Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-02 / 44. szám
fuj ifjúság 3 A SZAVAK ÉS TETTEK EGYSÉGÉÉRT Közvetlenül a CSKP KB 10. és az SZLKP KB azt követő ülése után, mely köztudottan ideológiai kérdésekkel foglalkozott, megtartotta ülését a SZISZ SZKB és a SZISZ KB is. Az ülés behatóan foglalkozott az ifjúság szabadidő-tevékenységével és a további feltételek megteremtésének lehetőségeivel. Az ülések több fontos káderkérdésben is döntöttek, a legfontosabbak közé tartozik, hogy a SZISZ SZKB eddigi munkája elismerése mellett felmentette tisztségéből jozef Úuricát, s új elnökévé Juraj Janosovskyt választotta, akit aztán a SZISZ KB alclnökévé is megválasztottak. A SZISZ SZKB ülésén a beszámolót ján Kővár, a SZISZ SZKB alelnöke terjesztette elő. A továbbiakban e beszámoló legfontosabb részeit közöl- y’ J“k> ame,yek az eddigi eredmények felsorolása * , SZKB mellett legsürgetőbb feladatainkat Is tartalmazúj elnöke zák. A gyorsítás stratégiája és az átépítés alapfeltétele társadalmunk további fejlődésének. A választ, hogy mit jelent ez szerveink és szervezeteink munkájában, a CSKP KB nemrég megtartott 10. ülése adta meg, mely az ideológiai munka kérdéseivel foglalkozott. A CSKP XVII. kongresszusa által megadott újszerű és ihlető szellemmel telt Irányvonal átültetése megköveteli, hogy az átépítés és a gyorsítás stratégiája az alapnak és az egész felépítménynek egyaránt ügye legyen. Csak tudományosan megalapozott módszerekkel haladhatunk gyorsabban, konkretizálhatjuk a pártprogram megvalósításának általános és specifikus módszereit. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben nehezen tudnánk elképzelni jelenlegi igényes gyakorlatunkat, ha nem a világos és egyértelmű célok és távlatok alapján fejlődnénk, ha nem mélyülne el szervezetünkben a kommunista párt vezető szerepe. Tudatosítjuk, hogy az átépítés az ideológiai folyamatokban igényes feladat. A CSKP KB 10. ülésének határozatai számunkra inspiráló gondolati forrás és irányadó alap feladataink teljesítésének módjára A fiatal emberek konkrétan látják és tapasztalják sikereinket és kudarcainkat, megítélik munkánkat, viselkedésünket nemcsak az iskolában, hanem a munkahelyeken is. A CSKP KB 10. ülésén «rről így esett szó: ,,Különösen a fiatalok kedvelik a nem formális szabadidő-programokat melyekben több módot látnak a teljesebb önmegvalósílásra Ez a fiatalok természetes igénye, mert igyekeznek megtalálni a társadalmi élet azon formáit, melyek leginkább megfelelnek érdekeiknek és vágyaiknak.“ Mai ülésünk célja éppen ezért az, hogy értékeljük, milyen színvonalon és körülmények köz: töltik szabad- idejüekt a gyermekek és a fiatalok, s összegezzük tapasztalainkat, feltárjuk a hiányosságokat és a problémák okait, és hathatós intézkedéseket foganatosítsunk avégett, hogy a SZISZ sokkal nagyobb társadalmi hatással legyen a gyermekek és fiatalok szabadidejének eltöltésére, annak tartalmára és formáira. Egy sor ismeret és tapasztalat bizonyítja, hogy az össztársadalmi feladatok alkotó szellemű és helyesen motivált alkalmazása a szabadidőben jelentősen elmélyítheti a fiatalok vonzalmát a szocialista társadalom értékeihez, és fordítva- a hosszú Ideig rosszul kihasznált szabadidő sokszor vezet negatív jelenségekhez a gyermekek és fiatalok magatartásában. Az iskola, a munka, a kollektíva, a család és a társadalom iránti közömbösségre nem kell sokáig keresgélnünk példákat, naponta találkozunk velük, hasonlóképpen az alkoholizmussal, a kihágásokkal, a jogi normák megsértésével is. Súlyos tény, hogy egy, a fiatalok érdeklődését vizsgáló szociológiai felmérés során a megkérdezettek 50 százaléka elégedetlen volt a szabadidő eltöltésének színvonalával. Tel]esítl-e feladatát a család? A szocialista állam a családot tartja a társadalom alapsejtjének. Benne rakják le az élet alapjait, mindegyikünk további fejlődésének feltételeit. De mindig és mindenütt teljesíti-e nálunk a család e küldetését? Úgy gondolom, hogy igyekezete ellenére sem mindig. Nő a válások száma, egyre több az elhagyott gyermek, s valahogy nem jut Idő gyermekeink nevelésére. A SZISZ tevékenységével és ráhatásával Is szeretnénk e folyamatot megállítani, például úgy, hogy mélyebben átgondoljuk, figyelembe vesszük e terveink készítése és munkánk során a már családos tagjaink szükségleteit. Át kellene értékelnünk pénzügyi gazdálkodásunk irányelveit is, nagyobb csoportokra kellene gondolnunk, nem kizárólag a SZISZ és Pionírszervezete alapszervezeteinek tagjaira. S ugyancsak felhasználjuk jelen ülésünket arra, hogy javasoljuk állami szerveinknek, foglalkozzanak a kérdéssel, hogyan lehetne kötelező érvénnyel kiterjeszteni a gyermek- gondozást szabadságot minden gyermek hároméves koráig. Védenénk így az emberek egészségét, a költségeket pedig megtakaríthatnánk az eddig bölcsődékre fordított összegeken és családtag ápolási járadékán. Pionfrszervezetünk lelkes szervezője a gyerekek műszaki, természettudományos, kulturális, esztétikai, társadalomtudományi, honvédelmi, sport- és turisztikai szakköri tevékenységének. Az elvitathatatlan jó eredmények mellett az utóbbi Időben az is bebizonyosodott, hogy gyermekszervezetünk fejlődése során nem mindig állt hozzá okmplex módon a nevelés tényezőinek kibontakoztatásához. Kedvezően értékelhetjük, hogy lelentősen nőtt a SZISZ Ptonírszervezete szakköreiben tevékenykedő gyerekek száma, a pionírok 17 százaléka. Elenyészően nőtt ugyanekkor a gyermekek szervezettsége a műszaki, természet- tudományos és sportszakkörökben. Még kedvezőtlenebb a helyzet a turisztikában, a növekmény itt mindössze 0,4 százalék. Kritikus a helyzet a szikrák és pionírok esztétikai nevelésében és kulturális szakköri tevékenységében. A ténye kalapján javasoljuk, hogy találkozzanak az Oktatásügyi, Ifjúsági és Testnevelési Minisztérium (a továbbiakban OITM) és a Nemzeti Front testvérszervezeteinek képviselői, értékeljék át az összes országos versenyt, tárgyalják meg új koncepcióikat, abból a célból, hogy még hatékonyabban, összehangoltabban és egységesen lépjünk fel a gyermekek szocialista nevelésében. Nem hagyhatom említés nélkül a pionírházakat, melyekből az SZSZK- ban 128 található, s amelyek fontos alapelemei a gyermekek és fiatalok szabadidős tevékenységének. De be- töltik-e mind küldetésüket, otthonai-e a gyerekeknek és fiataloknak? Bizony nem. Az első akadály ebben a gyenge anyagi-műszaki bázisuk, a he- Ivfséghlány és gyakran a kelletlen- ség. Az OITM-hez fordulunk ezért, dolgozzuk ki együtt további fejlesztésük koncepcióját, beleértve a káderkérdéseket ugyanúgy, mint az anyagiműszaki felszereltséget, nem mellőzve a jelenlegi helyzet elemzését. Több helyet a középiskolások felelősségének Bánt bennünket, hogy még sok nevelő és pedagógus nem értelmezi helyesen a SZISZ iskolai szervezetének szerepét. A gyakorlatban ez úgy nyilvánul meg, hogy mentorkodnak a Iá- nyok és fiúk fölött, utasítgat|ák és korlátozzák őket, megtiltanak nekik dolgokat, s mindent jóvá akarnak hagyni, amit. a szervezet rendezni szeretne Ez Is oka annak, hogy különböző fan-kulbok, érdektársulások, egyebek alakulnak. Sajnos, ezek közül csak keveset sikerül szervezetünk égisze alá csalogatnunk. Specifikusabb az a probléma a szaktanintézetekben. Be kell ismernünk, hogy az ott tanuló fiatalokra gyakrabban hat az utca, a kocsma vagy egy-egy személy, mint az iskola, a család, a SZISZ. De folyton csak beszélünk e problémáról, ahelyett, hogy végre megoldanánk őket. Javasoljuk, hogy növeljék a nevelők, a szakoktatók tekintélyét és társadalmi megbecsülését, és emeljék a fizetésüket is. A SZISZ-szervezeteket szintén egyenrangú partnernak kell tekinteni az oktatási-nevelési folyamat és a szabadidő-tevékenység aktivizálása során. Fontos helye van iskolai szervezeteink, de iskoláink életében is a két éve bevezetett Radímnak, mely tartalmi és módszertani tanácsokat ad a középiskolások I—II. osztályosainak, s mely bevált motiváló tényező a SZISZ küldetésének hatékony és alkotó kiteljesítésében. A tömegsport fellendítése érdekében fontos a sportolási hely. Több aktivitást várunk a középiskolásoktól egyszerű sportpályák létesítésében, rekreációs sporttelepek kialakításában, de a rendszeres turisztikai kirándulások és attraktív sportversenyek szervezése terén is. Nem hagy nyugton bennünket, hogy a tanítási idő leteltével sok iskolai tornaterem és ebédlő áll üresen. Muszáj mindig pedagógiai felügyeletnek lenni azott tartott rendezvényen? Miért nem kap több lehetőséget felelősségtudatának megmuntatására a SZISZ? A klub — a szabadidő természetes központja Az amatőr művészeti tevékenység fejlesztését a felsőoktatási intézményekben az alkotóvefsenyek rendszere ösztönzi. Kedvezőtlen jelenség az utóbbi években, hogy az AKADEMIC- KÁ ZlLINA és a PROGRAMIÄDA kivételével a többi országos rendezvény a SZISZ égisze alól egyre inkább az iskolák fennhatósága alá kerül. Megérné elgondolkodni azop, hogy a SZISZ (az iskolai vagy kari bizottság) egyáltalán képes-e harcolni azért, hogy az ilyen rendezvények szervezésében nagyobb részt kapjon. Hangsúlyoznom kell, a felsőoktatásban a különböző rendezvényeket maguknak a diákoknak kell szervezniük, nem az Igazgatóságoknak. Hogy ne veszítsék el érdeklődésüket irántuk sem a diákok, sem a SZISZ. Kritikusan kell szólnunk azokról a rendezvényekről, melyek sem tartalmilag, sem formailag nem a diákságéi, elveszítik hagyományos jó hírüket, esztétikai és kulturális színvonalukat. Elégedetlenek vagyunk azzal is, hogy a profi színházak előadásait, a mozikat és a koncertekei ritkán látogatják diákok. Az egyik oka ennek a belépőjegyek gyakran borsos ára. Szinte egyetlen városban sem kötnek a területi illetékesek és a kulturális intézmények bérleti szerződést ún. diákelőadásokra, melyekre kedvezményes áron lehetne jegyet venni. Javasoljuk azért a Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy a mozi- és színházjegyár-kedvezményre jogosultak közé sorolja be a főiskolai és egyetemi hallgatókat is. A diákság szabadidejének eltöltésében fontos szerep lut a kluboknak. A legtöbb főiskolai klub egész héten dolgozik, az esték és órák más-más te- vékenységnek-műsornak vannak szentelve, pl. társasági-táncos összejöveteleknek, diszkónak, filmvetítésnek, előadói estnek, hangversenynek vagy szakköri munkának. Hogy a klubok következetesen teljesíthessék feladatukat, a szabadidő természetes központjaivá kell válniuk. Erre viszont nincs felkészült tisztségviselő-gárdánk. A klubokat anyagilag jobban kell támogatnunk, és küldetésükkel összhangban nagyobb teret kell adnunk nekik az önálló tevékenységre. Hogy mit szólnak ehhez az iskola gazdasági vezetői vagy a mi gazdálkodási irányelveink? Az idő szava változásért kiált. Nélkülözhetetlen része a diákság szabadideí tevékenységének a honvé- delmi-sportmunka. Abból Indulunk ki, hogy heti egy vagy két tornaóra nem elég a diákok optimális fizikai fejlődéséhez. Ezért a tömegsport fejlesztése és minél több diák e célú megnyerése végett a múltban az OITM és a SZISZ nagy hangsúlyt helyezett szabadidősportra, támogatva annak minden formáját. Előtérbe kerül a dolgoző fiatalok szabadidejének szervezése és kihasználása. Figyelembe véve a több műszakos munkát, a családot, az ingázást, a munkahelyek szétszórtságát és hasonlókat, a valós tényezőket ne tévesszük szem elől s számoljunk például az egész család részvételével, azzal, hogy az akciókat az üzemi és helyi SZISZ-szel karöltve a lakóhelyen rendezzük. Ha megoldódnak egyes szociális problémák — pl. a fiatal emberek munkájának kellő szintű bérezése, a lakáskérdés, a gyermekintézmények kellő kapacitása stb. —, bizonyára hatékonyabbá és aktívabbá válik a dolgozó fiatalok szabadidős tevékenysége is. Sok tartalékot látunk a szakszervezet és a SZISZ együttműködésében is. Közös úton járva színvonalasabb lehet a tartalmi, szervezési és anyagi biztosítottsága a szabaidő hatékony kihasználásának. Hol vannak a megígért lakótelepi létesítmények? Minden városban nagy lakótelepek épülnek. Igaz, építőiparunk az egymás hegyén-hátán tornyosuló bérházakkal segít enyhíteni a lakásgondokon, de a járulékos építmények elhanyagolásával csak alvóvárosokat hoz létre. Hol vannak (a tervekben megígért) mozik, színházak, könyvtárak, ifjúsági klubok, sportpályák, kondíciós játszóterek, művelődési házak? Ezekről mindig megfeledkeznek. A SZISZ SZKB olyan terveket ajánl fel az Építésügyi Minisztériumnak, melyekkel ezek a gondok megoldhatók, és a SZISZ társadalmi megrendelése állapján készültek. Nem feledkezhetünk meg a lakóhelyi SZISZ-szervezetekről sem, főleg ott, ahol az alaptagságon kívül sok szervezett fiatal él még. Falvaink kulturális és társadalmi élete folyton gyarapszik. Elégedettek lehetünk? Ügy vélem. nem. Sok falu büszkélkedhet ugyan pompás művelődési házzal, sportlétesítménnyel, de ezek kevés embert szolgálnak. Javasoljuk hát, hogy ezeket a létesítményeket hétvégeken bocsássák a fiatalok rendelkezésére, akik így egy kis pénzre tehetnek szert a további tevékenységhez, főként pedig megtanulhatják szervezni a falu társas életét. Megéri kezdetben kockáztatni egy keveset. Nézzük meg ezen létesítmények anyagi-műszaki felszereltségét is! Mit csinál az iparunk és kereskedelmünk, hogy nem ál] módunkban ezeket kiegészíteni, vagy újra cserélni? Akadályt jelentenek ebben a bürokratikus előírások és eljárások Is. Ezért a kereskedelmi minisztériumhoz fordulunk, mérlegelje a közületi vásárlásokat korlátozó rendelet feloldását, s hasson oda, hogy boltjaink polcain több legyen a tartós fogyasztási cikk, főleg az elektronikai. Kérjük továbbá a Szlovák Filmforgalmazó Vállalatot, hogy bővítse filmkínálatát, főleg a videókazettákat, és mérsékelje a kölcsönzési árakat a SZISZ-alaoszerve- zetek és pionírcsapatok esetében. Vonz6*e a szakköri tevékenység? A szakköri, a kulturális-nevelő és a honvédelmi-sporttevékenységnek minden alapszervezetben állandó helye van. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy a SZISZ által nyújtott ilyen lehetőségekkel csak kevés ember elégedett. Hallunk olyan véleményeket, hogy érdeklődésük kielégítésére kevés alkalmat és lehetőséget kapnak, hogy a tevékenységi formák nem felelnek meg mentalitásuknak, nem tudják hol, vagy nem teljesen tudják kifutni magukat. Át kell gondolnunk, hogy e területen, mely a SZISZ munkájában a legvonzóbb lehetne, a többi érdekelttel együtt valóban mindent megtettünk-e, s hogy a szakköri tevékenység igazán vonzó és színes-e. A klubtevékenységben sok sikert ér- tünk el. Szervezeteinkben a klubtevékenység az utóbbi években nemcsak a leginkább figyelt munka volt, hanem ez kapta a legtöbb támogatást Is a SZISZ-től és az állami szervektől. Meg kell állapítanunk azonban, hogy a járási módszertani klubtanácsok munkájukat nem végezték kielégítően, a klubok zöme anyagi gondokkal küzd, s gyenge a Slovkoncert kíná lata Is a klubműsorokból. Eddigi tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy a SZISZ szervei és szervezetei nem tudják kellőképpen kihasználni a létező egyezményeket és rendeleteket. melyek a klubmunka javítása érdekében születtek. Kihasználatlan például a SZISZ SZKB és az SZSZT egyezménye, mely arról szól, hogyan alakíthatók ifjúsági klubok a szakszervezeti létesítményekben. Csak kevés alapszervezet hasznosítja a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségével megkötött szerződést az amatőr művészeti együttesek támogatására. Emlékeztetni akarok az SZSZK KM 8073/76-os irányelvére, amely kimondja hogy a szocialista szervezetek sport- és kulturális-művelődési létesítményeik helyiségeit és felszerelését Ideiglenesen a SZISZ-alapszerve- zetek rendelkezésére bocsáthatják. A sok verseny még nem jó erőnlét A párt- és állami szervek, azt köve- teőn pedig a mieink is, 1986-ban megvitatták „A testnevelés, a sport, a turisztika, a honvédelmi-technikai sportok jelenlegi állapota, és további fejlesztésének programja“ című dokumentumot, melly kitűzte a testnevelés fő irányelveit és feladatait. Az elmúlt időszakban figyelmünket olyan feltételek megteremtésére fordítottuk, melyek lehetővé tették minél több gyermek és fiatal bekapcsolását a testnevelő-honvédelmi tevékenységbe. Ez megnyilvánult abban Is, hogy a hagyományos versenyek melleti — mint a Mladá fronta és a Smena futóversenye, a mini futball — az alapszerve- zetekben új versenyek bontakoztak ki, pl, a teremfoci, a hokiball. a há- romprőba. a skateboard . . Elmélvült a turisztika ideológiai motiváltsága is, mely főleg a tömeges akciókban mutatkozott meg. Kedvezően alakult együttműködésünk a CSSZTSZ-szel Is. Pozitívan értékeliiik szerveink és szervezeteink munkáját a honvédelmi-hazafias nevetés komplex bebiztosítása során kapott feladatok megvalósításában. a gyerekek és fiatalok bekapcsolódását az ilyen versenyekbe. A SZISZ hagvománvos és üiszerű tPstnevelési és honvédelmi tevékenységet is szervez, melyek kedveltek tigvan. de nem felelnek meg a testneveléssel és honvédelmi sporttal szemben jelenleg támasztott követelményeknek, amelyek által a szocia- r lista életmód részévé válhatnának. A helyzetet a lakótelepeken rontja az állandóan kevés sportlétesítmény, de a meglévők egyenetlen kihasználása ts. Az iskolaiak még mindig zárva vannak, s kihasználásukról a pedellus vagy a gondnok dönt. Énítsünk kondíciós központokat Minőségileg új lesz anyagi-műszaki bázisunk terén a ltgetfalusí szabadidőközpont, melyet 1989 ben kezdenek építeni, s 1995-ig mintegy 95 millió koronát Invesztálnak bele. A komplexumban lesz sportpálya, kondíciós központ, központi ifjúsági klub 400 fős kapacitással, 200 ágyas szálló, közétkeztetési szoláltatás és higiénés központ. A SZISZ kerület! és járási bizottságainak hasonló építkezésekkel kell számolniuk területeiken. A tömeg- és rekreációs sportok anyagi-műszaki bázisának megteremtésében kedvező eredmények születtek. A haladás további útja az egyszerű sportpályák létesítése, főleg olyanoké, ahol lábteniszt, hokiballt, röplabdát lehet játszani. A szabadidő legyen a gazdagodás forrása A gyermekek és fiatalok szabadidejének aktív és hatékony kihasználására Irányuló feladatok teljesítése során a SZISZ szerveinek és szervezeteinek krymplex és koordináltabb módszereket kell érvényesítenie, reagálnia kell a fiatalok szükségleteire, fokoznia kell irányító, szervező és megismerő munkájának hatékonyságát. A szabadidőnek a gazdagodás forrásává kell válnia, ideológiailag és politikailag éretten kell bánnunk vele, az egyes emberek érdekében és egész szocialista társadalmunk javára. A minőségi változások érdekében javasoljuk az SZSZK kormányának, hogy dolgozza ki a fiatalok és gyermekek szabadidejének kihasználását elősegítő tartalmi és anyagi inlézke- dések egységes tervezetét, amelyen mi is együtt akarunk munkálkodni a kormánnyal. Ebben látjuk a gyermekek és fiatalok szabadideje kihasználását érintő sok probléma megoldásának lehetőségét. . •
