Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-12-21 / 51. szám

Nemcsak a cellulőzgyár

által kibocsátott szennyeződés veszélyezteti a környéket, az ostrava- karvinái iparvidékről és Lengyelországból is hoznak mérgező anyagokat a légáramlások. Ezt Sárnik mérnök, az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának osztályvezetője mondta el azon a sajtótájékoztatón, amelynek témája a Járás és a Közép-szlovákiai kerület környezetszennyezettség! állapota volt.

— A Magas-Tátra telő áramló légszennyeződés savas esőket eredményez, ennek következményeként a Tátra tavai, tengerszemei egytől- egyig szennyezettek, savanyúak. Ez természetesen nagyon rossz hatással van e vizek állat- és növényvilágára.

De térjünk vissza a LiptovskJ? Ml- kuláá-i járásra. Ennek állapotáról Milan Bánik mérnök, a Járási nemzeti bizottság elnöke tájékoztatott:

A

z előző részben a Galántai (Ga- lanta) Járásról szólva elmondtuk azt is, hogy területén nagyon kevés az erdő, és ez gondokat okoz többek között a mezőgazdaságban is. Ugyanez, mármint hogy nincs elég erdeje, nem állítható Kö- zép-Szlováklának arról a Járásáról, amelyről most lesz szó. Sőt, ez a vidék nagyon gazdag — zömével tűlevelű — erdőkben. Csakhogy ezek az erdők veszélyben vannakl A járásnak például van egy körzete, Partlzánska CupCa környéke, ahol a tűlevelű erdők 58 százalékát erős károsodás érte, 8,6 százaléka pedig teljesen elpusztult De ennél is figyelemreméltóbb és figyelmeztetőbb adatokat mondott el dr Frantiäek Hrianka, a Liptovsky MikuláS-l |áEz csak egy „kisebb“ baleset — bár a köd elég sűrű

— Járásunk levegőjébe évente átlagosan 40 000 tonna szennyeződés Jut. Ebből körülbelül 23 000 tonna szilárd halmazállapotú, tehát por, a többi gáz. Különösen rossz a helyzet a ruzomberoki völgyben, leginkább az őszi-téli időszakban, amikor a völgy fölött szinte megáll a levegő. S az évnek körülbelül 160 ilyen napja van, amikor például a lehulló korom és hamu tízszer több, mint az egészségügyi szervek által megengedett legnagyobb mennyiség.

rási Közegészség- és Járványügyi Intézet vezetője.

— A környezetszennyezés egészségkárosító hatását leginkább a gyermekeknél lehet lemérni és kimutatni, mert náluk tulajdonképpen kizárható minden másfajta hatás. Kerületünkben az alapiskolás tanulókat vizsgálva kimutattuk, hogy Járásunk a beteg gyermekek számát tekintve több betegségfajtában vezet, illetve a legrosszabbak közé tartozik. Például a légúti megbetegedések esetében már évek óta Jóval a 2iar nad Hronom-i Járás előtt vagyunk. Tavaly elsők voltunk a bőr- és e- mésztőszervi megbetegedésekben, másodikok az Ideg- és érzékszervi, valamint az urológiai betegségek csoportjában.

Szomorú tényekl S hogy melyik üzem okozza ezt a mérhetetlen kárt? Elsősorban az Észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár ruáomberoki cellulózrészlege. Ennek a gyárnak van egy furcsa tulajdonsága: 1981 óta működik, de még mindig csak próbaüzemben. A Járás illetékes szervei ugyanis — tekintettel a gyár környezeti hatásaira — mind a mai napig nem adtak engedélyt a működésre. így lehet mindenkinek nyugodt a lelkiismerete (?l).

Van-e még öt percünk?

De ami a legkellemetlenebb és a legveszélyesebb, az a cellulózgyár által kibocsátott metilmerkaptán, melynek tulajdonképpen egyáltalán nem lenne szabad a környezetbe kerülnie. Mi viszont azt sem tudjuk, mennyi van belőle a levegőben, mert nincs kiépítve állandó megfigyelésre alkalmas monitorrendszer. Kanadai szabadalom alapján épült a cellulózgyár, máig engedély nélkül működik. De leszögezem, mi nem vagyunk a cellulóz- és papírgyár ellen, hiszen termékeikre nagy szükség van, csupán azt szeretnénk, ha a gyárban megtartanák az előírt technológiai fegyelmet. Amíg ez nem lesz, addig mi nem adhatjuk ki az engedélyt. Tudjuk, átmeneti megoldás csak, hogy az alapiskolák alsó tagozatos gyermekeit évente kétszer erdei iskolába visszük a járás északi övezetébe, mert ez sem segít sokat. Ráadásul ebben a tanévben — mivel a környéken sárgaságjárvány ütötte fel a fejét — még ezzel a lehetőséggel sem élhettünk.

Biintet-e a büntetés?

Ebben az évben — ráadásul — a cellulózgyárban történt baleset következtében a gyár szennyvizei tisztítatlanul folytak a Vágba. A nagy mennyiségű vegyi szennyeződés folyóba kerülése azt eredményezte, hogy a Vág halállománya több tíz kilométeres folyószakaszon kipusztult. A Szlovák Vízügyi Felügyelőség szakemberei szerint ez alkalommal metilmerkaptán is a folyóba került, s ez okozta a halak nagymérvű pusztulását. Ennek Jelenlétéről azonban nem tudtak, mert meglehetősen nehéz — bizonyítani. A vízügyi felügyelőség 1 millió korona bírságot szabott ki a gyárra, amely — so- kallva a pénzösszeg nagyságát — fellebbezett a döntés ellen. Az ügy Intézése egyelőre ' húzódik. A gyár fellebbezési indoklása úgy szólt, hogy szerintük nem Jutott olyan nagy mennyiség a folyóba, amilyennek azt a felügyelőség állítja. Október 14-én azután újabb baleset következett be, amelynek folytán nagy mennyiségű metilmerkaptán szennyezte — ezúttal a levegőt. Ez alkalommal megrovásban részesítették a cellulózgyár igazgatóját és termelési igazgatóhelyettesét. De a gyár, igaz, engedély nélkül, tovább működik.

Lehet-e az ilyen üzemeket büntetésekkel, bírságokkal regulázni? — vetődik fel a kételkedő kérdés.

— Ma már egy üzemnek sokkal jobban megéri bírságot fizetni, mint

tisztítóberendezéseket építeni — állítja Sárnik mérnök az erdő- és vízgazdálkodási minisztériumból. — A tisztítóberendezés ugyanis nagyon drága, a bírságot, főként a rendszeresített bírságokat meg már előre bele lehet kalkulálni a költségvetésbe. Remélhetőleg lövőre, miután az állami vállalatok áttérnek az önff= nanszírozásra, változik a helyzet. 0] előírások készülnek, amelyek szigorítják az ellenőrzést, emelik a bírságok összegét...

Lássuk, milyen érveket tud felhozni mentségére az Észak szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárak vezetése! Vladimír Psotny mérnök, a gyár műszaki igazgatóhelyettese vállalta a prókátorságot:

— Cellulózgyárunknak olyan fafajtákat is fel kell dolgoznia, amelyekkel más hasonló gyárak nem tudnak megbirkózni. A világ legtöbb cellulózgyára a miénkkel azonos vagy nagyon hasonló technológiával dolgozik, enné] Jobbat egyszerűen még nem találtak ki. Állítom, hogy nemcsak technológiánk mérhető ösz- sze a világszínvonallal, hanem termékeink minősége is. Nem tagadható azonban, hogy a cellulózgyártásnak káros környezeti hatásai is vannak De mi is azt szeretnénk elérni, hogy ezek a hatások minél kisebbek legyenek. Olyan gyártási technológiákat vezetünk be, illetve próbálunk bevezetni, amelyeknél a lehető legkisebb a hulladék, a káros melléktermék. A környezetvédelmi és az azzal összefüggő beruházásokra eddig 750 millió koronát költöttünk, ami az eddigi invesztícióink 18,3 százaléka. A legnagyobb értékű környezetvédelmi beruházásunk eddig a cellulőzgyár szennyvizeinek 228 millió koronás tisztítóberendezése. Hosszú lenne itt felsorolni a többit, de azt még mindenesetre el kell mondanom, hogy egy számítógépvezérlésű, automata ellenőrző rendszerrel állandóan figyeljük a termelést, a környezetbe Jutó szennyeződések mennyiségét. Mindezen intézkedések eredményeként a Vág vize, bár a színe még mindig elég fekete, lényegesen tisztább, mint a múltban.

Mindez Igaz lehet, bár a halak más véleményen vannak. Meg mi is!

Klinko Róbert

(A szerző felvételei]

ŰJtTÁSOK NYOMÁBAN

Három helyszín, három ipari vállalat. Egy kisebb, egy közepes meg egy gigantikus. Az úslágírót az érdekelte, milyen Jelentőséget tulajdonítanak az újítási javaslatoknak, mennyire rugalmas egy-egy gazdasági hasznot hozó ötlet gyakorlatba való bevezetése. mennyire naprakész a több mint tíz éve érvényben lévő, újításokkal foglalkozó törvény, s mennyire ösztönző annak 27/1936 os kiegészítője, amely a jutalmazást szabályozza. Már csak azért is, mert a SZISZ különösen nagy Jelentőséget tulajdonít e kérdésnek, több mozgalmat indított a fiatalok ösztönzésére e tekintetben. Mindezt azért, mert a szövetség is felismerte, hogy a termelés gvorsításának. hatékonyságának és minőségi Javításának egyik fontos láncszeme az úiítás.

Az újítás, mely „csak“ egy ötleten alanul, s ha ezt papírra vetik, beindul a szükséges bürokratikus gépezet. A szakemberek véleményezik, s ha elfogadják, idővel Jöhet a kétszáztól több ezer koronáig is terjedhető anyagi Jutalom, amely a gazdasági haszonnal fordított arányban növekszik. Ezt azzal indokoliák. hogy törvényszabta keretek között nem lehet az újításokra külön alapot létrehozni. így a béralapból vonják el a jutalompénzt. Ez sok visszásságot szül, amin változtatni kellene!

A híres Babetta

A robogókat gyártó gútai ÍKolárovo] vállalat nem tartozik a hatalmas gyárkomplexumok közé. mégis országszerte ismerik, hiszen a robogók egyetlen hafcai gyártója. A külföldi városlakók és kereskedők körében is egyre népszerűbb Babettára a Szovjetunióban is felfigyeltek Igv kerülhetett sor a rigai robogőgvárral kötött kooperációs egyezményre Hogy ez mit és mennyit Jelent a csallóközieknek arról még korai lenne beszélni, de nem kétséges, hogy lói lön nekik, hiszen az ő gyárukat sem kerülték el gazdaságunk általános gondiai: a nem megfelelő szintű termelékenység, a korszerűtlen géppark, a kevés célgép és így tovább. Ezekben segíthetnének az újítók Is

— De mennyire tekintik szívügyüknek az újításokat? — kérdezem Néveri Zoltántól, a vállalat űfftásl iavaslatokkal foglalkozó önálló szakemberétől.

— Raftam és szoros értelemben vett munkatársaimon kívül egv a szakszervezet mellett működő bizottság is foglalkozik az űií- tási iavaslatokkal. Mi a szigorú előírásoknak. szabályoknak megfelelően dolgozunk, ezért beszélhetünk szervezett újftómozga- lomról. A dolgozókat informáliuk. tematikus feladatokat írunk ki.

■ Mennyire veszik ezt a mozgalmat komolyan a dolgozók, mennyi újítási javaslat érkezik be önökhöz, és milyen a gazdasági haszon?

— Évente átlag 120—130 Javaslatot terjesztenek elő. ebből tavaly huszonhatot vezettünk be 591 ezer korona gazdasági haszonnal. De akad sok olvan, amely anélkül valósul meg. hogy bárki is tudná, hogy itt most újítás történt. Az emberek egy részét visszariasztla a „papfrozás" Meg a fő ösztönzési mód is. gondolok itt az anvagi 1u- talmazásra. sok kívánnivalót hagy mega után. A túlórákért láró lutalom sokkal ösztönzőbb. így az emberek Inkább többet dolgoznak. mintsem újításokon törnék a felüket Az újítás! lehetőségek felfedezése töhhségében nem tudatos.

■ Mennyire rugalmas a benyújtott újítási javaslatok ügyintézése?

— A benyúított tavaslat terjedelmétől függ A véleményezéseket a különböző osztályainkon dolgozó szakemberek végzik. Ha

az újítási Javaslatot tevő nem elégedett a válasszal, hivatalosan is hangot adhat véleményének, fellebbezhet a felsőbb szerveknél. Ha meg elfogadják a Javaslatot, három évig figyelik az éves kihasználás gazdasági hozamát, ezért először csak egy esztendő elteltével Juthat Jutalomhoz az újító.

Névtelenül az Elektrosvitről

Az Iroda ajtaján immár belülről olvasom: Korunk megköveteli az újszerű gondolkodást ...

Aztán azzal indul a beszélgetés, hogy bár az újítások az iroda „tulajdonosának“ a hatáskörébe tartoznak, szöba sem akar állni velem. Végül beadja a derekát, azzal a kikötéssel, hogy kilétét nem tárjuk nyilvánosság elé, ugyanis elveszítette a tollfor- gatőkkal szemben érzett bizalmát. Kérésének eleget teszünk. Az alábbiakban összefoglaljuk az általa elmondottakat.

— Már az elnevezés, hogy újftómozgalom ts elavult. Az ötvenes években lehetett mozgalomről beszélni, mára viszont már nehezen nevezhető annak. Nálunk nincs tudatos újítás, a véletlenek szülik őket. Hallottam már olyan hangokat Is. hogy az újításoknak nem sok értelme van, tökéletes technológiákat kell bevezetni, s ezzel a kérdés megoldódik. De mint ahogy nincs tökéletes ember, úgy nem lehet hosszú távon

tökéletes gép, berendezés sem. Jö példa erre a fejlett Ipari országok tapasztalata, főleg Japáné, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az újítási Javaslatok kiaknázására. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az emberek tudatosítsák az úfítások szükségszerűségét. Tematikai feladatokat adunk ki, propagáljuk őket az üzemi rádióban és lapban is. Nem is állunk e tekintetben olyan rosszul, mint ahogy az az Imént elmondottak alapján esetleg érződhet. Évente kb. 450 javaslat érkezik be hozzánk, főleg konstruktőröktől, műszaki szakemberektől, az éves átlagot számítva 4,5 millió körüli gazdasági haszonnnal. Ám ez még lehetne sokkal Jobb Is,, de a műhelyeknek nincs gazdasági érdekeltségük az olyan újítások bevezetését Illetően, amely tetemes anyag- megtakarítással Jár. Az újításokkal foglalkozó törvényt idejemúltnak tartom, az anyagi érdekeltség szempontjából nem eléggé motiválja a termelőket. Egy-egy újítási Javaslat bevezetését sokszor az is hátráltatja, hogy a szakemberek nehezen döntik el, melyiknek van közöttük prioritása, meg előfordulnak olyan esetek, amikor születik egy újítás, amely többmilliós hasznot hozna, de nincs megfelelő kapacitás a gyakorlati megvalósítására. Akad még tő adag formalizmus, névlegesség e téren Is. Említhetném a vállalati SZISZ-t, amely ugyan statisztikailag kimutatja az újításba bekapcsoló

tagjait, de az már nem Jut eszükbe, hogy a beérkezett Javaslatok egy részének megvalósítását is bevehetnék kötelezettségvállalásaikba, mondjuk takarítás helyett, ami, ugye, nem Jelent különösebb szellemi tevékenységet.

Ha megszűnne a jutalmazás...

A sellyei fSala) Duslo Szlovákia legna- gvobb vegyipari gváróriása, ahol nem lenne meglepő, ha az újítás! folyamatok nehézkesen működnének. Ezzel szemben:

— Az újítások területén paradicsomi állapotok uralkodnak nálunk — üjságolla lelkesen Tomás Sesták Illetékes szakember. — Sikerűit dolgozóink logi és erkölcsi tudatát olyan szintre emelni, hogy ha megszűnne is a Jutalmazási rendszer, akkor is számtalan újítási lavaslat kerülne az asztalomra. Tudatos újítókkal van dolgunk. Fehér hollónak számít Szlovákiában egv másik büszkeségünk, a diszpécserszolgálat. Ennek lényege, hogy minden egyes részlegünk Jelenlegi helyzetéről áttekintésünk van, s ha csúszás áll be valahol, nemcsak az illető részleg vezetőiét figyelmeztetiük, hanem a vállalati rádión keresztül teli száljai nyilvánosságra ts hozzuk a felelősök nevét. E szolgálatunk figyelemmel kíséri a beadott újítást Javaslatok sorsát is. s ha valamelyik fiókban egy kicsit tovább lapul az ötlet, márts lön a figyelmeztetés.

A Duslőban a végső cél nem maya az üiftás — mint a feflődés egyik hatásos eszköze —, hanem a dolgozók szellemi potenciáliának széles körű hasznosítása.

— A készülő újításokkal foglalkozó törvény alapvető hibája — mondia Tomá? Sesták —, hogy nem határozza meg egyértelműen, mi az űlftás. Én meghagynám a régi törvényt, csak a 88-os kiegészítőién változtatnék, amely korlátozza az útftásér* kifizetendő juttatást Abban látnám az űiftások körüli bonyodalmak megoldását, ha az fij vállalati törvény az űiftásokat az önelszámolás szféráiéba helyezné.

Végezetül egy kis sellyei statisztika:

Évente 850 úfftási lavaslat érkezik be, ennek körülbelül a felét hasznosftlák a termelésben. ami 40—50 millió korona körüli hasznot hoz a vállalatnak A lutalmakra tavaly 2,3 milllő koronát fizettek ki A Dus- löban fö úton haladnak Van tehát Itthon Is kitől tanulni. D. KOVÁCS JÓZSEF