Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-10-26 / 43. szám

Mi lesz veled, vízilabda? A vízilabda az egyik legrégibb sportágak közé tar­tozik. Gazdag hagyományai vannak, amit az is bi­zonyít, hogy már 1900-ban a párizsi olimpia műsorára tűzték, és mind a 24 ötkarikás játékokon rendeztek pólótornát. Eddig tizennyolcszor küzdöttek kontinen­sünk legjobb vízilabdázói az Európa-bajnoki címért. Az első világbajnokságot 1973-ban Belgrádban bonyo­lították le, a legutóbbit, az ötödiket két évvel ezelőtt Madridban. A csehszlovák pólósok az évszázad elején valamennyi nagy versenyen részt vettek; az olimpián négyszer rajtoltak, utoljára 1936-ban (!) Berlinben. Az ötkarikás mérleg: 3 győzelem, 6 vereség. Vízilabdá­zóink kilencszer szálltak vízbe az Európa-bajnokságo- kon, s kétszer végeztek az élen a B csoportban (1974- ben Bécsben, 1981-ben Splitben). A legjobbak között még egyszer sem szerepelj hetitek, erről azonban ők tehetnek a legkevésbé. Az sem rajtuk múlott, hogy távol maradtak a VB-kröl... Hetvenkilenc évvel ezelőtt rendezték Csehszlovákiában az első országos póló­bajnokságot. De vajon miért Is említjük ilyen rész­letesen a múltat? Az eddig leírtakból Is kitűnik: vízilabdázóink a múltban jóval többször összemérték erejüket a világ legjobb válogatottjaival. Jelenleg nem adatik meg az a lehetőség, hogy részt vehessenek az olimpián vagy a világbajnokságon. Sőt, még a jövő évi, bonni F.B-n sem biztos, hogy ott lesz a csehszlovák csapat. Stoffan Rudolf, a válogatott edzője erről így véle­kedik: — A Csehszlovák Cszószövetségben meg sem hallgatnak minket. Rólunk, de nélkülünk döntenek! A 13 tagú vezetőségben egy pólójátékos sincs. Velünk csak a kész tényeket közük, fgy történt ez júliusban is, amikor Pavel Pazdírek elnök (szeptemberben le­váltották — a szerk. megj.) kijelentette: nem indul a csapat a jövő évi Európa-bajnokságon. Ha november elsejéig nem küldjük el a nevezést az Európai Vízi­labda-szövetséghez (EWPC), akkor újra igazolatlan hiányzásunk lesz. Mindent megteszünk, hogy ott le­hessünk a kontinensviadalon. A szövetségtől csak azt kérjük, hagyja jóvá az EB-részvételünket. Mi semmi mást nem akarunk. Ez volna olyan nagy dolog?! Meg­magyarázni senki sem tudja, miért mellőzik a pó­lót... Ha az illetékesek mégis nemet mondanának, akkor veszélyben forogna a sportág jövője! jogosan teszik fel a kérdést lépten-nyomon a póló szerelmesei: Mi lesz veled, vízilabda? Vajon mi?... Annak ellenére, hogy már évek óta jogtalanul mellék- vágányra szorították a sportágat, vízilabdázóink si­kert sikerre halmoznak! Nemzetközi tornákat nyernek meg, jóval nevesebb csapatokat győznek le. Ez a si­kersorozat is kevés az üdvösséghez . . . — Nincs is lehetőségünk bebizonyítani, mit is tu­dunk valójában, mert sem a VB-re, sem az olimpiára nem mehettünk. Állítom, hogyha ott lehettünk volna Perthben. az olimpiai selejtezőn, akkor nemcsak Szöul­ba jut el a társaság, hanem a legjobb nyolc közé is kerül. Ha jóváhagyják a bonni nevezésünket, abban az esetben nagy meglepetést szerzünk az EB-n — nyilatkozta Stoffan Rudolf. A szöuli ötkarikás játékokon hat (1) csehszlovák úszó vett részt, közülük senki sem jutott a nyolcas döntőbe Pavel Pazdírek, a Csehszlovák Üszószövetség volt elnöke márciusban Bratislavában kijelentette: „Az olimpiára senki sem megy kirándulni!“ Mégis ez tör tént. A pólósok meg elcsukló hangon ezt mondogat ták: „Ha mi ott lehettünk volna . ..“ Bízzunk benne, hogy ez a mondat nem hangzik el a bonni Európa-bajnokság után. t Zsigárdi László Megtartották a testnevelési szövetség szlovákiai kongresszusát Életünk teljesebb kiboetakoztatüsiürt A hazánkban folyó gazdasági és társadalmi átala­kítás szellemében tartották meg Bratislavában a Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség szlovákiai kongresszu­sát. A küldöttek két napon át tárgyaltak arról, ho­gyan járulhat hozzá a sport és testnevelés az ember és a szocialista társadalom életének teljesebbé téte­léhez. Mivel segítheti elő a testnevelési mozgalom a hazánkban jelenleg folyó nagy változásokat? Az elmúlt időszakban a figyelem a tömegsport felé irányult. Jelentősen befolyásolta ezt a CSKP KB El­nökségének 1986-ban hozott határozata a tömegsport és a testnevelés, a turisztika és a honvédelmi spor­tok helyzetéről és fejlesztéséről. A dokumentum gya­korlati megvalósításában nem kis szerepet játszottak a Nemzeti Front szervei és szervezetei. Az együttmű­ködésre jellemző, hogy az Idén a testnevelési szer­vezet objektumait ingyenesen használhatja a tanuló- ifjúság, a pionírok, a SZISZ-tagok. Ez a kezdeménye­zés kellő visszhangra talált a Dunaszerdahelyl (Du- najská Streda), a Pov. Bystricai, a Lévai (Levice) já­rásban és másutt. Manapság szerte a világon nagy figyelmet szentel­nek az aktív testmozgásnak. Ilyen tekintetben a sport- szövetség az említett partnerekkel karöltve sem tud­ta kielégíteni a lakosság igényeit és szükségleteit. A gyerekek és a fiatalok testi nevelésének nem ki­elégítő állapotát Jelzi, hogy a fiataloknak csak a 20 — 25 százaléka sportol, mozog naponta egy órát. Emellett 12 százalékuk messziről elkerüli a pályákat és a tornatermeket, növekszik az egészségileg káro­sultak száma. Ha az ember hallja, olvassa ezeket az adatokat, önkéntelenül eszébe jut: nem kevés a heti két óra kötelező iskolai testnevelés? Az illetékesek­nek el kellene ezen gondolkodniuk, míg nem késő. A testnevelés, a szabadidősport, a turisztika fejlesz­tése társadalmi érdek, ugyanolyan, mint például a kör­nyezetvédelem, vagy a ftldományos-műszakt fejlesztés. Ezért a testnevelési szövetségnek azon kellene fára­doznia, hogy a nemzeti bizottságokkal, az Iskolákkal és más szervezetekkel kiépítsék a lakótelepi sport- központokat. Mert az emberek nemcsak lakni akar­nak, hanem sportolni is. Itt fontos szerep hárulna a testnevelési egyesületekre, amelyek ezeket irányíta­nák és anyagilag segítenék. A lakosok hálásak len­nének, helyben űzhetnék kedvenc sportjukat, nem kel­lene kilométereket utazni a lehetőségek után. Rá­adásul ezek a sportközpontok társasági és kulturális részei is lennének a lakótelepeknek. Nem szabadna megfeledkezni azokról a lakosokról sem (nincsenek kevesen), akiket nem érdekel a szervezett testneve­lés, de szükségét érzik a mozgásnak, egyedül vagy családostul kocognak, túráznak. Támogatni, irányítani kell őket. Harminckilenc sportágat tart nyilván a CSSZTSZ szlovákiai szervezete. A nagy család az idén három­mal bővült: ez a triatlon, a szoftball és a karate. Évről évre nő a tagsági alap, már 427 ezernél tart. A világ sportja rakétagyorsasággal fejlődik, minden eredmény az edzésfolyamatok minőségén múlik. Ezt sok szakvezető idejében tudatosította és az új kö­vetelményekhez igazodva végezte munkáját. Ahogy a beszámoló is megállapította, ilyen értelemben dicsé­ret illeti a Dukla Banská Bystrica élsportközpontját; Jura] Benőik és Jaroslav Halva edzők igényes, fele­lősségteljes, hozzáértő munkájáról a gyaloglók és a gerelyhajítók sikerei tanúskodnak. Az 1983—87-ben Szlovákia sportolói 1593 országos bajnoki címet sze­reztek, 337-tel többet, mint a korábbi időszakban, „A részleges sikeréit ellenére egyes sportágban nem tel­jesítettük a kitűzött célokat — hangzott el a beszá­molóban. — Egy helyben topognak az úszók, a mű- korcsolyázók, a röplabdázók, a tornászok, az eve­zősök és a vívók. Objektiven el kell ismernünk: ezek­nek a sportolóknak nem mindig teremtettünk meg­felelő feltételeket a fejlődéshez.“ Külön kategória a futball és a jégkorong. Gyakran ezek alapján ítéli meg a közvélemény az élsport fej­lettségi fokát. „Elégedetlenek vagyunk a futball szín­vonalával. Igényesebb hozzáállást várunk az edzők­től és a vezetőktől. Csak következetesebb nevelő mun­kával, jobb edzésmódszerekkel, a tehetségek felkaro­láséval érhetünk el sikereket. Baj van a játékosok erkölcsi-akarati tulajdonságával az edzéseken és a mérkőzéseken. Szigorúan fel kell lépnünk a brutális és az alattomos játék ellen, mert ennek semmi köze a sporthoz. Az élvonalbeli futballban fokozatosan ki­alakul a jutalmazási rendszer. Hasonlóan járunk majd el a jégkorongban is, távlatilag pedig a kosárlabdá­ban, kézilabdában és a röplabdában.“ Szervezetünk kész arra, hogy megoldja a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja által kitűzött feladatokat. Fokozni kívánjuk a sport társadalmi hatékonyságát, mert tudjuk: milyen fontos szerepet játszik a szocia­lista ember életében. A sport, a mozgás, az aktív testnevelés pótolhatatlan szerepet tölt be modern, el- gépiesedett világunkban. A CSSZTSZ szlovákiai szervezete a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel, a nemzeti bizottságokkal és az iskolákkal közösen már a közeljövőben el akar­ja érni, hogy a fiatalok 70 százaléka sportoljon rend­szeresen. Nem lesz könnyű feladat. De megvalósít­ható. Erről tanúskodnak a küldöttek felszólalásai is. Nagy visszhangot váltott ki Ivan Knotek miniszter- elnök beszéde, amely arra irányult, hogyan érintik napjaink forradalmi változásai, az átalakítás, a gyor­sítás a testnevelési mozgalmat. Beszéde bevezető részében Ivan Knotek nagyra ér­tékelte azt a munkát, amelyet a Csehszlovák Testne­velési Szövetség szlovákiai szervezete végzett. Jelenlegi törekvéseink arra irányulnak — folytatta Knotek elvátrs —, hogy társadalmunkat, életünket mi­nőségileg magasabb szintre emeljük. Ez a célja a komplex átalakításnak és a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítésének. Feladataink megvalósításában fontos szerep jut a Nemzeti Front valamennyi tag- szervezetének, nem utolsósorban a Csehszlovák Test- nevelési Szövetségnek is. A társadalom átalakításának folyamatában a gaz­dasági kérdések kerülnek előtérbe, mert ha ezeket nem tudnánk megnyugtatóan megoldani, veszélybe ke­rülnének azok a célok, amelyeket a CSKP XVII. kong­resszusán tűztünk ki társadalmi és gazdasági fejlő­désünk gyorsítására. Helyesnek tartjuk, hogy a mai tanácskozáson megvitatták s a beszámolóban központi helyet foglalt el az a kérdés — hogy az átalakítás miként érinti az önök szövetségét. Természetes, hogy ez a kérdés nem szűkíthető le a testnevelési mozga­lom anyagi, gazdasági feltételeire, habár ezek kétség­kívül olyan fontos tényezők, amelyeknek a változó körülmények közepette kellő figyelmet kell szentel­nünk. Mégis az átalakítást e területen is komplex módon kell értelmezni. • Az örök küszködés a kalóriákkal, a felesleges ki­lókkal a modern ember életének egyik megkeserítője. Korunk első számú rákfenéje a túltápláltság, amely számos betegség előidézője. Ezért puszta létünk miatt is ügyelnünk kell arra, hogy meglegyen az egyen­súly az energiafelvétel és -fogyasztás között. Ez biz­tosítaná, hogy koplalás nélkül is kellő testsúlynál ma­radjunk. Ha az energiafelvétel és -fogyasztás egyensúlya — bármelyik irányban is — megbomlik, hátrányosan be­folyásolja egészségünket, egész közérzetünket. Arra, hogy valóban drasztikus koplalás nélkül érjünk el meg­felelő testsúlyt, a legjobb mód a rendszeres sporto­lás. Ez minden másnál jobb módszer a szervezet ka- lórlafogvasztásának egyensúlyozására, a fölös kilók­tól való megszabadulás legtermészetesebb és emberi szempontból legelviselhetőbb módja. Szervezetünk energiafogyasztása számos tényezőtől függ: a kortól, .a nemtől, a testsúlytól, a magasságtól vagy bizonyos kóros elváltozásoktól, ezért a napjaink­ban annyira divatos kalóríatáblázatokat és a szerve­zet számára szükséges kalóriamennyiség receptjeit mindenkor bizonyos fenntartással kell fogadni. Külö­nösen a kevés mozgást igénylő munkát végzők szer­vezete hajlamos arra, hogy a szükségesnél lényegesen kevesebb kalóriát fogyasszon, a kalóriafelesleg pedig természetesen kilófeleslegként Jelentkezhet náluk. A korszerű orvostudomány azonban azt vallja, hogy ezek az emberek is nyugodt lelkiismerettel és bűn tétlenül végigehetnek egy lukulluszi lakomát, s elfő gyaszthatnak mindent, ami szem-szájnak ingere, ha az ily módon felhalmozódott kalőriafelesleget sportolás sál „leépítik“ szervezetükből. Azoknak, akik fogékonyak a jó szóra, irányadóként felsorolunk néhány olyan hétköznapi sportolási lehe­tőséget. amelyek csekély idő és pénzbefektetés elle­nében óriási szolgálatot tesznek szervezetünknek. A felsorolt kalóriafogyasztás adatai 70 kilogramm test­súlyú férfi vagy 55 kilogramm testsúlyú nő egyórás sportolására vonatkoznak. összehasonlítási alapul szolgáljon a hízásra hajla­mos ember szervezetének első számú ellensége, a fek­vés. Fekvés alatt a szervezet egy óra alatt mindössze 70 kalóriát emészt fel, ezzel szemben az egyórás séta 180-at. Az óránkénti hat kilométeres gyaloglás, ami enyhe sietésnek számít, 260 kalóriával tehermentesíti a szervezetet. A könnyebb futás (12 kilométeres órán­kénti sebességgel) egy óra alatt már 750 kalóriánktól szabadít meg. Kerékpározással 250 kalóriától mentesülünk órán­ként, de ha gyors iramban 20 kilométeres óránkénti ®EE8 Sport és kalória, avagy: hogyan küzdjünk a kilókkal sebességgel tekerjük a pedálokat, máris 800 kalóriánk látja kárát. Az úszás különösen előnyösen befolyásol­ja testsúlyunkat. A közönséges lubickolás egy óra alatt 280 kalóriát mos ki belőlünk, ha viszont órán­kénti három kilométeres sebességgel szeljük a vizet, ez már 720 kalóriát gyalul le. A lassú evezéssel órán­ként 200 kalóriát veszítünk, az óránkénti 6 kilomé­teres intenzív evezéssel viszont 650 kalóriát. A kaja­kozás még ennél Is több kalóriánktól szabadít meg. Folytassuk a sort: egyórai úszás után — átlagban — 1,2 kilóval csökken a testsúly. A különböző torna- gyakorlatokkal lényegesen javul a szervezet anyag­cseréje. Willy Kasch nyugatnémet kutatóorvos 25 ülő­foglalkozású asszonyt heti háromszor ergometrikus kerékpáron késztetett „erőfeszítésre“. Két év alatt va­lamennyien 10—12 kilót adtak le testsúlyukból, s lé­nyeges javulás állt be lélegzésükben, szívműködésük­ben. Az sem mellékes, hogy nem kellett drasztikus fogyókúrához folyamodniuk. De már nálunk is sokkal egyszerűbb módszerekkel értek el eredményeket. Napi 15 perces munkaközi tornával a szívműködésben és a légzésben igen je­lentős változás állt be: megnőtt a tüdő befogadóké­pessége, lassúbbá és erőteljesebbé vált a szív mű­ködése, a tornászó dolgozók testtartása pedig sokkal megfelelőbb lett. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a napi 2—3 kilométeres gyaloglás évente 12 kilónyi súlyle- dobást jelent, aligha kell magyarázni, hogy a rend­szeres testedzésnek, az aktív kikapcsolódásnak, a kü­lönböző sportoknak milyen nagy szerepük van a mo­dern kor emberének az életében. A legegyszerűbb, legközismertebb formákat hoztuk fel példának. Az eszközök és módok felsorolását azon­ban ezzel még nem merítettük ki, mert koronként igen változóak lehetnek. Fontos, hogy a fiataloknál és az időseknél egyaránt a legmegfelelőbb formákat válasz- szűk. Szem előtt kell tartanunk, milyen célért milyen eszközt választunk. A tömegsport nem látványos ese­ményekből, hanem kis rendezvények egészéből áll. Az ifjúságnál különösen Időszerű az arányos test­alkat, a helyes testtartás, a mozgáskészség, az akarat fejlesztése, a harmonikus egyéniség kialakítása. A rendszeres testedzésnek éppen ezért a fiatalok szá­mára van különös jelentősége. Aki gyermekkorától rendszeresen sportol, megszokja a mozgást, az soha­sem hízik el, sohasem lesz gondja a fölösleges ki­lókkal. Szocialista társadalmunk nagy feladatokat állított sportmozgalmunk elé; a cél a sokoldalú, testileg és szellemileg harmonikusan fejlett ú] embertípus kiala- kítása. (mész) r X I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents