Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-09-28 / 39. szám

Feleségnek lenni Tunéziában Ä Léva! (LevlceJ Magyar Ta­nítási Nyelvű Óvónőképző elvég­zése után Bettes Edit lakhelyén, Safárikovóban kezdte a szakma kenyerét Ízlelgetni. Egy év után már Presovban a Safárlk Egye­tem Filozófiai Karának levelezői tagozatán tanult tovább. Aztán gyors egymásutánban sok minden történt vele. 1983-ban férjhez ment^ és felvette a Svantner csa­ládi nevet. Nem sokkal később sikeresen befejezte az egyetemet^ majd megszülte kislányát Julian­nát. Férjét Mihályt, aki a főis­kola elvégzése után a külügymi­nisztérium alkalmazottja lett, 1984 novemberében öt évre Tu­néziába küldték diplomáciai szol­gálatra. Edit öthónapos kislányá­val követte a férjét. Azóta min­den évben csak szabadságra jön­nek haza, mint az Idén is. Ez alkalommal sikerült egy nagyobb lélegzetvételű beszélgetést nyélbe ütni. Milyen volt a Kezdet? Ho­gyan tudtatok egy Idegen földré­szen egészen más emberi közeg­be a mieinktől teljesen eltérő ég­hajlati viszonyok és szokások mellett beilleszkedni? — Amikor megérkeztünK Tu* niszba, a fővárosba, a csehszlo­vák nagykövetség mellett egy vil­la emeleti része várt ránk. Maga a ház, a körülötte lévő pálmafák, díszcserjék látványa nagyon le­nyűgözött. A fővárossal hamar megbarátkoztunk, de egy valami hamarosan feltűnt: a rendre, a tisztaságra nem adnak annyit* mint mi Európában. Azért sem álltam munkába, mert kislányun­kat én akartam a mi hazai hi­giéniai szokásaink és normáink szerint nevelni. Óvónő lévén azon­ban a kíváncsiság az ottani óvo­dába is elvitt. A magánóvodák — ezekből van több — villák­ban vannak, és többségükben két- osztályosak. Van egy kisosztály és egy iskolára felkészítő osztály. Főzni vagy a tulajdonos, vagy az óvónő szokott, már ritkább eset­ben bíznak meg egy idegen sza­kácsnőben. — Ha jól számolom, Julianna négyéves, de közben Afrika észa­ki csücskében megszületett kis­fiátok Is. Erre hogyan emlékezel vissza? Eleinte egy kicsit tartottam tőle, de végül is minden jól vég­ződött. Tunisztól nem messze az egyik klinika nőgyógyásza szin­tén hazánk fia. Dr. Karol Sovcík- hoz jártam ellenőrző vizsgálatok­ra, és Misit is nála szültem meg. Semmilyen szövődmény nem volt Utána rövidesen a kislány óvo­dába kezdett Járni, ami szintén enyhített gondjaimon. Julianna je­lenleg is orosz tanítási nyelvű óvodába jár. — Nyelvi nehézségeid voltak? — Tunéziában a hivatalos nyelv az arab és a francia. Kezdetben egyiket sem tudtam, de hamaro­san beiratkoztam francia nyelv­tanfolyamra. Most, két év után ezzel sincsenek különösebb prob­lémáim. — Tehát háziasszony vagy, bi­zonyára főzicskélsz odahaza. Mi­re épül a tunéziai gasztronómia, vannak kedvenc ételeitek? — Az étrendünk az itthonitól alaposan eltér. A piacról élünk, amely ott sokkal gazdagabb és választékosabb, mint idehaza. Itt mondom el, hogy a férjem jól keres, de azért be kell osztani a pénzt. A marhahúson kívül ló- húst, sok bárányhúst és főleg ha­lat eszünk, de nem vetjük meg az Itt közkedvelt kecske-, nyúl­ás libahúst sem. Sertéshús csak két helyen kapható a fővárosban, de ebből keveset fogyasztunk. A kagylókat is megkóstoltuk, és ízlett a húsuk. Azóta esszük épp­úgy, mint az itt tenger gyümöl­csének nevezett polipot, tintaha­lat és sok egyebet. Olívaolajon főzök, és ma már olyan fűszer- dúsán, mint az őslakosok. Nekik átlátszó levesük nincs, mert vagy piros, zöld vagy barna színig fű­szerezik őket. Ezen kívül renge­teg gyümölcsöt, zöldséget és tej­terméket is eszünk. — Mivel töltltek el a szabad­időtöket, a hétvégeket? — Nem unatkozunk, rendsze­rint autóba ülünk, és utazgatunk. A fővárost már töviről-hegyire megismertük. Különösen tetszik a régi arab városrész, a Medina. Gyakran kiruccanunk a tenger­hez, hiszen mindössze 15 kilo­méterre vagyunk tőle. Külön lát­ványosság Karthágó, a római bi­rodalom egyik volt központja. Itt látható a római köztársaság min­den jelentős emléke, a kikötő, a fürdő, az amfiteátrum, a fórum, a víztározók... Kétévente film- fesztivált rendeznek itt, de nép- művészeti fesztiválok és egyéb kulturális rendezvények is zajla­nak, s mi ezeket mind rendjén megnézzük. A római kori telepü­lésekből több is fennmaradt, s mi ezt térképeken* könyvekben ta­nulmányozgatjuk, gyönyörködünk bennük. A szomszédos Algériát már szintén bejártuk. Ha meg otthon vagyunk, barátokat foga­dunk, meghívjuk egymást vacso­rára, elbeszélgetünk, szórakozunk és hazagondolunk. •— Hogy vagytok az ünnepek­kel, a karácsonnyal, húsvéttal és az ottani ünnepekkel? — Mi családi, baráti körben megünnepeljük, a tunéziaiak u- gyanls nem ismerik őket. A mo­hamedán vallásúak nem tudják, mi a karácsony, viszont a fran­ciák ünnepük, és nekünk is van mindig karácsonyfánk. A szilvesz­tert szintén csak mi ünnepeljük, hiszen nekik nem akkor kezdődik az új év, amikor nekünk. Az ős­lakosság talán legnagyobb ünne­pe a ramadán, amely április 16- tól május végéig tart. Ilyenkor az emberek napközben nem esz­nek és nem isznak, de napnyug­ta után annál nagyobb lakomákat csapnak. A „bárány ünnepe“, vagy ahogy ők nevezik, az „id al idha“, két napig tart, a lénye­ge az, hogy minden család vásá­rol egy bárányt és két napig ezt fogyasztja. Milyen érzés feleségnek len­ni Tunéziában? — A ml helyzetünk Jó, de azért nem mindenkinek megy így a sora. Meg aztán meg kell szok­ni az éghajlatot, a nyelvet és egy kicsit az elszigeteltséget is, mert minden otthonról jövő hír szinte felüdülés számomra. Egy év múl­va letelik férjem kiküldetése, s ha majd újra idehaza leszünk, ta­lán jobban meg tudom válaszolni ezt a kérdést, mert akkor már lesz összehasonlítási x alapom. — A beszélgetést köszöni: Polgári László A szerző felvétele N em titkosírással kódoltuk a címet, és talán nem is kell,. N nagy fantázia hozzá, hogy megfejtsük a jelentését, hiszen nemzetközi nyelven szól: Nemzet­közi ifjúsági hét Szegeden. Az eszperantót ma már több mint tízmillióan beszélik és ha­bár még ma is sokan kételyek­kel fogadják, egyre nagyobb te­ret hódít magának kulturális, po­litikai, sőt gazdasági téren is. Ma már nemzetközi tárgyalásokon egyre többször találkozunk vele mint közvetítő nyelvvel, de van­nak nyelvfordító számítógépek is, amelyek közti nyelvként az esz­perantót használják. Ennek na­gyon egyszerű oka van: az esz­perantó mesterséges nyelv, és mint olyan, egyszerű a nyelvta­na. Míg az angol elsajátítására kb. 2000 órára van szükség, u- gyanolyan szintű eszperantó nyelvtudáshoz elég 200 óra. Per­sze, az eszperantó nemcsak a szakemberek, üzletemberek nyel­ve, hanem mindazoké, akik leve­lezés útján meg akarják ismerni más népek életét, országát, vagy akár tábori találkozókon, össze­vevők is felléptek. A legjobb mű­sorral talán Svédország mutatko­zott be: szentivánéji ünnepséget rendeztek. Ezen az egész tábor részt vett, táncoltunk, és már- már a vikingek nyelvén énekel­tünk. A magyar fiatalok is siker­rel szerepeltek: a tévét parodi­zálták, majd fellépett Szokolay Balázs, a „tábor dudása“. Erdé­lyi fúvóshangszereket mutatott be, illetve szólaltatott meg, majd Ipoly menti dudanőtákat játszott. Nehéz lenne az est valamennyi fellépéséről beszélni, de még ez sem nyújtana teljes képet a tábor hangulatáról, hiszen állandó mó­kamesterei is voltak az IJS-neki a játékra és huncutságra mindig hajlamos Mike angol humorával, vagy a nők bálványa, a katalán Arnaux, vagy a nagykanizsai nó- táskedvű cingár matektanár: Im­re, egyik tanítványával. Talán hiányoztak az afrikai vendégek,, akik tavaly még „tarkábbá“ tet­ték a társaságot. Egy évvel ez­előtt a városi tömegközlekedési eszközökön rögtönzött afrikai tán­cok és énekek talán furcsa be­nyomást tettek Szeged városának ENTERNACIA JMILARA SEMAJNO EN SZEGED jöveteleken ismerkedhetnek. Egy­re nagyobb szerepet kap a turiz­musban is, valamint a békéért, az internacionalizmusért folyta­tott harcban. Ludwig von Zamen- hof 101 évvel ezelőtt adta ki az első eszperantó nyelvkönyvet. Az­óta e nemzetközi nyelven elérhe­tő szinte az egész szak- és világ- irodalom, és hozzáférhető a nem­zetközi sajtó. A Heroldo de Es­peranto című nemzetközi hetilap 65 országban jelenik meg, töb­bek között hazánkban is besze­rezhető. Az eszperantó hívei között o- íyanok is akadnak, akik csak a szórakozás kedvéért választják az eszperantót, és hazai vagy kül­földi nemzetközi találkozókon, üdülőtáborokban hasznosítják. Egy Ilyen tábornak adott ott­hont az újszegedi KISZ-iskola, ahol 17 országból kb. 180 fiatal gyűlt össze. Voltak itt az Egyesült Államokból, Brazíliából, Nagy-Bri- tanniából, Svájcból, Hollandiából, Spanyolországból, Svédországból, az NSZK-bólI hogy csak néhányat említsek. Egy kivétellel valameny- nyi szocialista ország képviseltet­te magát. Csehszlovákiából hár­man voltunk a táborban. utazó polgáraira, de senki seid sértődött meg, sőt tapssal Jutal­mazták fekete bőrű barátaink i- gyekezetét. A hivatalos, de soha nem kö­telező programon szerepelt egy pantominművész, egy illuzionista, és óriási sikert aratott az „Örök Muzsika“ nevű leningrádi ének­kórus is, amely eszperantó dalo­kat adott elő. Bár a tábor elsődleges célja az üdülés, kikapcsolódás volt, a meleg nyári estéken éjszakába nyúló vitákat folytattunk a béke megőrzésének kérdéseiről, a szo­cialista országokban folyó átala­kítási folyamatokról. Kitűnt, hogy, a nyugati fiatalok alaposan tájé­kozva vannak a peresztrojkáról1 és glasznosztyról. Beszéltünk az emberi jogokról és a demokrá­ciáról, és foglalkoztunk konkrét politikai-gazdasági eseményekkel A tavalyi, először rendezett IJS után sikerült eljutnunk Krakkó­ba a 43. nemzetközi ifjúsági esz­perantókongresszusra és Varsóba a 72. eszperantó világkongresz- szusra, sajnos idén a Zágrábban megrendezett ifjúsági, illetve a rotterdami világkongresszusra pi­rosat mutatott a szemafor. Az IJS teljesítette küldetését: lehetőséget adott a kikapcsoló­dásra, felüdülésre. Az éjjeli für­dőzés, a hódmezővásárhelyi lo­vaglás, a sziksóstói nudistastrand, a városnézés, a diszkók és a ha­gyományos bál mind hozzájárult ahhoz, hogy jól érezzük magun­kat, hogy a különböző országok fiataljai jobban megismerjék egy­mást. Elsősorban a házigazda, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség ifjúsá­gi szakosztálya gondoskodott a műsorról, de a résztvevő orszá­gok is bebizonyították rátermett­ségüket. Elsősorban a nemzetkö- ' zi esten, ahol a csehszlovák részt­Utolsó este külön buszjárat in­dult Szegedről, a Nap és a Fia­talok városából Zágrábba, de vol­tak, akik csak a hajnali Napfény expresszel hagyták el a várost, Még emlékszem, mikor a kalifor­niai Staceytől búcsúztam, elhang­zott: 1-2-3-5-10-30-300 éven belül biztosan találkozunk. Tavaly is hosszú időre búcsúztunk, de egy év múlva újra találkoztunk. Egy másik amerikai, Ford, egy kis kabalával integetett a buszablak­ból egy német kislánynak. Vajon ők mennyi időre búcsúztak? És itt a könny már nem szégyen. Fehér Sándor A katonai kiadások A fegyverkezési verseny fokozódásá­ra vonatkozó ENSZ-adatok szerint 1960 után a világon 14 ezer milliárd dollárt költöttek katonai célokra. Ez az összeg csaknem kétszerese a világtermelés azonos időszakban elért növekedési vo­lumenének. Hangsúlyozva, hogy a ka­tonai kiadások növelése megakadályoz­za a világgazdasági fejlődést, az ENSZ- tanulmányok felhívják a figyelmet ar­ra, hogy bolygónk 'minden lakosa az életéből 3—4 évet katonai célokért dolgozik, míg minden ötödik ember to­vábbra Is szegénységben él. A gyengén fejlett országokban 250 ezer gyermek hal meg hetente az éhezés és a be­tegségek áldozataként — mutatnak rá az idézett dokumentumok. Kiadd! terveié A Kínai NK jövőkutató társaságának gondozásában nemsokára megjelennek a Kína és a világ a XXI. században cí­mű sorozat első kötetet. A kiadványok témája igen átfogó, szociológiai, gaz­dasági és oktatási, tudományos és mű­szaki, ipari és mezőgazdasági kérdése­ket taglalnak, a jövő század perspek­tívájában. Íme, néhány köteteim: Kínai ipar a XXÍ. században, Génsebészet, Élelem 1,5 milliárd ember számára. Világrekord Japánban újabb világrekord született a vasúti sebesség terén. Egy különle­ges próbapályán egy pőre kocsi elérte az 524 kilométeres óránkénti sebessé­get. A kísérlet során kiderült, hogy a vasúti kocsi felépítése megfelel az ek­kora sebességek eléréséhez. Az ilyen Mpusú vagonok a forgalomban 350 km/ó-s sebességgel közlekedhetnek majd. A kísérleti kocsit nagy ellen­éllóképességű műanyagokból készítet­ték. Ojabb AIDS-gyógyszer A washingtoni Országos Onkológiai Intézetben megkezdték a legújabb AIDS elleni gyógyszer kikísérletezését. A CD-4 jelű orvosság alapját génsebé­szeti eljárásokkal szintetizált fehérje képezi, amelynek „vegyi szivacsként“ kellene az AIDS-vírusra hatnia, meg­akadályozva annak a sejtekbe való be­jutását. Az állatkísérletek sikere után most néhány önkéntes AlDS-betegen próbálják ki a CD-4 nevű gyógyszert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents