Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-12-28 / 52. szám

VÍRUSOK a számítógépben ősidők óta az ember legnagyobb ellensége a betegség, ezért nem véletlen, hogy megelőzésére és gyógyítására mindig is nagy hangsúlyt helyeztünk. A tudományos-műszaki haladás utat tör az orvostudományban is — tökéletesednek az órvosi műszerek, újabb és újabb antibiotikumok látnak napvilágot, egyre több az új ke­zelési és utókezelési módszer, s új gyógymódok is megjelennek. Az utóbbi évek egyik ilyen, máig sem az őt megillető társadal­mi megbecsüléssel kísért gyógyítás a pszinhotronikus kezelés. A Szlovák Orvostársaságnak már évek óta van pszichotrnnikai al­bizottsága. amely napjainkban már mintegy kétszáz tagot számlál. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság kirendeltségei több ízben is szerveztek már tudományos konferenciát, szemináriumo­kat e témával kapcsolatban. Egyelőre azonban mindez csak szűk körben, megfelelő támogatás és elismerés nélkül folyik. Nem boszorkányság - pszichotronika A mindennapi életben a számítás- technika akkora szerephez jutott, hogy egyes iparágak, de a kultu­rális, sport- és a társadalmi élet szá­mos más területei szinte számítógép- függővé váltak. A számítástechnika rohamos fejlesztésének célja, hogy az az ember számára tökéletesnek vélt élővilág hasonmása legyen. Olyan mesterséges intelligenciát kép­viseljen, amely emberi szóra is ké­pes lesz majd cselekedni. A számí­tógépprogramok, a software-bázis tö­kéletesítésének — az utóbbi időben terjedő hírek szerint — azonbaan van egy ádáz ellensége, a számító­gépvírus. Ez a vírus hasonlóan, mint biológiai „testvére“, rendkívül gyor­san terjed, fertőz. „Alapszabály, hogy amerre terjed az információ, oda vírus is eljuthat“ — jelentette ki a víruskutatás úttörője, Fred Cahen dél-kaliforniai professzor, aki 1983- tól kutatja a számítógépeket fenye­gető veszedelmet. Szerinte e víru­sok olyan programok, melyek önál­lóan nem léteznek, csak felhasználói program, illetve egy-egy program- csomag részeként, s hatásukat akkor fejtik ki, ahogy azt megalkotójuk rosszindulatúan eltervezte. E fertőző vírusok mellett vannak védelmi ví­rusok is, amelyeket megalkotójuk önvédelemből vagy érdekből csem­pészett programjaiba, hogy gátat vessen a mértéktelen másolgatásnak. A pusztító hatásra utalva a „vírus“ szó helyett egyesek a logikai bom­ba kifejezést is használják, mások pedig a hatásmechanizmusok analó­giájából eredően trójai falónak is nevezik a számítógépes kártevőket. Mivel fenyeget a vírusveszély? A legaggasztóbb hír Izraelből érkezett, ahol a jeruzsálemi egyetem központi számítógépébe ilyen trójai falovat csempésztek. A politikai töltetű sza­botázsakció célja az volt, hogy az ország tudományos kutatását támoga­tó teljes számítástechnikai rendszer összeomoljon. Yuval Rakavynak, a Héber Egyetem diákjának sikerült idejében felfedeznie és hatástalaní­tania a vírust. Nemrég a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal kompu­terhálózatát is vírusok támadták meg. A kártételről az illetékesek itt böl­csen hallgattak. , Gyakran csfnytevésből, puszta szó­rakozásból indítanak útra vírust vagy trójai falovat.' Tavaly decem­berben az NSZK-ban egyetemisták küldtek .karácsonyi üdvözletét“, a- mely vírus módján terjedt. Az adat­hálózatot bejáró vírus egy karácsony­fát rajzolt ki a képernyőre, közben t fülbemászó dalocska hallatszott, és pár soros üdvözlet volt látható. A vírus kiolvasta a felhasználóval kap­csolatban állók címét, és azokat is „felkereste“. Az IBM világméretű adathálózatának felhasználói végül is mindenütt megkapták a különös üdvözletét. Az ilyen, látszólag ár­tatlan turpisság mellett vannak rom­boló szándékkal megalkotott vírusok, s ezek a gyakoribbak. A megfertő­zött gépekben zavar áll be, a prog­ramok rosszul működnek, elvész a memóriatartalom, ami pedig tetemes kárt jelent. Legújabban a software vírusok mellett már hardware víru­sokat is észleltek. Sajnos, de való, hogy a vírusfertőzés a számítógépek közötti telefonvonalakon is létrejöhet — mint ahogy történt ez az IBM PC gépeivel. Felvetődik a jogos kérdés: talál­ható-e megfelelő védőrendszer a bé­nító hatású számítógépes vírusok el­len? Tudjuk, a valódi, biológiai ví­rusok legtöbbje ellen megtaláltuk a hatásos védőszert, vakcinát. A szá­mítástechnikai szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint minden vírushoz lehet találni egy „antiví- rust“, de ehhez azonosítani kell őket, megtalálni szerkezeti felépíté­süket, szaparodásuk és terjedésük módját. Sok programozót foglalkoz­tat a kérdés, és már jelentkeztek eredmények is. Például a Commodo­re cég Amija számítógépeit már ele­ve „víruskiller“-rel, vagyis víruseltá­volító programmal látják el. De em­líthetnénk a megtámadott IBM PC- ket is, ezek számára dolgozták ki a Data Physiciant, amely azonosítja, hatástalanítja és eltávolítja a rend­szerből a vírusokat. Persze itt is, akárcsak az orvostudományban, fon­tosak a megelőző intézkedések. Hazai szerény körülményeink kö­zött is megszívlelendők az alábbi ta­nácsok: mindig csak megbízható for­rásból származó programokkal dol­gozzunk. Programjainkra vigyázzunk, a programtárakat, diszketákat és egyéb háttértárolókat legalább me­chanikus védőrendszerrel lássuk el. Fontos, hogy pontos nyilvántartást vezessünk programjainkról: tudjuk mit, mikor és kinek kölcsönöztünk. Ha valamilyen rendellenességet ész­lelünk egy-egy program futtatása közben, azonnal tudassuk ezt part­nereinkkel, hogy ők Is idejében meg­tegyék óvintézkedéseiket. A felsorolt intelmek, persze, sok egyéb mellett a programozók és számítógépes in­formátorok morális kódexébe is be­kerülhetnének. Egyelőre ilyen sza­bályzatot csak a British Computer Society társaság indítványozott — sőt be is vezette —, de vannak javas­latok arra, hogy egy nemzetközi ér­vényű szabályzatot is létrehoznak polg Mi a pszichotronika? A pszichotronika, interdiszcipliná­ris tudományág, amely a megisme­rés gyökereit a természeti törvények­ben keresi. FrantiSek Kahunda pro­fesszor, a Prágai Pszichoenergetikai Laboratórium vezetője úgy véli, ki­indulópontjául a pszichoenergetikai kutatások eredményei és ezek kü­lönböző jelenségei szolgálnak. Tudp- mánytalan elődje a parapszichplógia, amely a múltban a megmagyarázha­tatlan dolgokat — mint a telepátia, telekinesis, hipnózis stb. — termé­szetfölötti lények létezésével hozta összefüggésbe. A szemmelverók, be­dörzsölök, sámánok kora lejárt, és a vizet kereső vesszős bácsi tény­kedésének — erről egyébként már 1557-ből is vannak feljegyzések — is van már tudományos magyarázata. Legértékesebb eredményeit a pszi­chotronika az orvostudományban ér­te el. Abból a felismerésből indul ki, hogy az élő szervezet körül egy erőtér, űn. aura van. Ennek erős­sége más és más, az egyén bio­energiájától függ. A bioenergia pedig a szakemberek szerint a testet kö­rülvevő bioplazma anomáliái, a be­tegség okozói. A másik tényező pe­dig a gyógyító, a pszlchotronikus (szenzibil), akinek energiatöbblete van, és képes másokra hatni. A ki­sugárzott energia terjedési sebessé­ge meghaladja a fény terjedési se­bességét, áthatol minden akadályon és nem irányított, hanem az emberi agy önszabályzásának (autoregulá- ciójának) köszönhetően megkeresi az alanyt A pszichikai radar kisugár­zására változik az egyén aurája, az anomáliák megszűnnek, úgyis mond­hatnánk, átprogramozódik a páciens bioplazmája. Mivel külső behatások nincsenek, ezt mentális gyógyításnak is nevezhetnénk. A kisugárzást men­tális indikátorral már mérni is tud­ják a szakemberek. így állapítják meg az egyes szervek elváltozásait, vagyis diagnosztizálnak. Az egyik legismertebb pszlchotronikus egy moszkvai nő, Dzsuna Davitasvllí, akit többször is próbára tettek az orvo­sok. Bioenergiáját, illetve a ráhatást műszerekkel is kimutatták. Hét-nyolc mentális kezelés után tudott hatni a páciens érrendszerére, a végtagok mozgásképességére, a szív tevékeny­ségére, az anyagcserére és másra. Az általa meghatározott diagnózisok 97 százalékban megegyeztek a kli­nikai kivizsgálás eredményeivel, per­sze azzal a különbséggel, hogy ő hozzá sem nyúlt a pácienshez. A mentális indikátor egészen egy­szerű műszer: egy speciálisan meg­hajtott rugalmas huzal, melyet a vizsgáló a hüvelyk- és a mutatóujja közé szőrit és a betegre irányítja. A műszer Kerekes Imre mérnök ke­zében látható. Nemcsak az emberi testre, hanem a növényzetre is hat a bioenergia. Ezt szemmel láthatóan is bizonyítot­ták, fényképeket készítettek a besu­gárzott és érintetlen növényekről. És még egy valamit megmagyarázott a pszichotronika: az ún. fantomjelen­séget. Lefényképezték egy frissen el­szakított levél auráját. A hiányzó rész körvonalai is láthatók a felvé­telen, amiből arra következtettek, hogy a bioplazma vagy a bioplazma- tíkus tér memóriája tovább tart, mint a fizikai állapot. Ezzel magyarázha­tó tehát az, amikor a beteg az am­putált végtagját fájlalja A gyakorlat Kerekes Imre mérnök is azok kö­zé tartozik, akinek az átlagnál na­gyobb a bioenergiája. Saját beval­lása szerint 7500 ment (a „ment“ egyelőre nem hivatalos mértékegy­ség), de ez nála változik, mivel ál­landóan tölti és kondicionálja ma­gát. Gyerekkorában ő is beteges volt, reumatikus lázban szenvedett. Aztán életmódot változtatott, renge­teget úszott, futott a természetben, sokat meditált, majd a bűvészet sej­telmes világa érdekelte. A mikromá- gia után, amikor már a szenzációszám­ba menő lebegtetést is megtanulta, működési engedélyt kapott a Slov- koncertnál. Aztán a hatha jóga és a sárkányrepülés vált életelemévé, miközben elméleti ismereteit is ál­landóan bővítette. A keleti gyógy­módok tanulmányozása mellett maga is számos megfigyelést végzett. Egy ájult beteget kézsimogatással kel­tett életre. Ekkor döbbent rá az e- nergiatöbbletére. Nagy hittel és aka­rattal fogott hozzá az önszuggesztió fel jesztéséhez. Pszlchotronikusok kö­rében forog, a pszichotronikával kapcsolatos szemináriumok, konfe­renciák szorgos látogatója. A gyó­gyítást a családtagokon és közvet­len baráti körében kezdte, de vol­tak már idült panaszokkal idege­nek is panelházi dolgozószobájában. Rosszullét, kimerültség, fejfájás, has­görcs, érrendszeri megbetegedések, sőt végtagi bántalmak is szerepel­tek már az általa kezelt kőrlistán. Orvos barátjával, dr. Boros Zoltánnal és más szakemberekkel is állandó kapcsolatban van, konzultálja az ese­teket, tanácsokat kér és ad. Lehullott egy újabb lepel? Sajnos, még nem, de már nem tartják szem­fényvesztésnek a pszichotronikát. Polgári László (A szerző felvétele) Híres mosolyok „Kiugrott a ... A biológus Richard Owen (1804 — 1892) fiatal korában orvosnak készült, s ha tehette, lelkesen boncolt. Ehhez a börtönben elhaltak hulláit szerezte meg némi megvesztegetés árán. Egy alkalommal sötét téli este haladt haza­felé, táskájában egy koponyával. A meredek lejtő jegén megcsúszott, a koponya kiugrott a táskából, legurult a lejtőn és berepült egy nyitott ajtajú ház konyhájába, az ott tartózkodók nem kis rémületére. Owen ijedten ro­hant le, be a konyhába, felkapta a kellemetlen tárgyat, és az ajtót maga mögött becsapva köszönés nélkül el­száguldott. Világhír James Clark Maxwell a fizika leg­nagyobbjai közé tartozott, de életében kevesen ismerték. 1859-ben a British Association egy kultúrterem építését részvénytársasági alapon oldotta meg. Maxwell is jegyzett részvényt. A posta azután egy ideig évente hozott szá­mára valami szerény osztalékot. nár jelentkezett, aki megkérdezte, hogy igazán nem tudják-e azt, hogy ki volt Maxwell, Skócia legnagyobb szülöttje. — „Nem tudjuk.“ — felelte az ügy­véd. Miután a tanár magyarázatából megtudta, hogy ki volt Maxwell, cso­dálkozva felkiáltott: „No, ez igazán érdekes! Évtizedek óta küldjük az osz­talékot a Mareschal College címére (itt tanított annak idején, 1856—1860- ig Maxwell), és a pénz mindig vissza­jön azzal, hogy a címzett ismeretlen.“ Meglepő vélemények A tudomány fejlődése során a leg­nagyobb gondolkodók is tesznek olyan kijelentéseket, amelyeken később ma­guk is csodálkoznak. A fizikus Paull (a neutrino felfedezője) a harmincas években így nyilatkozott: „A jelen pil­lanatban a fizika rendkívül zavaros, számomra mindenesetre túlságosan nehéz, és azt kívánom, hogy bér soha­sem hallottam volna róla!“ Planck — a kvantumfizika egyik „szülőatyja“ — állítólag felkiáltott: „Igazán való­ságot kell a fénykvantumoknak tulaj­donítanunk?" 1920-ban hirdetés jelent meg egy aberdeeni napilapban, felkérve a kö­zösséget, hogy jelentkezzék az, aki J. C. Maxwell hollétéről tud valamit. (Maxwell 1879-ben meghalt.) A hirde­tésben megnevezett ügyvédnél egy ta­„Minek nevezzelek?“ Kármán' Tódor az áramlástan kiváló tudósa volt. Ö fedezte fel azt is, hogy bizonyos körülmények között az áram­lásba helyezett testekről egyenlő idő­közökben egyenlő erősségű örvények ellentétes irányúak. Ez a kettős ör­vénysor — felfedezőjéről — a Kármán- féle örvényút nevet kapta. Egy előadá­sán Kármánhoz odament Henri Bert­rand francia fizikus, és azt mondta, hogy ő a Kármán-féle örvényutat ko­rábban fedezte fel, tehát az elnevezés nem jogos. Kármán elnevette magát, és így válaszolt: „Akkor tehát az fog történni, hogy a németek „Kármánsche Wirbelst rasse"-rál fognak beszélni, a franciák pedig ugyanazt „Avenue de Bertrand“ néven emlegetik majd.“ A kéz bajjal jár J. J. Thomson, az elektron felfede­zője igen ügyetlen volt. Rendkívüli öt­letességgel találta ki és tervezte meg a kísérleteket, az eredményekben rög­tön meglátta az újat és az érdekeset vagy felfedezte a hibát, de munkatár­sai vigyáztak, nehogy a kezébe ve­gyen egy értékes fényképlemezt vagy üvegeszközt, mert biztosan leejtette. Felesége nem engedte meg, hogy a létrára fellépjen, vagy egy szeget be­verjen. A kísérleteket mindig asszisz­tense állította össze. Érdekes párosu- lása ez a kísérletező érzéknek a kéz­ügyesség hiányával. Tudósok a tudományokról „A matematikus bármit mondhat, a fizikus csak olyasmit, aminek valami valóságtartalma is van.“ (Gibbs) (Bár ettől ma sokszor eltérnek!) „Minden tudós azt hiszi, hogy az ő véleménye a legfontosabb. A fizikus azonban tudja, hogy a fizika a leg­fontosabb!“ (Ismeretlen fizikus) „Meggyőződésem szerint a nyitott szemmel való járás a mindennapi élet­ben gyakrabban vezetett hasznos ké­telkedésre és értelmes kutatási, fej­lesztési tervekre, mint a filozófusok órákon át való töprengései a magány­ban.“ (Rumford) „Ha a kísérlet ellentmond, egy szép elméletnek, akkor inkább felejtsük el a kísérletet.“ (Dirac) Ahogy a nagy könyvben írva vagyon Galilei: „A filozófia le van írva ab­ban a nagy könyvben — a Világmin­denségben —, amely mindig nyitva áll előttünk. De csak akkor tudjuk meg­érteni, ha a nyelvét s a betűit, ame­lyekkel írva van, ismerjük. Ezt a köny­vet a matematika nyelvén írták, betűi pedig háromszögek, körök és más mér­tani alakzatok. Nélkülük az ember szá­mára akár egyetlen szó megértése sem lehetséges.“ a

Next

/
Thumbnails
Contents