Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-17 / 7. szám
I új ifjúság 31 Szlovákia fővárosának, Bratlslavának a területén két nagy forgalmú autópálya találkozik. Az egyik a Brnőből vezető D 2-es, a másik a Trenőfnből lövő D 61-es. Ezek, kivált a rajtuk lebonyolódó tranzitszállításokkal, nagyon megzavarták a belváros életét, szennyezték környezetét. Hogy ezt a forgalmat Bratlslavának a Duna bal partján levő centrumából eltereljék, a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium és a szlovák főváros nemzeti bizottsága együttesen úgy határozott, hogy ú| hidat kell építeni a testnevelési főiskola Lafranconl családról elnevezett komplexuma közelében. Az építkezés 1985 áprilisában el Is kezdődött. A fővárosnak ez lesz a negyedik hídja, ezt pillantja majd meg elsőként a Duna, ugyanis ez a híd lesz a legnyugatibb a négy közül. Ha elkészül, a D 2-es autóutat átvezetik a Duna Jobb partjára, Ligetfaluba, ahonnan az útnak egyik ága a magyar határ felé veszi az Irányt, a másik balra fordul, a folyó mentén átfut a városon, rávezet a Duklal Hősök hídjára, és ezáltal a D 61-es autóútra Is. Az ú| híd hossza 766 méter lesz, és a tervek szerint 1991-re kell elkészülnie. Maga az építkezés azonban nemcsak a hídépítést jelenti, hanem a híd lábainál felépítendő felvezető utakat, kereszteződéseket, alul- és felüljárókat, csatornákat is. Az egész beruházás 897 millió 127 ezer koronába kerül majd. Miért éppen ide? öt évig laktam az egyetem malomvölgyi kollégiumában, egészen 1988-ig. Az utolsó két évben a 39-es autóbusz egyre nehezebben jutott el velünk az lnternátusig. A völgyben hol Itt, hol ott túrtak fel valamit. Aztán egyszerre elkezdődött a térség hatalmas átalakulása. Lassan eltűntek a fák a csendesen csordogáló Vödric-patak partjáról, ma már a patakot is alig lehet megtalálni. A hajdani csalogányfüttyös völgy kopár sártengerré vált. Az állat- kertből Is lekanyarítottak egy jó darabot, a majdani híd lábához közel eső füvész- kertbe is beleharapott az építkezés. Akik ezt a környéket már régebben Ismerik, ml tagadás, nem örülnek a változásoknak. Az még érthető, hogy híd épül, de az nem, miért kell ekkora pusztítást végezni... Most, hogy elhatároztam, írok az építkezésről, és felkerestem az új híd tervezőmérnökét, az egész építkezés főmérnökét, Tibor Setéiket, neki is először ezt a kérdést teszem fel, bér táján mással is lehetett volna kezdeni. Setéik mérnök munkahelye a bratlslavai Dopravoprojekt, A kérdésen nem csodálkozik, mint mondja, hallott már ezekről az aggályokról. — Egy valamit már az elején le kell szögeznem: a forgalom elterelésére, a városközpont mentesítésére mindenképpen szükség volt már — kezdi a válaszát. — Ebből következett, hogy új hidat Is kell építeni. A kérdés csak az volt, hogy hová. A város szempontjából Jobb lett volna, hogyha az új híd helyét még nyugatabbra, valahol Dévény környékén jelöltük volna ki, de erre az államhatár közelsége miatt nem volt mód. Közelebb a városközponthoz meg nem lehetett, mert akkor az építkezésnek nem lett volna értelme. Legmegfelelőbb helynek tehát a Malomvölgyet tartottuk, a híd számára pedig a Lafran- coni melletti területet. Meggyőző szavak, de az aggályaimat még nem oszlatják el maradéktalanul. A tervezőmérnök további magyarázatba kezd: — Egy négysávos autópálya szélessége körülbelül harminc méter. Ehhez még mindkét oldalára tíz-tíz métert hozzá kell számolnunk, ez összesen ötven méter. Egy Ilyen széles útnak természetesen hely kell. Még az építkezés megkezdése előtt megkértük a főváros nemzeti bizottságát, hogy állítson fel értékrendet azon területek között, amelyeket a híd és a hozzá csatlakozó kereszteződések miatt esetleg el kell majd foglalnunk. A nemzeti bizottság sorrendjében az első, tehát a legértékesebbnek tartott létesítmény a botanikus kert volt. Mi köteleztük magunkat, hogy a kertnek csak a Vödric-patak bal parti, a városközpont felé eső részét számoljuk fel, amely még nem Is a tulajdonképpeni fü- vészkert, annak csak Iroda, és egyéb épületei álltak Itt. De mint mondtam, az építkezésnek hely kellett, így kénytelenek voltunk a testnevelési főiskola felé terjeszkedni. Ez a terület az értékrendben a második helyen állt, de a főiskola járt a legrosszabbul. Sportpályáinak nagy részét fel kell áldoznunk. Egyébként úgy tudom,/ hogy mind a botanikus kert, mind a testnevelést főiskola a jövőben új helyre költözik. — És ml a helyzet a hídtól már kicsit távolabb eső állatkerttel? — faggatom tovább Sefőík mérnököt. — A híd és az autópálya építésével egyldőben egy nagy szennyvízgyűjtő Csatorna rekonstrukciója Is folyik a Malomvölgyben. Természetesen ez a csatorna nem vezethet az autópálya alatt. Ez pecsételte meg az állatkert űt menti részének sorsát, de a kert északnyugat felé terjeszkedhet, és terjeszkedik Is, Így területi veszteségeit pótolni tudja. mmmmsm Dunán Országos ifjúsági építkezés Bocsássa meg az olvasó, hogy magáról a hídról eddig még alig esett szó. Sor kerül arra Is, de előtte két kérdést még mindenképpen fel kell tennem. Talán azért, mert jól Ismerem a városnak ezt a részét. Akit csak a híd és az építkezés érdekel, az nyugodtan ugorja át a következő néhány bekezdést. A diákokat szállító autóbusz a kollégium felé tartva a Malomvölgyben nemcsak az állatkert mellett haladt el, hanem előtte még egy női börtön mellett is. Az építkezés eddig elkészült részel arra engednek következtetni, hogy ez a létesítmény Is útba esik majd a munkálatok valamelyik eljövendő fázisában. Mit tud erről Sefőík mérnök? — A felsőbb szervek határozata alapján ennek az intézménynek a területét, létesítményeit az építők rendelkezésére kell majd bocsátani, ha az Intézmény átköltözik új helyére, Trnavába. Ennek Idén áprilisban meg Is kellene történnie, de nem tudom, valóban így lesz-e. Persze, minél tovább húzódik a költözködés, annál inkább hátráltatja a ml munkánkat. Eddig csak a Duna bal partjáról beszélgettünk, de hát a hídnak két lába van. S ha elkészül, a másik lába remélhetőleg' Ligetfalu partján pihen majd. Köztudott azonban, hogy az a terület most határövezet, az osztrák határ ugyanis a Duna-part- tól karnyújtásnyira kezdődik. Ez nem nehezíti meg az építkezést, esetleg a híd későbbi üzemeltetését? — Egy szempontból még könnyebb Is ezen az oldalon dolgozni — válaszol a híd tervezője, az építés vezetője —, mégpedig azért, mert Itt nyugodtabban, zavartalanul dolgozhatunk, míg a bal parton nem állíthatjuk le a közúti forgalmat, s ez is nehezíti a munkánkat. Abban perJV.CELO§TÁTNA STAVBA ML.ÁDE2S MOST MLÁDEZE V BRATISLAVA sze Igaza van, hogy a határ közelsége is jelenthet problémát. A határőrök elég nehezen szokták meg azt, hogy annyi ember jár ezen a területen. Munkásaink csak külön Igazolvánnyal dolgozhatnak itt, jármüveinket is nyilvántartják. Ellenben a jobb partot Illetően nem ez a legnagyobb gondunk, hanem az, hogy a híd lábának közvetlen közelében, az erdők alatt van a főváros egyik jelentős ivóvízforrüsa. Ebben a körzetben az ivóvíz védelme Ilyen jellegű munkát egyáltalán nem is engedne meg. Ezért nekünk nagy elővigyázatossággal kell dolgoznunk, szigorú óvintézkedéseket kellett bevezetnünk, hogy megelőzzük az esetleges balesetet, a források szennyeződését. Ennyit a „mellékes” tényezőkről. Térjünk most már a hídra, illetve a leendő hídra, amelyre joggal büszke a tervezőmérnök. Ez a nagyszabású, egyedülálló é- pítkezés a szakemberek szerint valószínűleg bekerül a csehszlovák építészet krónikájába. — Maga a híd monolitikus szerkezetű lesz, előfeszített vasbetonból. Progresszív építési technológiával épül majd, amelynek lényege, hogy a Duna medrére támaszkodó, a folyam közepén elhelyezett egyetlen, központi tartópillérről Indul ki a híd építése, mindkét part felé egyszerre, három-három méteres híddarabot ragasztva a már kész szakaszhoz. Ezzel párhuzamosan a partokról hasonló módszerrel nyújtják a hidat, míg az egyre hosszabbodó végek össze nem érnek —< magyarázza Setéik mérnök. — Külön érdekesség, hogy valójában két, egymással összekapcsolt hidat építünk, az autópálya egyirányú sávpárja az egyik hídon, a szembefutó pár a másikon kap helyet. Mindenki jelentkezhet A minap sajtóértekezletet hívtak össze e témáról. Ennek oka az volt, hogy a SZISZ IV. kongresszusán a híd építését Ifjúsági építkezéssé nyilvánították. — Hogy miért éppen ez lett a SZISZ 4. országos Ifjúsági építkezése? Több érv Is mellette szólt — állítja Pavol Bernadsk?, a SZISZ KB titkára. — Maga a híd Szlovákia fővárosának nagyon fontos, s egyben domináns építménye lesz. A szakember tudja azt Is, hogy modem építészeti és építési módszereket alkalmaznak. Érvként hozható fel az Is, hogy a 3: ifjúsági építkezés, a prágai déli űt építése alatt Jő kapcsolatokat alakítottunk ki a kivitelezővel, a bratlslavai Doprastawal, amely a hídnak Is építője. Tény az Is, hogy Bratislava Csehszlovákia minden részéről egyaránt könnyen megközelíthető vonattal és autóbusszal. — Jelenleg mintegy 350 munkásunk dolgozik az építkezésen — veszi át a szőt Ladlslav Thomka mérnök, a Dopnastav Igazgatója. — De szívesen vesszük a SZISZ segítségét, mert számos szakmában munkaerőhiánnyal küszködünk, így például nincs elég betonozómunkásunk, kőművesünk, ácsunk, tehergépkocsivezetőnk. Hogyha az Ifjúsági szervezet beváltja ígéretét, és é- vente 200 fiatalt küld segítségül, ami az építkezésen dolgozók majdani psszlétszá- mának csaknem egyharmadát teszi ki, akkor a munkát lényegesen korábban végezhetjük majd el. — A 200-ból 120 fiatal Csehszlovákia kerületeiből toborződlk, a 80-at pedig a szocialista országok baráti ifjúsági szervezetei küldik — folytatja a SZISZ illetékese, Pavol BernadskJ. — Hogyan kívánják toborozni a fiatal hídépítőket, és milyen hosszú Időt töltenek az építkezésen az Ifjúsági csoportok? — kérdezték az újságírók. — A toborzás a SZISZ kerületi és járási szerveinek lesz a feladata. De bár társadalmi munkára hívjuk a fiatalokat, senki se gondolja, hogy valamiféle Ingyenes segítségről van sző— mondja Pavol Bemadskf. — Az első kétszázas csoport Idén, március elsején kezdené el a munkát, és egy évig maradna az építkezésen, a Doprastav szerződéses alkalmazottjaként. Ezeket a szerződéses munkásokat, ha építőipari szakemberek, a végzettségüknek megfelelően osztják be a munkába. Hogyha nincs Ilyen jellegű szakmájuk, akkor vagy a szakmájukkal rokon munkakörben, vagy építőipari segédmunkásokként dolgozhatnak. A szerződéses munkásokat a Doprastav az érvényes bérrendelkezések alapján fizeti. Az alapbérhez még különféle kiegészítéseket, jutalékokat Is kapnak majd a hídépítők. A fiatalok az őpítővállalat városközponti munkásszállójában laknak majd. . * — És mit tegyen az, aki kedvet kap a hídépítéshez? — Jelentkezzen a Doprastavnál vagy a SZISZ bármelyik Járási bizottságán — hangzik a válasz. Nos, fiatalok, itt a lehetőség.. .1 Klinko Róbert (A szerző felvétele) x \
