Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-08 / 10. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Kincsünk a víz Az előző nemzedékek néhány évtizeddel ezelőtt még nem Ismerték, ml Is a víz- szennyezés. Ma azonban a lakosság és a népgazdaság tiszta és jó minőségű Ivóvíz- . zel való ellátása nyomasztó társadalmi- gazdasági gonddá lépett elő, És ez nem­csak hazai gond. Az Ivóvízkészlet meny- nyiságe — ha tekintetbe vesszük ■ a fo­gyasztás mértékét — az egész világon ag­godalomra ad okot. Az Ipar és a mezőgaz­daság fejlődése, a városiasodás, a lakos­ság számának növekedése, no meg a víz­szennyeződés hatással van a vízgazdálko­dásra Is. Csehszlovákiában a vizek tisztaságának védelme és a vízzel való takarékoskodás fontos feladat, amely valamennyi állam­polgárt és üzemet érint. Az új vlzforrások korlátozott volta és a beruházások rend­kívüli pénzigényessége arra kényszerít ben­nünket, hogy a felhasználás minden terü­letén ésszerűen gazdálkodjunk a vízzel, és jobban hasznosítsuk a mostani alapot ké­pező készleteket. Az utóbbi Időben foga­natosított intézkedések eredményeképp si­került annyit elérni, hogy a helyzet már tovább nem rosszabbodik, az ipari üzemek szükségesnek tekintik a tisztítóberendezé­seket, és nagyobb felelősséget tanúsítanak e feladattal szemben a mezőgazdasági üze­mek vezetői Is. Közismert, hogy a mezőgazdaság az e- gylk legnagyobb környezetszennyező ága­zat. A növénytermesztő ember ma nem di­csekedhetne akkora terméshozamokkal, ha nem növelné rendszeresen műtrágyákkal a föld termékenységét, ha vegyszerekkel nem fékezné a betegségek terjedését, a falánk kártevők elszaporodását. A talajban viszont így egyre nagyobb az emberi szervezetre Is káros vegyUletek töménysége. Ezért oly Időszerű a növényvédők és rovarirtók ha­tékony használatának kérdése. A vegysze­rezés megfékezésével már sikerült előre­lépni, ám ez még csak felszínes, részle­ges megoldása a problémának. A vegyszerek eddigi korlátlan haszná­latának következményeként Szlovákiának azokon a területein Ivóvízhlány van, ahol a víztartalék a környezetszennyeződés miatt fogyasztásra alkalmatlan. A rendel­kezésre álló mennyiség egy részét az Ipar használja fel, Illetve a mezőgazdaság i- gényll öntözésre, tudniillik az e célra hasz­nált víz sem lehet szennyezett. Különösen arra kell ügyelni, hogy nitrogén ne ke­rüljön a vízbe. A vemhes állatokon vég­zett kísérletekből kitűnt, hogy a nagy mennyiségű nitrát és nitrlt mérgezi az embriókat; Persze^ ugyanez a- helyzet az g embernél is.. A kutatók , kimutatták, fiogy míg a felnőttek viszonylag nagy nitrát­mennyiséget is károsodás nélkül elvisel­nek, addig a csecsemőknél és a gyengébb szervezetű kisgyermekeknél a legkisebb mennyiség Is súlyos következményekkel járhat. A víz védelme tehát mlndannylunk 0- gye. A mezőgazdaságban dolgozó szakem­berek sokat tehetnek azért, hogy minél ke­vesebb vegyszer kerüljön a talajba, s en­nek következtében a vízbe Is. A gondos gazda kétszer Is meggondolja, hogy föld­jére, növényeire miből mennyit Juttasson. De az iparban és a kutatásokban dolgozó szakemberek Is elgondolkodhatnának azon, hogyan csökkenthető a szennyezettség úgy, hogy közben eddigi eredményeink még tokozhatók legyenek. Mert a környezetvé­delem nem azt jelenti, hogy álljunk meg a termeléssel, hanem azt, hogy a termelés fejlesztésekor ne feledkezzünk meg a ter­mészet törvényeiről sem. Strasser GyHrgy A Szocialista Ifjúsági Szllvetség Szlovákiai Központi Bizottságának lap|a SZERKESZTOSEG: MartanoviCova 25, 819 27 Bratislava FOszerkesztfi: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő; NESZMERf SÄNDOR Telefon: főszerkesztő — 213744, 20104543, helyettes főszerkesztő — 213623, 20104541, titkárság — 20104540. gazdasági és kultu­rális rovat — 20104546. szervezeti élet és sport — 20104545. Kiadja a Smena Kiadúvállalat 812 84 Brati­slava Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tlaőlarne, 812 62 Bratislava. Odborárska nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCt, fél évre 28 KSs. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előflzet- hetú minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlaöe 813 61 Bratislava. Gottwai- dnvn nám 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzSnk meg és nem kBl- dünk vissza. Index: 498 02 Új utakon az új célok felé Prágában a csehszlovák dolgozó nép februári győzelmének 41. évfordulójá­val párhuzamosan tartotta meg 6. ülé­sét a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amelyen az év­fordulóhoz méltó témákat tárgyalt meg. A tanácskozás hangulatára, a vitákra jellemző volt az, amit Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ KB elnöke bevezetőjében mon­dott; „Tőlünk, fiataloktól függ, hogy bebizonyítsuk, méltó utódai vagyunk azoknak a nemzedékeknek, amelyek kiharcolták és építették szocialista mánkat. Feladataink a fejlődés mosta­ni szakaszában semmivel sem könnyeb­bek és nem kevésbé forradalmiak. Mu­tassuk meg azoknak, akik kételked­nek bennünk, akik azon spekulálnak, hová soroljanak bennünket, hogy kinek az oldalán is áll a csehszlovák ifjú­ság!“ Termékeny idő Bevezetőjében Vasll Mohorita a történel­mi eseményekről szólva kiemelte, hogy a februári győzelem óta eltelt időszakban országunk nagy fejlődésen ment át. Min­denekelőtt szilárd műszaki-termelési alap jött létre, amelynek következtében fejlő­dött Iparunk, s mindenekelőtt fejlett me­zőgazdaság alakult ki. Az életszínvonal megfelelő szociális biztonságot teremtett, ezzel párhuzamosan ugrásszerűen nőtt ha­zánkban a műveltségi színvonal. A Varsói Szerződés és a KGST tagjaként nőtt ha­zánk nemzetközi tekintélye, miközben meg­szilárdult biztonsága is, ami jó alap a fej- lódéshez. „E tényeket nem lehet megke­rülni vagy lebecsülni. Igaz viszont az is, hogy hibák és tévedések is történtek, és a szocializmus építését egy sor hiányosság kísérte. De a hibákból tanulni kell, be­szélni róluk, s nem elkenni őket. Ez teszi lehetővé, hogy ne Ismétlődjenek meg“ — hangsúlyozta a szónok. A továbbiakban kitért arra, hogy az el­múlt néhány hét eseményei a SZISZ KB 5. ülése óta eltelt időszak nagy figyelmet Igényelt a szövetség vezetői részéről. Az ifjúság nevében részt vettek az alkotmányt előkészítő bizottság ülésén, az Időközben megalakult Emberi Jogokkal és Humani­tárius Kérdésekkel Foglalkozó Csehszlovák Bizottság munkájában. Szólt arról is, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az új Mun­katörvénykönyvet. A benne foglaltak tel­jesítéséért első ízben lett felelős a SZISZ Is, majd arról beszélt, mennyire fontos esemény volt a SZISZ KB Titkársága és a csehszlovák kormány közös tanácskozása, hiszen ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a fiatalokat érintő összes problémát előad­ják, egyúttal javaslatot tehettek néhány kérdés konkrét megoldására Is. „Felelős­ségteljesen mondhatom — folytatta az el­nök —, hogy a találkozó légköre valóban nyílt és munkajellegű volt. Egyenlő part­nerek párbeszéde volt, amelyben mindkét fél tiszteletben tartotta a másik vélemé­nyét, s közösen kerestük az utat a prob­lémák megoldásához. Néhány kérdésben, persze, különböztek nézeteink, de hát így van ez a valódi dialógusban. A tanácsko­zás eredményét most értékeljük, és készül a konkrét összegezés. Március 23-án a kor­mány a ml Jelenlétünkben tárgyalja meg tanácskozásunk eredményeit, s hoz hatá­rozatot. Fontos ezzel kapcsolatban az Is, hogy az Ifjúságunkat, de természetesen egész társadalmunkat Is érintő kérdések megtárgyalása, mint munkánk állandó módszere, kétszer valósul majd meg.“ Vasll Mohorita a továbbiakban bevezette azt az anyagot, amelynek a címe: Prog­ramunk az átalakítás és a demokratizáló­dás. Az anyagról szólva elmondta az el­nök, hogy mivel az a Szocialista Ifjúsági Szövetség programnyilatkozata, nyilvános vitára akarják bocsátani, majd az észre­vételeket összegezik, hogy a SZISZ KB 7. ülése végső formájában fogadhassa el. A következő, 7. központi bizottsági üléssel kapcsolatban Vasll Mohorita még azt Is elmondta, hogy arra a KB Titkársága és Elnöksége egy másik dokumentumot is előkészít, mégpedig a SZISZ IV. kongresz- szusa határozatainak az értékelését, a kongresszus óta eltelt időszak tevékeny­ségét e határozatok tükrében, s az elem­zés alapján meghatározzák a cselekvések azon módjait és formált, amelyek segít­ségével hozzájárulhat ifjúságunk a gazda­sági mechanizmus átépítéséhez, a társa­dalmi élet demokratizálódásához. Beszédében az elnök azt is megállapí­totta: a SZISZ IV. kongresszusának az a kitétele, hogy a szövetség munkájának mi­lyensége az alapszervezetekben dől el, he­lyesnek bizonyult. Igazolják ezt a most véget érő évzáró taggyűlések Is. A SZISZ előtt álló feladatokkal kapcsolatban Mo­horita kiemelte a járási és kerületi kon­ferenciák előkészítésének fontosságát, min­denekelőtt a káderpolitika átgondoltságát, mint a további sikeres tevékenység alap- feltételét. „Nem történhet meg, hogy meg­választjuk a járási bizottságot, s csak ezután kezdünk el gondolkodni azon, hogy az illető tag melyik bizottságban fog majd dolgozni. Előre tudnunk kell, hogy ezt és ezt a középiskolást azért javasoltuk a Já­rási bizottságba, mert ő majd a kulturá­lis koraisszióban fog dolgozni, ugyanis megvannak hozzá az előfeltételei. (...) Szervezetünknek ma kezdeményező, hatá­rozott, bátor fiatalokra van szüksége, a szó Jó értelmében rámenősöikre, akiknek kortársaik között természetes tekintélyük van.“ A barátság és a béke nevében A központi bizottsági ülésen két fontos témakört tárgyaltak meg a szövetség leg­felső szervének tagjai. Az egyik a SZISZ nemzetközi kapcsolataival foglalkozott, s az Elnökség beszámolóját a kérdéskörről Ľubomír Ledl, a KB titkára terjesztette elő. Az Elnökség anyaga pozitívan szól a SZISZ KB kapcsolatairól a szocialista or­szágok fiataljaival, kiemelve, hogy ez az együttműködés lényegében zavarmentes, s kiterjed az Ifjúság életének minden terü­letére. Fontosnak mondja azonban e te­kintetben Is a minőségi változást. Minde­nekelőtt a fiatal szakemberek cseréjének lehetőségeit kellene bővíteni, aminek a későbbiek során még olyan haszna is le­hetne, hogy ezek a fiatalok majdan ve­zető beosztásában könnyebben találnák meg a kooperációs lehetőségeket, mint eddig. De ezen túl is nagyon fontosnak Ítélt az anyag az Ifjúság utazási lehetőségeinek bővítését, hogy fiataljaink mind nagyobb számban jussanak el külföldre. Ismerhes­sék meg a világot, más országok fiatal­jainak életét, lehetőségeit, hogy még na­gyobb áttekintéssel, alapossággal tudják meghatározni saját Igényeiket, s vágyaik kielégítéséhez a cselekvési módokat. Ezért kapott hangsúlyt például a CKM, az Ifjú­sági Utazási Iroda munkájában a haté­konyság, a nagyobb önállóság és a decent­ralizáció kérdése. Fontosnak tartja azonban a dokumen­tum azt Is, hogy a szövetség Központi Bi­zottsága tovább bővítse kapcsolatait a ka­pitalista világ haladó Ifjúsági mozgalmai­val, s az eddiginél Is nagyobb mértékben támogassa a fejlődő országok Ifjúsági kez­deményezéseit, mindenekelőtt a nemzeti függetlenségükért harcoló szervezeteket. Erre az idén kiváló alkalmat ad a XIII. Világifjúsági Találkozó. Az Elnökség a beszámolójában leszögezi továbbá, hogy az egyéni turizmust nem csupán kikapcsoló­dásként, az egyének szellemi gyarapodása­ként kell értelmezni, hanem úgy Is, hogy ez a „népi diplomád«“ jelentős formája, hiszen az ilyen utakon viselkedésűnkkel, kiállásunkkal a népek barátsága megszi­lárdulásának, a különböző nemzetek köl­csönös megismerésének, közeledésének ügyét szolgálhatjuk. Tiszteletet a munkásfiataloknak A SZISZ KB 8. ülésének második nap­ján is fontos kérdés volt a tanácskozás fő témája. A vita alapjául szolgáló doku­mentumot Jaroslav Cisár, a SZISZ KB tit­kára terjesztette elő. A SZISZ KB állásfog­lalása a fiatalok munkásszakmára való felkészítéséről című dokumentum leszöge­zi többek között: „A 14—18 éves fiatalok között a munkásszakmára készülő Ifjúság aránya 57 százalék. Szövetségünkben az Ilyen fiatalok aránya 19 százalékot tesz ki. Olyan időszak ez az ö életükben, ami­kor specifikus szociálpszichológiai tulaj­donságok jellemzik őket. Ebben az Időszak­ban formálódik életfilozófiájuk, s válnak fokozatosan a társadalom szerves részévé. E fiatalok formálásában a család és az Iskola mellett pótolhatatlan szerepe van a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek is. Az állásfoglalás, de a vita is azt hangsú­lyozta, hogy a SZISZ-nek az eddigieknél »okkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a munkásszakmákra készülő fiataloknak, s nemcsak az említett nevelési kérdések miatt, hanem azért Is, hogy később, már munkásfiatalokként, a társadalomnak e je­lentős rétege megtalálja az utat a szisz­hez, s azon keresztül is aktív támogatója és megvalósítója legyen hazánk szocialista építésének. A szisz KB 8. ülése káderkérdésekkel Is foglalkozott. Többek között új KB-tlt- kárt Is választottak, mégpedig Jóőlk Edit személyében, aki eddig a SZISZ SZKB tit­káraként dolgozott, s lapunkban Is több­ször kinyilvánította véleményét az Ifjú nemzedék gondjairól, feladatairól. Megvá­lasztásához ezúton Is gratulálunk, s bízunk abban, hogy Prágában Is méltóképpen kép­viseli majd az ifjú nemzedék érdekelt, köztük a magyar nemzetiségű SZISZ-tagok ügyét is. Összeállította: -Ir­70 éve alakult a Kommunista Internacionálé EGYSÉGBEN — EGY CÉLÉRT A munkásmozgalomban kezdettől nyo­mon követhető az egységre, az összefo­gásra törekvés, nemcsak a szorosan vett nemzeti érdekek szempontjából, hanem nemzetközi viszonylatban is. Ennek az a- lapja az azonos ideológia és a közös cél, az ÚJ társadalom felépítése. Ez a törek­vés a fokozatosan kialakuló munkás- és kommunista pártoknak Is egyik ideológiai- politikai alapelvévé vált. Már a modern munkásmozgalom meg­alapítói, Marx és Engels is nagy figyel­met szenteltek e kérdésnek. Ezt fejezte ki a Kommunista Kiáltvány azóta is szál­lóigévé vált jelmondata: „Világ proletár­jai, egyesüljetek!“ Igyekezetük nyomán született meg 125 évvel ezelőtt a Nemzet­közi Munkásszövetség, ismertebb nevén, az I. Internacionálé. Ezt követte a II. Inter­nacionálé, amely egész a századforduiőig pozitív szerepet játszott a nemzetközi mun­kásmozgalomban. Az oroszországi proletárforradalom győ­zelme után új helyzet állt elő nemcsak a munkásmozgalomban, hanem az egész világtörténelemben. A iQrradalmi hullám egész Európát elárasztotta. Felbomlott a népek börtönének Is nevezett Osztrák — Magyar Monarchia, nemzeti államok jöt­tek létre, Magyarországon — és egy rö­vid Időre Szlovákiában Is — győzött a Tanácsköztársaság. Munkás- és kommunis­ta pártok vették kezükbe az osztályharc és a munkásmozgalom Irányítását, a leg­több esetben kellő tapasztalat és politikai gyakorlat híján. Szükség volt egy olyan szervezetre, amely helyes mederbe terelte volna a munkásmozgalomban uralkodó á- ramlatokat, egyúttal támogatta volna az Imperialista gyűrű szorításában vergődő fia­tal szovjet államot. Ezért 1919 január vé­gén, amikor Párizsban az Imperialista bé­keszerződésről, Bernben pedig a burzsoá pártok egy munkásellenes nemzetközi szö­vetség megalapításáról tárgyaltak, Moszk­vában nyolc európai marxista párt kép­viselői, illetve az Amerikai Egyesült Álla­mok munkásmozgalmának megfigyelői an­nak a lehetőségéről beszéltek, hogy világ­kongresszust hívnak össze egy internacio­nálé létrehozására. Tizenöt pontból álló felhívást tettek közzé. A kongresszusra 1919. március 2—6-én került sor Moszkvá­ban, $ 19 párt és csoport képviselői vet­tek részt rajta Európából és az Egyesült Államokból. Csehszlovákia képviselői meg­figyelőként voltak jelen. Vlagyimir Iljlcs Lenin a következő szavakkal nyitotta meg a tanácskozást: „Gyülekezetünknek óriási világtörténelmi jelentősége van. A burzsoá demokrácia Illúzióinak csődjét jelenti. Hi­szen a polgárháború nemcsak Oroszország­ban, hanem Európa legfejlettebb tőkés ál­lamaiban is, mint például Németországban, valósággá vált. A burzsoázia őrült féle­lemben élt a proletariátus növekvő forra­dalmi mozgalmától... Gondolom, hogy az oroszországi események és a Januári har­cok után Németországban, különösen fon­tos hangsúlyozni, hogy további országok­ban Is a világra vergődik, és lassan túl­súlyba kerül a proletariátus mozgalmának legújabb formája.“ A kongresszus jóváhagyta a III. Inter­nacionálé megalapítását, és felvette a Kommunista Internacionálé nevet. Két fon­tos dokumentumot fogadott el. Az egyik a KI programját tartalmazta egészen az 1928. évi VI. kongresszusáig, a másik do­kumentum Lenin legfőbb téziseit vonultat­ta fel a proletariátus diktatúrájáról. Eb­ben többek között ez állt; „A forradalmi korszak arra kényszeríti a proletariátust, hogy a burzsoá uralkodó apparátussal va­ló nyílt harcban kihasználja a harc olyan eszközeit, amelyek egyesítik összes ener­giáját, vagyis a tömeges akciókat azok lo­gikus következményeivel, a közvetlen kon­fliktussal. Ennek a célnak kell alávetni minden más módszert, mint például a bur­zsoá parlamentarizmus forradalmi kihasz­nálásának módszerét.“ A Kommunista Internacionálé szervezeti struktúrájának kidolgozását a következő kongresszusra hagyták. Ideiglenes megegye­zés született a végrehajtó bizottság létre­hozásáról, amelyben minden pártnak egy tagja volt. Ez a végrehajtó bizottság vá­lasztotta meg a KI öttagú büróját, amely­ben Lenin, Rakovszkl, Zlnovjev, TrockiJ és Platten voltak; az elnök Zlnovjev lett. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents