Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-10 / 6. szám

A Kommentárunk A vita tovább folyik A Szövetségi Kormány legutóbbi ülése határozatba foglalta, hogy február végéig e!ő kell készíteni az állami vállalatról, a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezeteket, amelyekről egyébként tavaly az év máso­dik felében országos vita folyt. A kormány rámutatott a piaci helyzet javításának szük­ségességére, és intézkedéseket fogadott el elsősorban a gép-, az elektrotechnikai, a textil- és a cipőipar árukínálatának szer­kezetével kapcsolatban. Ezekről a kérdésekről az utóbbi hetek­ben parázs viták folynak a sajtó hasáb­jain, a rádióban, a tévében. Többen is megállapítják, hogy a fejlesztéspolitika a kutatásnál kezdődik, és már a kutatás- fejlesztés stádiumában kell — a szükség­letek szerint többször is — azt áttekinte­ni, hogy mit igényel a felhasználó és a fogyasztó. Elhangzanak olyan vélemények ts, hogy változtatni kell a gyakorlaton, amikor az állam elsősorban az értékesítési fázisban biztosít támogatást, a kutatást, a kutatás- fejlesztés szakaszában nem. Az állam nyújtson bizonyos mértékű segítséget a fejlesztési célok megvalósításához, ne vál­lalja át a döntést az érdekeltek helyett az eladhatóság kockázatában akár a kül­ső, akár a belső piacokon. A vállalatokat rá kell szoktatni, hogy csak a jó termék talál piacra. Nem kétséges, hogy azok az országok, amelyek képesek termékszerkezetüket fo­lyamatosan megújítani és gyorsan alkal­mazkodni a változó kereslethez, sikeresen vesznek részt a világkereskedelemben. Nem okvetlenül romlanak a cserearányaik, mert ha szükségük van is a dráguló termékre, azért szintén drágább termékekkel képe­sek fizetni. Ezek az országok csak vissza­fogottabban jelentkeznek a piacon. Sajnos, sokan és joggal teszik fel a kérdést, miért gyárt még mindig országunk kitartóan olyasmit, ami nehezen adható el, és miért nem állunk át gyorsan olyan áruk ter­melésére, amelyek jól értékesíthetők. Más ismerősebb szavakkal: miért nem korszerű­sítjük gyártmányszerkezetünket? A válasz nem könnyű. Tudjuk, hogy a korszerű áruk előállításához korszerűbb technika, technológia kell, és ezzel nem mindig rendelkezünk, többnyire importálni kellene. Behozatalra azonban nincs min­dig elegendő eszközünk, mert nincs ele­gendő exportképes árunk. Persze, jelentős szerepet játszik egyes nyugati országok velünk szemben alkalmazott diszkriminá­ciós kereskedelmi politikája is. Ezért kell sokkal intenzívebben élni azokkal a lehe­tőségekkel, amelyeket a KGST-országok gaz­dasági integrációja nyújt Kétségtelen az is, hogyha a keresett terméket nagy mennyiségben akarjuk elő­állítani, be kell szüntetni, vagy legalábbis jelentősen mérsékelni kellene a kevésbé kelendő, illetve az eladhatatlan cikkek gyártását. És ez, számunkra úgy tűnik, minden másnál nehezebben megoldható. Sajnos, igaz az, hogy valamely termék gyártásának megszűntetése, a gazdaságta­lan termelés felszámolása az objektív és a szubjektív akadályok sorába ütközik. Főleg a tévé nyílt vitái azt bizonyítják, a döntéseket még mindig leginkább az be­folyásolja, hogy milyen nálunk az egyes ágazatok súlya, tradíciója, semmint az, hogy melyek képesek korszerű, Jól elad­ható gyártmányokat produkálni. Emiatt az­után a sikeres ágazatok, vállalatok által megtermelt jövedelemből nem kis össze­geket a gazdaságtalanul működőkbe cso­portosítunk át. Remélhetőleg a fokozato­san életbe lépő új gazdasági mechanizmus ezeket a fonákságokat is felszámolja. Strasser György Eredményes együttműködés Egy évvel ezelőtt jött létre kapcsolat a Bio-lnnokord magyar mezőgépipari közös vállalat közvetítésével a Tatra autógyár és az egri Agroker Kereskedelmi Vállalat között. Az egy év alatt mindkét fél rend­kívül jónak tartja a kapcsolatot. Különö­sen a magyar fél dicséri, hogy amióta fennáll az együttműködés, szinte zavarta­lan a pótalkatrész-ellátás. Nem gond olyan alkatrészek beszerzése, mint a nagy tel­jesítményű, billenőplatós és darus Tatra teherautók motorja, sebességváltó-szekré­nye és egyéb alkatrészek. A szerződés értelmében a Tatra felújí­tott motorokat, fődarabokat szállít az Ag- rokernek. A magyar vállalat összegyűjti egész Magyarországon az elhasználódott motorokat és felújításra Csehszlovákiába szállítja őket. Egerben például a régi mo tor leadása után azonnal hozzájuthatnak a felújítotthoz. A magyar fél nagyon elé­gedett az együttműködéssel. Ügy tartja, hogy a felújított motorok, sebességváltók és egyéb fő alkatrészek teljesen folya­matosan érkeznek az Agrokerhez. A szo­cialista együttműködés nagyszerű példája ez. P. V. ♦ Tennivalóinkról, jövőnkről Q Gabriela Kostkovával, a SZISZ Bratislava-vidéki Járási Bizottságának elnökével Palágyi Lajos beszélgetett # Furcsa helyzetben van a SZISZ Bra- tislava-vidéki Járási Bizottsága, hiszen nem is a járás területén, hanem Bratislavában székel. — Hát igen, és ez nagyon sok kelle­metlen helyzetet teremt. Apparátusunk dol­gozóinak nemegyszer 17—20 kilométert is meg kell tenniük csak azért, hogy egyál­talán járásunk területére érjenek. A járás legkeletibb és legnyugatibb része közötti távolság Bratislaván keresztül, mert csakis így lehet megközelíteni, körülbelül 100 km. Képzelje el, mit kell utaznunk, ha el aka­runk látogatni az alapszervezetekbe Mi vagyunk egyébként az egyik olyan járás, amelynek járási székhelye sincs. Ebből származik, hogy amikor például a járási konferenciát rendeztük, drága bérlett dí­jat fizettünk a Racai Efsz-nek azért, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a szövetkezeti művelődési otthont, míg máshol ingyen ve­hetik ilyenkor Igénybe a népművelés vagy a tömegszervezetek üléstermeit. Persze, mi nem rendezhettük a konferenciát mondjuk Pezinokban, mert akkor a hegyhátiaknak legalább száz kilométert kellett volna utaz­nia a helyszínre, ha meg Malackyban ren­dezzük, akkor a járás keleti részéről utaz­hattak volna fél napot ts Ebből a felemás helyzetből rengeteg visszás kérdés adódik. De Így is igyekszünk tartani a szerveze­tekkel a személyes kapcsolatot. A járási bizottság minden tagja két szervezetet lá­togat rendszeresen. # Bizonyára e felemás helyzet előidéző tényezői közé tartozik Szlovákia fővárosá­nak az „elszívó“ hatása is. — Kétségtelenül. A statisztika szerint járásunkból naponta harmincezer ember jár munkába Bratislavába, ezeknek majd­nem a kétharmada fiatal, a tanulóifjúság­ról nem is beszélve, amelynek a zöme szin­tén Bratislavába jár középiskolába, egye­temre, főiskolára. Ezek az ingázó munká­sok és diákok természetesen a munkahe­lyükön vagy az iskolájukban vannak szer­vezve, és ez meg is látszik nálunk a tag­állományon. 9 Milyen tagságra számíthatnak ilyen körülmények között, és vajon nem sike­rül-e bevonni lakóhelyükön a munkába az egyébként Bratislavában szervezett, de ott­hon nyilvántartott tagokat? — járási szervezetünknek jelenleg 8602 tagja van, ami 32 százalékos szervezettség. Nem a legrosszabb, mert vannak olyan já­rások Is, ahol a szervezettség 30 százalé­kon aluli, de így is csak elég hátul kullo­gunk. A tagokból 3600-an a dolgozóifjú­ságból való, de nagyon alacsony a mező­gazdasági fiatalok szervezettsége, mtndösz- sze 988 tagunk van a mezőgazdasági üze­mekben és az élelmezésben. Majdnem 1000 nyilvántartott tagunk van. Tapasztalataink szerint a kisebb falvakban bekapcsolódnak Világít az Ifjúsági Fényszóró Egyre nő a tekintélye az Ifjúsági Fény­szóró őrjáratainak a Kelet-szíovákiai ke­rületben. Ez annak tulajdonítható, hogy a fényszóró általában olyan hibákra és fo­gyatékosságokra világít rá, amelyeknek az eltávolítása mindannyiunk hasznára válik. Jól jár a vállalat vagy az üzem, de jól jár a társadalom is. Az eddigi gyakorlat szerint az őrjáratok általában az energiával és anyaggal való takarékoskodást ellenőrizték. Legújabban azonban arra is odafigyelnek, hogyan hasz­nálják ki az ésszerűsítő és újítási javas­latokat, nem ragadnak-e meg a bürokrá­cia kátyújában. A Kelet-szlovákiai Vasmű­ben például 71 olyan hibára mutattak rá tavaly, amelyek rontották a termékek mi­nőségét. Negyven esetben a hibát eltá­volították. Másik példa: a Tatrasvit Ifjúsági Fény­szórójának törzskara negyven újítási ja­vaslatot „porolt le“. Ezek a fiók aljában hevertek, holott megvalósításuk nagyon is hasznos lett volna. Nem kevesebb mint 191 ezer korona egyszeri hasznot hoztak ■most a gyárnak. De ki tudja, hány ilyen javaslat hever még kihasználatlanul más vállalatban. Az Ifjúsági Fényszóró, ha lassan is, de a mezőgazdasági üzemekben Is meghono­sodik. A Stropkovi Efsz SZISZ-alapszerve- zetének őrjárata például héromhónapos 1- gyekézettel elérte, hogy az addigi második minőségi osztályú tej 97 százaléka első- osztályú lett. Természetesen ez csak néhány példa a mozgalom áldásos munkájára. Vannak azonban további lehetőségek a fényszóró további bővítésére. ' Pém Zsuzsa Ez már beszéd A Lévai {Levicej járás több mint 16 ezer pionírja sem akar kimaradni abból a fel­ajánlási mozgalombői, amely a februári a munkálja, eljárnak a többiek közé és igyekeznek segíteni őket. Néhány helyen a falusi szervezetek vezetőségében is dol­goznak nyilvántartott tagok, és ez hasz­nos, mert legtöbb esetben főiskolásokról vagy középiskolásokról, politikailag kép­zett, széles látókörű fiatalokról van sző. Hogy csak egy példát említsek: a llmbachi alapszervezet nem is létezne a nyilvántar­tott tagok nélkül. Legtöbb tagja szövetsé­günknek természetesen a középiskolákban, a szaktanintézetekben van. Viszont amióta bevezettük a RADIM-ot, a lemorzsolódás Is itt a legnagyobb. Tavaly például 863 taggal csökkent a szövetség állománya a középiskolákban. • A RADIM tehát nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket? Miért ragaszko­dónk akkor hozzá? — Nem a RADlM-mal van a baj, hanem, hogy még nem tanultunk meg vele dol­gozni. A RADIM alapja egy magasfokú szervezeti demokrácia, a munkamódszerek is teljesen újak. Viszont ezekkel még nin­csenek mindenütt tisztában, sem a SZISZ iskolai szervezeteinek vezetőségei, sem a pedagógusok, akik a szervezettel foglalkoz­nak vagy tagjai. Mi már tartottunk tan­folyamot, amelyen megmagyaráztuk az is­kolai szervezetek elnökeinek, veztőségi tagjainak, hogy mit is jelent tulajdonkép­pen ez az új munkaforma, de még időbe telik, amíg megtanulnak e szerint dol­gozni. Persze vannak nagyon örvendetes kivételek is. A Szenei (Senec) Magyar Ta­nítási Nyelvű Gimnáziumban például már decemberben azzal jöttek utánunk, hogy a RADIM értelmében az első osztályokban meg akarják alakítani az alapszervezete­LEVELEZŐINKTŐL győzelem 40. évfordulója tiszteletére szü­letett. A kis pionírok a maguk módján akarják gazdagítani a kezdeményezések sorát. Mindenekelőtt arra ügyelnek, hogy az iskolájuk és környezete mindig rend­ben legyen, ezenkívül rendben tartják a köztereket, zöldövezeteket, az elesett hősök emlékműveit. Hogy ez így is legyen, lega­lább 120 ezer órát akarnak dolgozni. Hasonló szorgalommal láttak a másod­lagos nyersanyagok gyűjtéséhez. Elhatá­rozták, hogy összegyűjtenek 250 tonna va­sat, 185 tonna papirt, 120 tonna textilt és 2 tonna gyógynövényt. Joggal remélhető, hogy ezt teljesítik, mert a Lévai járás pio­nírjai arról ismertek, hogy az ígéretükre rendszerint mindig rátesznek még egy la­páttal. Gábris Rudolf Üj zöldségfajták Hurbanovóban működik a Zöldség és Speciális Növények Kutató- és Neme­sítő Intézete, amely paprika, paradi­csom, hagyma, fokhagyma és egyéb ismert és kevésbé ismert zöldség- és fűszerfajták nemesítésével foglalkozik. További nemesítő állomásaival egye­temben, amelyek Érsekújvárban (Nővé Zámky), Üszoron (Kvetoslavov), Kote- sovában és Stará Eubovfíában találha­tók, elsősorban olyan fajták nemesíté­sére törekszik, amelyeket nagyüzemi- leg lehet termelni. Az utóbbi években például megtalál­ták a majoránna nagyüzemi termeszté­sének módját. Andrea és Granova né­ven új paprikafajtát, Marta Fi néven salátauborkát, Mária néven retket ne­mesítettek ki, és megoldották a fűszer- paprika nagyüzemi termesztésének és betakarításának kérdését is. Most egy ellenállóképes fokhagyma kikísérlete­ket. Meg ts alakították harminc taggal, és nagyon jól dolgoznak. Nem szeretek sen­kit sem személy szerint dicsérni, de fel­tétlenül meg kell említenem Répásy Ilona tanítónőt, aki szív ve 1-1 élek kel dolgozik az ifjúsági szervezetben. Neki köszönhető, hogy Szencen már megalakultak az alap­szervezetek. Máshol még csak most van­nak folyamatban az előkészületek, és jő, ha két-három hónap múlva létrejönnek a szervezetek. Hadd mondjam még el, hogy a RADIM a szervezeti demokrácia magas­iskolája. Sok helyen azonban a pedagó­gusok igyekeznek gúzsba kötni a fiatalok kezdeményezéseit. A pedagógusokon ren­geteg múlik. El kell például mondanom, hogy sokkal' jobb tapasztalataink vannak az egyszerű munkásokból lett szakoktatók­kal és mesterekkel a szaktantntézetekben, mint a felsőbb képzettségű pedagógusok­kal a középiskolákban. A mesterek és szak­oktatók megértették a RADIM értelmét, és jobban összetartanak a tanulókkal, több közös programot, kötetlen akciót képesek szervezni a tanulókkal, mint mások. Ezek közül említeném például az Éberhardi (Ma- llnovo) és az Ivánkái Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakközépiskolát. 0 Napjainkban sok szó esik az ifjúság bekapcsolódásáról a tudományos-műszaki forradalom folyamatába. Erre irányul a MÉTA 90 mozgalom is. Mi a helyzet e té­ren? — Minden szervezet bekapcsolódott a mozgalomba, persze váltakozó sikerrel. A legjobb eredményeket a tudományos-mű­szaki fejlesztésben érjük el. Malackyban működik a járási ifjúsági tudományos-mű­szaki klub, amely szövetségünk és a ZlS Malacky jóvoltából nagyon.jól fel van sze­relve, elsősorban számítógépekkel. A nagy távolság miatt Modrában is működik ha­sonló klub, és ezenkívül aZ az érdekes­sége, hogy itt van a Gyógyszeripari Kutató- intézet védnöksége alatt az egyetlen ifjú­sági’ klub Szlovákiában, amely a biotech­nológia kérdéseivel foglalkozik, nyugodtan mondhatom, hogy szép sikerekkel. Ezen a téren nagyon jó az együttműködésünk az említett üzemekkel és intézményekkel, Il­letve másokkal is. Azt mondják, szívesen támogatják a törekvésünket, mert saját ma­guknak nevelik e klubokban a leendő szak­embereket. • Kultúra, klubmozgalom? — Fájó pont. Aki csak teheti, felutazik Bratislavába, ahol — hogy úgy mondjam — profi szintű kulturális eseményeken vehet részt. így is van három ifjúsági klubunk és 32 klubhelyiségünk. Ez utóbbiak taka­rékossági megfontolásból általában csak a hét végén vannak nyitva. A kulturális mun­ka élénken foglalkoztat bennünket, remé­lem, hogy rövid időn belül sikerül elfo­gadható megoldást találnunk. zésével foglalkoznak. Munkájuk köz­ben arra törekednek, hogy az új zöld­ségfajták ellenállóbbak legyenek a kártevőkkel szemben, hogy minél ke­vesebb vegyi növényvédőszert kelljen alkalmazni a kezelésükre, mert mint tudjuk, a növényvédőszerek a táplál­kozás szempontjából ártalmas anyago­kat is tartalmaznak. Illés Stano Fiatalok a környezetvédelemért A Szocialista Ifjúsági Szövetség egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a környezetvédelemre, a természet szereteté- re nevelje tagjait és a pionírokat, s e kér­dés az oktatási folyamatban is szerepel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy aki zsenge gyer­mekként megszereti a természetet, az egész életen át szeretni és ápolni fogja. Az ifjúság ilyen irányú törekvését ösz­tönzi az a verseny is, amelyet a Kelet­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság hir­detett az iskolák között. A PreSovi Kerü- Jeti Pedagógiai Kutatóintézet irányítása alatt folyó versenyben aszerint bírálják el az iskolákat, hogy a tanulók mit tettek az iskola és környéke csinosításáért a közterek és zöldövezetek rendben tartá­sáért, milyen propaganda és nevelőmunkát végeztek a környezetvédelemben. A múlt év eredményei alapján az alap­iskolák között az első helyet a rozsnyól (Roíftava) Pionír utcai Iskola szerezte meg a SpBská Sobota-i és a humennéi Pereíín utcai alapiskola előtt. A középiskolák kö­zött a Bijacovcei Erdészeti Középfokú Szak­tanintézet győzött a Szőlőskei (Vlniőky) Mezőgazdasági Középfokú Szektanintézet és a kassai (Koéice) Gemer utcai Szolgálta­tási Középfokú Szaktanintézet előtt. Farah Valéria 4 J

Next

/
Thumbnails
Contents