Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-08 / 10. szám

8 Kincsünk a víz 2 Volt iskolámban 4 Mikro-inform 5 A Parnasszus felé 6 A modern Rita Fejezetek a VIT történetéből 9 Egy lány, aki áruba bocsátotta szerelmét 10 Télidöben - félidőben 12 T vtmswn KÉPES GÉZA: LEVÉL ANYÁMNAK Valahányszor Irolc n«red, Anyáin mindig gyermekkoromra gondolok: i korén elhagytam az otthont I egymástól elszakadtunk. Tizennégy éves lehettem síkkor — ^ a kamaszkor zűrzavarába merülve nyakig. Zárkózott türelmetlen az élettel elégedetlen voltam s te azt hitted mindez neked szél. Egy barátomnak keserűen panaszoltad: „Nincs már nekem fiam." Pedig én a te fiad voltam s mindvégig az maradtam büszke voltam rá, hogy ilyen anyám van. A te nyelvedet beszéltem testem tartása tied volt egészen s a világot a te szemeddel néztem. '(Mint kisgyerekeit meghúzódva csendben figyeltünk dalodra én azt szerettem leginkább ha vasaltál Ilyenkor mindig ezt énekelted: „Te benned bíztunk eleitől fogvá.'.“.;)' Mikor hazulról elkerültem Idegeid piros hálója megfeszült: felfogott: vergődő hal-gondolatokat szúnyogokat és madarakat. Egyszer megálmodtad hogy eltört a karórám mit keresetemből vettem — Leveleim ha mentek üresen mentek: te töltötted ki őket eleven színekkel... Mit írjak neked, Anyám most hogy lelkem befagyott csapjai kinyílnak? Búcsúznak az élők s a holtak még életükben szétosztják magukat mint kenyeret s a fiák és unokák tekintetében és mozdulatában élnek örökre tovább. ,,A' sorsod to vagy, Ba to* mered Hnmagad, tudod, mi lesz a sorsod." LEGYÜNK ÖNMAGUNK A legtöbb nő nem ismeri önmagát. Típusokat utánoz ahelyett, hogy felfe­dezné saját egyéniségét. Ha felismer­né értékeit, kialakítaná saját stílusát, rögtön bátrabban mozogna, és mások is érdekesebbnek találnák. A test és az arc hibáit, hiányosságait divattal, a ruha szabásvonalával és a kozmeti­kumokkal korrigálhatjuk, A mit ve­gyek fel, ml illik nekem, mi a legelő­nyösebb, miben tudnék tetszeni (uram bocsá’ hódítani), leginkább miben le­szek én egyáltalán én?-dllemma nem kis gond A legbölcsebb és széles kör­ben alkalmazható válasz, hogy önma­gunk legyünk. Harmonikus megjelené­sünkben a külső és belső tulajdonsá­gaink előnyösen ötvöződjenek az öltöz­ködésünkkel, a sminkkel, a frizurával. Ebben rejlik, varázsunk. A mai nő szépségét nem lehet csu­pán a- ROlső Ismertetőjegyek aíapján meghatározni. Napjaink emberének szépségtgényét nem elégíti kl egy sza­bályos, de üres babaarc, arányos ter­met, hibátlan bőr, szép szőke haj vagy egyéb külső jegyek. Ha ezek megvan­nak, nem hátrány ugyan, de kell hoz­zájuk belső tartalom is. Akiből ez hiányzik, akkor szoktuk mondani: bár­csak ne szólalt volna megl A mai ideá­lis nő szépsége kifejezésre jut egész lényében, megjelenésében. Lényeges, hogy légkört tudjon teremteni maga körül, és ez sokszor sikerül a kevésbé szépeknek Is. Minden kornak, sőt népnek Is meg­van a saját szépségideálja. Az. ősem­ber még duzzadó csípőkkel, mellekkel, édes terhétől domborodó hassal ábrá­zolta asszohyalakját. Az volt a jó szá­mára, ha az asszony minél több élet­Scépes utódot hoz világra, tehát ösz­tönösen ehhez alakult a szépségideál­ja. Az egyiptomi nők csípője hosszú, karcsú, válluk széles volt, legalábbis így ábrázolták őket, és nem kellett i szégyenkezmiük nagy, csontos lábfejük miatt sem. A görögök és a rómaiak megpróbálták képletekbe foglalni a női test arányait. A középkor igyekezett * eHüntetni a mezítelen test szépségét, majd a reneszánsz újra felfedezte azt. A polgári ízlés évtizedekig megköve­telte a parányi lábfejet, a kicsiny pár- nás női kacsót, a halvány bőrt. Ennek oka: az elegancia megkívánta, hogy a nő ne dolgozzon. Mást tartanak szépnek a keleti és mást a nyugati népek. Indiában a vé­kony derekat és a széles, ívelt for­mákat tartják szépnek. A modern eu­rópai és amerikai nőtipus hosszú lá­véSony 'cMpőjű, Ma alkat. Ezt a sport kultusza aüakltotta ki. A mai eszményi nő sportos alkatú, tntellek- tuálts típus, hosszú csontos ujjakkal, és az Is kiderült, hogy nem Is olyan kicsi a lábfeje. Fő jellemnője, hogy energikus és tevékeny, s nem kell tit­kolnia, ha eszes is. Mivel élete nagy részét zárt épületben tölti (hiszen dol­gozik), szeretne egész évben napbar­nítottnak látszani, mintha megenged­hetné magának a gyskom tengerpart kiruccanásokat. A női szépségideálnaiS nincsenek örök érvényű törvényei. jCsódák, ame­lyek mindenkit ideálissá varázsolnak, szintén nincsenek. Az. alkat, a cson­tozat, az eszmtoyeltől eltérő sajátossá­gok vele születnek az' emberrel. Sze­rencsére minden nőben van valami fi­gyelemre méltó érték, csak fel kell fedezni, és élni kell az adott lehető­ségekkel. ízlés és akarat kérdése az egész. Molnár Jolán márnSkná Varit Jtoeft falvitoia Ha nwm tudnád, nőnap, yan.., )

Next

/
Thumbnails
Contents