk minél nagyobb tömegbázisú szer­vezet lenni, mert csak így nőhet a tekin télyünk. De nem történhet mindez „önkén­tesen kötelező“ alapon, vagy utasításban adott létszám szerint. A fiatalokat csak a sokrétű, vonzó munka vonzza. Minden jó ötletet, tervet gyorsan, következetesen kell megvalősttanl. Igényesebbnek kell lennünk önmagunkkal és a körülöttünk élőkkel szemben. Visszatérünk a lenini hagyatékhoz: A kommunizmust tanulni kelll Nem jelenti ez, hogy elég csak jól tanulni az iskolá­ban. Meg kell ismerni a történelmet, ha­zánkat, a világot magunk körül. De azt Is, hogy becsületesen kell dolgozni, a mun­káról és a munkában gondolkozni. Tanul­ni kell szervezni és Irányítani, de egy­mást segíteni Is. Kölcsönösem megbízhatóvá válni. Igyekezzünk az emberben mindig és mindenekelőtt a benne lévő jót megtalál­ni, hiszen mindenki más közülünk. Ezt Is respektálni kell. A jó ember! kapcsolat­alakítást Is tanulni kell. S ez legjobban a fiatalok kollektívájában, a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetében megy. A Szocialista Ifjúsági Szövetség munká­ját elsősorban az alapszervezetek aktivi­tása minősíti. Az alapszervezeteknek ki kell használniuk minden jogukat. Tagjaik érdeklődése és szükségletei szerint kell kifejteniük tevékenységüket. Közben a hoz­zájuk legközelebb álló kezdeményezést, te­vékenységi formát választhatják. Azt az elvet valljuk, hogy a fiatalok minden olyan érdeke, amely nem áll ellentétben a szo­cializmussal, a mi szervezetünk érdeke is. Keresni, próbálkozni, kísérletezni kell. Meg kell tanulnunk meghallgatni és méltányol­ni a másik véleményét, mégha nem értünk is vele egyet. Teljesen nyíltan kell be­szélnünk egymással, s erre a legjobb al­kalom a tagsági gyűlés. Mindannyiszor ö«z- sze kell Jönnünk, ha úgy érezzük, át kell gondolnunk, el kell dönteni vagy meg kell oldani valamit. Az alapszervezeteknek szin­tén érvényesíteniük kell jogaikat a gaz­dálkodás terén. Ki kell használniuk a szo­cialista vállalkozás új formált. Aki nem lusta, az kereshet, és járhat kirándulni, bálokat, sportvetélkedőket rendezhet. Az alapszervezetekben megválasztjuk tisztségviselőinket. Olyanokat válasszunk ki, akiknek természetes tekintélyük van. Az ügyért égő, áldozatkész, becsületes, következetes, bátor embereket. S ha töb­ben lesznek, döntsön a demokratikus több­ség, akár titkos szavazással. A S2ISZ-funk- cionárlusoknak minden szinten kötelessé­gük következetesen védeni azok érdekelt, akik ő'ket bizalmukkal megajándékozták. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy nekik Is szükségük van támogatá­sunkra és aktivitásunkra. Szervezetünk te­vékenységének alakításában pedig részt ve­hetünk a konferenciákra ^ kongresszu­sokra megválasztott küldötteink közvetíté­sével. Személyes alkalom erre a nyilvá­nos gyűlés és vita. És van saját sajtónk. Együttműködünk más tömegtájékoztatás! eszközökkel. Elég sok lehetőség van arra, hogy elmondjuk, véleményünket, tervein­ket, munkánk eredményeit a többi fiatal­nak és a közvéleménynek. Ha kezdeményezőbben akarunk dönteni társadalmi kérdésekben, mindenekelőtt sa­ját szervezetünk életéről kell tudnunk dön­teni. Ezért csak olyan programot szabad elfogadnunk, amely konkrétan a fiatalok életével és munkájával kapcsolatos prob­lémákat oldja meg. Mindannyian tagjai voltunk a SZISZ Pio­nírszervezetének, de hányán térnek vissza közülünk később a pionírokhoz?! Elenged­hetetlenül fontos a gyermekekkel való munkára áldozatkész plonírvezetöket meg­nyerni. Végre el kell érni, hogy méltá­nyosan jutalmazzák azok munj^ját, akik szabadidejüket áldozva a legifjabb nem­zedéket nevelik, hiszen éppen pionírkor­ban kezd kialakulni a fiatal viszonya a társadalomhoz. Megérkezünk a középiskolába, a szak- tanintézetbe. Radim bemutatja nekünk a Szocialista Ifjúsági Szövetséget, annak te­vékenységét és céljait. A középiskolában, a szaktanlntézetben töltjük életünk néhány évét. Együtt kell eldöntenünk, milyenek le­gyenek ezek az évek. Jogunk van ezért mindenütt ott lennünk, ahol rólunk van szó. Képtelenség, hogy egy-egy Iskola, diák­otthon vezetősége a ml problémáinkat nél­külünk oldja meg. Az Iskola vagy szaktan­intézeti csúcsszerv elnökének aktív rész­vételét a pedagógiai tanácsülésen nemhogy szélsőségnek tartjuk, hanem éppen termé­szetesnek, az Iskolai vezetés viszonya meg­nyilvánulásának szervezetünkhöz. Szüksé­günk van a tanárok és nevelők megérté­sére, támogatására. Ugyanakkor nem sza­bad érzéketlenül beleavatkozniuk az Ifjú­sági szervezet munkájába. Ugyanez vonat­kozik a felsőoktatási Intézményekre Is. Az Ifjúsági szervezet képviselőinek Itt Is ak­tívan részt kell venniük a dékán és rektor kollégiumának tanácskozásain, hogy ott Is elhangozzanak a ml véleményeink az ok­tatásról és szervezettségéről, a főiskolai diákotthonok életéről, a menzákról. Köve­teljük meg az Iskolai szervekben bennün­ket képviselőktől, hogy rendszeresen szá­moljanak be munkájukról. A kari alap­szervezeteknek sokkal önállóbban és kez­deményezőbben kell dolgozniuk ezután. A tanulás egyszer véget ér, munkába lépünk. Minden alapszervezetnek áttekinté­sének kell lennie a munkahelyére felvett fiatal emberekről. Meg kell Ismertetnie vele a tevékenységét. Meg kell liérdeznl, hogy akar bekapcsolódni a SZISZ-munká- ba. S azt Is meg kell kérdezni, hogy a képesítésének megfelelő beosztásba ló- pett-e be. A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek az üzemekben és a termelőszövetkezetekben a fiatalok véleményét és szükségleteit kell érvényesítenie. Feltétlenül szükséges hát, hogy megfelelő képviseletünk legyen a munkakollektivák soraiban, hogy tagsá­gunk a választásoknál ne legyen hátrányos helyzetben csak azért, mert kevesebb a gyakorlata, mint a régi munkásoknak. If­júsági bizottságokat alapítunk az állami vállalatokban, hogy egyenjogú partneri vi­szonyban a vezetőséggel oldjuk meg a fia­talok munkaügyi, szociális problémáit a gazdálkodás új feltételei közt. Ne tiszte­letbeli vendégnek hívjuk meg a vállalat ve2»tőit tanácskozásainkra, hanem hogy vl- j tázzunk velük észrevételeinkről és javas­latainkról. A benyújtott Javaslatokra kőnk- : rét választ kell kérnünk, megoldást, s el- j lenőrlznl kell annak folyamatos teljesíté­sét. Munkakezdeményezések sorát bontakoz­tattuk ki. Mindenekelőtt a minőségükre és gazdasági hasznosságukra kell odafigyel­nünk, hogy a fiatalok aktivitása ne azokat a termeléskieséseket pótolja, amelyeket a vezető dolgozók hibái és tévedései vagy a szállítói-megrendelői kapcsolatok fegyel­mezetlenségei okoztak. Nem akarjuk, hogy a tervet túlórázással kelljen teljesíteni. Azt akarjuk, hogy az Ifjúsági munkakol- lektlvák és szocialista brigádok az önel­számolás elvei szerint dolgozzanak, kor­szerű munka- és javadalmazási tormákat érvényesítenek. Segíteni fogunk a megen­gedetten felüli raktárkészletek csökkenté­sében. Az Ifjúsági Fényszóró nemcsak a lógásra, rendetlenségre vet majd fényt, hanem elsősorban a rossz minőségre, az Innováció hiányára, a világszínvonaltól va­ló jelentős technológiai elmaradottságra. Ifjúsági építkezéseken dolgozunk, az or­szágosaktól kezdve, a kerületekig, járásia­kig, helyiekig. Ezekre szükség van, és aktivitásunk névjegyei Is. A jövőben Irá­nyuljon ez a kezdeményezés fiatal csalá­dok elhelyezését segítő lakásfelújításokra. Ifjúsági és gyermekintézmények építésére, klubokra, klubhelyiségekre, anyagi befek­tetést nem Igénylő sportpályákra. KI más birkőzJiatna meg a tudományos­műszaki fejlesztés feladataival, ha nem ml. Érvényesíteni akarjuk tehetségünket, ku­tatóvágyunkat, képzeletünket, találmánya­inkat, a dolgok lényegét akarjuk feltárni. Itt vannak ZENIT ügyességi versenyeink, a középiskolások szakmai versenyei, a diákköri tudományos verseny, a szakmai és művészi tevékenység, a fiatal termé­szettudósok és technikusok állomásai, az Ifjúsági tudományos-műszaki- klubok. Az Ifjúsági kezdeményezés számlájáról már húsz százalék bennünket Illet meg. A kis vízierőművek építésével kipróbálhatjuk az Igényesebb technikai és szervezőmunkát. A SZISZ Zenit-centruma zöld utat ad azok­nak az ötleteknek, találmányoknak és újí­tási javaslatoknak, amelyeket a fiatalok eddig nem tudtak vagy nem bírtak elis­mertetni. Azt akarjuk, hogy ezek a kezde­ményezések az alapszervezetek életének mindennapi részévé váljanak a vállalatok­ban, üzemekben, szövetkezetekben, intéz­ményekben, Iskolákban és lakóhelyeken. Nem mindegy számunkra, milyen kör­nyezetben élünk. Ezért keltettük új életre a Brontosaurust, ezért ültettük el az Élet­fát. A „vad“ szemétdombok eltakarításá­ról, a pusztuló erdők felújításáról napja­inkban azonban már át kell térnünk a levegőt, vizeket és földeket szennyező és elértéktelenítő fő források határozott fel­számolására. önmagunkat és a felnőtteket Is meg kell tanítanunk a természetet sze­rető gondolkodásra. A természeti környe­zet ugyanis pótolhatatlan. Egyszer át kell adnunk a következő nemzedékeknek. S amit ma elhanyagolunk, az a jövőben több­szörösen megnövekedett károkban mutat­kozhat meg. Nem lehet közömbös számunkra munka­környezetünk sem. A tisztaság és rend a munkahelyen, a gyárcsarnokban vagy az Iskolában nem maradhat örök teljesítetlen kívánság. Lehetőség, tennivaló valóban akad bő­ven. Nem akarjuk, hogy mindenki min­denbe bekapcsolódjék, ahogy az a múlt­ban volt. Elég kiválasztani egy valamit, de azt lelkiismeretesen kell csinálni. A pon­toktól és a vonalkáktól vissza kell térni az eredményekhez. Ezt fejezi ki a MÉ­TA 90 kezdeményezés Is. A kolllektlv e- redményeket aszerint értékeljük, valóban mindenki beleadott-e mindent a munkába, teljesítette-e azt, amire képességeiből telt. Tárgyalni fogunk az iskolák, üzemek ve­zetőivel és további {Jartnerelnkkel avégett, hogy a fiatalok számára kiirt versenyek feltételei közt ne szerepeljen a szervezett­ségi százalék a SZISZ-ben, további társa­dalmi szervezetekben, a bélyegek átlag­árának javulása vagy a társadalmi mun­kában ledolgozott órák száma. Ha aktívan részt akarunk venni orszá- gimk Igazgatásában, sokat kell tudnunk. Értenünk, kell, ml történik körülöttünk. Magyarázatot kell kapnunk arra, amit még nem Ismerünk, ami még nem világos szá­munkra. Ehhez hozzásegíthet bennünket a SZISZ politikai oktatása. Az ajánlott té­mák sokasága lehetővé teszi, hogy olyat válasszunk ki, amely a legjobban érdekel bennünket, amely éppen Időszerű. Ennek szellemében fordulunk majd a pártszer­vekhez, a Nemzeti Frontba tömörülő tö­megszervezetekhez, a nemzeti bizottságok­hoz, a kulturális és más Intézményekhez, hogy valóban szakemberek járjanak kö­zénk, tisztségviselők, lektorok, akik nem nekünk, hanem velünk fognak beszélni. A jelenben élünk. Változtatni és építe­ni akarunk, de nem egy szép zöld réten látunk munkához. Itt vannak az előttünk járt nemzedékek tapasztalatai, ök előttünk harcoltak a haladásért és a szocializmu­sért. Igyekezzünk minél többet megtudni tőlük. Erre szolgál például a Források kezdeményezés. Múltunk nem lehet kö­zömbös számunkra, mert belőle nőtt ki a jelenünk és a jövőnk. Szóra koaii Is akarunk. Zenét hallgatni, amely tetszik nekünk. A mozgás szerel­mesei vagyunk, az újszerű sportok ked­velői. Időben felfedezni és támogatni ai ! új irányzatokat a kultúrában, a müvésze- I lekben, az esztétikában, a mozgásban és ! a sportban, sokkal nagyobb mértékben fl- j gyein! a kisgyermekes családok Ilyen lehe- I tőségeinek megteremtésére — ezek a ml I szervezetünk feladatai. Arra törekszünk, ; hogy ezt az Igyekezetei méltányolják mlnd- I azok, akiknek velünk együtt feladata a fiatalok szabadidejével való törődés, a ! szükséges — anyagi, szervezési, káder — i háttér bebiztosítása. Jelentősen növelni I kell a szakklubok számát, valóban vonzó programokkal, s majd ml Is Igyekezni fo- ! gunk. Példát szolgáltathatnak a SZISZ tf­; jüságl ügynöksége, a M-ART által alapl­I tott szabadidőközpontok. • Nem érthetünk egyet azzal, hogy az űj I gazdasági feltételek közt a nyereségkOz­i pontúsá'g a fiatalok életkörülményeinek ro­! vására menjen. Harcot hirdetünk azért, i hogy a meglévő létesítményeket a fiata­1 lók az eddiginél nagyobb mértékben hasz­I nálhassék ki, méghozzá anyagilag elérhe­tő feltételek mellett. Az Iskola nem lehet például csak a tanítás helyszíne, kell, hogy a miénk legyen csengetés után is. Azt akarjuk, hogy a tornaterem bennünket szol­gáljon, ne a kiváltságos sportolöknak ég­jen benne a villany késő estig. A díszter­mekben kulturális műsorokat szervezhes­sünk. A laboratóriumokat és műhelyeket változtassuk első kísérleteink színhelyévé. Szívesen Ismerkedünk hazánkkal és az Idegen országokkal. Az utazás a fiatalok életstílusának tartozéka. Van saját utazási Irodánk, a SZISZ Ifjúsági Utazási Irodája (CKM). Fejlesztjük a baráti kapcsolatokat. Több egyenes kapcsolatot teremtünk olyan partnerekkel, akikkel a tanulmányi szak vagy munkaterület köt össze bennOn- ke. A Szocialista Ifjúsági Szövetség lénye­gesen bővítette a devizamentes utazások számát a fiatalok részére, nemzetközi épí­tőtáborba vagy szakmai gyakorlatra küldi ki tagjait. Azt akarjuk, hogy az utazás a fiatalok széles köre számára lehetővé váljon. A fiataloknak utazniuk kell, és ml ezt támogatni fogjijik. Nem kevésbé fontos, hogy szervezetünk védje és érvényre juttassa tagjai és álta­lában a fiatalok szociális-gazdasági érde­kelt és szükségleteit. Mint a Nemzeti Front egyik legnagyobtj tömegbázisú szervezeté­nek, jogunk van erre. Ezért aktívan részt veszünk a gyermekekről és ifjúságról va­ló komplex gondoskodási állami program előkészítésében. Jobban használjuk ki a fiatal képvise­lőket! Hogy szakavatottan juttassák ér­vényre a fiatalok érdekelt és szükségleteit. Gondosan válasszuk ki képviselőjelöltjein­ket. Lehetetlen, hogy mint a múltban, az utolsó pillanatig keressük azt a fiatalt, akinek adatai végre belliének a képviselő- testület életkorszerkezetébe. A fiatal kép­viselőket gyakrabban kell meghívni a SZISZ-szervek és -szervezetek üléseire. Hogy Ismerjék meg a fiatalok véleményét és problémáit. Erre továbbra Is a fiatal képviselők aktivált fogjuk kihasználni, a- melyeket a különböző szintű SZISZ-szer- vezetek mellett alapítunk meg. Egyetlen társadalmi szervezetként java- eolhatunk tagjaink közül tagjelölteket a CSKP-ba. Ezeknek a legjobbaknak kell len­niük közülünk. Azt akarjuk, hogy mint fia­tal párttagokat konkrét feladattal a Szo­cialista Ifjúsági Szövetségben bízzák meg őket. Mindazt, amit akarunk, amiről beszélünk, amit elérni szeretnénk, nem valósíthatjuk meg a pártszervek támogatása nélkül, az állami szervekkel, a Nemzeti Front szer­veivel és szervezeteivel való együttműkö­dés nélkül. Az átalakítás és demokratizá­lás sikere egységes, összehangolt fellépést követel meg. Az erők és eszközök egyesí­tését. Készek vagyunk bizonyítani, hogy a bi­zalmat és a támogatást megérdemeljük. A szocializmust akarjuk építeni, fejleszteni és védeni. Ez az ország az otthonunk Éa nekünk valóban nem mindegy, milyen lesz. Teljes komolysággal és felelősséggel mond­juk ezt. Minden fiatal ember helyett Is, aki úgy dönt, hogy velünk tart, a Szocia­lista Ifjúsági Szövetséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents