Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-24 / 8. szám
Segíteni az embereknek 2 A képek világa 8 Februári történet 3 Beszélgetés a Poptarisznyáról 9 A piramisok árnyékában 5 Sokolov 88 10 FEBRUÁR Gondolatok a februári győzelemről Februárban dőlt el, vajon köztársaságunkat kiragadják-e a Szovjetunióhoz és a többi népi demokratikus országhoz fűződő szövetségből, s vajon újból kommunistaellenes, szovjetellenes frontba hurcolják be, sőt Klement Gottwald szavaival szólva „a nyugati imperialisták politikájának játékszerévé válik-e?“ Ekkor dőlt el, hogy köztársaságunk a Szovjetunió és a szocialista világközösséget kialakító többi ország oldalán fog-e haladni és fejlődni mint szabad, szuverén, nemzetiségileg igazságos szocialista állam. A burzsoáziával vfvott küzdelem fő osztályereje munkásosztálynnk volt, amely fejlettségével és népességével döntő módon járult hozzá a burzsoázia ellenforradalmi terveinek vereségéhez. A munkásosztály viselte és viseli a társadalmunk szocialista átalakításáért és további fejlődéséért vívott küzdelem legnagyobb terhét. A munkásosztály mint uralkodó osztály, szocialista társadalmunk alkotó, építő tevékenységének legnagyobb forrása és záloga, fő támasza és ereje. Pártunk összefonódása a munkásosztállyal, annak életével, érdekeivel és célkitűzéseivel, továbbá a munkásosztály vezetésére való képessége a győzelmes február egyik hagyatéka, s az utóbbi években is nagyszerű politikai és gazdasági eredményeket hozott. Pártunk nem felejtette el, hogy a csehszlovák állam Aj tartalmáért ás jellegéért, további szocialista fejlődéséért vívott osztályharc elválaszthatatlan attól az internacionalista harctól, amelyet a világ szocialista erői, valamint a haladás és a béke erői folytatnak az imperializmus, a reakció és a háborű ellen. I (Részletek GUSTAV HUSÁK elvtára beszédéből); Gerstner István rajza Februárjaink Szövetségünk zászlóbontása óta ezernyi szállal kötődik szocializmust építő népünk történelméhez. Az ifjúmunkások gondolkodásában, tevékenységében mindjárt a második világháború befejezése után, de főleg akkor, amikor véglegesen eldőlt a hatalom kérdése Csehszlovákiában, tehát 1948 februárjában a fiatalok százezrei álltak csatasorba egy új rend létrehozásáért. Már ekkor kezdett megfogalmazódni ifjúságunk tömegeiben a becsületes munka, a szervezettség, az ésszerűség igénye. Sőt sokan közülük áldozatvállalásra is készen álltak a kibontakozásért. A háború utáni években fiatalos lendülettel építették, Illetve újították fel a gyárakat, üzemeket, utakat, vasutakat és hidakat. Az Ifjúsági vasútvonal építői közül nőtt ki az a nemzedék, mely bátor helytállásról tett tanúbizonyságot a' munka frontján. Visszatérve az építkezésről, ugyanolyan lelkesedéssel láttak munkához az üzemekben, falvakban, mindenütt, ahol szükség volt a dolgos kézre. 1948 győzelmes februárja új lehetőségeket teremtett az egységes ifjúsági szövetség működéséhez, tagságának tevékenységéhez. Tízezrekre tehető azoknak a fiúknak és lányoknak a száma, akik Lidice, Most, Litvinov, a barátság vasútvonal, az ifjúsági duzzasztógát, valamint a Dél-Szlovákiában fekvő Ifjúságfalva építésén dolgoztak. A sző szoros értelmében vett forradalmi tetteket hajtottak végre ezek a fiatalok. Azoktól a bátor katonáktól vették át a stafétát, akik a szlovák nemzeti felkelés és a második világháború harcterein küzdöttek. Minden kornak, minden februárnak vannak forradalmi tettel. A mai nemzedék büszke az elődökre, tisztelettel és elismeréssel tekint az általuk létrehozott műre, annál Is Inkább, hogy ők ásóval, lapáttal és csákánnyal hajtották végre nagy tetteiket. Természetes, hogy a mai fiatal nemzedék nem Ismerhette meg közvetlenül a negyven év előtti eseményeket, de éppen arra hivatott, hogy merítsen a múlt tapasztalataiból, az írott történelemből. Forradalmi feladatunknak tartjuk a fejlett szocialista társadalom építését. Fiataljaink többsége kész tudását, alkotóképességét a közösség, a társadalom javára fordítani. Szerte hazánkban sokan vannak olyanok, akiket nem tart vissza az újtól a megszokás, akik képesek elvetni mindazt, ami fékezi a haladást, akik késedelem nélkül megértik, mit kell tenni azért, hogy nehézségeink fogyjanak, hogy szocialista országunk gyarapodjon. Negyven február telt el 1948 óta. Számunkra, csehszlovákiai magyarok számára az az első volt a legjelentősebb. A munkásosztály februári győzelme lehetővé tette a csehek ás szlo* váltok, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek politikai, gazdasági és élilamjogi kapcsolatainak a lenini elvek szerinti megoldását; tehát az egyenlőség, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A magyar nemzetiségű munkásság az uralkodó osztály, az egységes csehszlovák munkásosztály részévé vált. Ez határozta meg a csehszlovákiai magyar lakosság politikai helyzetének további alakulását. A magyar dolgozók a politikai, illetve a közéletben fokozatosan elfoglalták az őket megillető helyeket. Februárban valóban nagy ütközet folyt le a reakció és a pártunk vezette népi demokrácia között. Ezt az ütközetet az egész vonalon a népi demokrácia és a párt nyerte meg. Nemzedékek váltották egymást az elmúlt negyven év alatt. Február hagyatéka tovább él a mai fiatalokban is. Csikmák Imre
