Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-17 / 7. szám

új ifjúság 6

Profik háborúja 1

A brit hivatásos ökölvívók szervezőt«, a British Board of Control nemrég megtiltotta, hogy a szigetországban 15 menetes világbajnoki mérkőzéseket rendezzenek. Akik megszegik a rendelkezéseket, legyenek rendezők vagy ökölvívók, azokat törlik a szervezet tagjainak sorából. Az Intézkedés az IBF (International Boxing Federation) .égisze alatt versenyzőket érinti, miután ez az egyetlen szervezet e világon, amely még 15 menetet ír elő a világbajnoki címért folyó összecsapásokon.

Az IBF, persze, tiltakozik.

Robert W. Lee elnök a britek lépését úgy minősítette, hogy az meggátolja az ökölvívókat a szabad munkavállalásban, s ezzel gyakorlatilag megfosztja őket alapvető emberi Jogaiktól. Mindenesetre túrosa értelmezés.

— Természetesen nem hagyjuk annyiban »— tette még hozzá az elnök. — Egy világbajnoki mérkőzés éppúgy 15 menetig tart, ahogy a maratoni futás távja Is adva van. Ezen senkt sem változtathat.

8 A proflboxban ismét háborúznak.

Nincs ebben semmi szenzáció. Csak az elmúlt negyedszázadban számos alkalommal zördültek össze a különböző nemzetközi szervezetek vezetői. A WBA (World Boxing Association) és a WBC (World Boxing Council) mellett, harmadik szerve- ; zetként az IBF Is úgy alakult meg, hogy a sportág amerikai képviselőit sértette az a tény, hogy a profi bokszot nem az E- gyesült Államokból Irányítják, Jóllehet Innét származik a világbajnokok zöme.

A WBA és a WBC székhelye ugyanis Venezuelában, Illetve Mexikóban vau. Az IBF már az Egyesült Államokban székel, s ve- zérkana Is észak-amerikai. A három szervezet között szinte mindennapos téma, hogy melyikük kit Ismer el világbajnoknak a különböző súlycsoportokban.

Tulajdonképpen a „brit-ügy" sem érdemelné meg a nagy nyilvánosságot, ha nem állásfoglalásról volna szó egy Igen aktuális kérdésben. Az ökölvívók egészségének a tokozott védelméről van szó.

Két vetélytársával szemben az IBF éppen azzal vált népszerűvé a rendezők és az ökölvívók sorában, hogy a 15 menetes világbajnoki mérkőzések rendezése mellett szállt síkra.

Korábban a WBC, majd a WBA Is 12 menetre csökkentette a mérkőzéseket. Döntésüket azzal Indokolták, hogy ezáltal Jobban tudják biztosítani a bokszolók biztonságát, egészségét, nem teszik ki őket nagy veszélynek. A legtöbben mégis szívesen bokszoltak az IBF zászlaja alatt, mert jő-, val nagyobb gázsit kaptak, Holmes például f utolsó aktív éveiben Itt vívta mérkőzéseit, a rendezők, menedzserek Is Jóval nagyobb pénzekre köthettek üzletet. Egy Jó üzletet pedig nem szabad elrontani.

Az ökölvívók biztonsága azonban a profiknál Is mindinkább előtérbe került. Vitathatatlan, hogy sok tényező belejátszott ebbe. Muhammad All, az egykori legendás nehézsúlyú világbajnok például feltétele- jj zett betegségét, a Parklnson-kőrt, orvosai szerint az évek során „inkasszált“ ütések Idézhették^ elő. Az eset megrázta a profi

!! ökölvívóvilágot.

Fölösleges vitázni arról, hogy mennyiben káros az öklözés az egészségre, erről még az orvosok körében Is eltérőek a vélemények. Egy részük a betiltását köve- i teli, más részük bizonyos Intézkedések foganatosításával Is megelégszik. Ami nem lehet vita tárgya: az ökölvívók egészségének megőrzése, biztonságának növelése ér- jj dekében semmilyen Intézkedés nem lehet haszontalan. A 15 menetről 12-re csökkentett mérkőzések pedig egyáltalán nem csorbítják a sportág tekintélyét, ellenkezőleg: közelebb viszik a sporthoz. A maratoni csaták, valljuk be, sokszor már pankrációba torkolltak.

Lee úr érzékenysége, persze, érthető. 1982-ben, a WBA elnökségéért folyó választási hadjáratban vereséget szenvedett, alelnöki posztját is elvesztette szélsőséges nézetei miatt. Azóta esküdt ellensége mindkét szervezetnek. „A WBC és a WBA nem szolgálják a profi ökölvívás érdekelt, Intézkedéseik ellentétesek a bokszolók és a rendezők óhajával“ — állítja, s ahol csak módja nyílik rá, megtorpedózza lépéseiket. Neki tudható be, hogy az IBF zászlajára írta a 15 menetre tervezett mérkőzéseket. Lee úrnál ugyanis megállt az Idő.

A britek döntése felért egy pofonnal, egy ébresztő pofonnal. Az amerikaiak mellett ugyanis a britek rendelkeznek a legtöbb világbajnokkal, Illetve világbajnoki címre pályázóval. Egy nagyhatalom tiltotta ki tehát földjéről az 1FB égisze alatt ren- l dezett összecsapásokat. A szervezet Jelentős piacot vesztett.

Nem lehet kétséges, hogy ki lesz ennek az újabb háborúnak a győztese; az újnak, a haladónak előbb vagy utóbb diadalmaskodnia kell.

Tetszik, nem tetszik, előbb vagy utóbb,

0 ezt mindenkinek tudomásul kell vennie.

A TESTNEVELÉS MINDANNYIUNK ÜGYE

Beszélgetés Horváth Istvánnal, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Dunaszerdá* helyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának vezető titkárával

— Járásukban milyen lehetőségeik vannak a fiataloknak a sportolásra, a rendszeres testedzésre 7

— A lehetőségeket és a helyzetünket pozitívan értékelhetjük. Szövetségünk tagságának több mint a 42 százaléka 18 éven aluli fiatal. Több mint százötven Ifjúsági csoportunk van, amelyek az egyes sportágakban hosszú lejáratú versenyekben szerepelnek, s ezeknek a versenyeknek az egyharmada kerületi vagy magasabb szintű. Nagyon Jók a lehetőségeink a vízisportokban, főleg a kajak-kenura gondolok, valamint a vívásban. Ezeket elsősorban Somorján (Samorín) űzik. Igen sok fiatal megszerette a birkózást Somorján, Duna- szerdahelyen és Nagymegyeren (Calovo). Nagymagyaron (Zlaté Klasy) a súlyemelés, Nyárasdon (Topolníky) meg a kézilabda honosodott meg. Azt bizonyára nem kell mondanom, hogy mit Jelent járásunkban a labdarúgás, de azt talán már kevesebben tudják, hogy Dunaszerdahelyen az atlétika és az asztalitenisz Is a kiemelt sportágak közé tartozik. Logikus, hogy ezekben a sportokban, sportágakban nem érhettünk volna el átlagon felült eredményeket, ha a fiatalok az iskolában nem kapták volna meg az alapokat.

— Az alaptestnev8lés helyzetét milyennek látja?

— Nagyon fontosnak tartjuk, mert a testnevelő tanárok irányításával az alaptestnevelés által szeretik meg a fiatalok az egyes sportágakat. Más lapra tartozik, hogy a kötelező tornaórák számát kevésnek tartjuk. Igaz, az 1986-os kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a Jövőben e téren Is javuljon a helyzet, s a különféle iskolai sportkörök nyújtotta lehetőségeket jobban kihasználva egyre több fiatalt vonjunk be a sportéletbe.

— Az említett kormányprogram nemcsak lehetővé tette, feladatul is adta mindezt A feltételeket azonban önöknek kell megteremteni e kormányprogram teljesítéséhez.

— Ezzel a ml járásunkban is behatóan foglalkoztak az Illetékes párt- és állami szervek. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Járási bizottságával és a Nemzeti Front tömegszervezetéivel együttműködve kidolgozták a kormányprogramból reánk háruló feladatokat. Sajnos, ami a teljesítésüket illett, kisebb-nagyobb akadályokba ütközünk. A legnagyobb gondot a káderkérdések megoldása és a szükséges sport- létesítmények felépítése Jelenti. Ezek a problémák főként a városokban éleződtek

ki, míg falvalnkon sok esetben kihasználatlanul állnak a sporttelepek.

— ön szerint melyik a nehezebb feladat: a sportlétesítmények felépítése, vagy pedig a szakkáderek előteremtése ehhez a munkához?

— Nem lehet e két tényezőt elválasztani egymástól, mert hiába számolnánk lel az egyik problémát, ha a másik megmaradna. Jelenleg nagy gondot okoz nekünk a káderkérdés megoldásában az, hogy a kormányrendelet különbséget tesz az edzők és oktatók Jutalmazásában az iskolaügy és a testnevelés területén. Másrészt viszont az a helyzet, hogy bár a lakótelepeken kisebb sportlétesítmények létrehozásához megvannak a feltételek, anyagi eszközök hiányában nem tudnánk berendezni őket. Véleményem szerint ezek a problémák gátolnak leginkább az említett kormányprogram feladatainak teljesítésében. Ha ezeket sikerül megoldanunk, sokkal jobb eredményeket tudunk majd felmutatni, mint pillanatnyilag.

— Milyen irányban akarnak kilépni? Az nyilvánvaló, hogy lépni kell.

— Saját köreinkben kell keresni a megoldáshoz vezető utat, és ehhez segítséget várunk mindenkitől, akinek feladata az ifjúság nevelése. Mindenekelőtt a Szocialista Ifjúsági Szövetségre, annak pionírszervezetére, továbbá az tskolaügyre és a Honvédelmi Szövetségre számítunk az edzők és oktatók kérdésének megoldásában. Persze, nemcsak arra gondolunk, hogy növelARY

A REKORDOK OLIMPIÁJA

Calgaryban -megnyitották a XV. télt olimpiai Játékokat. Egyes mozzanataira térünk vissza alábbi írásunkban.

Februárban a városnak legalább har: mlncezerrel több a lakosa. Elözönlötték a téli sportok rajongói, s természetesen a sportolók. Február 13-ától február 28-álg az egész sportvilág figyelme Calgaryra Irányul. Megérdemlik a szorgalmas calga- ryak, hogy rájuk figyeljen a világ. Ügy szervezték meg ezt a téli olimpiát, hogy az a rekordok olimpiája legyen.

Nem csupán a kiváló sporteredmények- re gondolunk, hanem főleg arra, amit a calgaryak a nagyszerű szervezéssel, a létesítmények csodálatos méreteivel értek el.

Ez az első téli olimpia, amelyen a világ több mint ötven országának sportolói szerepelnek. Az országok száma pontosan 58. Lássuk, mint volt ez a múltban! Cha- -monix-ban (1924), az első téli olimpián 18 ország sportolói vetélkedtek, St. Mo- rltzban (1928 ) 25, Lake Placidben (1932) 17, Garmlsch-Partenklrchenben (1936) 36, St. Morltzban (1948) 28, Oslóban (1952) 30, Cortina d’Ampezzóban (1956 ) 32, Squaw Valleyben (1960) 30, Innsbruckban (1964) 36, Grenobleban (1968 ) 37, Sapporóban (1972) 35, Innsbruckban (1976 ) 37, Lake Piacidban (1980) 37 és Szarajevóban (1984) 49 ország sportolói vettek részt.

Kezdjük a felsorolást az Olympic Sadd- ledom leírásával. Ebben a — mint a neve Is mondja — hatalmas nyeregre emlékeztető csarnokban bonyolítják le a Jégkorongmérkőzések Jő részét, továbbá a mű- korcsolyázók küzdelmeit. A lelátókon 19 ezer nézőnek van kényelmes helye. Az épület a maga nemében egyedülálló az egész világon, ennek van a legnagyobb tetőzete. A vasbeton szerkezetet — mint a legszebb hidakat — láncok tartják.

Ez az építészeti csoda különben a város szívében van, a felhőkarcolók tövében.

Az „olimpiai gyűrűnek“ elkeresztelt csarnok a másik gyöngye Calgarynak. Ez lesz az első alkalom, hogy a gyorskorcsolyázók Is „tető“ alatt versenyezhetnek. Hatalmas ez a csarnok, az ára is az: 40 millió dollár. A város előkelő negyedében, az egyetemi város egyik parkjában van. Juan Antonio Samaranch is elámult, amikor 1987. szeptember 27-én, a csarnok ünnepélyes felavatásakor szétnézhetett benne. (Márpedig Samaranch bejárta az egész világot, láthatta, hogy ml van másutt), meg azt, hogy most mivel lepik meg a világot a kanadaiak.) Azért mondjuk, kanadaiak, mert ebben az esetben a teljes költséget a szövetségi, Ottawában székelő kanadai kormány vállalta. Nagyon Jól sikerült az első Világkupa, amelyet a gyorskorcsolyázók tartottak meg december 4-e és 6-a között, és szinte kivétel nélkül Jelen voltak a világ legjobbjai. A szervezők a szépet összekötötték a kellemessel: Igen sok néző hozzájuthatott — sorsolás útján — a versenyzők legértékesebb felszereléséhez, a korcsolyákhoz, és maguk Is kipróbálhatták, hogy vajon a 400 méteres ovális pályán milyen gyorsaságot lehet elérni.

Csodálatosak Calgaryban a síugrósáncok is. Három van egymás mellett, a középső az őriásl sánc. Nem ez az első eset, hogy Ilyen ugrósáncokat ott létesítenek, ahol nincsenek megfelelő dombok. Calgary környékén rendkívül sok a domb. De a szervezők azt akarták, hogy ezek a sáncok úgyszólván bent a városban legyenek. Három toronyházat építettek, és azokról vezették le a sáncokat. Közelebb hozták tehát a síugrók versenyeit a városhoz, a nézőkhöz. Az külön mese, hogy ml van

Jük a létszámukat, hanem arra Is, hogy Jobban kihasználjuk a tudásukat, s lehetőséget adjunk nekik rendszeresen foglalkozni az ifjúsággal. Bármennyire furcsa, ez az utóbbi Is gond. Két adattal tudnám ezt legjobban érzékeltetni: Járásunk alapiskoláiban kilencvennégy sport-, Illetve turisztikai szakkör működik, de csak tizenkilencben dolgoznak a testnevelési szövetség edzői, a többit pedagógusok Irányítják.

— Említette, hogy szoros együttműködésre törekednek azokkal a tömegszervezetekkel, amelyeknek szintén feladata az ifjúság nevelése. Milyen alapokra építhetnek?

— Járási szinten nagyon jó az.együttműködés a tömegszervezetek között, ezt tények Is bizonyíthatják, Sajnos, az alap- szeTvezetekről ez már nem mondható el. Egyáltalán nem lehetünk elégedettek azzal a színvonallal, amit az alapszervezetek elértek. Szóval még nagyon sok a megoldásra váró probléma, ami egy kicsit érthetetlen, mert számos példa van rá, hogy ahol a különböző tömegszervezetek alap- szervezetei összehangolják tevékenységüket, egészen jé eredményeket érnek el. Például: Patonyréten (Horné Potöft — Lúky), Dtóspatonyban (Orechová Potöő), Nyárasdon. Ezek a falvak példaképül szolgálhatnak, hogyan lehet teljesíteni a testnevelési feladatokat, de sajnos sokkal több az olyan falu, ahol még nem értették meg azt, hogy külön utakon járni nem vezet eredményhez.

— Mi kell ahhoz, hogy a testnevelés, a tömeg- és a honvédelmi sportok, valamint a turizmus fejlesztésére kiadott kormányrendelet egy idő múlva ne csak a dokumentumok, végrehajtási tervek és határozatok számát szaporítsa, hanem valóban a testnevelés alapja legyen?

— Mindenekelőtt a felelős személyek jobb hozzáállását sürgetném. Teljesen mindegy, hogy ezek a személyek milyen vonalon működnek. Többet kell vállalnia a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a testnevelést, a Honvédelmi Szövetségnek, valamint az Iskolaügy illetékeseinek. Nem szabad néznünk azt, hogy letelt a munkaidő ... De nem szabad visszariadni akkor sem, ha munka közben nehézségekbe ütközünk. Csak így lehet teljesíteni a kormányprogramot. De. mindezt nem a kormányprogram teljesítése végett kell vállalnunk, hanem a fiatalokért, a gyermekeinkért, hogy egészségesen fejlődhessenek.

Kamocsai Imre Palágyl felvétele

a legnagyobb toronyházban, A sok emelete közül három a vendéglátóké. Van benne sítskola, sportáruház és más üzletek. Ott székel a város olimpiai mozgalmát fejlesztő társulata. A legfelsőbb emeletek azokat várják, akik madártávlatból akarják látni a versenyeket, a versenyek szüneteiben pedig külön termekben követhetik — kis ás nagy képernyőkön — az olimpia többi eseményét.

A felsorolásból nem maradhat ki az az olimpiai torony sem — ez 190 méter magas —, amelynek tetején van a hatalmas mécses: onnan világít az olimpiai láng. Csak a láng nyelve 4,5 méter, A tornyot a városban székelő nyugat-kanadai föld- géztáTSulat építette, ez fedez minden további költséget az olimpia napjaiban.

Mondjuk el azt is, hogy az olimpiát sikerre viszi az az önkéntesekből álló tízezres „hadsereg“ is, amelyet kivétel nélkül derék lányok és fiúk alkotják, s többségük az angolon és francián kívül még egy-két világnyelvet beszél.

A rekordok végén említsünk meg egyet azok közül is, amelyek eleve nem örvendeztethetik meg az olimpiák rajongóit. Borsos ára van mindennek Calgaryban. A városban levő hatalmas szállodák méregdrágák. Amíg mondjuk a Sheraton-rend- szerbe tartozó müncheni szálloda csak 70 márkát kér személyenként egy kétágyas szobáért, addig a nyugatnémet turista ennek ötszörösét kénytelen megfizetni Calgaryban, vagy háromszorosát a várostól 40—50 kilométerre levő szállodákban.

Csak egy valami viszonylag olcsó Calgaryban, s ebből rendkívül sokat kívánnak a turistáknak eladni: mindenféle sült kolbász, és a városnak egy értékes különlegessége: a palacsinta. Százegynéhány helyen árusítják ezeket a város, az olimpiai küzdelmek minden táján.