Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-08 / 10. szám
újpság3l B fivezetôjében a kormSnyelnök többek között elmondta: „az önelégültség terjedése okozta elsősorban, hogy országunk a technika. a kultúra, a tudomány szakaszán és más területeken egyre na- .gyobb ^ mértékben lemaradt. Szavakban ugyan bírálták és elítélték az ilyen álláspontokat, de a gyakorlatban nemegyszer tanül lehettünk ilyesminek, sőt igazolást is kerestek rájuk. A negatív fejlődés megállítása érdekében éppen ezen a téren kell határozottaknak. következeteseknek tennünk. A társadalmi átalakítás programja választ ad korunk bonyolult feladatainak kihívására. Nem kerülhetnénk él az átalakítást, nem halaszthatnánk el. vagy esetleg nem korlátozhatnánk csak egy propagandakampányra? Meggyőződésem, hogy állampolgáraink, de mindenekelőtt a fiatalok előtt senki sem tudna helytállni a stagnálás és a lemaradás koncepciójával, jobb eljárást senki sem javasolt, más reális -megoldásokat nem ismerünk. (...) Alapvető elvi kérdés, minél több embert megnyerni. Nincs szükségünk hangzatos egyetértésre, gyűléseken való tüntető részvételre, nyilatkozatok aláírására, hanem tettekben megnyilvánuló belső meggyőződésre. A CSKP kezdeményezésére a demokratizálás programja érinti politikai rendszerünk valamennyi láncszemének aktivizálását, a társadalom valamennyi rétegének, főleg a fiatal nemzedék és a SZISZ mozgósítására irányul. Nem vagyok híve a jogtalan kiváltságoknak, de az Ifjúságnak sok szempontból különleges helyzete van. Miben rejlik ez? Nem azt jelenti, hogy kisebb Igényeket támasztunk felkészültségével szemben, igazoljuk hibáit, gyengéit. Nem jelent hamis, hízelgő szavakat, az éretlen javaslatok nem őszinte dicséretét. Nincsen semmi köze ahhoz, hogy az életkort jogtalanul minden szempont fölé helyezzük. Érzékenyen kell viszonyulnunk a fiatalok nézeteihez, állásfoglalásaihoz és magatartásához. Meg kell értenünk, hogy a fiataloké a Jövő, és a fiatalok csupán készülnek a jövőre, tanulnak és tapasztalatokat gyűjtenek. Napjaink bonyolultak. Sok minden megváltozik, sok mindent felülbírálunk sok minden most van születőben és ez tükröződik valamennyi korosztály gondolkodásában és cselekedeteiben. Nem egyszerű az idősebb nemzedékek számára, hogy leszokjanak a bevett gyakorlatról, leküzdjék a sztereotípiákat, hagyományokat. a megcsontosodott elképzeléseket. Nem gondolom azonban, hogy könnyű az élete a mai fiatalságnak, amely csak keresi helyét az életben. A fiatalok és az átalakítás A forradalmi változásokat minVállalni a kockázatot Ladislav Adamec találkozott Bratislava és a Nyugat-szlovákiai kerület ifjúságával Alig két héttel azután, hogy Prágában találkozott a SZISZ KB Titkársága és a csehazlovák kormány, hogy megvitassák az ifjúságot érintő legégetőbb szociálpolitikai és gazdasági kérdéseket, megvitassák, hogyan vehet részt az ifjúság az átaiakttás, a demokratizálódás folyamatában, Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi kormányelnök, Szlovákiába látogatott, s ahogy a korábbi találkozón Ígérte, a kormány munkamódszerként itt is találkozott az Ifjúság képviselóivel. denekelőtt a fiataloknak, a fiatalok érdekében hajtjuk végre. Ezeket azonban nem tudjuk megvalósítani öntudatos, aktív részvételük nélkül, és anélkül, hogy az emberek megértsék e változások értelmét, teljes mértékben bizalmat tanúsítsanak és készen álljanak az akadályok elhárítására. Mi és miért kapcsolja össze az Ifjúságot az átalakftással? A fiatalok és minden forradalmi tett közös jellemvonása, hogy a jövőre, az Igazságra. az erkölcsi eszmények Iránti hűségre Irányul, ellenzi a képmutatást, bátran harcol a jő ügyért. Az átalakításért folytatott küzdelem lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy érvényesüljenek, és kielégíti a romantika iránti vágyukat is. Lényege nemcsak abban rejlik, hogy felelevenítjük a partlzánosztagok és az első ötéves tervidőszakok építkezéseinek legendáját. Nem elégíthetjük ki a fiatalokat mindennapjaink látszólagos romantikájának mesterséges kiemelésével. Korunk romantikája a gondolatok nagyságában, a társadalmi Igazságért folytatott küzdelmek nehézségében és abban az eltökéltségben rejlik, hogy bátran lépünk az új utakra, kockáztatunk, és nem félünk a konfliktusoktól. Miért merül fel olyan sok találgatás, kérdés és néha szinte ellentmondásos álláspont az átalakítás programjával kapcsolatban? Az átalakítás természetesen csak képletesen, szemléltetően fejezi ki azokat a változásokat. amelyeket átélünk és megvalósítunk. Nehezebb átalakítani, még 8 jő alapokra épített szilárd knnstrukctőjú házat Is, mint egy újat / építeni. Nekünk van mire alapoznunk. Sok mindent azonban le kell bontanunk, meg „ Jtell .szabadulnunk mindattől, ami nem állta ki az élet próbáját. Van, ami eleve adva van, sok minden azonban nincsen. Vannak, akik félnek a kockázattői, meghátrálnak a nehézségek előtt, és inkább továbbra Is a szűk falak között akarnak élni vagy kényelemszeretetből, vagy azért, mert nem bíznak saját erejükben, saját képességükben, hogy valami Jobbat Is fel tudnak építeni. De nem érthetünk egyet azokkal sem, akik mindent le szeretnének rombolni, és a zöld réten valami egészen más szeretnének építeni. Az Ilyen radikális elképzelés az első pillanatban vonzónak tűnhet, a valóságban azonban a szocialista építés négy évtizedének leírása nagy meghátrálást, a rég elavult viszonyokhoz való visszatérést jelentené. Ezért az Ilyen álláspont számunkra elfogadhatatlan, és erről nincs mit vitatkoznunk. Az eredmény számít Tudjuk, az emberek nem a jő tervek, hanem mindenekelőtt a konkrét eredmények alapján ítélnek meg bennünket. A kormányban ezért nagy figyelmet szentelünk annak, hogy mindazt megvalósítsuk, amiben megállapodtunk, amire köteleztük magunkat, amit megígértünk. Ez azonban nemcsak a ml akaratunktól függ. A legjobb programok megvalósításában döntő szerepűk van az embereknek, akik ezeket a programokat megértik, magukénak vallják, támogatják, és saját érdekükben Is hozzájárulnak teljesítésükhöz. Ezért szentelünk oly sok időt és erőt politikánk magyarázásénak. Terjedelmes közleményeket adunk ki a kormány tanácskozásairól, sok mindenről beszámol a televízió, s gyakrabban szerepelnek a miniszterek a tájékoztató eszközökben. Végül Is ez az aktíva, ugyanúgy, mint a többi kerületben tervezett hasonló rendezvény, azt tanúsítja, milyen fontosságot tulajdonítunk a nyílt tájékoztatásnak. Kötelességünknek tartjuk, hogy lehetővé tegyük az állampolgároknak a szocialista állam politikájának Jobb megértését, azt, hogy hatékonyabban részt vehessenek a kormánypolitika kimunkálásában és ellenőrzésében. Gyakran kapunk leveleket, amelyekben az emberek elmondják nézeteiket, tolmácsolják aggodalmaikat, javaslatokat tesznek, bírálnak és dicsérnek. Engedjék meg, hogy ezzel összefüggésben köszönetét mondjak a szlovákiai üzemek Ifjúsági kollektíváinak ösztönző és őszinte állás- foglalásaikért. Nagyra becsülöm ezeket, és véleményem szerint azt bizonyítják, hogy a fiatalok egészséges nézeteket vallanak, és az Igazságot akarják hallani. Ennek ellenére nem értek egyet azzal az Illúzióval, hogy az átalakítás könnyű és gyorsan eredményekhez vezethet. Miért? Elsősorban azért, mert megkésve hozzuk helyre a hibákat, akarunk fordulatot elérni a szocialista építés módszereiben és az emberek gondolkodáséban. Az eddigi szervezést forma és munkastílus régi lehetőségei már kimerültek. Nem értek egyet azonban azzal a pesszimista nézettel, hogy már megkéstünk a felújítással, a fordulat elérésével, a dinamikus fejlődés útjának megkezdésével. Semmi esetre sem engedhetjük meg azonban magunknak, hogy időt veszítsünk, meg kell gyorsítanunk az ütemet, menet közben kell megoldanunk a dolgokat. Nem keveset vesztettünk, de elegendő erőnk van ahhoz, hogy megmásítsuk a kedvezőtlen fejlődést. (...) Nem bízhatunk azonban csupán a lelkesedésben, a szavakban, a jelmondatokban. Ezekből a múltban olyan sok volt, hogy lejárattak nem egy nagy gondolatot. Amikor a szocialista megújhodásröl beszélünk, éppen arra gondolunk, hogy a szocialista alapelveknek vissza kell adnunk eredeti értelmüket és értéküket. Ellenezzük az üres moral Izálást. A forradalmárok azonban mindig ügyeltek arra, hogy szavaik és tetteik teljes mértékben összhangban legyenek. Támogatjuk a fiataloknak azt az őszinte törekvését, hogy a politikában és az egész társadalmi életben érvényesüljenek az erkölcsi értékek. Egyetértünk abban, amikor elítélik a képmutatást, az élőskö- dést, a megvesztegetést és a sem- mitmondást. Az ilyen jelenségek energikus kiküszöbölése nélkül nem teremthetjük meg az Igazságon és a bizalmon alapuló egészséges társadalmi viszonyokat. Valamennyiünknek, a szövetségi kormánytól a részlegek és műhelyek vezetőiig, sok gondot okoz a mai gazdasági helyzet. Mindenütt másmás probléma merül fel, de szinte sehol sincs minden rendben. Nem állítjuk, hogy biztos receptünk van valamennyi nehézség azonnali megoldására. Mit tartunk lényegesnek? Azt, hogy erőfeszítéseink reálisan előre vezetnek, meghozzák a szükséges eredményeket és a lelki megnyugvást. A legrosszabb az. ha fölösleges munkát végez valaki, ha céltalanul pazarolja energiáját, elveszti reményét, és nem állnak előtte távlatok. Sok tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok között Is találkozhatunk Ilyen jelenségekkel. Ezt nagyon komoly Jelzésnek tartjuk. Az Irányítás adminisztratív utasításos rendszere a bürokrácia pangást jelenségeivel nagyon negatív szerepet játszott ebben. Főleg a középszerű egyenlősdl gyakorlatával, azzal hogy kevés alkalom volt a kiválásra, lassú, volt a káderek mozgása, kicsi volt az ösztönzés a jobb teljesítmények elérésére, és hiányzott az érdekeltség • szakképzettség növelésében. De nei»i csak ezzel. Azzal az Irányzattal együtt, hogy a figyelem egyoldalúan a mennyiségi növekedésre, a létező termelési és szervezési viszonyok ét az elért műszaki színvonal újratermelésére Irányult. Bénltőlag hatot! az Is, hogy lemaradtunk a legfejlet- lettebb országok gyors fejlődési üteme mögött.“ Őszinte párbeszéd A beszéd után élénk vita — párbeszéd — alakult ki a fiatalok és a vendégek között. A fiatalok észrevételeire a kormány elnökén kívül Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Ľudovít Kilár, az SZSZK oktatási, Ifjúsági és testnevelési minisztere, valamint a SZÍSZ legfelsőbb szintű képviselői: Vasil Mohorlta, a SZISZ KB elnöke és Jura) JanoSov- ský, a SZISZ SZKB elnöke válaszolt. Az Ifjúságot leginkább szociális kérdések, a lakásgondok és a bérezés fogyatékosságai érdekelték. Ezzel kapcsolatban Ladislav Adamec leszögezte: ,Az előrehaladást gátló egyen- lösdivel közvetlenül a vállalatoknál, üzemekben és intézményekben kell harcolni, nem szabad azt várni, hogy ezt helyettük megteszik a legfelsőbb párt- és állami szervek. Aki többet és jobban fog dolgozni, annak nagyobb fizetést kell kapnia és magasabb életszínvonalának kell lennie.* Adamec elvtárs megígérte, hogy a szövetségi kormány a közeljövőben foglalkozni fog a fiatalok lakás- problémáinak megoldására vonatkozó új koncepcióval, mely szerint jövőre és a kővetkező ötéves tervidőszakban tíz-húszezer lakás épül a fiatalok számára. A tanácskozás végén mind a magas rangú tisztségviselők, mind a fiatalok megegyeztek abban, hogy a közeljövőben Ilyen és ehhez hasonló találkozókat gyakrabban kell rendezni a demokrácia, a nyíltság és a kölcsönös informáltság végett, az átalakítási folyamat sikere érdekében. A Környezetvédelmi Alap és felhasználása Csehszlovákia természeti környezete katasztrofális állapotban van. Az elszennyeződés mértéke egyre Inkább — és joggal — nyugtalanítja az állampolgárokat. A kérdést már az állami és pártvezetés is többször napirendre tfizte, határozatokat hozván a helyzet javítására. Am a határozatok még nem jelentenek igazi megoldást, ha a gyakorlatban való megvalósltásnk meglehetősen nehézkes. Többek között ezért is fontos a lakosság szélesebb rétegeinek környezetvédő tevékenysége. Az, hogy a polgárok ellenőrizzék a felelős üzemeket és szerveket, felhívják a figyelmet a vlsi- szásságokra. és maguk is közvetlenül részt vegyenek a környezetvédelemben. A Szocialista Ifjúsági Szövetség is arra igyekszik nevelni a fiatalokat, hogy ne legyen közömbös számukra környezetük állapota, és arra próbálja üsztünözni őket, hogy maguk is tegyenek meg mindent a helyzet javításáért. E célt szolgálja az ifjúsági szövetség Életfa mozgalma és a nemrégiben létrehozott Ekofond, azaz a SZISZ Környezetvédelmi Alapja. Az Életfáról már mi is többször irtunk, a Környezetvédelmi Alapról azonban még nem. Vajon mi is az Ekofond, $ vajon valóban a környezetvédelem céljait szoIgálja-e? Kérdéseinkkel felkerestük JOCIK EDITET, a SZISZ SZKB titkárát. — Az ifjúsági szövetség IV. kongresszusa elhatározta, hogy anyagi alapot kell teremteni a SZISZ környezetvédelmi tevékenységének finanszírozására. A központi bizottság elnöksége tavaly májusban tűzte napirendjére ezt a kérdést, és elhatározta az Ekofond létrehozását. Kétféle pénzalapot hoztak létre, egy központit, amely a SZISZ nagyobb, országos jelentőségű környezetvédelmi akcióinak pénzelésére szolgál, és járásit, pontosabban járásiakat azokban a járásokban, ahol erre Igény van, ahol ez a kezdeményezés visszhangra talál. A környezetvédelmi alapok létrehozása ugyanis a járások számára nem kötelező, bár az én véleményem szerint ezek sokkal fontosabbak a központinál. Azért, mert azt gondolom, hogy a járási alapokból olyan környezetvédelmi építkezések finanszírozhatók. amelyek a fiatalok közvetlen környezetében valósulnak meg, Így sokkal közelebbről érintik őket. — Én azt tapasztaltam, hogy a fiatalok a Szolidaritási Alappal is meglehetősen bizalmatlanok, s ezáltal közömbösek is vele szemben, mivel nem tudják ellen- erizni. mire költik ezt a pénzt. A SZISZ vezetése nem tart attól, hogy a Környezet- védelmi Alap is hasonló bizalmatlanságokat ébreszt? És ha már a bizalmatlanságnál tartunk: nem féltek attól, hogy a tia- talnk esetleg azért nem értenek egyet az Ekofonddal. mert azt mnndlák. hogy a környezetvédelem azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a dolga, melyek a környezetet szennyezik, és nem hajlandók majd arra hogy ök fizessék meg a felelősök mulasztásait? . — A környezetvédelemért minden állampolgárnak felelősséget kell éreznie, így a fiataloknak is. Az viszont természetes, hogy mások felelősségét nem vehetjük a nyakunkba, mások kötelességeit mi nem végezzük el. Vigyázunk arra, hogy a Környezetvédelmi Alapra összegyűjtött pénzt ne olyan építkezésekre, környezetvédelmi beruházásokia köItsOk, amelyekre az állam már úgyis adott. A dolognak van más vetülete Is: szerintem az ifjúsági szövetség csak olyan környezetvédelmi akciókba kezdhet, amelyeket önerőből is képes megvalósítani. S hogy ellenőrizhető-e a^, mire megy el az Ekofond pénze? A központi pénzalap felhasználására a SZISZ KB-n létrejött környezetvédelmi bizottság tehet Javaslatokat, s a KB Elnöksége dönti el, hogy a Javaslatból végül valóság lesz-e vagy sem. A Környezetvédelmi Alap statútuma kötelezi ezeket a szerveket arra, hogy minden egyes kiadást tegyenek közzé 8 napi sajtóban, pontosabban a Smenában és a Mladá trontában. A Járási alapok felhasználásáról pedig természetesen az Illetékes Járások döntenek majd. — Vannak-e már erre az évre valamilyen konkrét tervek a központi pénzalap felhasználására? — A legfontosabb, országos jellegű vállalkozás egy ún. Ekofarm létrehozása a Fehér-Kárpártokban. Ez egy olyan kísérleti telep lenne, amelyben vegyszerek nélkül folyna az élet, tehát az ott élő önkéntesek nem használnának például műtrágyákat, permetszereket. Ez a telep azt lenne hivatva megvizsgálni, hogy a mt korunkban megvalösíthatő-e egy Ilyen életmód. Nagyon lényegesnek tartom azt Is, hogy a központi Környezetvédelmi Alapból fedezhetjük majd az Idei Életfa-táboraink költségeit, Így például a Clerny Balog-t kisvasút építésére vagy a Slovenská Lup£a-i vár felújítására szervezett táborokat. — Az egyes szlovákiai járásokban mllyan visszhangot váltott ki az a kezdeményezés? — Sajnos, nem olyant, amilyet vártunk. Egy kezemen meg tudnám számolni, hány járás létesített környezetvédelmi alapot. Sokkal kényelmesebbnek tartják azt, ha tőlünk, a központtól kérnek pénzt az akcióikra. S van egy másik elszomorító Jelen- 'ség Is, amely ugyancsak azt bizonyltja, hogy a fiatalok meglehetősen közömbösek a környezetük tránt: a járások és az alapszervezetek Is tehettek javaslatokat az Ekofond felhasználására. Szlovákiából eddig összesen két javaslat érkezett, az egyik egy helyi víztisztító állomásra, a másik pedig egy kis vízerőmű létrehozására vonatkozott. ' — Az előbb azt mondtad, hogy a SZISZ magátöl értetődően nem vállalhatja át mások kőtelesságeit. Ezzel egyetértek, mégis az az érzésem, hogy az ifjűságt szövetség azáltal, hogy nem a legfontosabb környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, hanem mellékvágányra tereli a fiatalok kezdeményezését, elvonja figyelmüket a leglényegesebb kérdésekről. — A SZISZ legfontosabb feladata az, hogy kialakítsa a fiatalok környezetvédelmi tudatát, hogy felelősségérzetet ébresszen bennük a környezetük tránt. Az Életfa-táborok szerintem megfelelnek ezeknek az elvárásoknak, mert állítom, hogy aki részt vett Ilyen táborban, az fogékony lesz a nagy környezetvédelmi problémák Iránt Is. RLINICO ROBEKT Fotó: Balajtl