Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-10-12 / 41. szám
új ifjúság 9 A mikor első kiadós sétánkat tét- tOk Tunézia {óvárosában, Tuniszban, az volt az érzésünk, hogy egy hatalmas parkban sétálna*. Pálmafák, leanderek, trópusi aranyeső. kékesllla virágú (acaranda- ták pompáztak a főváros utcáin, terein. Igazán kellemes volt a nagy melegben nézelődni, ismerkedni a várossal. E tájékozódó városnézés után többször is nekivágtunk az utcáknak, hiszen a több mint egymillió lakosú nagyváros számtalan érdekességgel kecsegtet; különös hangulata, szép fekvése, műemlékei mind-mind megtekintésre érdemes. Az ország főbejárataként emlegetett tengerparti helység nevéről kapta egyébként az ország is a nevét. Története a régmúltig nyúlik vissza. Az i. e. V. században már virágzó város volt. Volt időszak, amikor Észak-Afrika legjelentősebb kereskedelmi központjaként tartották számon, s fontosságában még Kairót is megelőzte. Ezért aztán megindult birtoklásáért a versengés a spanyolok és a törökök között, s végül 1574-ben tartósan a törökök foglalták el. fii törökvilág rányomta bélyegét fejlődésére, alakulására. Ugyancsak erősen befolyásolta haladását a francia uralom, amely egészen 1956- ig, az ország függetlenségének kivívásáig tartott. Azóta a tunéziai nép maga vette a kezébe sorsa irányítását. Szorgalmuknak, igyekezetüknek a jelei a gazdasági életben mindenütt megmutatkoznak Sokat fejlődött a főváros az utóbbi évtizedekben. Nagy gondot fordítottak a főiskolák, egyetemek létesítésére, olyannyira, hogy Tuniszt egyetemi városként emlegetik. Oj középületek, az idegen- forgalom fellendítése végett pedig szállodahálózat és szolgáltatóipar, modern városnegyedek létesültek. A korszerű világvárosi épületek mellett a legkellemesebb hatást a sok-sok zöld teszi a turistára. Külön élmény a Belverede-park, ahol hosz- szan csatangolhat az ember a forró napsütésben, nézegetheti a gyönyörű épületeket, szállodákat. A susogó pálmák árnya azonban enyhíti a trópusi hőséget. A közel százhektáros park egy kis dombon terül el, ahonnan belátni az egész várost, a tuniszi tóra éppúgy rálátni, mint a híres-nevezetes Bardo múzeumra, a varázslatos bevásárlónegyedre, az ősrégi szukra, az arab építészet emlékei között kissé furcsán ható, hagymakupolás, ortodox templomra, a modern sporttelepre. S megcsodáljuk a közelebbi képet is: a park gyönyörűen rendben tartott ágyúsait, sétányait, fasorait, és jókat szippantunk az olajfák, a fenyők, az eukaliptuszok illatából. Tunisz tulajdonképpen olyan, mintha két félgömbből állították volna össze. Az egyik félgömb az óvárost, a történelmi magot, a Medinát jelképezi, a másik meg a lüktető, mai nagyvárost. Ezért olyan yáltozatos e város képe, hogy pillanatra sem pihenhet a tekintet, látnivaló látnivalót követ. A modern városrész legjelentősebb sugárútja — mint a legtöbb tunéziai városban — á tavalyig hatalmon levő Habib Bourguiba elnök nevét viseli. Sokat köszönhetnek az idős, egykori államfőnek, hiszen ő volt a függetlenségi mozgalom megalapítója, az új társadalom megteremtője, számtalan vívmány szorgalmazója, az ország gazdaságának megszilárdítő- ja. Tisztelte is őt népe, ami számunkra egyébként úgy tűnt, túlzottan is. Nemcsak a rengeteg róla készült szobor, a mindenütt ott függő fényképek tanúskodtak kultuszáról, hanem a rajongó szavak, az őt dicsőítő történetek is. A sugárút elején Bourguiba elnök lovasszobra a legfőbb látványosság. Az utcákat pálmafák szegélyezik. A modern főváros, de a tér túloldalán már kezdődik a Medina. Hajdú Endre felvételei wámm. Két oldalán a legjelentősebb középületek, szállodák, légitársaságok, irodák, üzletek sorakoznak. A sugárút a fővárosiak kedvenc találkozó- helye, a padokon egyetlen szabad hely sincs, a sok apró gyerek ott táblából a felnőttek körül, miközben ők hangos szóváltással, látványos gesztikulálással beszélik meg a világ dolgait. Jókora séta volt mögöttünk, mire elértünk az út másik végére, amely apró térbe torkollik. Itt áll a híres középkori tunéziai író, filozófus, Ibn Kaldoun szobra, s itt e- melkedik a francia uralmat és egyházat szimbolizáló, hatalmas Szent Vince-katedrális. A Bardo Nemzeti Múzeum minden Tunéziába látogató idegennek útiprogramjában szerepel, mert az itt látható gyűjtemény különös érdekességeket tartalmaz. Római mozaikgyüj- teménye például a leggazdagabb a világon. Pun temetkezési leletei, tunéziai őstörténeti anyaga ugyancsak egyedülálló. Sajnáltuk is, hogy nem jutott több időnk az elmélyültebb szemlélődésre, tanulmányozásra. A negyven helyiség mindegyike megérdemli a hosszabb nézelődést. Ebbe a múzeumba került minden anyag, amelyet Karthágó feltárásánál találtak, itt őrzik a Djerbában, a Thubur- ko Maiusban, Uticában fellelt emlékeket. Kétségtelen, hogy a leglenyűgözőbb látványt a helyreállított mozaikok nyújtják, amelyek az ország római korát fémjelzik. Most is elevenen ál emlékezetemben a Neptun diadala nevet viselő 137 négyzetméteres mozaik, a III. században készült Julius úr, az egy egész termet elfoglaló Bacchus diadala meg a Haldús tenger elnevezésű emlék, amely 23 hajót ábrázol, s mindegyikükön ott díszeleg a nevük is. Megdöbbentő a Baál istent ábrázoló sok-sok piaci szobor, amelyek az ősi pun hagyományra emlékeztetnek. fii pun családok ugyanis elsőszülött gyermeküket Baál istennek ajánlva egy szentté avatott kövön elégették. A gyermekek urnái fölé pedig ilyen istenszobrokat emeltek. fii többi szobor már kellemesebb érzeteket keltett, s csak találgattuk az óriási Jupiter-szobor fejének és lábának mérete láttán az egész monstrum nagyságát. Nagyszerű élményt nyújtott a múzeumi látogatás a bégek palotájában, amelynek gyűjteményét éppen száz évvel ezelőtt tárták a nagyközönség elé. fii régi városrész, a Medina tulajdonképpen város a városban. Itt ugyanúgy, mint a múzeumban igencsak sajnáltuk, hogy kevés az idő a nézelődésre Sajnáltuk ezt azért is, mert a Medina a legjobban megőrzött, a legeredetibben meghagyott műemlék az arab világban, ahol még mára is épen megmaradtak az iszlám kultúra és építészet emlékei: a lakóházak mellett a moszkák, az imádkozóhelyek, az iskolák, a múzeumok, a mauzóleumok, a medreszek. No és a szűk, amely egyedülálló látványossága az arabvilágnak. A szűk: a számtalan kis utcácskával, a megannyi tenyérnyi boltocskával és a megszámlálhatatlan áruval. És élvezetes a hangulat, amelyet a hangos és látványos adom-veszem jellemez. Alkudozás nélkül nem megy el innen a vásárló. Illendő ugyanis hosz- szan nézegetni az árut, mérlegelni, az alkudozás pedig elmaradhatatlan, mert az árus alaposan túlértékeli portékáját. Végignéztem egy vásárlást. A kiválasztott áru 5 dinár helyett 2 dinárért cserélt gazdát. Igaz, a vevő kitartó volt, alkudozott, mintha naponta ez lenne a dolga. A tuniszi szukban napokig lehetne kóborolni, ugyanis utcácskáinak mindegyikében más-úlás kézművesműhelyek és üzletek vannak. Külön utcájuk van az ékszerészeknek, a rézműveseknek, a bőrösöknek, a szőnyegárusoknak. Érdekes színfoltja e nyüzsgésnek az utcai árusok látványa. Kétkerekű kocsijukról árusítják a jégbehűtött üdítőitalt, a zöld, sárga, rózsaszín törökmézet, a fánkszerű beignetet, a tömérdek gyümölcsöt. fii szűk a Medinának csak egy része. Sok érdekes palota maradt itt meg teljes épségben. Megtekinthetők a mecsetek, minaretek és a kasbah. A kasbah tulajdonképpen fellegvár, ez volt a uralkodó székhelye, innen irányították a város politikai életét. Valamennyi épület külön megtekintésre lenne érdemes, mert mindegyik maga egy történet. Idegenvezetőnk azt ajánlotta, hogy legalább egyetlen épületet nézzünk meg alaposan. Megfogadva tanácsát, választásunk az egyik zsákutca kis házára esett, ahol Otháman bég lányának, Fatimának a sírja található. A híres síremlék márványba vésett virágmotívumokkal, fajanszcsempéivel, különleges díszítéseivel igazi látványosság. Fatimát már életében legenda övezte, mert állítólag rendkívül jótékony, mindenkin segíteni kész hercegnő volt. Sírjához ma is ezrek és ezrek zarándokolnak. Innen újra * visszatértünk a Bourguiba sugárútra, s ott búcsúztunk a sokszínű Tunisztól. Az autóbuszból még vissza-visszanéztünk a szelíd dombokkal övezett fővárosra. Benyák Mária Égy svájci magánklinika fiatalodást ígér az idős — s gazdag — embereknek. Igazgatója még 1984-ben egy, az Egyesült Államokban nagy visszhangra talált interjút adott az amerikai National Enguirer című hetilap riporterének. amelybe kijelentette: Frank Sinatra annak köszönheti fiatalos megjelenését, hogy két héten át a jelzett klinika páciense volt. A világhírű éne kés, aki soha nem járt a klinikán, pert indított. A bírósági eljárás most zárult le: a gyógyintézetet, az önreklám céljából történő hamis adat közlése miatt 450 ezer dollárnak megfelelő kártérítésre ítélték. Ez Sinatra esetében sem elhanyagolható „felléptidíj“... Brit-szovjet vállalkozók Világhírű brit popsztárok és popegyüttesek műsorából készít lemezt egy szovjet hanglemezgyár, s a közös brit- szovjet vállalkozásból befolyó összeg egy részét a Greenpeace nevű környezetvédelmi szervezet kapja. A vállalkozás további érdekessége, hogy a fellépő brit művészek és együttesek szereplésükért semmit sem kérnek. A hír szerint a hangfelvétel már elkészült a szigetországban, és a lemezt a Melo- gyíja hanglemezgyár adja majd ki; 5 milliót a Szovjetunióban hoznak forgalomba (a tervek szerint darabonként 12 rubelért), míg a többi európai szocialista országban szintén 5 milliót értékesítenek. A vállalkozásban részt vevő 25 énekes között szerepel Peter Gabriel, illetve az U2, a Dire Straits és a Talking Heads együttes. A Greenpeace a lemezeladások bevételéből 5 millió fontra számít. Testi sérülések árjegyzéke A brit kormány árjegyzéket küldött a bíróságoknak, amelyben pontosan feltünteti, mennyi a pénzbírság különféle testi sérülésekért. Egy karcolásért 84 dollárt, egy bedagadt szemért 163 dollárt, csonttörésért pedig 3000 dollárt kell fizetni. Agyhoz kötötték lányukat Az olasz Laura Volpe szüleit feltételesen háromhavi börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert lányukat úgy akarták leszoktatni a kábítószerről, hogy egy hétig ágyához kötötték. Az üvegházhatásról Tokióban Tokióban nemzetközi szimpóziumot tartottak az úgynevezett üvegházhatásról, amelynek következtében a Föld klímája fokozatosan fel fog melegedni, az Északi- és Déli-sarkon egyre több jég fog elolvadni, s emiatt megnövekszik a tengérek és óceánok szintje, s víz önti el a szárazföld egy részét. A szimpóziumon, amelyen több mint 100 tudós vett részt, leszögezték, hogy 2050-ig az óceánok és a tengerek szintje másfél méterrel fog növekedni. Az üvegházhatás a fosszíliákat tartalmazó üzemanyagok égése és a nagyfokú erdőirtás miatt fokozódik. Emiatt megnövekszik a széndioxid mennyisége az atmoszférában, a meleg nem tud kijutni a Föld légköréből, s így a Föld felmelegszik. Hangsúlyozták, ha az ó- ceánok és a tengerek szintje csak egy méterrel emelkedne, akkor Banglades- ben 15 millió, Egyiptomban pedig 10 millió embert kellene kilakoltatni. A tudósok szerint nemzetközi összefogásra van szükség, ha meg akarják akadályozni ezt a katasztrófát. TUNISZ - A MOLT ES A JETEN TALÁLKOZÁSA
