Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-10-12 / 41. szám

új ifjúság 9 A mikor első kiadós sétánkat tét- tOk Tunézia {óvárosában, Tu­niszban, az volt az érzésünk, hogy egy hatalmas parkban sétá­lna*. Pálmafák, leanderek, trópusi aranyeső. kékesllla virágú (acaranda- ták pompáztak a főváros utcáin, te­rein. Igazán kellemes volt a nagy melegben nézelődni, ismerkedni a várossal. E tájékozódó városnézés után többször is nekivágtunk az ut­cáknak, hiszen a több mint egy­millió lakosú nagyváros számtalan érdekességgel kecsegtet; különös han­gulata, szép fekvése, műemlékei mind-mind megtekintésre érdemes. Az ország főbejárataként emlege­tett tengerparti helység nevéről kap­ta egyébként az ország is a nevét. Története a régmúltig nyúlik vissza. Az i. e. V. században már virágzó város volt. Volt időszak, amikor Észak-Afrika legjelentősebb kereske­delmi központjaként tartották szá­mon, s fontosságában még Kairót is megelőzte. Ezért aztán megindult birtoklásáért a versengés a spanyo­lok és a törökök között, s végül 1574-ben tartósan a törökök foglal­ták el. fii törökvilág rányomta bélye­gét fejlődésére, alakulására. Ugyan­csak erősen befolyásolta haladását a francia uralom, amely egészen 1956- ig, az ország függetlenségének kiví­vásáig tartott. Azóta a tunéziai nép maga vette a kezébe sorsa irányí­tását. Szorgalmuknak, igyekezetüknek a jelei a gazdasági életben minde­nütt megmutatkoznak Sokat fejlődött a főváros az utóbbi évtizedekben. Nagy gondot fordítottak a főiskolák, egyetemek létesítésére, olyannyira, hogy Tuniszt egyetemi városként em­legetik. Oj középületek, az idegen- forgalom fellendítése végett pedig szállodahálózat és szolgáltatóipar, modern városnegyedek létesültek. A korszerű világvárosi épületek mellett a legkellemesebb hatást a sok-sok zöld teszi a turistára. Külön élmény a Belverede-park, ahol hosz- szan csatangolhat az ember a forró napsütésben, nézegetheti a gyönyörű épületeket, szállodákat. A susogó pál­mák árnya azonban enyhíti a tró­pusi hőséget. A közel százhektáros park egy kis dombon terül el, ahon­nan belátni az egész várost, a tu­niszi tóra éppúgy rálátni, mint a hí­res-nevezetes Bardo múzeumra, a varázslatos bevásárlónegyedre, az ős­régi szukra, az arab építészet em­lékei között kissé furcsán ható, hagy­makupolás, ortodox templomra, a modern sporttelepre. S megcsodál­juk a közelebbi képet is: a park gyönyörűen rendben tartott ágyúsait, sétányait, fasorait, és jókat szip­pantunk az olajfák, a fenyők, az eukaliptuszok illatából. Tunisz tulajdonképpen olyan, mint­ha két félgömbből állították volna össze. Az egyik félgömb az óvárost, a történelmi magot, a Medinát jel­képezi, a másik meg a lüktető, mai nagyvárost. Ezért olyan yáltozatos e város képe, hogy pillanatra sem pi­henhet a tekintet, látnivaló látniva­lót követ. A modern városrész legjelentősebb sugárútja — mint a legtöbb tunéziai városban — á tavalyig hatalmon le­vő Habib Bourguiba elnök nevét vi­seli. Sokat köszönhetnek az idős, egykori államfőnek, hiszen ő volt a függetlenségi mozgalom megalapító­ja, az új társadalom megteremtője, számtalan vívmány szorgalmazója, az ország gazdaságának megszilárdítő- ja. Tisztelte is őt népe, ami számunk­ra egyébként úgy tűnt, túlzottan is. Nemcsak a rengeteg róla készült szo­bor, a mindenütt ott függő fényké­pek tanúskodtak kultuszáról, hanem a rajongó szavak, az őt dicsőítő tör­ténetek is. A sugárút elején Bourguiba elnök lovasszobra a legfőbb látványosság. Az utcákat pálmafák szegélyezik. A modern főváros, de a tér túloldalán már kezdődik a Medina. Hajdú Endre felvételei wámm. Két oldalán a legjelentősebb köz­épületek, szállodák, légitársaságok, irodák, üzletek sorakoznak. A sugár­út a fővárosiak kedvenc találkozó- helye, a padokon egyetlen szabad hely sincs, a sok apró gyerek ott táblából a felnőttek körül, miközben ők hangos szóváltással, látványos gesztikulálással beszélik meg a világ dolgait. Jókora séta volt mögöttünk, mire elértünk az út másik végére, amely apró térbe torkollik. Itt áll a híres középkori tunéziai író, filo­zófus, Ibn Kaldoun szobra, s itt e- melkedik a francia uralmat és egy­házat szimbolizáló, hatalmas Szent Vince-katedrális. A Bardo Nemzeti Múzeum minden Tunéziába látogató idegennek úti­programjában szerepel, mert az itt látható gyűjtemény különös érdekes­ségeket tartalmaz. Római mozaikgyüj- teménye például a leggazdagabb a világon. Pun temetkezési leletei, tu­néziai őstörténeti anyaga ugyancsak egyedülálló. Sajnáltuk is, hogy nem jutott több időnk az elmélyültebb szemlélődésre, tanulmányozásra. A negyven helyiség mindegyike megér­demli a hosszabb nézelődést. Ebbe a múzeumba került minden anyag, amelyet Karthágó feltárásánál talál­tak, itt őrzik a Djerbában, a Thubur- ko Maiusban, Uticában fellelt emlé­keket. Kétségtelen, hogy a leglenyű­gözőbb látványt a helyreállított mo­zaikok nyújtják, amelyek az ország római korát fémjelzik. Most is ele­venen ál emlékezetemben a Neptun diadala nevet viselő 137 négyzetmé­teres mozaik, a III. században ké­szült Julius úr, az egy egész termet elfoglaló Bacchus diadala meg a Hal­dús tenger elnevezésű emlék, amely 23 hajót ábrázol, s mindegyikükön ott díszeleg a nevük is. Megdöbbentő a Baál istent ábrá­zoló sok-sok piaci szobor, amelyek az ősi pun hagyományra emlékeztet­nek. fii pun családok ugyanis első­szülött gyermeküket Baál istennek ajánlva egy szentté avatott kövön elégették. A gyermekek urnái fölé pedig ilyen istenszobrokat emeltek. fii többi szobor már kellemesebb ér­zeteket keltett, s csak találgattuk az óriási Jupiter-szobor fejének és lá­bának mérete láttán az egész monst­rum nagyságát. Nagyszerű élményt nyújtott a múzeumi látogatás a bégek palotájában, amelynek gyűjteményét éppen száz évvel ezelőtt tárták a nagyközönség elé. fii régi városrész, a Medina tulaj­donképpen város a városban. Itt ugyanúgy, mint a múzeumban igen­csak sajnáltuk, hogy kevés az idő a nézelődésre Sajnáltuk ezt azért is, mert a Medina a legjobban megőr­zött, a legeredetibben meghagyott műemlék az arab világban, ahol még mára is épen megmaradtak az iszlám kultúra és építészet emlékei: a lakó­házak mellett a moszkák, az imád­kozóhelyek, az iskolák, a múzeumok, a mauzóleumok, a medreszek. No és a szűk, amely egyedülálló látványossága az arabvilágnak. A szűk: a számtalan kis utcácskával, a megannyi tenyérnyi boltocskával és a megszámlálhatatlan áruval. És él­vezetes a hangulat, amelyet a han­gos és látványos adom-veszem jelle­mez. Alkudozás nélkül nem megy el innen a vásárló. Illendő ugyanis hosz- szan nézegetni az árut, mérlegelni, az alkudozás pedig elmaradhatatlan, mert az árus alaposan túlértékeli portékáját. Végignéztem egy vásár­lást. A kiválasztott áru 5 dinár he­lyett 2 dinárért cserélt gazdát. Igaz, a vevő kitartó volt, alkudozott, mint­ha naponta ez lenne a dolga. A tu­niszi szukban napokig lehetne kó­borolni, ugyanis utcácskáinak mind­egyikében más-úlás kézművesműhe­lyek és üzletek vannak. Külön utcá­juk van az ékszerészeknek, a rézmű­veseknek, a bőrösöknek, a szőnyeg­árusoknak. Érdekes színfoltja e nyüzsgésnek az utcai árusok látvá­nya. Kétkerekű kocsijukról árusítják a jégbehűtött üdítőitalt, a zöld, sár­ga, rózsaszín törökmézet, a fánksze­rű beignetet, a tömérdek gyümöl­csöt. fii szűk a Medinának csak egy ré­sze. Sok érdekes palota maradt itt meg teljes épségben. Megtekinthetők a mecsetek, minaretek és a kasbah. A kasbah tulajdonképpen fellegvár, ez volt a uralkodó székhelye, innen irányították a város politikai életét. Valamennyi épület külön megtekin­tésre lenne érdemes, mert mindegyik maga egy történet. Idegenvezetőnk azt ajánlotta, hogy legalább egyetlen épületet nézzünk meg alaposan. Meg­fogadva tanácsát, választásunk az egyik zsákutca kis házára esett, ahol Otháman bég lányának, Fatimának a sírja található. A híres síremlék már­ványba vésett virágmotívumokkal, fa­janszcsempéivel, különleges díszíté­seivel igazi látványosság. Fatimát már életében legenda övezte, mert állítólag rendkívül jótékony, minden­kin segíteni kész hercegnő volt. Sír­jához ma is ezrek és ezrek zarán­dokolnak. Innen újra * visszatértünk a Bour­guiba sugárútra, s ott búcsúztunk a sokszínű Tunisztól. Az autóbuszból még vissza-visszanéztünk a szelíd dombokkal övezett fővárosra. Benyák Mária Égy svájci magánklinika fiatalodást ígér az idős — s gazdag — emberek­nek. Igazgatója még 1984-ben egy, az Egyesült Államokban nagy visszhang­ra talált interjút adott az amerikai Na­tional Enguirer című hetilap riporte­rének. amelybe kijelentette: Frank Si­natra annak köszönheti fiatalos meg­jelenését, hogy két héten át a jelzett klinika páciense volt. A világhírű éne kés, aki soha nem járt a klinikán, pert indított. A bírósági eljárás most zá­rult le: a gyógyintézetet, az önreklám céljából történő hamis adat közlése miatt 450 ezer dollárnak megfelelő kártérítésre ítélték. Ez Sinatra eseté­ben sem elhanyagolható „felléptidíj“... Brit-szovjet vállalkozók Világhírű brit popsztárok és pop­együttesek műsorából készít lemezt egy szovjet hanglemezgyár, s a közös brit- szovjet vállalkozásból befolyó összeg egy részét a Greenpeace nevű környe­zetvédelmi szervezet kapja. A vállal­kozás további érdekessége, hogy a fel­lépő brit művészek és együttesek sze­replésükért semmit sem kérnek. A hír szerint a hangfelvétel már elkészült a szigetországban, és a lemezt a Melo- gyíja hanglemezgyár adja majd ki; 5 milliót a Szovjetunióban hoznak forga­lomba (a tervek szerint darabonként 12 rubelért), míg a többi európai szo­cialista országban szintén 5 milliót ér­tékesítenek. A vállalkozásban részt ve­vő 25 énekes között szerepel Peter Gabriel, illetve az U2, a Dire Straits és a Talking Heads együttes. A Green­peace a lemezeladások bevételéből 5 millió fontra számít. Testi sérülések árjegyzéke A brit kormány árjegyzéket küldött a bíróságoknak, amelyben pontosan fel­tünteti, mennyi a pénzbírság különféle testi sérülésekért. Egy karcolásért 84 dollárt, egy bedagadt szemért 163 dol­lárt, csonttörésért pedig 3000 dollárt kell fizetni. Agyhoz kötötték lányukat Az olasz Laura Volpe szüleit felté­telesen háromhavi börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert lányukat úgy akarták leszoktatni a kábítószerről, hogy egy hétig ágyához kötötték. Az üvegházhatásról Tokióban Tokióban nemzetközi szimpóziumot tartottak az úgynevezett üvegházhatás­ról, amelynek következtében a Föld klímája fokozatosan fel fog meleged­ni, az Északi- és Déli-sarkon egyre több jég fog elolvadni, s emiatt meg­növekszik a tengérek és óceánok szint­je, s víz önti el a szárazföld egy ré­szét. A szimpóziumon, amelyen több mint 100 tudós vett részt, leszögezték, hogy 2050-ig az óceánok és a tengerek szintje másfél méterrel fog növekedni. Az üvegházhatás a fosszíliákat tartal­mazó üzemanyagok égése és a nagy­fokú erdőirtás miatt fokozódik. Emiatt megnövekszik a széndioxid mennyisé­ge az atmoszférában, a meleg nem tud kijutni a Föld légköréből, s így a Föld felmelegszik. Hangsúlyozták, ha az ó- ceánok és a tengerek szintje csak egy méterrel emelkedne, akkor Banglades- ben 15 millió, Egyiptomban pedig 10 millió embert kellene kilakoltatni. A tudósok szerint nemzetközi összefogás­ra van szükség, ha meg akarják aka­dályozni ezt a katasztrófát. TUNISZ - A MOLT ES A JETEN TALÁLKOZÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents