Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-08-24 / 34. szám

Cnssuta Béla: „Először voltam a Ry- syn, és máris hozzáteszom, nem utol­jára.“ M ikor a XXXII. nemzetközi Ry- sy-túra háromnapos rendezvé­nyének állomáshely鮫, a Tat- ranská Lomnica-i Sportcampingba megérkeztem, az út fáradalmai után szinte felüdülést Jelentett a látvány és a hangulat. A Magas-Tátra festői­én szép kulisszái előtt az augusztus eleji napfürdőben színek kaval'kádja, kerületenként és járásonként példás hadrendbe állított sátorrengeteg és vérpezsdítő country muzsika üdvö­zölt. A sajtóközpontban adták az új­ságírók tudtára, hogy a nemzetközi találkozót az Idén olyan jelentős po­litikai és társadalmi események je­gyében rendezték, mint a munkásosz­tály februári győzelmének 40. évfor­dulója, a csehszlovák föderációról szőlő törvény megalkotásának 20. év­fordulója és természetesen az, hogy V. I. Lenin ezelőtt 75 évvel hágott tel a csúcsra a lengyelországi oldal­ról. A Rysy-túrára az Idén több mint ötezer fiatal érkezett hazánk minden tájáról és több baráti szocialista és kapitalista országból ts. * Az első napon kora hajnalban a vállalkozó szellemű fiatalok 1800 fős karavánja indult el a 2499 méter ma­gas csúcs meghódítására Három nap, három csoportban mentek a fiatal hegymászók, hogy próbára tegyék e- rejüket. A turístaútról most sem volt szabad letérni, de előfordult, hogy az egyéni útkeresőket pénzbüntetés­sel is meglepték a rendfenntartók. A ősúcson kapott jelvényt minden vtsz- szatérő büszkén tűzte a mellére, a további napok folyamán is talizmán­ként őrizték mind a részvételi, mind a megmászásért járó „dokumentu raot“. A túra jelentőségét méltatva öröm mai számolunk be a táborlakók ter­mészetvédő tevékenységéről. „A SZÍSZ a Tátráért“ elnevezésű mozgalom a fiatalok százait mozgósítja. Keveset beszélünk viszont a töme­ges rendezvény kísérőjelenségéről, a szinte elkerülhetetlen természettlp­Milyen is volt? rásról. A Tatranská Lomndca-i TANAP környezetvédelmi osztály vezetője, Peter Spitzkopf mondja: — Képletesen fogalmazva úgy Is mondhatnám, az egyik szemünk sír, a másik meg nevet, örülünk annak, hogy a fiatalok segítenek a turista­utak tisztításában, építésében, hogy a Rysy-tűira előtt már egy héttel megérkeznek a nyugat-csehországi fiatalok, és előkészítik a fel- és le­vezető utakat. A SZISZ-szel olyan jó az együttműködésünk, hogy az Idén már háromhetes nyári építőtábort is szerveztünk az Ifjú természetvédők számára. A nyugat-csehországi fia­talok pedig védnökséget vállaltak a Csorba-tő környéke fölött. Hogy miért sírunk? Hát azért, mert ilyen tömeg egyszeri megmozdulása óhatatlanul Is környezetszennyezést, törést, zú­zást eredményez, és itt a sebek csak nagyon lassan hegednek be. Voltak Időik, amikor 8—10 ezer fiatal volt a táborban, ma már ötezer körüli a létszám, de úgy tűnik, még ez is sok. Nem akarom a vészharangokat kongatni, ez a szép akció természe­tesen nem fog megszűnni, csak ép­pen szűkíteni szeretnénk a részvételt és az egyszeri feljutók számát 1700 alá szorítani. 0] nap virradt, és a tábor fölött tornyosuló viharfelhőkből hamarosan eleredt az eső A három nap folya­mán többízben Is zápor söpört vé gig a táboron. A táborban zajlő éle­tet azonban ez sem bénította meg, s mikor a felhők mögül újra előbuk­kant a nap, már Javában zajlottak a versenyek: a rönkdobálás, fekvőtá­masz, kötéilhúzás. A Békemaraton mozgatta, Illetve futtatta meg a leg­több fiatalt. A Rysy tengerszint fe­letti magasságával, vagyis 2499 mé­terrel volt egyenlő a táv, amelynek lefutását szinte becsületbeli dolog­ként kezelték a fiatalok. Másokat a gólyalábon járkálás, vagy a lövész­verseny vonzott. Sportoltak, szóra­koztak, de tanultak Is a fiatalok. A móka és a derű szigete volt a Ke­let-szlovákiai kerület tábori klsszín- pada, ahol napjában többször Is a Brontosaurus kassai (KoSlce) főis­kolai mozgásszínpad három tagja szó­rakoztatta a közönséget. Nagy sike­re volt a „Rysu/lka 88“ elnevezésű szépségversenynek. A szolidaritási ba­zárban is sok érdekes áru várta az alkalmi vásárlókat, a Smena és a Mladá Fronta Lap- és Könyvkiadó Vállalat könyvárusít ássál vonzotta a tömegeket. A tábori rádió rendsze­resen jelentkező érdekességei, az am­fiteátrum esti kulturális rendezvé­nyei pedig tovább gazdagították a szórakozási lehetőségeket. A sátorbontás előestéjén összegez­tem élményeimet, tapasztalataimat, és arra jutottam: szép, jó volt a túra. Az elmondottakon kívül alátámaszt­ja ezt talán az alábbi néhány moz zanat is. A Csallóköz szívéből, Dunaszerda helyről (Dunajská Streda) kis késés­sel érkeztek a táborba a fiatalok, mivel rajtuk kívül autóbuszuk sem volt a hegyekhez szokva. — Órákat vesztegeltünk Donovaly alatt, míg végül akadt egy jótevőnk, aki segített kijavítani a hibát — mondja Halgas Dezső, a SZISZ jb elnöke Másnap aztán már elemükben vol­tak a csallóköziek: kinyitották a szo­lidaritást dínnyebazárt. Háromszáz kiló dinnyét hoztak magukkal, ame­lyet a csilizközi efsz ben végzett tár­sadalmi munkájukért kaptak. Az áru­lásban főleg a fiúk jeleskedtek, akik Tóth Tamással az élen két koroná­val olcsóbban adták kilóját, mint az állami szektotrban, s a befolyó pénzt a szolidaritási alapra utalják majd ét. Voltak, akiknek már az első nap Is tartogatott meglepetéseket. Ste- pánika Trubková, a prágai Kotva áru­ház újdonsült elárusítónője nagy örömmel vitte sátrába a délután vett dinnyét. Balszerencséjére olyan ü- gyetlenül látott hozzá a szeleteléshez, hogy a kés megcsúszott, és pont a térde fölött érte a lábát. Az egész- ségügyisek öt öltéssel fogták össze a sebet. A szimpatikus beteg könnyek között mondta, talán jövőre jobban sikerül a táborozás, mert Itt lenni a Rysynél, és nem felmenni a csúcs­ra, ez aztán pech. A galántai Holkovics házaspárral közvetlen a csúcsról jövet találkoz­tam. Károly ötödször, Erika először vett részt a túrán. Négyéves lá­nyuk, Zsuzsika még otthon maradt, de jövőre, ha minden jól megy, ő Is jön a szülőkkel. A járási küldött­ség összes propagációs anyagának készítője, Károly, arra a kérdésre, hogy hogyan érzik itt magukat, így válaszolt: — Irtó klassz a társaság! Egyéb­ként szerintem a tábor mindenkinek olyan, amilyennek saját maga for­málja. Egy kis gyűjteményem van már odahaza a Rysy-jeűvémyekbői, és annak is örülök, hogy ez most újak­kal gyarapodik, mert sikerült feljut­nunk a csúcsra. A jó szervezésnek és ellátásnak kö­szönhetően sohasem éheztek, se nem szopinjaztak a táborlakók. A mozgóbü­fékben nem volt hiány péksütemé­nyekből. üdítőitalokból. A katona­sátrak alatt ételhordókba porclózták a napi kosztot, de a megkérdezettek közöl sínki sem panaszkodott se a Hármasban — vidáman A béketüntetés résztvevőinek egy része mennyiségre, se a változatosságra. Hogy miből mennyi fogyott, ezt a vendéglátóipart vállalat jelentéséből tudtuk meg: tizenegy ételkiadó és ti­zenhat üdítőitalokat árusító helyen várták a fiatalokat. Az öt nap alatt a 2,5 tonna marha- és sertéshúson kívül 6 tonna burgonya és 4 tonna virsli fogyott el, és 14 ezer liter teát ittak meg. Az idei Rysy-túráről sem hiányzott a legfelsőbb párt- és állami szervek küldöttsége, amely Peter Colotkával az élen a csúcsra ts felment, hogy a hála és kegyelet köszörűjét elhe­lyezzék a Lenin-domborművön. Ez a békemanifesztáció Is sokáig él még a résztvevők emlékezetében. Itt mon­dotta Colotka elvtárs, hogy a Rysy- -túra egyben a fiatal nemzedék kö­telezettségének a szimbóluma. Be­széde tapsviharral ért véget, és so­kak újra tudatosították e rangos nemzetközi találkozó ifjúságpolitikai és társadalmi jelentőségét, különös tekintettel napjainkra, amikor az át­alakítás és demokratizálás folyama­tát éljük. POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei HONISMERETI KERÉKPÁRTÚRA Pár évvel ezelőtt, a Nógréd és Gömör vidékét bejáró kerékpártúrán vettem először részt, s akkor hatá­roztam el sok „elsötúrás“ társaim­mal, hogy ha módom és lehetősé­gem lesz, a túrára máskor is eljö­vök. Ezt az elhatározásomat azóta sem bántam meg. Szinte minden év­ben akadt valamilyen hiányosság, ok a bosszankodásra — az Időjárást nem számítva —, de az élmények, a be­járt területek megismerése vagy új­rafelfedezése feledtetni tudta azokat. Most sem volt másképpen. Az Idei, 14. túra útvonala egy, az „őstúrá­soknak“ már ismerős területre, a Csallóközbe vezetett. 1982-ben már egyszer jártak itt a kerékpárosok. A minden szempontból vonzó tájegy­ség a megszokottnál is több érdek­lődőt csalt el az egyhetes kerekezés­re. A túravezető szerepét Szarnák Mi­hály, a Tábortűz szerkesztője válla! ta. Nem volt egyszerű dolga, mert a résztvevők nagy száma az öröm mel­lett nem kevés gondot is okozott meg az ts, hogy több előadó az utol­só pillanatban lemondta a részvéte lét. A teljesség Igénye nélkül először egy kis „utazásra“ hívom az olvasót, megállva a túra fontosabb állomá­sain. A részvevők a somorjal (Samorín) STK sporttelepén gyülekeztek, hogy másnap reggel CsaLlóközcstttörtőkön (Stvrtok na Ostrove) kezdjék meg egyhetes vándorlásukat. Itt a román­kori plébániatemplomban, majd nem sokkal később Gombán (Hublce) Ko­vács László, a somorjai gimnázium tanára fogadott minket, s tartott elő­adást a települések történetéről, va­lamint a Csallóköz egykori gazdasá­gi rendszeréről. A délutáni útvonal a Bratlslava-vidékl, galántai és Du- naszerdahelyi (Dun. Streda) járások közös művelődési táborába, Nagyfö- démesre [Veiké Ofany) vezetett. Itt a tábori programon kívül strandol­hattak a résztvevők. Este a somor­jal főtéren a csallóközi kórustalál­kozóval ért véget a nap. A fővárosnak egy egész napot szenteltek a résztvevők. Ösl utcái­ban Püspöki Nagy Péter történész kalauzolta a részvevőket. A harmadik napon a következő tá­borhelyre, Felsőpatonyba (Horná Po tőü) költöztünk át. A patonyiak régi Ismerősként üd­vözöltek. Szíves vendéglátásukat majd minden itt eltöltött nap alatt érez hettük. Az egyik este finom vacso rával Is megleptek bennünket. A ne gyedlk nap történéseiből a bakai (Ba ka) Csemadok-alapszervezet vendég látását kell külön kiemelni meg ? meglepetéssel szolgáló Nagylúcs (Lúő na Ostrove) látogatást. A he lyi szövetkezet Ipartörténeti és hon ismereti gyűjteményét nézhettük meg amelyet az udvaron állő külön épü letben helyeztek el. A múlt még megmaradt emlékeit tárta elénk a következő nap is. Du­naszerda helyen (Dunajská Streda) a Csallóközi Múzeumot megtekintve, a fasizmus áldozatainak emlékművénél és Vámbéry Ármin emléktáblájánál adóztunk tisztelettel. A dunatőkést (Dunajsky Klátov) vízimalom és a tallősi (TomaSíkovo) kastély, és a közelében levő cölöpös vízimalom Is nagy élmény volt. A hatodik napot Hegyétén (Kütni- ky) Lipcsey György faragöművósznél tett látogatással kezdtük. Majd Pa- dányon (Padáö) keresztül Alistálra (Hrobofiovo) hajtottunk, ahol először a Csemadok alapszervezetének ven­déglátását élvezhettük. Hagyományo­kat szeretne megőrizni a falu táj­háza, de az épület állapota koránt­sem jő. Javítására már a közeljövő­ben gondolni kellene. Délután a sós­szigeti növénynemesítő állomás diny nyéit kóstolhattuk meg. Látogatá­sunknak amúgy Is sok finom gyü­mölcs látta a kárát... Köszönet érte! A második költözködés Felsőpa- onyból Kulcsodra (Klúőovec) veze­tett. A résztvevők azonban eközben, sajnálatosan, kis csoportokra estek szét, s lényegében csak a kulcsod! Sborban Jöttek össze Ismét. Este a lagyszarval Csibészek bábjátszó cső lort a „Kati és a hét törpe“ című negejá-tékot mutatta be. Az utolsó nap lényegében víztől vízig vezetett. A nagy forróság kény- szeri tett erre. Kulcsod közelében elő­ször az avarkori sírokat volt alkal­munk megnézni. Cslcsón (Cícov) a kastélyban és a tájházban Nagy Gé­za, az épületek egyik gondnoka ka­lauzolt. Sajnos, mindkettő nagyon el­hanyagolt állapotban van, ráférne az odafigyelés. A kastély védett műem­lék, ami egyáltalán nem látszik meg rajta. A túra idei útvonalát Füss (Tráv- nlky) zárja le, ahol Szeder Fábián palóckutatóról emlékeztünk meg sír­ja előtt. Már az elmúlt években is tapasz­talható volt, hogy a nagy létszám nem mindig előnyös. Főleg akkor van ez így, ha a törvényszerűen ki­alakult kis csoportok önálló életet élnek. Túravezetői megfogalmazással élve — állandóan „elbltangolnak“ — kihasználják a szervezők által biz­tosított lehetőségeket, és távoltartják magukat mindenfajta közösségi mun­kától, pedig ez utóbbira mindig szük­ség van... A túrának vannak Illem­szabályai, amelyeket Illik tisztelet­ben tartani. Aki ezt nem érzi így, az a többi résztvevő érdekében más­kor maradjon inkább otthon, és ne terhelje ezt a minden tekintetben ér­dekes, sok élményt adó rendezvényt. I T Haditanáé* a további kilométerek előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents