Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-29 / 13. szám
Elcsépelt jelmondat Is lehetne a cím, ha úgy tetszik, frázis, mint minden Igazság, amelyet agyonhangoztatunk, tartalmára viszont kevésbé figyelünk. Szükség van az Ifjúságra az átépítés és a demokratizálódás folyamatában — bővítjük mostanság egyre gyakrabban a mondatot, miközben a legtöbben el sem gondolkodnak a mondat Igazán. Elég nehéz lenne persze röviden és egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, ml is Igazából a mondat lényege, hiszen akkor újra kellene magyarázni az egész átalakítás lényegét, a demokratizálódás útjait, s szinte receptsze- rűen végigmondani az eszközöket és a módszereket. Márpedig Ilyenek nincsenek, ezt vezető politikusaink, de kiváló tudósaink Is egyként vallják, s a gorbacsovl új módon gondolkodás óta mind hazai, mind nemzetközi viszonylatokban tapasztalhatjuk is. Egyrészt azt, hogy minden országban saját utakat kell találni a haladáshoz, merthogy mindenütt mások a gazdasági, a társadalmi-politikai és a történelmi feltételek, másrészt pedig az, hogy az új gondolkodásmód — amely a nyíltságon, a tények reális és őszinte feltárásán és közzétételén alapszik — nehezen tör utat magának az évtizedeken keresztül felgyülemlett tapasztalatok miatt, amelyek mára nagyfokú bizalmatlanságot szültek. Mégis — vagy éppen ezért — ezekben a régiókban kell keresni a választ, mert abban rejlik az Ifjúság fontos szerepe az átalakításban és a demokratizálási folyamatban, hogy őket kevésbé mételyezte meg a múlt, nyitott lelkűk mentes a bizalmatlanságtól, s szinte ősi ösztönnel ragaszkodnak az egyenjogúsághoz és az egyenrangúsághoz. őket tehát nem kell megtanítani új módon gondolkodni, teljes energiájukat arra összpontosíthatják, hogy formálói legyenek a politikának, részesei a gazdasági tervezési folyamatoknak, megvalósítói és ellenőrei a közösen kialakított céloknak és feladatoknak. Tulajdonképpen csak arra van szükség, hogy a felnőttek társadalma, mindenekelőtt a különböző funkciókat betöltő. Idősebb nemzedékhez tartozó vezetők elfogadják az Ifjúságnak ezt a szerepét, s a címben is leírt elvhez tartva magukat, alkotói és cselekvési teret nyissanak számukra. Az Ifjúságnak e felvázolt szerepét — akár küldetésnek is lehetne nevezni — mind jobban értékeli és kidomborítja kormányzatunk, szinte biztatva minderre az Irányítás alacsonyabb szintű láncszemeit is. Ladislav Adamec, a szövetségi kormányfő nemrégiben kijelentette, hogy munkamódszereik közé fog tartozni az Ifjúsággal való rendszeres találkozás, konzultációk, s íme, március idusán Szlovákia fővárosában találkozott az SZSZK kormánya és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának Titkársága, hogy megtárgyalják a legfontosabb teendőket, amelyek az országrész előtt állnak, részben pedig tanácskozzanak azokról a feladatokról, amelye.ket a SZISZ célul tűzött tagsága elé, s megvitassanak néhány olyan kérdést is, amely általában foglalkoztatja az Ifjúságot. A találkozó kapcsán azonban azt is el kell mondani, hogy nem ez volt az első, így bizonyos értelemben értékelő ülésnek is mondható ez a mostani. Korábban, 1985- ben és 1987-ben volt hasonló közös tanácskozás, s most mindkét fél örömmel A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Kőzpooti Bizottságának lapja SZERKESZTOsEG: MartanoviCova 2S. 819 27 Bratislava Főszerkesztő; CSTKMAK IMRE HelvPtfes főszerkesztő: NESZ^tERI SAVOOR Telefon: tőszerkesztő — 213744, 2104S43, helyettes főszerkesztő — 213623, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és kulturális rovat — 2104546. szervezeti éiet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat 812 84 Bratislava Pralská 11 Nyomja a Západoslovenské tlačiarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCs, fél évre 26 KCs. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Előfizethető mindeo postahivatalnál vagy kézbesítőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tIaCe 813 61 Bratislava. Gottwal- dovo nám 6 útjáo rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzOnb meg és nem küldünk vissza. Index: 498 02 Szükség van az ifjúságra állapíthatta meg, hogy az előbbi határozatok közül többet sikeresen megvalósítottak már, olyannyira, hogy a fiatalok már élvezik Is a különböző létesítmények nyújtotta lehetőségeket, több korábbi határozat pedig a teljesítés stádiumában van. Ez többek között azért is megnyugtató érzés, mert a határozatok nemcsak a fiatalokat kötelezték különböző feladatok elvégzésére, hanem több minisztériumnak is egészen konkrét dolgokat kellett bebiztosítania az ifjúság számára. S mert mindenki komolyan vette kötelezettségeit, remény van arra, hogy a mostani tanácskozás záródokumentuma sem marad szóhalmaz, s a legközelebbi találkozón újra a teljesített feladatok soráról számolhatnak be egymásnak a tárgyaló felek. Az elmúlt Időszak sikerei között értékelték a fővárosban felépített Impozáns új Klement Gottwald Ifjúsági és Pionír- házat, amely valóban nagy lehetőségeket biztosít a fiatalok legkülönbözőbb igényelnek a kielégítésére is, továbbá kiemelték, hogy sikerült megmenteni a Čierny Balog-i erdei vasutat. Kevesebb szó esett arról, hogy az elmúlt évek során egy viszonylag jól felszerelt ifjúsági klubhálózatot sikerült kialakítani, s az egyes klubok felszereltsége is kezdi megközelíteni az igényeket. Ennek talán az az oka, hogy a SZISZ SZKB szervei sem Igazán elégedettek még ezeknek a kluboknak a működésével, s a legtöbb — bár jól dolgozik — a járási módszertani klub szerepét sem nagyon tudja betölteni. A korábbi tanácskozások határozatait értékelve kritikusan kellett szólniuk a tárgyaló feleknek arról, hogy a diákotthonok és munkásszállók önkormányzati rendszere nem az elképzelések szerint alakult, sok helyütt meg sem alakult, jó néhánynak a működése teljesen formális, de még a jól dolgozók esetében sem lehet teljes az elégedettség, tudniillik nem mindig a legjobb az önkormányzatok és az illető Intézmények vezetői közöitt a viszony, márpedig e munka kiteljesedéséhez Összhangra van szükség. Kritikusan értékelte a kormány és a SZISZ SZKB Titkársága az Ifjúság és az ifjúsági mozgalom kutatásainak eddigi eredményeit is, illetve azoknak az intézményeknek az együttműködését, amelyek e kutatásokkal meg voltak bízva. Hasonlóan gondot okoz további pionírtáborok létesítése, de az iskolák épületének, a sportcsarnokoknak a kihasználtsága sem javult az elmúlt időszakban olyan ütemben, ahogy azt a kormányzat igényelte és a SZISZ-szervek szorgalmazták. Az elkövetkező Időszak feladatait taglalva nagy figyelmet szenteltek a SZISZ tekintélyének olyan megfontolásból, hogy tömegszervezeti szinten ennek a szövetségnek kell képviselnie az egész ifjúságot, ugyanakkor neki kell új, látványos és vonzó formákkal ösztönözni az egész ifjúságot — tehát a nem SZISZ-tagokat is — arra, hogy minél nagyobb arányban bekapcsolódjanak a társadalom fontos feladatainak teljesítésébe, hogy energiájukat, fiatalos lendületüket az átalakítási folyamatok és a demokratizálás szolgálatába állítsák. Ezért Is hívták fel a miniszterek, a központi államhatalmi szervek vezetőinek, a nemzeti bizottságok Irányítől- nak, az üzemek és Iskolák Igazgatóinak a figyelmét arra, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelemmel, differenciáltabban és megértéssel kezeljék az ifjúsági kezdeményezéseket, s döntéseikbe minden esetben vonják be a SZISZ-szervek és -szervezetek vezetőit, vegyék figyelembe azok véleményét, állásfoglalásait. Mint korábban szövetségi szinten, most szlovákiai viszonylatban is leszögezte a kormány, hogy támogatja a SZISZ kezdeményezését a gazdasági tevékenység kibővítésére, mindenekelőtt az önelszámolási rendszer szerint dolgozó kutatói-termelői egységek létrehozását. Fontos dokumentum van előkészületben: az ifjú nemzedékről való állami gondoskodás programja. As elképzelések szerint a program része lesz az Igazságos bérezés megoldásának tervezete, a szakmai képzés és átképzés lehetőségeinek bővítése, a lakáskérdés megoldásának feltételei és további szociális problémák, amelyekről az Ifjúság a nemrég lezajlott évzáró taggyűléseken is beszélt. E kérdésekkel kapcsolatban a SZISZ SZKB Titkársága már most Is előterjesztett néhány javaslatot, a kormány javaslatára a- zonban ezeket most nem boncolgatták, hanem feladatul kapták az egyes tárcák, hogy a SZISZ SZKB Titkárságával karöltve dolgozzanak ki egy konkrét javaslattervet, amely tartalmazza a megoldás lehetőségeit is, s azt — az említett program el6- készítéséhez szükséges dokumentumként — terjesszék a kormány elé még ez év augusztusáig. —ri —X« Őszinte dialógust „űrömmel fogadtam a meghívást, mert nyitott politikát akarunk folytatni, őszintén gondoljuk a dialógust, különösen az ifjúsággal, amelyre jelenlegi forradalmi időszakunkban támaszkodni akarunk. Őszintén gunduljuk, mert nagynn funtus, hngy céljainkat, a gazdasági élet átalakítását és a társadalum demukratizálását mind mélyebben értsék meg a dulguzók, hngy az eddiginél nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a tervezési és ellenőrzési folyamatokba, a feladatok megvalósítása során pedig egyre nagyobb mértékben használják ki alkotóképességüket. De azért is akarjuk a dialógust, hogy mi, vezetők jobban megismerkedjünk nézeteikkel, elképzeléseikkel, véleményeikkel, hiszen az út, amelyet járunk, nem kitaposott ösvény, s minden értékes ötlet, javaslat hasznos lehet a legrövidebb, legjárhatőbb út megtalálásához célunk felé.“ Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára március 16-án a bratislaval SZISZ-házban, ahol a SZISZ SZKB Elnökségének meghívására a Szlovákia különböző részeiről érkezett munkásfiatalokkal találkozott. Munkasikerek — szociális gondok A találkozót Juraj Janošovský, a SZISZ SZKB elnöke nyitotta meg, s röviden fölvázolta azokat a célokat, és feladatokat, amelyeket az ifjúsági szövetség a közeljövőben szeretne elérni, megvalósítani, s beszámolt azokról a gondokról is, amelyek részben a SZISZ IV. és szlovákiai kongresszusán fogalmazódtak meg, s most az évzárókon megismétlődtek mbit az ifjúságot érintő legégetőbb problémák. Szólt a bérezési rendszer hiányosságairól, a lakásgondokról, de más szociális kérdéseket Is megemlített, többek között az ifjú anyák munkaidejének és megterheltségé- nek kérdéseit, a pályakezdő fiatalok beilleszkedési gondjait stb Röviden Ismertette az oktatási rendszerünk átépítésével kapcsolatos SZlSZ-állásfoglalást (lapunk előző számában bő terjedelemben foglalkoztunk a kérdéssel mi is], kitért azokra a kezdeményezésekre, mozgalmakra, amelyeket az ifjúsági szövetség hirdetett meg gazdasági életünk fellendítése és az ökológiai gondok megoldása végett. Az elnök megállapította, az elért eredmények egyértelműen tanúskodnak, hogy Ifjúságunk tettrekész, rátermett, és felkészült a bonyolult feladatok megoldására is. Ugyanakkor nem titkolta el azt a tényt sem, hogy az ifjúság érdeklődése a szövetség irápt az utóbbi időben csökkent, s ez különösen aggasztó a munkásfiatalok esetében. A SZISZ célja egyrészt az, hogy a szövetség magja, a legerősebb réteg a munkásfiatalokból kerüljön ki, ugyanakkor a munkásfiatalok szervezettségi aránya a legkisebb az összes rétege közül, alig harminc százalék. Azt sem hallgatta el, hogy az országra Jellemző adminisztratív irányítási rendszer hatással volt az ifjúsági szövetség munkastílusára. Biztatóan, nyíltan A magas rangú vendég közel egyórás bevezetőjében hasonló hangnemben értékelte a társadalmunkban lejátszódó folyamatokat. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy „a gazdasági élet átépítése nem ki- taláció, nem azért kell végrehajtani, mert valaki kitalálta, hogy csináljunk ilyet is. Olyan szükségszerűség ez, amely további fejlődésünkhöz elengedhetetlen. Ügy kell értelmezni mint a forradalom folytatását, egyúttal ez pártunk legnagyobb feladata a februári győzelem óta. Az eddigi fejlődéshez ugyanis elegendő volt az exten- zív mód. Ez tökéletesen biztosította gazdaságunk fejlődését, alapot adott szociális politikánk megvalósításához, egy viszonylag magas életszínvonal eléréséhez. Az extenzív fejlesztésnek sok lehetősége van, de ezeket mi már mind kihasználtuk, tovább így nem mehet. Az egyetlen lehetőség: teljes egészében áttérni az intenzív termelési és gazdálkodási módszerekre, s mindjárt a lehető legszélesebb értelmezésben. Ezt szolgálják a jáváhagyott törvények is, persze bevezetésük és főleg komplex megvalósításuk időt igényel, mert, ugye, a szokás hatalom, nem mindenki érti meg rögtön az új követelmények létjogosultságát és lényegét. Éppen ezért választottuk a lokozatosságot, vagyis azt az utat, hogy a mostani ötéves tervvel megteremtjük az alapokat ahhoz, hogy a következőben az elfogadott törvények tért hódítsanak, azzal együtt konszolidáljuk a szállítói-megrendelői viszonyokat és az ezzel összefüggő együttműködési formákat, s majd a 10. ötéves terv időszakában teljes egészében érvényre juthatnak az átépítés céljai, az életszínvonal további e- melését, a szociális biztonság fokozását is beleértve.“ Ügy mondom, ahogy ígértem A kritikus hangvétel, az őszülte szavak' olyan dialógust hoztak létre, amelyre nagy- nagy szüksége lenne társadalmunknak talán naponta, minden munkahelyen, részben hogy megerősödjön az emberek bizalma az átalakítás sikerességében, részben pedig a meglévő társadalmi feszültségek levezetésében. Az őszinteség egészen odáig jutott, hogy az egyik, a Slovnaftból érkezett munkás azzal kezdte mondőkáját, hogy „megígértem munkatársaimnak, nem fogok félni, s mindent úgy mondok el, ahogy egymás között szoktuk. Az az Igazság, hogy most egy kicsit félek, de el- mondom.'* A bizalmatlansághoz, egy fajta félelemhez többen Is visszatértek. Egy Liptovský Mikulásból érkezett munkásfiatal például azt mondta el, hogy „ml nem tudunk vitatkozni. A legkisebb bíráló szót Is csak személyes támadásként tudjuk fel- .fogni, amiért vissza kell vágni. Amíg ezt a betegséget nem nőjük ki, nem lesz glasz- nöszty, nem lesznek alkotó, közös ügyeinket előbbre mozdító viták.“ Elhangzott olyan vélemény is — egy bányász fogalmazta meg —, hogy nehéz harcolni a bürokratikus rendszer ellen akkor, amikor a leépítés ütemét és módját maguk az érln- te.ttek határozzák meg. A munkahelyi demokrácia visszásságairól egy vegyipari munkás beszélt, leszögezve, hogy „nehéz felelősségtudatot számon kérni akkor, ha a jogkö.rök csak úgy vannak meg, hogy a munkakollektíva — egy egész üzem —■ egyhangú szavazással elfogadott határozatát egy vezérlgazgatöságl hivatalnok egy tollvonással semmissé teheti.“ Kérdések is hangzottak el, természetesen, amelyekre a vendég és a meghívók válaszoltak. Egyértelmű volt — ezt is többen elmondták, a válaszolók is —, hogy ezen a találkozón nem oldják meg az átépítés alapkérdéseit. De — mint a zárszóban is elhangzott — szükség van eszmecserére, az őszinteségre, az álláspontok tisztázására ahhoz, hogy egyáltalán elinduljunk valamerre, s lehetőleg; egy irányba húzva a szekeret. N. S. \