Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-10-05 / 40. szám

ki 1983-ban. Még abban -az évben a vállalat egyik fiatal mérnöke barát­jával — egykori volt osztálytársával VILLANYRENDŐR AZ ASZTALOSMŰHELYBEN Kitaláltuk — megvalósítottuk Bán Zoltán mérnök: „Személyesen is meggyőződtünk róla. mennyire mere­vek a szállítói-megrendelői kapcso­latok.“ Energiakészleteink végesek, de ma már nem csak ez az oka annak, hogy egyre többet és egyre hango­sabban beszélünk az energiatakaré­kosságról. Az önköltségek csökkenté­sétől függ a termelés hatékonysága, s ez alól nem kivétel a villamos energiával való takarékosság sem A gépek üresjárata sok pénzbe kerül, de az energetikusok is megszabják a nagyüzemi fogyasztóknak a fogyasz­tási csúcsidőben megengedett ún. ne­gyedórás maximumot. Ez nem vélet­len, hiszen a szakemberek tudják a leginkább, milyen következmények­kel jár a szinkronban dolgozó háló­zatok túlterhelés miatti szétesése. Az áramszünet több órás, sőt napos ki- mesést is eredményezhet, amit aztán szinte lehetetlen behozni. Az energe­tikusok, terniészetesen, nemcsak ha­tárt szabnak, hanem mérik is a fo­gyasztást, és a túlkapásokat szigo­rúan büntetik. Így aztán aki sokat fogyaszt, kétszeresen is ráfizethet. Ez a probléma foglalkoztatta a Ri­maszombati (Rimavská Sobota) járá­si Ipari Vállalat vezetőit is, mert nekik több olyan üzemrészlegük volt, ahol a nagy fogyasztók — villany­motorok. villamos kemencék — szin­te falták és sokszor feleslegesen! — az energiát, és az emberek sohasem tudták, hol, mikor kéne beavatkozni, és azt sem, kit sújtsanak anyagi jel­legű büntetéssel. Az akút bajra gyógy­írt keresve tematikus feladatot írtak — megoldást nyújtott be. A két fia­tal mérnök, Czakó István és Bán Zol­tán áltál kiötlött megoldás jó volt, ezért el is fogadták De ezzel még nem ér véget a történet, sőt éppen elkezdődik. — Fúrta az oldalunkat, milyen is lesz, ha a papírra vetett megoldás életre kel, hogyan működik majd szabályzási rendszerünk a gyakorlat­ban, és milyen lesz a fogadtatás, ezért mikor arra kértek, vállaljunk részt az ötlet gyakorlati megvalósí­tásából is, boldogan tettük — mond­ja az egyik értelmi szerző, Czakó István — Először is minden szük­séges elemet annak rendje-módja szerint megrendeltünk. Leveleztünk, utánajártunk, de így is három, il­letve négyéves szállítási idővel kel­lett számolnunk. — Személyesen is meggyőződtünk róla, mennyire merevek a szállítói­megrendelői kapcsolatok — teszi hoz­zá keserű szájízzel kollégája, Bán Zoltán. — Meglepett, hogy például a DINOV-2-őt, amely aránylag bonyo­lult berendezés, egy Brno melletti mezőgazdasági szövetkezet hamarabb szállította, mint azt az egyszerű re­gisztrációs wattmétert, melyet a pre- Soví ZPA-től kértünk Egyszóval vár­tunk, vártunk, de végül kivártuk. összeszerelés után az új transzfor­mátorállomáson helyezték el a rend­szer szívét, a kapcsolószekrényt. Két üzemrészlegen készült el, és ma már üzemel a berendezés, de ennél is érdekesebb a fogadtatása. Az uszta- losműhelyben magam is láttam a morfondírozó arcokat, a görbe tekin­teteket, ahogy a gépekkel teli ha­talmas csarnok két végében elhe­lyezett villanyrendőrre meresztettek. Gabriel Dibdiak művezetővel figyel­tük a helyzet alakulását. A csarnok fölött világító két zöld fény azt je­lentette, megfigyelés és mérés alatt vannak. Egyszer csak kigyúlt a piros fény, majd kisvártatva felbúgtak a szirénák. A helyszínen tartózkodó villanyszerelő szapora léptekkel a hidraulikus préshez sietett, és egyet­len ügyes mozdulattal üzemen kívül helyezte. A szirénák elnémultak, a piros fény pedig újra zöldre váltott Visszatért minden a normális kerék­vágásba. A történésről a művezető már bent az irodában tájékoztat. — Persze hogy nem tetszik a mun­kásoknak, hogy most már nem lehet csak úgy járatni a gépeket. Hét és kilenc óra között őrködik a villany- rendőr, s ha valaki a sziréna meg­szólalása után másfél percen belül nem kapcsolja le valamelyik nagy teljesítményű fogyasztót, a szabályo­zó berendezés az egész műhelyt ki­iktatja, és csak öt perc múlva kap­csolja azt vissza. Sokan ezt úgy fog ták fel, hogy beavatkoznak a mun­kájukba, főleg azok, akiknek fogal­muk sincs, mennyibe kerül az amun­Czakó István mérnök, a berendezés egyik értelmi szerzője. kadarab, amely kikerül a kezükből. Én ezt a megoldást sikeresnek és jónak tartom, de főleg szükségesnek. Ma már zsebre megy a meghatáro­zott energiamennyiség túllépése. A munkások ugyan lassan, de végül' csak megértik, elfogadják ezt az új állapotot. Az újítókkal — egyben megvalósí­tókkal — még egy kicsit elidőzünk a trafóállomáson. Büszkén mutatják a szekrénybe zárt szabályozó rend­szert, amely ugyan nehezen, de végül is elkészült, A fémfeldolgozó részle­gen ennek már egy modernebb, szám­kijelzős változatát szerelték fel. Pis­ta és Zoli ezúttal nemcsak elmélet- ből-kitartásból és gyakorlatiasságból is jelesre vizsgázott. P. ti. (A szerző felvételei) DOHÁNYZÁS KONTRA KONDÍCIÓ Sokan és sokszor mgírták már, hogy a dohányzás tüdőrákra és érszűkü­letre hajlamosít. Az is köztudomású, hogy a méhlepényen áthatoló niko­tin károsíthatja a magzatot. Arról el­lenben nemigen esik szó, hogy már egy-két cigaretta elszívása rontja ál­ló- és a teljesítőképességünket, s ezt nemcsak a sportolónak, hanem min­den egészséges embernek ajánlatos megszívlelnie. Arra az emberre mondjuk, hogy fitt, aki egészséges és erejének meg képességeinek a teljében van Mind­ezeknek azonban nincs minden em­berre érvényes pontos meghatározá­suk, hiszen közvetlenül nem mérhe­tők, csak megnyilvánulásaikban A legtöbbet az árulja el róluk, hogy a szervezetük hogyan tudja hasznosí­tani a belélegzett levegő oxigénjét a maximális izomműködés céljára. Az erősen dohányzó emberek a saját bő­rükön tapasztalhatják, hogy az indo­koltnál hamarabb légszomjuk támad, a spórtorvosl vizsgálatok azonban ezt kétségbevonhatatlan adatokkal is alátámasztották. Az amerikai F. J. Peterson és D. L. Kelley harminc do­hányzó és ugyanennyi nem dohányzó férfiatlétának mérte meg az oxigén­hasznosító képességét egyhetes edzé­si program előtt, alatt és után. A dohányzók már eleve hátránnyal kezdték az edzéseket, s noha az edzés hatására sokat javult az oxi­génhasznosításuk, e tekintetben jóval lemaradtak a nemdohányzók mögött. Szaporábban ver a szív Több mint háromezer 16 és 69 év közötti férfin és nőn ellenőrizték azt, hogy miképp módosítja a do­hányzás az egyperces kerékpár-ergo- méteres edzés alatti és utáni szív­működést és vérnyomást. Kivétel nél­kül minden dohányzónak jobban „megszaladt“ a szíve a nyugalmi pulzushoz képest, és nagyobb volt a vérnyomás-növekedésük, mint a nemdohányzóknak. Minthogy az em­ber saját magának a legjobb ellen­őre, azt is megnézték, hogy két ci­garetta elszívása rontja-e a nemdo­hányzók teljesítményét. Kiderült, hogy igen, még ha nem volt is számotte­vő a dohányzás előtti teljesítménytől való eltérés. A két cigaretta hatásá­ra kismértékben, de az addiginál jobban nőtt a szívverések percen­kénti száma és a vérnyomás, annak ellenére, hogy a perifériás erek el­lenállása nem fokozódott. Lengyelországban száz alkalmilag dohányzó kiskatonát kértek meg arra, hogy egy óra alatt szívjanak el öt cigarettát, s ezután összevetették sporttevékenységüknek a szívműkö­désre és a légzésre tett hatását nem­dohányzó társaikéval. Az egyórás erős dohányzás a fiatalok egyharma- dában 200—600 milliliterrel csökken­tette a légzési teljesítményt, és a nemodhányzókénál tízzel-tizennyolc­cal többet vert a szívük. A szívverés­nek ennyivel szaporábbá válása ön­magában sem előnyös, ehhez azon­ban — másik hátrányként — még az is társult, hogy a szív pulzustérfo­gata (az egy szívösszehúzódással az érpályába préselt vér mennyisége) csökkent. Meghosszabodik a reakcióidő Az imént említettük, hogy a do­hányzás a légzés hatékonyságát is rontja. Nem véletlen, hogy a testi erőkifejtésre vállalkozó dohányzók szervezetében rövid idő múltán ki­mutathatók az oxigénhiány jelel, amit egyebek között az energiatermelő folyamatok is megsínylenek. Ezen so­kat lehet javítani a dohányzás mér­séklésével, különösen pedig a hosz- szabb-rövidebb ideig tartó absztinen­ciával. Ha csak egy napra hagyja is abba valaki a dohányzást, a munka­végzéskor előálló oxigénhiánya 13— 19 százalékkal csökken, mert a szer­vezete gazdaságosabban bánik ezzel az éltető gázzal. De az is előnyös a számára, hogy mérsékeltebben nő szívverésének a percenkénti szá­ma, s valamennyi szívverés! frekven­ciaértéknél nagyobb teljesítményre képes, mint amikor odaadőan hódol füstülési szenvedélyének. Magától ér­tetődik, hogy minél tovább tud el­lenállni valaki ,a dohányzás kénysze­rének, annál jobban javulnak ezek az élettani mutatói. Tehát a dohány­zás egy ideig nem idéz elő helyre­hozhatatlan változást a légzésben, a szívműködésben és a vérnyomásban. Azt azonban nem tudjuk megmonda­ni, hogy ki mennyi idő alatt és meny­nyire sínyli meg a dohányzást, mert e tekintetben nagy egyéni különbsé­gek vannak. Számos felmérés mutatja azt is, hogy az erős dohányzás beleavatko- j zik az érzékelési és a motoros mű­ködésekbe. Ebben a vér megnöveke­dett karboxi-hemoglobin-tartalmának van fő szerepe. Minthogy a dohány­füstben levő szén-monoxid nagyobb hévvel kötődik a vér oxigént szállító festékanyagához — a hemoglobin­hoz —, mint az oxigén (még a meg­kötött oxigént is ki tudja túrni a helyéről), a kelleténél több szén- monoxid elnyújtja az érzékelési, kö­vetkezésképp a reakcióidőt, rontja a látást, a pszichomotoros működéseket és a felfogóképességet (ezeknek el­sősorban gépjármű- és repülővezetés közben meg bizonyos sportágakban van nagy gyakorlati fontossága). E felismerés nyomán arra buzdították az egyesült államokbeli pilótákat, hogy ne csak repülés közben, hanem lehetőleg a földön is kerüljék a fo­kozott szén-monoxid-terhelést, vagyis jól teszik, ha abbahagyják a dohány­zást. Ne reklámozzuk! Minthogy egy vérbeli sportoló min­den idegszálával a győzelemre, vagy legalábbis a képességeihez mérten legjobb teljesítményre törekszik, az elmondottak alapján érdemes elgon­dolkoznia azon, hogy megéri-e a szor­galommal, sok áldozattal és veríték­kel elért eredményeit dohányzással lerontania, vagy megfosztania magát attól, hogy emiatt sohase kerüljön fel a hőn áhított csúcsra. A melbour- ne-i D. Hill és munkatársai egyenest sporterkölcsi vétségnek tartják, ha a versenyzők és az edzők nem tesznek meg mindent — egyebek között a do­hányzásról való leszokás vagy rá sem szokás révén is — a minél jobb sporteredmény eléréséért. Ekképp ma­gától értetődően azt is helytelenítik, ha a sportolót, a sportöltözéket, a sporteszközt és a sportpályát ciga­retta reklámozásra használják fel. Olimpia idején is érdemes erre ügyelni. Dr. Karner István AZ ÁRULÁS NAPLÓJA (Teplicétől Münchenig) ni. 1938. április 28. — Londonban találko­zik Chamberlain brit és Daladler francia miniszterelnök, hogy Csehszlovákiát ille­tően megállapodjanak a két ország poli­tikájában. Chamberlain kijelenti, hogy kor­mánya nem kíván katonai segítséget nyúj­tani Csehszlovákiának, és világosan tudtára adja a csehszlovák kormánynak, hogy min­den erővel törekedni fog a megegyezésre Németországgal. Az angol és a francia kor­mány megállapodott, hogy közösen inter­veniálnak Prágában azzal a céllal, hogy engedékenységre bírják Csehszlovákiát a szudétakérdésben. 1938. május 1. — Wollner henlelnista képviselő kijelenti: „Taktikai okokból Hen- leín nem csatlakozhatott hamarabb a nem­zetiszocialistákhoz. Ma már nincs szüksé­ge arra, hogy kétszínüsködjék. A hetvenöt­milliós német nemzet és Hitler birodalmi kancellár felettünk tartja oltalmazó kezét. A szudétanémetek pontos különbséget tud­nak tenni állam és kormány között, a nem­zet és az állam iránti hűség között. Ha Beneá az állam képviselője, akkor Hitler a nemzetet képviseli.“ 1938. május 2. — Lord Halifax brit kül­ügyminiszter közli ján Masarykkal, Cseh­szlovákia londoni nagykövetével, hogy ha Csehszlovákia nem akarja végleg elveszíte­ni Anglia és Franciaország támogatását, akkor további engedményeket kell adnia Henlelnéknek. 1938. május 7. — Anglia és Franciaor­szág prágai követei jegyzéket nyújtanak át Krofta külügyminiszternek, amelyben kor­mányaik felhívják Csehszlovákia figyelmét arra, hogy csak abban az esetben számít­hat a két ország támogatására, ha mara­déktalanul teljesíti a szudétanémetek kö­veteléseit. 1938. május 9. — A berlini angol nagy­követ közli a birodalmi külügyminisztérium­mal, hogy ha a németek bizalmasan tudat­ják elképzeléseiket a szudétanémet prob­léma megoldására, akkor az angol kor­mány olyan nyomást gyakorol Prágára, hogy a csehszlovák kormány kénytelen lesz ele­get tenni Németország minden követelésé­nek. 1938. május 13. — A csehszlovák kormány nyilvánosságra hozza a készülő nemzetiségi statútumot, amely rendezni hivatott a szu­détanémet polgárok problémáit is. A sta­tútum szavatolta a nagyobb német rész­vételt az államigazgatásban, a nagyobb ré­szesedést az állami költségvetésből, a szé­lesebb kulturális autónómiát, főleg iskola­ügyben. De nem tervezte a területi autő- nómiát. 1938. május 15. — Klement Gottwald, a CSKP főtitkára meglátogatja Beneä állam­elnököt. Bejelenti, hogy moszkvai látogatá­sa alkalmával beszélgetést folytatott Sztá­linnal, aki egyértelműen kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó Csehszlovákiának katonai segítséget nyújtani, még akkor is, ha az érvényes szerződésekkel ellentétben Franciaország nem teljesíti a kötelességét, valamint Lengyelország és Románia meg­tagadja az engedélyt a Vörös Hadseregnek az átvonulásra a területükön. A feltétel csak az, hogy Csehszlovákia maga is ak­tívan védekezzék, és nyilvánosan kérje a szovjet segítséget. Ugyanazon a napon jelentések érkeztek Prágába, hogy a határvidék több pontján a szudétanémetek véres incidenseket pro­vokáltak ki. Ezek a következő napokban is folytatódtak, és halálos áldozatuk is volt. 1938. május 17. — A csehszlovák kor­mány intézkedéseket foganatosít a határ­vidéken az ott élő cseh nemzetiségű lakos­ság biztonsága végett. A Szudétanémet Párt vezetősége élesen reagál ezekre az intéz­kedésekre. Berlin is beavatkozik a konflik­tusokba. Ribbentrop külügyminiszter magá­hoz kéreti Mastn? csehszlovák követet, és kijelenti, hogy Csehszlovákiában bántják a németeket, amit a Birodalom nem nézhet tétlenül. Ugyanilyen kijelentést tesz Rib­bentrop az angol és a francia nagyköve­teknek is. 1938. május 19. — A Szudétanémet Párt vezetői megszakítják tárgyalásaikat a cseh­szlovák kormánnyal. Egyidőben hírek ér­keznek a német hadsereg összpontosításá­ról a csehszlovák határok közelében. 1938. május 20. — Csehszlovák csend­őrök lelőnek két nácista terroristát, amikor azok csehszlovák területre hatolnak be Németországból, A brit titkosszolgálat je­lentése szerint tizenegy német hadosztály vonult fel Csehszlovákia határaihoz. 1938. május 21. — A csehszlovák kor­mány részleges mozgósítást rendel el. Egy tartalékos évfolyamot és néhány műszaki alakulatot vonultatnak be. Az egységek gyors ütemben elfoglalják a határmenti erődítményeket. Berlinben bizalmas beszél­getésben Brauchitsch tábornok, a német szárazföldi haderő főparancsnoka kijelenti, hogy ha Csehszlovákia aktív védelmet fejt ki, a német hadseregnek nem lesz elég ereje áttörni az erődítmények vonalát. A helyzet látszólag csillapodik, és néhány nap múlva megkezdődik a behívott cseh­szlovák katonák fokozatos leszerelése. 1938. május 27. — Lukasievicz párizsi lengyel követ beszélgetést folytat Bonnet francia külügyminiszterrel, és kijelenti: „Ami Gamelin tábornok véleményét illeti arra vonatkozólag, hogy a mi stratégiai helyzetünk igencsak megromlik, ha Német­ország birtokába veszi egész Csehszlová­kiát, bár nem vagyok katona, ügy gondo­lom, teljesen igaza van. Csak azt nem ér­tem, miért fordítják erre minden figyelmü­ket, amikor véleményem szerint ez tisztán filozofikus feltételezés, amelyet teljesen le­hetetlennek tartok. Nem tudom, Hitler auto­nómiát akar-e kicsikarni a szudétanémetek számára, vagy az általuk lakott terület be­kebelezése-e a célja. Sosem hallottam azon­ban arról, hogy egész Csehszlovákia be­kebelezésére törekszik.“ 1938. május 30. — Hitler, a német had­sereg főparancsnoka kiadja „Kétfrontos há­ború, délkeleti súlyponttal — Grün felvo­nulás“ című utasítását. A Führer leszögezi: „Megmásíthatatlan elhatározásom, hogy Csehszlovákiát belátható időn belül katonai akcióval szétzúzom. A politikai és katonai szempontból megfelelő Időpontot kivárni vagy megteremteni, a politikai vezetés fel­adata ... A kedvező pillanat megválasztása és kiválasztása a siker legbiztosabb felté­tele. Ennek megfelelően az előkészületeket haladéktalanul meg kell tenni... Már az első két-három napon olyan helyzetet kell teremteni, hogy a beavatkozásra kész álla­moknak azonnal szembetűnjön a cseh ka­tonai helyzet kilátástalansága, viszont azoknak az államoknak, amelyeknek terü­leti követelései vannak Csehszlovákiával szemben, ösztönzést adjon a Csehszlovákia elleni azonnali beavatkozásra...“ (Folytatjuk) Rácz Mária

Next

/
Thumbnails
Contents