Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-29 / 13. szám

Elcsépelt jelmondat Is lehetne a cím, ha úgy tetszik, frázis, mint minden Igaz­ság, amelyet agyonhangoztatunk, tartalmá­ra viszont kevésbé figyelünk. Szükség van az Ifjúságra az átépítés és a demokrati­zálódás folyamatában — bővítjük mostan­ság egyre gyakrabban a mondatot, miköz­ben a legtöbben el sem gondolkodnak a mondat Igazán. Elég nehéz lenne persze röviden és egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, ml is Igazából a mondat lé­nyege, hiszen akkor újra kellene magya­rázni az egész átalakítás lényegét, a de­mokratizálódás útjait, s szinte receptsze- rűen végigmondani az eszközöket és a mód­szereket. Márpedig Ilyenek nincsenek, ezt vezető politikusaink, de kiváló tudósaink Is egyként vallják, s a gorbacsovl új mó­don gondolkodás óta mind hazai, mind nemzetközi viszonylatokban tapasztalhatjuk is. Egyrészt azt, hogy minden országban saját utakat kell találni a haladáshoz, merthogy mindenütt mások a gazdasági, a társadalmi-politikai és a történelmi fel­tételek, másrészt pedig az, hogy az új gondolkodásmód — amely a nyíltságon, a tények reális és őszinte feltárásán és köz­zétételén alapszik — nehezen tör utat magának az évtizedeken keresztül felgyü­lemlett tapasztalatok miatt, amelyek mára nagyfokú bizalmatlanságot szültek. Mégis — vagy éppen ezért — ezekben a régiókban kell keresni a választ, mert abban rejlik az Ifjúság fontos szerepe az átalakításban és a demokratizálási folya­matban, hogy őket kevésbé mételyezte meg a múlt, nyitott lelkűk mentes a bi­zalmatlanságtól, s szinte ősi ösztönnel ragaszkodnak az egyenjogúsághoz és az egyenrangúsághoz. őket tehát nem kell megtanítani új módon gondolkodni, teljes energiájukat arra össz­pontosíthatják, hogy formálói legyenek a politikának, részesei a gazdasági tervezési folyamatoknak, megvalósítói és ellenőrei a közösen kialakított céloknak és feladatok­nak. Tulajdonképpen csak arra van szük­ség, hogy a felnőttek társadalma, minde­nekelőtt a különböző funkciókat betöltő. Idősebb nemzedékhez tartozó vezetők el­fogadják az Ifjúságnak ezt a szerepét, s a címben is leírt elvhez tartva magukat, alkotói és cselekvési teret nyissanak szá­mukra. Az Ifjúságnak e felvázolt szerepét — akár küldetésnek is lehetne nevezni — mind jobban értékeli és kidomborítja kor­mányzatunk, szinte biztatva minderre az Irányítás alacsonyabb szintű láncszemeit is. Ladislav Adamec, a szövetségi kormányfő nemrégiben kijelentette, hogy munkamód­szereik közé fog tartozni az Ifjúsággal való rendszeres találkozás, konzultációk, s íme, március idusán Szlovákia főváro­sában találkozott az SZSZK kormánya és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának Titkársága, hogy megtárgyalják a legfontosabb teendőket, amelyek az országrész előtt állnak, rész­ben pedig tanácskozzanak azokról a fela­datokról, amelye.ket a SZISZ célul tűzött tagsága elé, s megvitassanak néhány olyan kérdést is, amely általában foglalkoztatja az Ifjúságot. A találkozó kapcsán azonban azt is el kell mondani, hogy nem ez volt az első, így bizonyos értelemben értékelő ülésnek is mondható ez a mostani. Korábban, 1985- ben és 1987-ben volt hasonló közös ta­nácskozás, s most mindkét fél örömmel A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Kőzpooti Bizottságának lapja SZERKESZTOsEG: MartanoviCova 2S. 819 27 Bratislava Főszerkesztő; CSTKMAK IMRE HelvPtfes főszerkesztő: NESZ^tERI SAVOOR Telefon: tőszerkesztő — 213744, 2104S43, helyettes főszerkesztő — 213623, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és kulturális rovat — 2104546. szervezeti éiet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat 812 84 Brati­slava Pralská 11 Nyomja a Západosloven­ské tlačiarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCs, fél évre 26 KCs. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Előfizet­hető mindeo postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tIaCe 813 61 Bratislava. Gottwal- dovo nám 6 útjáo rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzOnb meg és nem kül­dünk vissza. Index: 498 02 Szükség van az ifjúságra állapíthatta meg, hogy az előbbi határo­zatok közül többet sikeresen megvalósí­tottak már, olyannyira, hogy a fiatalok már élvezik Is a különböző létesítmények nyújtotta lehetőségeket, több korábbi ha­tározat pedig a teljesítés stádiumában van. Ez többek között azért is megnyugtató érzés, mert a határozatok nemcsak a fia­talokat kötelezték különböző feladatok el­végzésére, hanem több minisztériumnak is egészen konkrét dolgokat kellett bebiz­tosítania az ifjúság számára. S mert min­denki komolyan vette kötelezettségeit, re­mény van arra, hogy a mostani tanácsko­zás záródokumentuma sem marad szóhal­maz, s a legközelebbi találkozón újra a teljesített feladatok soráról számolhatnak be egymásnak a tárgyaló felek. Az elmúlt Időszak sikerei között érté­kelték a fővárosban felépített Impozáns új Klement Gottwald Ifjúsági és Pionír- házat, amely valóban nagy lehetőségeket biztosít a fiatalok legkülönbözőbb igényel­nek a kielégítésére is, továbbá kiemel­ték, hogy sikerült megmenteni a Čierny Balog-i erdei vasutat. Kevesebb szó esett arról, hogy az elmúlt évek során egy vi­szonylag jól felszerelt ifjúsági klubhálóza­tot sikerült kialakítani, s az egyes klu­bok felszereltsége is kezdi megközelíteni az igényeket. Ennek talán az az oka, hogy a SZISZ SZKB szervei sem Igazán elége­dettek még ezeknek a kluboknak a műkö­désével, s a legtöbb — bár jól dolgozik — a járási módszertani klub szerepét sem nagyon tudja betölteni. A korábbi tanácskozások határozatait ér­tékelve kritikusan kellett szólniuk a tár­gyaló feleknek arról, hogy a diákotthonok és munkásszállók önkormányzati rendsze­re nem az elképzelések szerint alakult, sok helyütt meg sem alakult, jó néhány­nak a működése teljesen formális, de még a jól dolgozók esetében sem lehet teljes az elégedettség, tudniillik nem mindig a legjobb az önkormányzatok és az illető Intézmények vezetői közöitt a viszony, már­pedig e munka kiteljesedéséhez Összhangra van szükség. Kritikusan értékelte a kormány és a SZISZ SZKB Titkársága az Ifjúság és az ifjúsági mozgalom kutatásainak eddigi eredményeit is, illetve azoknak az intézményeknek az együttműködését, amelyek e kutatásokkal meg voltak bízva. Hasonlóan gondot okoz további pionírtáborok létesítése, de az is­kolák épületének, a sportcsarnokoknak a kihasználtsága sem javult az elmúlt idő­szakban olyan ütemben, ahogy azt a kor­mányzat igényelte és a SZISZ-szervek szor­galmazták. Az elkövetkező Időszak feladatait tag­lalva nagy figyelmet szenteltek a SZISZ tekintélyének olyan megfontolásból, hogy tömegszervezeti szinten ennek a szövetség­nek kell képviselnie az egész ifjúságot, ugyanakkor neki kell új, látványos és von­zó formákkal ösztönözni az egész ifjúsá­got — tehát a nem SZISZ-tagokat is — arra, hogy minél nagyobb arányban be­kapcsolódjanak a társadalom fontos fel­adatainak teljesítésébe, hogy energiájukat, fiatalos lendületüket az átalakítási folya­matok és a demokratizálás szolgálatába állítsák. Ezért Is hívták fel a miniszte­rek, a központi államhatalmi szervek ve­zetőinek, a nemzeti bizottságok Irányítől- nak, az üzemek és Iskolák Igazgatóinak a figyelmét arra, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelemmel, differenciáltabban és megértéssel kezeljék az ifjúsági kezdeményezéseket, s döntéseikbe minden esetben vonják be a SZISZ-szervek és -szervezetek vezetőit, vegyék figyelembe azok véleményét, állás­foglalásait. Mint korábban szövetségi szinten, most szlovákiai viszonylatban is leszögezte a kormány, hogy támogatja a SZISZ kezde­ményezését a gazdasági tevékenység kibő­vítésére, mindenekelőtt az önelszámolási rendszer szerint dolgozó kutatói-termelői egységek létrehozását. Fontos dokumentum van előkészületben: az ifjú nemzedékről való állami gondoskodás programja. As elképzelések szerint a program része lesz az Igazságos bérezés megoldásának terve­zete, a szakmai képzés és átképzés lehe­tőségeinek bővítése, a lakáskérdés megol­dásának feltételei és további szociális prob­lémák, amelyekről az Ifjúság a nemrég lezajlott évzáró taggyűléseken is beszélt. E kérdésekkel kapcsolatban a SZISZ SZKB Titkársága már most Is előterjesztett né­hány javaslatot, a kormány javaslatára a- zonban ezeket most nem boncolgatták, ha­nem feladatul kapták az egyes tárcák, hogy a SZISZ SZKB Titkárságával karöltve dolgozzanak ki egy konkrét javaslattervet, amely tartalmazza a megoldás lehetősé­geit is, s azt — az említett program el6- készítéséhez szükséges dokumentumként — terjesszék a kormány elé még ez év au­gusztusáig. —ri —X« Őszinte dialógust „űrömmel fogadtam a meghívást, mert nyitott politikát akarunk folytatni, őszin­tén gondoljuk a dialógust, különösen az ifjúsággal, amelyre jelenlegi forradalmi időszakunkban támaszkodni akarunk. Őszin­tén gunduljuk, mert nagynn funtus, hngy céljainkat, a gazdasági élet átalakítását és a társadalum demukratizálását mind mé­lyebben értsék meg a dulguzók, hngy az eddiginél nagyobb mértékben kapcsolódja­nak be a tervezési és ellenőrzési folyama­tokba, a feladatok megvalósítása során pedig egyre nagyobb mértékben használják ki alkotóképességüket. De azért is akar­juk a dialógust, hogy mi, vezetők jobban megismerkedjünk nézeteikkel, elképzelése­ikkel, véleményeikkel, hiszen az út, ame­lyet járunk, nem kitaposott ösvény, s min­den értékes ötlet, javaslat hasznos lehet a legrövidebb, legjárhatőbb út megtalálá­sához célunk felé.“ Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára március 16-án a bratislaval SZISZ-házban, ahol a SZISZ SZKB Elnökségének meghívására a Szlovákia különböző részeiről érkezett munkásfiatalokkal találkozott. Munkasikerek — szociális gondok A találkozót Juraj Janošovský, a SZISZ SZKB elnöke nyitotta meg, s röviden föl­vázolta azokat a célokat, és feladatokat, amelyeket az ifjúsági szövetség a közeljö­vőben szeretne elérni, megvalósítani, s beszámolt azokról a gondokról is, ame­lyek részben a SZISZ IV. és szlovákiai kongresszusán fogalmazódtak meg, s most az évzárókon megismétlődtek mbit az if­júságot érintő legégetőbb problémák. Szólt a bérezési rendszer hiányosságairól, a la­kásgondokról, de más szociális kérdése­ket Is megemlített, többek között az ifjú anyák munkaidejének és megterheltségé- nek kérdéseit, a pályakezdő fiatalok be­illeszkedési gondjait stb Röviden Ismertet­te az oktatási rendszerünk átépítésével kapcsolatos SZlSZ-állásfoglalást (lapunk előző számában bő terjedelemben foglal­koztunk a kérdéssel mi is], kitért azokra a kezdeményezésekre, mozgalmakra, ame­lyeket az ifjúsági szövetség hirdetett meg gazdasági életünk fellendítése és az öko­lógiai gondok megoldása végett. Az elnök megállapította, az elért eredmények egy­értelműen tanúskodnak, hogy Ifjúságunk tettrekész, rátermett, és felkészült a bo­nyolult feladatok megoldására is. Ugyan­akkor nem titkolta el azt a tényt sem, hogy az ifjúság érdeklődése a szövetség irápt az utóbbi időben csökkent, s ez kü­lönösen aggasztó a munkásfiatalok ese­tében. A SZISZ célja egyrészt az, hogy a szövetség magja, a legerősebb réteg a munkásfiatalokból kerüljön ki, ugyanak­kor a munkásfiatalok szervezettségi aránya a legkisebb az összes rétege közül, alig harminc százalék. Azt sem hallgatta el, hogy az országra Jellemző adminisztratív irányítási rendszer hatással volt az ifjú­sági szövetség munkastílusára. Biztatóan, nyíltan A magas rangú vendég közel egyórás bevezetőjében hasonló hangnemben érté­kelte a társadalmunkban lejátszódó folya­matokat. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy „a gazdasági élet átépítése nem ki- taláció, nem azért kell végrehajtani, mert valaki kitalálta, hogy csináljunk ilyet is. Olyan szükségszerűség ez, amely további fejlődésünkhöz elengedhetetlen. Ügy kell értelmezni mint a forradalom folytatását, egyúttal ez pártunk legnagyobb feladata a februári győzelem óta. Az eddigi fej­lődéshez ugyanis elegendő volt az exten- zív mód. Ez tökéletesen biztosította gaz­daságunk fejlődését, alapot adott szociá­lis politikánk megvalósításához, egy vi­szonylag magas életszínvonal eléréséhez. Az extenzív fejlesztésnek sok lehetősége van, de ezeket mi már mind kihasznál­tuk, tovább így nem mehet. Az egyetlen lehetőség: teljes egészében áttérni az in­tenzív termelési és gazdálkodási módsze­rekre, s mindjárt a lehető legszélesebb ér­telmezésben. Ezt szolgálják a jáváhagyott törvények is, persze bevezetésük és főleg komplex megvalósításuk időt igényel, mert, ugye, a szokás hatalom, nem mindenki érti meg rögtön az új követelmények lét­jogosultságát és lényegét. Éppen ezért vá­lasztottuk a lokozatosságot, vagyis azt az utat, hogy a mostani ötéves tervvel meg­teremtjük az alapokat ahhoz, hogy a kö­vetkezőben az elfogadott törvények tért hódítsanak, azzal együtt konszolidáljuk a szállítói-megrendelői viszonyokat és az ezzel összefüggő együttműködési formákat, s majd a 10. ötéves terv időszakában tel­jes egészében érvényre juthatnak az át­építés céljai, az életszínvonal további e- melését, a szociális biztonság fokozását is beleértve.“ Ügy mondom, ahogy ígértem A kritikus hangvétel, az őszülte szavak' olyan dialógust hoztak létre, amelyre nagy- nagy szüksége lenne társadalmunknak ta­lán naponta, minden munkahelyen, részben hogy megerősödjön az emberek bizalma az átalakítás sikerességében, részben pe­dig a meglévő társadalmi feszültségek le­vezetésében. Az őszinteség egészen odáig jutott, hogy az egyik, a Slovnaftból érke­zett munkás azzal kezdte mondőkáját, hogy „megígértem munkatársaimnak, nem fogok félni, s mindent úgy mondok el, ahogy egymás között szoktuk. Az az Igaz­ság, hogy most egy kicsit félek, de el- mondom.'* A bizalmatlansághoz, egy fajta félelemhez többen Is visszatértek. Egy Liptovský Mikulásból érkezett munkásfia­tal például azt mondta el, hogy „ml nem tudunk vitatkozni. A legkisebb bíráló szót Is csak személyes támadásként tudjuk fel- .fogni, amiért vissza kell vágni. Amíg ezt a betegséget nem nőjük ki, nem lesz glasz- nöszty, nem lesznek alkotó, közös ügyein­ket előbbre mozdító viták.“ Elhangzott olyan vélemény is — egy bányász fogal­mazta meg —, hogy nehéz harcolni a bü­rokratikus rendszer ellen akkor, amikor a leépítés ütemét és módját maguk az érln- te.ttek határozzák meg. A munkahelyi de­mokrácia visszásságairól egy vegyipari munkás beszélt, leszögezve, hogy „nehéz felelősségtudatot számon kérni akkor, ha a jogkö.rök csak úgy vannak meg, hogy a munkakollektíva — egy egész üzem —■ egyhangú szavazással elfogadott határoza­tát egy vezérlgazgatöságl hivatalnok egy tollvonással semmissé teheti.“ Kérdések is hangzottak el, természete­sen, amelyekre a vendég és a meghívók válaszoltak. Egyértelmű volt — ezt is töb­ben elmondták, a válaszolók is —, hogy ezen a találkozón nem oldják meg az át­építés alapkérdéseit. De — mint a zár­szóban is elhangzott — szükség van esz­mecserére, az őszinteségre, az álláspontok tisztázására ahhoz, hogy egyáltalán elin­duljunk valamerre, s lehetőleg; egy irány­ba húzva a szekeret. N. S. \

Next

/
Thumbnails
Contents