Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-02 / 44. szám

1-------------------------------------------------------­A szavak és a tettek egységéért 3 Lesz-e elég Favorit? 4 Egy táncos nap krónikája 6 Nem ér a neve 9 Seatt'e következik 12 A forradalom folytatódik Évfordulókat sokféleképpen lehet ünnepelni. Le­het harsonaszóval és tűzijátékkal, de lehet úgy­is, hogy a megoldásra váró feladatokra összpon­tosítja az ember a figyelmét. Lenin például ezt az utóbbi módot ajánlotta: egyszerűen ki nem állta a bombasztikus szóvirágokat. Napjainkban az oroszországi októberi szocia­lista forradalom 71. évfordulójára emlékezünk, s mindenekelőtt azt szögezzük le, hogy ez a forradalom még egyáltalán nem fejeződött be. A dolgok állapota az országban olyan, hogy a forradalmi átalakítást folytatni kell. Mégpedig úgy, hogy ne veszítsenek a lendületből, ne vesz­tegessenek el hiábavalóan egyetlen pillanatot sem. 1917 feledhetetlen őszi napjaiban ugyanígy járt el az orosz proletariátus és a legszegényebb pa­rasztság, midőn harcban ragadta magához a ha­talmat a burzsoáziától. Mi az oka annak, hogy ilyen élesen vetik fel a kérdést ma a Szovjetunióban? Tán nem ért el semmit a szovjethatalom fennállásának 71 éve alatt? Tán nem teljesítette a népnek adott ígére­tét? Korántsem erről van szó. A mögöttük lévő évtizedekben nem keveset tettek a Szovjetunió­ban. Létrejött egy olyan társadalom, amelyben ismeretlen az embernek ember általi kizsákmá­nyolása, amelyben nincs munkanélküliség. Egy olyan társadalom, amelyben megadatik a lehe­tőség szabadon élvezni az egészségügyi gondos­kodás, a felvilágosítás, a kultúra jótéteményeit, ahol az egész nép előtt megnyílt a kormányzati ügyekben való részvétel férfiaknak és nőknek egyaránt. És mégis élesen vetik fel a további alapvető forradalmi változtatások elengedhetetlenségének kérdését. Az átalakítás igénye nem váratlanul ke­letkezett. Folyamatosan érlelődött, s egy ideje már érezhető volt, hogy valami forr. Olvasóink beláthatják, hogy a peresztrojka ko­losszális, fárasztó és nagyon is e világi feladat. Meg kell tanulni új módon kereskedni, bánni a pénzzel. Szenvedélyesen kell vitázni a munkás­gyűléseken és a kolhozokban. Határozottan ki kell operálni a gennyedő sebeket S közben nem feledkeznek meg a kommunista eszmékről, a leg­főbb célokról, arról, amit ,71 esztendeje tűztek maguk elé. Nem feledkeznek meg a testvériség, a jóság, a jóakarat és az önzetlenség eszmé­nyéről. A szovjethatalom első intézkedése 1917-ben a békedekrétum volt. A XX század végén a szov­jethatalom békedekrétuma az általános nukleáris leszerelés programja. A szovjetek a kezüket nyújtják mindenkinek, és várják, hogy ezt a ba­ráti jobbot el is fogadják a másik oldalon. Minden városnak, de főleg minden fővárosnak van közkedvelt tere, utcája, ahol egyaránt szíve­sen időznek bel- és külföldiek. Vlagyimir Vjatkin felvétele Moszkvában az Arbat utcában készült, melyben a nap minden percében lüktet az élet. Ü.I.

Next

/
Thumbnails
Contents