Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-08-24 / 34. szám

I [üjifjúságll Kitekintés a szovjet rockra Az utóbbi néhány évben a köny- nyűzene behatolt a Szovjetunióban éló népek hétköznapjaiba, s felöleli annak szinte minden szféráját. Szá­mos vita folyt arról, szükség van-e erre a műfajra, amelyet sokáig elí­téltek és elutasítottak. Tavaly a moszkvai zeneszerzők szö­vetsége mellett megalakult a rock­zenei szekció, amelynek vezetőjévé az elismert zenészt és pedagógust, Alekszej Kozlovot választották. A szovjet könnyűzenészek már nagyon rég vártak errre az eseményre, mert nem volt olyan szervezet, amely ösz- szetartotta volna őket. A Szovjet­unióban a hatvanas évek végén tűn­tek fel azok az előadók, akik már ú) formákat kerestek a könnyűzené­ben, ami magával hozta az újszerű hangzást is. Kezdettől fogva min­denki foglalkozott a Jelenséggel, új­ságírók, szociológusok, komszomolis- ták, pedagógusok, csak éppen a ze­neszerzők szövetsége nem. Az ak­kori szovjet vezetés ldeorógiai fegy­vernek, a burzsoá kultúra kalauzá­nak nevezte a rock műfajt, ezért nem is engedte, hogy kibontakozzék az ország területén, s most ennek kö­vetkezményeként a zeneszerzők szö­vetsége tömérdek gonddal küszkö­dik. Sok a felhalmozódott problé­ma, nagy a lemaradás — elsősor­ban technikai szinten —, s ezt be­hozni nem könnyű, korántsem rövid távú feladat. Gyökeres változásokra került sor, főleg a szervezésben, hi­szen a legjobb klubok ifjúsági ze­nekarai minősítést nyerhetnek, ami azt Jelenti, hogy akár pénzért Is fel­léphetnek. Rövid Időn belül megmu­tatkozott ennek az előnye, mert ezek a klubok nyereségesebben mű­ködnek, nincsenek anyagi gondjaik, ezért sokkal gazdagabb programokat, elfoglaltságokat készíthetnek a fia­taloknak. Moszkvában nemrég alakult meg a rockzene stúdiója, amelyet Re­kordnak neveztek el. Sokrétű a stú­dió tevékenysége: előkészíti a műfaj talaját, hangosító és világosító be­rendezéseket gyárt, információs fü­zetkét jelentet meg, vídeokllpeket készít. A rock tftltása sokáig ellenreak­ciót váltott ki a szovjet ifjúságból, ezért virágozhatott a feketepiac, kül­földről behozott popújságokat, posz­tereket, plakátokat árultak borsos áron. A Melogyija lemezgyár a glasztnoszty szellemében megpróbált enyhíteni a kritikus helyzeten, de ez még nem elégítette ki az Igényeket, elsősorban az idő rövidsége miatt. Számos szovjet együttest ismertek el — kiadva nagylemezüket — többek közt a Szekretet, a Bravót. a Kru- got, az Akváriumot vagy az idén ná­lunk járt Masina Vremenylt. Mind­ezek ellenére ez csak nagyon kis tö­redéke a szovjet rock széles skálá­jának. Nagy előrelépés, hogy tavaly meg­született az első szovjet slágerlista is, sőt az amerikai elnök látogatása idején az USA központi rádióállomá­sain le is forgatták az adott hét leg­jobb tiz szovjet rockszámát. Kezdet­ben a zenekritikusoknak az volt a gondjuk, hogy a tömegtájékoztató eszközök különféle kifogásokra hi­vatkozva nem akarják terjeszteni a listát, végül a TASZSZ vezetőit sike­rült meggyőzni, s azóta rendszeresen közük a szakemberek által legjobb­nak tartott tizenöt szovjet dalt. A listán gyakran szerepel az Atraction, a Klassz és a Modell együttes. Nem ritkaság, hogy élvonalban találjuk a moszkvai Rondo rockzenekart, ame­lyet az új hullám szovjet vezetőjé­nek titulálnak. Tagjai kitünően ját­szanak, s iróniával fűszerezett dal­szövegeikben gyakran veszik célpon­tul a városi élet mindennapjait. A legnagyobb csillagnak a csapat ve­zetője és megalapítója, Mihail Lit­vin számit, aki kitűnő szaxofonos, szerző. Miről is szólnak a Rondo együttes dalai? A mindennapjaink­ról (A legokosabb osztály), az em­beri kapcsolatok megromlásáról (Ro­bot), a nagyvárosról (Számítógép), a technika rohamos fejlődéséről (Vi­deó). A csapat egyre többször sze­repel a televízióban. A közelmúltban a Halló című dalukat mutatták be, befejezték első nagylemezük hang­anyagának felvételét, s szerepeltek a Moszkva — USA tévéprogramban is. Mostanában sokat beszélnek a szov­jet fiatalok a Bravo együttesről. Gö­röngyös úton haladt sokáig a zene­kar, nemegyszer lebecsülték, több­ször tagcserékre is sor került. Jelen­leg viszont az élvonalban tanyáznak, hiszen énekesnőjük, Zsanna Aguza- rova a legnépszerűbb énekesnők egyi­ke Álla Pugacsova után. Egyre nagyobb teret hódít el ma­gának a műfajon belül a heavy-me- tal, azaz a kemény rock. A jelenle­gi egyik legnépszerűbb heavy-metal banda, az Arija 1985-ben alakult. Rá egy évre két részre osztódtak, így bővült a paletta, s létrejött a Masz- tyer együttes. A Masztyer szólógitárosa, Andrej Boisakov interjút adott az egyik szov­jet ifjúsági lapnak, s a következőket mondta: „Ma már végre létjogosult­ságot kapott nálunk a rock és a heavy-metal, ezen a területen is a nagyobb józanság érvényesül. Már szabadon lehet dolgozni a színpadon. Mi gyakran találkozunk azokkal a fiatalokkal, akik szeretik ezt a ze­nét. ök Is épp olyan tinédzserek, mint a többiek, csak más az öltözé­kük. Amikor a h®a vy-meta.lt nálunk még tiltották, nem volt egyetlen klub sem, ahol ezt a zenét hallgathattuk volna. Így hát otthon maradtunk, és a - magnónkat kapcsol tuk be. Tény, hogy azok a muzsikusok, akik más zenét játszanak, még ma sem isme­rik el a mi stílusunkat, sőt nem sze­retnek bennünket, zenészeket sem. Ez meg, véleményem szerint, azért van, mert népszerűbbek vagyuhk, -mint ők. Sajnos, vannak még egyé­nek az országban, akik nagyon fél­tik, a pozíciójukat az átalakítástól, s ők meg sem hallgatják dalainkat, csak az öltözködésünk bői ítélkez­nek, és ránk mondják, hogy mi az erőszak propagandistái vagyunk.“ Az Arija metal-rock csapat felállá­sa: Andrej Boisakov — szólógitár, Alekszandr Granovszkij — basszusgi­tár és ének, Valerij Kipelov — ének, Kirill Pokrovszkij, Vlagyimir Holsztyi- nyin — szó ló gitár 2, valamint Igor Modcsanov — dobok. Az együttes pat- ronálója a Moszkoncert műsorvezető iroda. Beigazolódott, feogy a zenekar tagjai a legjobb instrumentális zené­szek a szovjet rookéletben, nem les­ték el mások fortélyait, hanem ere­deti hangzást igyekeztek teremteni, s valóban kielégítik a műfaj rajon­góit. Itt kell megemlíteni még, hogy az Arija nemcsak a már említett ze­nészekből áll, hiszen dalszövegeiket Alekszandr Jegyin és Margarita Pus- kinova Írja. Arra törekszenek, hogy ne használjanak frázisokat, ezek a szövegek napjaink szovjet ifjúságá­ról szólnak, az ő komplexusaival, problémáival, reagálásukkal foglal­koznak. Sok felvételük háborúellenes tematikájú (Játék és háború, Torero, Kedv és ész). A csapat mára elis­mert a közönség és a szakma köré­ben egyaránt, naponta hallhatjuk szá­maikat a Junoszty ifjúsági rádióál­lomás műsoraiban, de a televízióban is. Számos fesztiválról térnek haza győztesen, így Novorosszljsaban a „Dalok a háború ellen“ vagy Vilnius­ban a Lltuaniiki fesztiválon kaptak díjakat. A Melogyija felajánlotta ne­kik a támogatást, így hamarosan a hanglemezboltokba kerülhet albumuk. A Szovjetunióban a rocktól szinte elválaszthatatlan a politika, hiszen a rock a legalkalmasabb a fiatal nem­zedék hangulatának átadására. Míg korábban, a hetvenes évek közepe táján ez a műfaj valóságos peresz­trojkának számított a zenében, mára már természetessé vált. Mivel akko­riban a nyíltság más formája nem létezett, csaknem a fiatalok mind­egyike elfogadta ezt az irányzatot. Ma már semmi akadálya, hogy fel­nőjön a többi művészeti ág közé. KOLLER SÁNDOR AJMM PF - 88 Ahogyan két ivarsejt egyesüléséből új emberke cse­peredik, úgy két zenekar egyesüléséből is lehet egy harmadik. Feltéve, ha a zenészek is úgy akarják, és jól kijönnek egymással. Mint' a PF — 88 esetében, a- -mely már a nevével is megpróbál arra utalni, hogy a tagok két — a környékükön egyébként jól ismert és elismert — bandából jöttek. A „P“ azt jelenti Perseus, az „F" pedig annyit tesz: Fórum. Egy valamirevaló ze­nekarnak azonban nem kell kivárnia a kilenc hónapot, hogy a világra jöhessen, a szóban forgónak elég volt 1987 szilveszteréig, s mivel azon az éjszakán léptek először közönség elé, így lett a zenekar neve PF — 88. Felállása a következőképpen fest: Bugár György a ze­nekar vezetője, szőlógltárosa, testvére, Bugár Endre pedig basszusgitáron játszik; dr. Csicsai Zoltán a bil­lentyűs hangszereket, Both László meg a dobokat ke­zeli. A zenekar énekese Varga Ferenc. Öt kerestem fel kérdéseimmel, hogy ml is megismerjük csapatát. Feri elmondta, hogy a zenekarok nemcsak a már em­lített egyesüléssel, hanem osztódással is szaporodnak. Ö ugyanis a Ka páván nevű zenekarban kezdte a zené­lést, amelyből egy idő után kettő lett. Az egyik meg­tartotta az eredeti nevet, a másik újat választott, így lett a Fórum. Ez utóbbinak sorsát a bevezetőből már ismerjük. S mindebből világos az is, hogy Feri már nem újonc a szakmában, tíz éve kezdte a zenélést. A ze­nekarok áfalaku 1 gatásairól ez a véleménye: — Én úgy érzem, egy idő után mindegyik megérik a változásra, mert új tagokkal minden banda valami újat, a közönségnek talán jobban tetszőt, jobbat tud­hat nyújtani. Ez az új a Perseus esetében nem is annyira új, hi­szen a diszkózenétől a csárdásokig mindent Játszanak. Náluk a hangsúly inkább a „jobb“ szóra esik, mert a csapat kitűnő zenészekből válogatódon. Itt van mind­járt Varga Feri, aki énekesként már több versenyen szerepelt sikerrrel. Még a katonaévei alatt sem kellett abbahagynia, az énekesek kategóriájában ott is bene­vezett a hadsereg művészeti versenyébe. Az országos döntőben a harmadik helyen végzett, a televízióban ts szerepelt. A szlovák fővárosban elvégezte a népműve­lési központ könnyűzenei előadói tanfolyamát. Ogy ígérkezett hát, hogy elkezdődhet énekesi karrierje, mégsem lett belőle hivatásos énekes. Hogy miért? — Ennek több oka volt. Családi okok is, de a legfon­tosabbnak mégis azt tartom, hogy a tiszta énekléshez tiszta kiejtés, ez esetben szlovák kiejtés is kellene. Én viszont magyar vagyok. De azért amatőr zenészként is sok örömem volt, és remélem, hogy még lesz is. . A PF — 88 a nagyimegyeri (Caiovo) művelődési ház­ban ' gyakorol, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy ez az a szerv, amelynek a neve alatt „futnak“. A Dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda] járás legnépszerűbb zeneka­rai közé tartoznak. Van-e titka népszerűségüknek? — Hogy titka van-e, nem tudom, az viszont tény, hogy igyekszünk mindig a legfrissebb slágereket ját­szani. Az egyik zenészünk azzal van megbízva, hogy állandóan figyelje a rádióállomások könnyűzenei adá­sait, s magnóra vegye az új dalokat. A diszkóstílus az, ami nekünk a legjobban megy, de játszunk rockot sőt „lakodalmas rockot“ Is. Ez utóbbit sokszor a közönség kényszeríti ki, s meglepő, hogy sokszor azok a fiatalok követelik a 3 +2-t, akik egy perce még a kemény rock­ra csápotok. —kró— i LISTA 34 V. HAZAI LISTA ÉS MAGYARORSZÁG! LISTA 1. Team: Reklama na ticho 2. Modus; Roberta 3. Peter Nagy; Nie nezmení mőj svet 4. Óceán: Dávna zem 5. Olympic; Kdyz ti svítí zelená B. Turbo: Hrác 7. Dalibor Janda: Padá hvézda 8. Heidi: Üplne vsechno 9. Marika Gombitová; Mami, mami 10. Tublatanka: Vo velkej skole dní 1. Step; Vágy 2. Edda; Fohász 3. Step: Illúzió 4. Pokolgép: ítélet helyett 5. BMeini: Megüssem vagy ne üssem? 6. Első Emelet: Gyertyabalett 7. Anila: Várj reám 8. Demjén Ferenc: Most kell eldönte- ned 9. Napóleon BLD: Nagyon hiányzol 10. Zoltán Erika: Szexi lány VILÁGLISTÁ 1. London Boys: Requiem 2. Fancy: A szerelem lángjai 3. Brian Ferry: Avalon 4. Taylor Dayne: Utasítsd a szivemet 5. Dew Mitch: Ne mondj nemet, ne mondj igent... B. Depeche Mode: A kis tizenöt éves 7. Michael jackson: Az elátkozott Diana 8. Eros Ramazotti: Zene van 9. Communards: Több kell a szerelem­hez 10. Kylie Minogue: Boldog lennék ... ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Varga Csilla lé­deci (Ladice), Zsigrai Mária somodi (Dríeríovec), Szakáll László rozsnyói (Rozfiava), Bartalos Gábor zselízi (2e- liezovce) és Szabó Sarolta hetényi (Chotín) olvasónk. POPCSEREBERE Fehérváry Mario (932 01 Caiovo, Bu- dovatel’ská 1963/32): Adok Pet Shop Boys, David Coverdale, Duran Duran, Mandy, U2, Tiffany, Vaso Pa-tejdl, Pat­ricia Morrison, Motörhead, Falco, Da­vid Bowie, Billy Idol, A-Ha, Napoleon BLD, Whitney Houston, Mel and Kim, Cyndi Lauper-posztereket, -képeket. Kérek Terence Trent D’Arby, Kool and The Gang, Eearth Wind and Fire, Delegation és Eros Ramazzotti-képeket, -posztereket. Szakos Mónika (934 01 Levice, Hviez- doslavova 3): Adok A-ha, Europe, Z’zi Labor, Depeche Mode, Sting, David Bo­wie, Casablanca, Sexepil, Saxon, Első Emelet, Modern Talking, Sandra, Sa­mantha Fox, Madonna-képeket és -posz­tereket. Kérek Pet Shop Boys, Desirelles, Du­ran Duran, Step-képeket, és szeretném megszerezni a címüket is. Tánczos Gina (nám. Febr. vííazstva 1381/40, 929 01 Dunajská Streda): Adok Első Emelet, Modern Talking, Thomas Anders, Diter Bohlen, Madonna, R—Go, Szikora Róbert, Csepregi Eva, Bikini, Elán, V’Moto-Rook-iképeket, -posztere­ket, valamint felajánlom Peter Nagy 3 nagylemezét is. Kérek Rik Astley, Pét Shop Boys-képeket. 'AZ OLVASÓ KÉRDEZ „Billy Joel“ Jeligére: Billy Joel egyi­ke azoknak a rockcsillagoknak, akik a békéért, a teljes leszerelésért harcol­nak dalaikban. Az amerikai énekesek közül elsőként vendégszerepelt a Szov­jetunióban. Mindössze három koncer­tet adott, ebből kettőit a két szovjet nagyvárosban Moszkvában és Lenin- grádban. Szovjetunióbeli turnéjára még ma is szívesen emlékezik vissza. Szerinte az amerikaiak nagy része e- léggé téves véleménnyel van a szov­jet népről. Talán azt hiszik, azok az emberek rosszak. Az amerikaiak sok­szor naivak, hiszékenyek, iriindent el­hisznek, amit a Fehér Ház „illetéke­sei“ mondanak. Ez azonban nem min­dig igaz. Fontos, hogy az emberek kri- tikusabbak legyenek, mert a világbéke megőrzése a legfontosabb feladatunk manapság. A nemzeteket a zene is ösz- szekovácsolhatja. Billy Joel csodálja az olyan zeneszerzőket, mint Csajkovszkij és Prokofjev. Ennek bizonyítéka, hogy legújabb albumán, amelynek a Koncert címet adta, helyet kapott a komolyze­ne le. —PP Peter Nagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents