Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-22 / 12. szám
új ifjúság 2 Szükség legyen a tudásra 1989. március 10-én tartptta meg 6. ülését a SZISZ SZKB # A téma az oktatói-neve- lői rendszerünk átépítése volt # A résztvevők szerint összhangba kell hozni az elméleti és a gyakorlati képzést % Nagyobb mozgásteret, alkotói szabadságot kell biztosítani a tanulóifjúságnak is ^ A SZISZ SZKB állásfoglalását az átépítés-tervezettel kapcsolatban Milan Murgaí, a SZISZ SZKB titkára terjesztette elő. A felkészültség nem rövidtávú állapot A csehszlovák oktatói-nevelői rendszer tavaly elkészített analízse, a SZISZ IV. és szlovákiai kongresszusa, valamint a főiskolai SZISZ VII. országos konferenciája rámutatott arra, hogy sem az Iskola, sem a SZISZ nem jár mindig a helyes úton az Ifjúság nevelésének és művelésének folyamatában. Ezért szükséges, hogy reagáljunk mindarra, ami negatívan hat az oktatói-nevelői folyamatokra. Kritikusan és Igényesen kell állást foglalnunk olyan problémákkal kapcsolatban, mint az oktatás és a tankönyvek színvonala, a diákok túlterheltsége, az Iskolán kívüli tevékenység minősége, a szaktanlntézetek és a többi Iskolatípus Irányítása, a tehetségekről való gondoskodás, a nevelők munkája stb. Az egyes témakörökhöz, az iskolai törv&iyekhez és előírásokhoz kidolgozott állásfoglalásunkban figyelembe vettük a SZISZ SZKB tanácsainak és bizottságainak észrevételeit. Járási és kerületi bizottságaink tapasztalatait és a főiskolai SZISZ- szervezetelnk véleményét. A témához 97 ember szólt hozzá; 269 Javaslatot adtak be. A javaslattevők között tanulók, diákok, szülök, munkások, értelmiségiek és nyugdíjasok voltak. A hozzászólásoknak volt egy közös pontjuk: az ifjú nemzedék mind a szülők, mind az Iskola és a társadalom részéről nagy törődést Igényel. A fiatalok ebben a korban alakítják állásfoglalásaikat és világnézetüket, hatalmas energiamennyiség van bennük, vonzódnak az új iránt, gyorsan szélesítik látókörüket, és bővítik szakmai tudásukatj egyúttal azonban hajlamosak befogadni az Idegen ideológiákat Is. E nemzedék nevelésében elsőrangú feladata az iskolának van. De a társadalom és a szülők ráhatásának Is egységesnek kell lennie. A SZISZ- — mint az Ifjú nemzedék képviselője — szintén e nevelés fontos láncszeme. Az Iskolával közösen azon fáradozik, hogy a fiatal a nevelés és felkészítés következtében kiváló munkásként, pedagógusként, kutatóként stb. hasznos tagja legyen a társadalomnak. A diákok elfoglaltsága^ ^ A tanuló és a diák legfőbb feladata az Iskolai kötelességek teljesítése, a tanulmányi és munkakezdeményezés fokozása. Jogos az igény, hogy a tanulásnak elsőbbsége van az egyéb tevékenységekkel szemben. Az oktatói-nevelői munka minősége a káderellátottság függvénye. Pozitív a visszhangja a szakfelügyelők és a nevelők szabadságának megoldása a Munkatörvénykönyv szerint, de még nincs megoldva társadalmi besorolásuk. Szükséges a pedagógiai dolgozók azonos besorolása a szak- tanintézetekben, és munkájuk egységes irányítása Is. A szaktanlntézetek adaptációját a szocialista brigádok tartalékainak kell elősegítenie. Az ö munkájukban viszont az utóbbi Időben alig találunk pozitívumot, annál több a gond: sok a formalizmus, hiányoznak a patronáló egységek, a tartalékok munkája azonos a SZlSZ-alapszer- vezetével, nincs támogatás a szakszervezetek és az üzemek részéről. A Szocialista Ifjúsági SzRvetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTŰSCG: Martanovičova 25. 819 27 Bratislava Főszerkesztő; CSIKMAK IMRE HeívPtlPS főszprWpszfő: NF.S/^íERI SÁNDOR Telefon; főszerkesztő —■ 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213623. 2104541, titkárság — 2104542, 2104544. gazdasági és kulturális rovat — 2104546. szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smpoa Kladővállalat 612 84 Bratislava Pra/ská 11 Nyomja a Západoslovenské tlaéiarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám 3. Flörizptési díj: egy évre 52 Kés, fél évre 26 Kfis. Terjeszti a Posta HIrlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. A lap kUlfnldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tiaée 813 61 Bratislava. Gottwal* dovo nőm fi fttlán rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzQnk meg és nem küldünk vissza Index: 49« 02 Munkájuk Javításának feltétele az Iskola, a SZISZ, az üzemek és a szakszervezetek egységes ráhatása. Bízzunk a fiatalokban, s munkájukat értékeljük azzal is, hogy besoroljuk őket a legjobban dolgozó kollektívákba. A diákok aktivitásának fontos eszköze már 12 éve a szaktevékenység, amelynek szervezeti alapja a szakkör. Munkájukban azonban nem jelentkezik a minőség. Az okok nem újkeletűek. Az elégtelen anyagi-műszaki ellátottság, a műhelyek és a laboratóriumok elzártsága, a szakkörök irányításának káderellátottsága, a vezetők anyagi érdekeltsége, s tisztázatlan a felszerelés megóvásának felelőssége. E kérdések az Iskolák Igazgatóinak a hatáskörébe tartoznak, ezért felhívjuk a figyelmüket az érvényes előírások és rendeletek megtartására. Az üzemek, a vállalatok és a SZISZ- szervezetek figyelmét is felhívjuk arra, foglalkozzanak a diákok szaktevékenységével, lássák el őket konkrét, gyakorlati feladatokkal, s biztosítsanak mindehhez konzultánsokat. Kérjük, hogy a középiskolások által megoldott feladatokat ne aszerint értékeljék, hány évesek a megoldók, hanem hogy milyen konkrét hasznot hoz a találmány. A szabadidő ésszerű eltöltéséért az iskola és a SZISZ közösen felel. Közösen kell hát elérnünk, hogy ne a negatív megnyilvánulásokra kelljen reagálnunk, hanem ezeket megelőzzük. Gyakran találkozunk az Iskolákban azzal, hogy a pedagógusok Is, a SZISZ is elítéli a punkokat, a metallstákat ahelyett, hogy dialógust kezdeményeznének velük, megpróbálnák megérteni gondolkodásmódjukat, és nevelnék őket. Mlndannylunknak — szülőknek, pedagógusoknak, SZISZ-nek és a többi tömegszervezetnek — meg kell értenünk, hogy minél nagyobb teret adunk szabadidejük okos kihasználásához, minél többet foglalkozunk örömeikkel és gondjaikkal, annál nagyobb hatásfoka lesz nevelésünknek. A SZISZ szempontjából nagyon Jó hatása van az Iskolán kívüli tevékenységért felelő Igazgatóhelyetteseknek. Egyelőre az W elv érvényesül, hogy azokban az Iskolákban van Ilyen funkció, ahol az osztályok száma minimum 20. A gyakorlat azonban azt Igazolja, hogy ez az állapot elégtelen. Az a helyzet ugyanis, hogy néhány Iskolának eggyel vagy néhánnyal van csak kevesebb osztálya, ezért nincs joga Ilyen státust kialakítani, ugyanakkor éppen e- mlatt nagy gondokkal küszködnek. Azt javasolják, hogy az oktatási. Ifjúsági és testnevelési minisztérium a SZISZ SZKBvel közösen bírálja felül az előírásokat, s akkor követelményei szerint módosítsa az Irányelvet. Helyes lenne, ha az Iskola az Igényeknek megfelelően kérné e funkciót a knb ügyosztályától, s az a SZISZ kerületi bizottságaival konzultálva foglalna állást és tenne javaslatot a minisztériumnak az engedélyezésre vagy a visszautasításra. A főiskolák és az ágazati minisztériumok viszonya Mindennemű Igyekezet ellenére azt kell megállapítanunk, hogy a jelenlegi helyzet nem felel meg a kor követelményeinek. Nem sikerül idejében rákapcsolnunk az újra, a progresszívre, él még a „kaptafaelmélet“, szeretnénk mindent egy előírásba, táblázatba sűríteni. E tekintetben el kell utasítanunk az olyan tendenciákat, mint a felületesség a tanulásban, a középszerűség a tudásban; csökkenteni kell a kötelező óraszámokat, s nagyobb teret adni az önállóan kialakított művelődésnek, amelyben nagy szerep jut a SZISZ-nek. Szándékunk részt venni az alkotói képességeket fejlesztő program előkészítésében és a célprogramok kialakításában, amely a tantervek része lesz. E munkálatok során fontos lesz figyelembe venni a diák szakmai-elméleti felkészítése mellett azt is, milyen gyakorlati munkakörülmények várnak rá a főiskola befejezése után. Vagyis nagy figyelmet kell szentelni a jövőben az oktatás céljainak és a gyakorlati munka feltételeinek összehangolására. Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kialakítása, amely az elméleti nevelés és a termelői egységek összehangoltságát tartalmazza a képzési folyamatban úgy, hogy a gyakorlati munka Igényel szerint alakuljon az elméleti képzés Ideje és tartalma, s aszerint határozzák meg a po.stgraduális tanulmányok szükségességét Is. Egyértelműen kell meghatározni a termelési egységek feladatait a főiskolások gyakorlatának megvalósításában, mind a káderek, mind az anyagi feltételek biztosítása terén, továbbá kötelezni kell őket arra, hogy az előmenetelnek és a bizonyított tehetségnek megfelelően helyezzék el a végzősöket, s bérük megállapításakor Is vegyék figyelembe ezeket az előzményeket. Az iskola és az ágazatok közötti új rendszernek ki kell emelnie az államvizsgák fontosságát mint alapvető mutatót a diákok minősítésekor, egyúttal biztosítani és ellenőrizni a munkahelyek kiválasztási és elhelyezési jogait a diákok speclalizá- clója, tanulmányi eredményei és politikai- társadalmi aktivitása szerint. A diákok és a tanulóközösségek felelősségének növelése érdekében a SZISZ az oktatásüggyel közösen kidolgozta a szocialista verseny új koncepcióját. Ez azonban még csak az első lépés a formalizmus ellen, a valós önálló tudományos munka felé. Intenziven kell keresni a motiválás újabb eszközeit, beleértve a tanulmányi ösztöndíjak megítélésének új feltételeit Is, amelyek a Jobb tanulmányi e- redmények elérésére, az önálló alkotó diáktevékenységre ösztönöznének a kollektív ellenőrzés lehetőségét is biztosítva. A tudás nem óhaj A társadalmi haladás biztosítéka és egyik alapja az oktatói-nevelői rendszer. Ha ennek a rendszernek az átalakításáról értekezünk, nem szabad mellőznünk ezt a szempontot. Mindenekelőtt a tartalomról, a struktúráról, a formákról és a módszerekről van szó, amelyek fejlesztése a- zonban csak egy jól kiépített anyagi-műszaki és pénzügyi bázison képzelhető el. És éppen ez nincs megfelelő színvonalon, nincs összhangban az abszolvensekkel szemben támasztott Igényekkel. Egyrészt az a célunk, hogy nagy szaktudású, önállóan alkotó, a legújabb Ismereteket felhasználó szakembereket képezzünk, másrészt viszont a főiskolák többsége rég kiöregedett műszerekkel van ellátva, az újak vásárlása pedig erősen korlátozott. Ráadásul a bürokratikus rendszer még a meglévő technikához is nehezen engedi közel jutni a diákokat. Továbbá: igényeljük az egyéni hozzáállást minden diákhoz, másrészt a főiskolák — főleg a műszakiak — pénzügyi ellátottsága olyan, hogy a tanárok akár 200 százalékra is meg vannak terhelve, mert továbbiakat nem lehet felvenni, s külső munkatársakra sincs pénz. Néhány tanár egy szemeszterben akár 150 diákot is tanít, ez esetben pedig szinte lehetetlen az egyéni hozzállás. Ebből következik, hogy az igények felállításához megfelelő anyagi hátteret is biztosítani kell. Az alkotói képességek fejlesztését fékezi a főiskoláinkon tapasztalható középszerűség is. E középszerűségnek több oka Is van: a diákok elégtelen elkötelezettsége, a motiváció hiánya, különösen a későbbi gyakorlat helyzete nem motivál, s olykor a diákokkal szemben támasztott igények is középszerűek. Kérdéses az előadások és a szemináriumok színvonala Is. Segíthetne a helyzeten, ha a tanárokat nem a hivatalnoki munka kötné le, hanem bekapcsolódhatnának a tudományos-kutatói munkába. A diákok motiválására nincs jó hatással az egyenlősdl és a protekcionizmus sem, ami a végzettek elhelyezkedésekor tapasztalható. A tanulmányi eredmények színvonala törvényszerűen tükröződik a diákok tudományos tevékenységében Is. A színvonal emeléséhez szükséges a tanárok Igényességének növelése, s jó lenne elgondolkodni azon Is, nem kellene-e csökkenteni a póttermlnusok számát, biztosítva így a művelődési folyamat rendszerességét. A SZISZ fontosnak tartja műszaki klubjainak további fejlesztését, műszaki felszereltségük javítását, s olyan tudományos diákcsoportok létrehozását e klubokban, a- melye-k felkészítik a jövő tudományos kutatóját arra, hogyan szervezze, irányítsa és biztosítsa anyagilag is saját kutatási feladatait. (Részletek ai előadói beszédből) Van miről tárgyalnunk Nem vonzó a mozgalmi munka A közelmúltban riportot Irtunk a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járási Építőipari Vállalatról, s ebben az Írásban helyszűke miatt nem számolhattunk be az ifjúsági szervezet életéről. Pedig az anyaggyűjtés során Szabó Ervin mérnökkel, a SZISZ üzemi bizottságának elnökével is beszélgettünk a szervezetet és a fiatalokat érintő kérdésekről. Nézzük, ml foglalkoztatja az építőipari vállalat SZISZ-szervezetét. # Az építőiparban a munkahelyek szétszórtsága miatt általában nehézségbe ütközik a mozgalmi munka megszervezése. Mi a helyzet a ]ÉV SZISZ-szervezetében? — Ugyanaz, mint máshol. Itt Is nehézségbe ütközik megszervezni az élénk, teljes értékű munkát. Azt is mondhatnám, hogy ma nem vonzó a mozgalmi munka. Négy alapszervezetünknek mindössze 97 tagja van. Ezek közül kettő a nagymegyeri (Galovo) és somorjal (Samorín) részlegünkön működik a - főiparágnál, egy itt, helyben a mellékiparágnál, de mindössze 9 tagja van. A legnépesebb, 33 tagú az igazgatóságon működő alapszervezt, és a munkája is a legélénkebb. Ez érthető is, mert itt egy helyben dolgoznak a fiatalok, és aránylag egyszerűbb elérni őket, ha ezt vagy azt akarjuk csinálni. Még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy manapság nem vonzó a mozgalmi munka. A legtöbb fiatal igyekszik magát kivonni belőle. Egy épltővállalat számára a tervmutatók teljesítése a legfontosabb feladat. Ha valaki SZISZ-munkát vállal, azt rendszerint a szabadidejében vagy részben a munkaidőben végzi más kötelességek rovására. A legtöbb fiatal éppen ezért úgy van vele, hogy felesleges tehernek tekinti. Ügy vélekedik, hogy miért törje magát, ha ebből semmilyen haszna sem származik. # Ez azért szűk szemlélet. Nem próbálja a szervezet vonzó munkával magához csalogatni a fiatalokat? — Dehogynem. Színházba, kirándulásra visszük a tagokat. Az igazgatóságiak idén például Észak-Morvaországban jártak, a somorjaiak sítúrán, Budapestre Is el-ellá- togatunk, de még ezekre is nehéz összetoborozni a fiatalokat. Nem is értem néha, miért. Ennyire fásultak lennének, vagy ennyire nem érnek rá? 9 Dgy értsem, hogy a vállalat SZISZ- szervezete képtelen összehozni egy sikeres akciót? — Ezt azért nem mondanám. A somorjal és a nagymegyeri részlegen például már szép hagyománya van a farsangi bálnak, amelyet néhány tömegszervezettel együtt szerveznek meg a fiatalok. Idén, hatévi szünet után a Csehszlovák — Szovjet Baráti Szövetség ős a Honvédelmi Szövetség alapszervezetével Dunaszerdahelyen is sikerült felújítanunk a farsangi báli hagyományokat. A szigorúan ellenőrzött, fontos építkezéseken rohammunkát szerverünk főleg a befejező műveletek és a takarítás elvégzésére. Ezek között említeném a dunaszerdahelyl fogászati rendelőt vagy a Járási kórház rendelőintézetét. Vannak köztünk újítók Is. Éppen a rendelőintézeten alkalmazták az egyik SZISZ-csoport újítását, amely abból állt, hogy a szennyvízátemelő állomás vasbeton tartályát a felszínen készítették el, és mint egy ke- szont süllyesztették a föld alá. Rengeteg munkát és betonacélt takarítottak meg, az újítás hasznát 600 ezer koronára becsülték. A nagymegyeri részleg fiataljai a városi Ifjúság klub tető alá hozására vállalkoztak; pontosabban a klub egy felújított épületben lesz hozzáépítéssel bővítve. Az építési szakfelügyeletet is SZISZ-tag vállalta, Gerhát mérnök. Nem rajtunk múlik, hogy a munka nem folyik megfelelő ütemben. Szóval vannak jó példák Is. Csak az a baj, hogy általában mindig ugyanazok a tagok vállalnak minden munkát. A többség meglehetősen passzív. A vezetőségben is — mondjam, hogy hála istennek? — az „öreg“ gárda dolgozik. Többen többre lennénk képesek. # Nem lehetnének többen, ha az ifjúság látná, hogy a szervezet vállalja az érdek- védelmet munka-, lakás- és egyéb ügyekben? — "Eddig Ilyesmivel nemigen foglalkoztunk. Tagja vagyok ugyan az Igazgatói tanácsnak, de abban Inkább csak a termelési kérdésekkel foglalkoztunk. Július elsejétől állami vállalat leszünk, sor kerül az önkormányzat megválasztására, talán akkortól kezdve merészebben vállalhatjuk a jogos érdekvédelmet Is. A vállalat vezetőségével ettől függetlenül jó a kapcsolatunk. Bármikor kapunk autóbuszt, ha ki- ránudlnl megyünk. A lakáskérelmeket is aránylag rövid Idő alatt Igyekeznek teljesíteni. Ezzel nem akarom tagadni, hogy a Jövőben fokozottabban vállalnunk kell az érdekvédelmet. Palágyi Lajos A szerző felvétele
