Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-27 / 4. szám
„Mire az ember kijárja az engedélyeket, elmegy a kedve az egésztől S az utánajárás önmagában még nem is garancia arra, hogy az engedélyt megkapja. Ml például beadtuk kérvényünket a járási mezőgazdasági igazgatóságra, ők jóváhagyták, és egy idő után továbbították a járási nemzeti bizottságra. Azok is beleegyeztek, majd felküldték a kerületi nemzeti bizottságra, ugyancsak jóváhagyásra. Három-négy hónapig kallódott ott a kérvényünk, míg végül Indoklás nélkül elutasító választ kaptunk. Ebbe mi nem nyugodtunk bele, és fellebbeztünk. Az ügy már jó ideje húzódik.“ Mi csak bérmunkát vállalhatunk Jó-e. ha egy földműves-szövetkezet mással is foglalkozik, mint mezőgazdasági termeléssel? Szükség van-e a melléküzemágakra? Ügy hiszem, ez a kérdés ma már nem lehet vitás. Egy jól működő' melléküzemág nemcsak a szövetkezet tagságának, hanem az egész társadalomnak a javát is szolgálja. Azon persze már lehet vitázni, hogy milyen arányban álljon egymással ez a kétfajta tevékenység. Sokan attól tartanak, hogy a „mellékes“ elnyomja a fő tevékenységet, az élelmiszer-termelést. Ezért próbálták rendelettel korlátozni a melléküzemágakat. De az természetes, hogy nem lehet direktíve kimondani: szövetkezeteink ne foglalkozzanak mással, csak földműveléssel és állattenyésztéssel. Inkább olyan körülményeket kell teremteni, hogy megérje folytatni a fő tevékenységet, ugyanakkor megérje fejleszteni a melléküzemágakat is. Az új szövetkezeti törvény bevezetésével, remélhetőleg, sok minden megváltozik majd. A görgői (Hrhov) székhelyű Béke Efsz-hez négy falu tartozik. A már említett Görgőn kívül Szádalmás (Jab- lonov nad Turnou), Körtvélyes (Hru- Sov) és Jablonca (Silická Jablonica). A szövetkezetben 1980-ban határozták el, hogy melléküzemágat hoznak létre. — Azt már tudtuk, hogy kellene, de azt még nem, hogy mit is csináljunk — mondja Hatvansky Emil, a Béke Efsz melléküzemágának vezetője. — A felsőbb szervek javasolták, hogy vállaljunk bérmunkát a Dubnical Nehézgépgyárnak. Az ott gyártott gépek egyes alkatrészeinek esztergályozásáról van szó. 1981-ben sikerült hosszú távú, 1990-ig szóló szerződést kötnünk ezzel a vállalattal. Szádalmáson építettük fel a csarnokot, és 1982-ben el is kezdtük a munkát. Kezdetben meglehetősen mostoha körülmények között dolgoztunk, mára azonban csak ennek a melléküzemági részlegnek 21 alkalmazottja van. Amikor a szövetkezetben létrehozták a melléküzemágat, azért tették ezt, hogy azoknak a dolgozóiknak — főként a növénytermesztésből —, akiknek télen nincs elég munkájuk, s így a fizetésük is alacsonyabb, legyen mit csinálniuk. Ez részben még ma is így van. A szádalmási csarnokban leginkább olyanok dolgoznak, akik már azelőtt is a szövetkezet tagjai voltak, s a mezőgazdasági csúcsmunkák idejére elhagyják a műhelyt. A melléküzemág a Béke Efsz- ben már kinőtt a~ gyermekcipőből. — Mivel a dubnicaiak rendelése nem volt elég arra, hogy kapacitásunkat teljes mértékben kihasználjuk más üzemek részére Is végzünk bérmunkát, dolgozunk a sninai VI- horlatnak, a plesoki gépgyárnak és a tornai (Turnlanske Podhradíe) cementgyárnak. Egyébként úgy fest, hogy fő megrendelőnknek, a dubnl- cei gyárnak Idén már nem lesz szüksége a munkánkra, Így más part-, nert kell keresnünk — folytatja HatAz üvegházakban sok fiatal dolgozik. Halász Tibor esztergályos a szádalmási csarnokból. Hatvansky Emil: „Ml sajnos, alapanyagot nagy tételben nem vásárolhatunk.“ Anna Ignácová: „Nekünk a hasznot a virágtermesztés hozza.“ Icso János: „A mai helyzet se a vásárlóknak, se nekünk nem előnyös.“ vansky Emil. — Tárgyaltunk már a preéovl V0KOV-val elektronikus alkatrészek gyártásáról, de a milevskói Vzduchotechnlkával is. A tárgyalások még nem fejeződtek be, de valószínű, hogy az utóbbi mellett döntünk. 1984-ben a kassai (Koéíce) villámhárító-szerelő szakmunkások felajánlották a szövetkezetnek, hogy melléküzemágként létrehoznának egy csoportot, amely villámhárítók, tűzvédelmi berendezések szerelését végezné. Az efsz vezetői elfogadták az ajánlatot. A hajdan 8 emberrel induló csoportnak ma már 20 tagja van. Szerződés köti őket a szövetkezethez, amelynek értelmében havonta félmillió korona értéket kell kitermelniük. Egyébként önelszámo- lásúak, a munkát is saját maguknuk keresik. A szerződésben viszont benne van az 'is, hogy a csúcsmunkák idején kötelesek segíteni a szövetkezetét, félbe kell hagyniuk a szerelést. — A csoportnak van egy problémája — tudom meg Hatvansky Emiltől. — Kelet-Szlovákiában hat ilyen csoport működik, az üzemek sem tartják mindig szükségesnek, hogy rendbe hozassák tűzvédelmi berendezéseiket, így kerületünkben már egyre kevesebb munkát találnak. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság viszont — ki tudja, miért — nem engedélyezi, hogy szerelőink más kerületben Is dolgozhassanak, holott mi köteleznénk magunkat arra, hogy a kelet-szlovákiai megrendeléseket mindig előnyben részesítjük. Vállaltunk már munkát Közép-Szlováklában is, de ez csak félhivatalosan történt, pedig más kerületekben nagy szükség lenne a csoportunkra. A felsoroltakon kívül a Béke Efsz- nek még kétfajta melléküzemága van. Két csoporttal csatornatisztítást végeznek — a kerületen kívül is. — Érdekes, hogy ők akár a világ végére is megkapták volna az engedélyt — mondja a melléküzemág vezetője. — Kelet-Szlovákián kívül dolgozhatnak a Dél- és ÉSzak-mor- vaországi kerületben, valamint a Közép-csehországi kerületben is. Egy másik csoport a szádalmási volt traktorállomáson palettákat gyárt a lubeníki és lovinobaflai magnezit- üzemeknek. — Olyan üzemet kellett találnunk, amelyik évente legalább 500 darabot elvisz, hogy nyereséges legyen a termelés. Az említett üzemekkel a szerződéseket évente meg kell újítanunk, és mivel tavaly nem tudták teljesíteni tervezett külföldi szállításaikat, és így a paletta is megmaradt, 1988- ra még nem köthettünk velük szerződést. E melléküzemág sorsa tehát kérdéses. De a tervünk egyébként is az, hogy a csatornatisztítást és a palettagyártást abbahagyjuk, és a másik két tevékenységet fejlesztjük majd. ; — Hogyha teljesen szabad kezet kapna, akkor milyen melléküzemági tevékenységbe kezdene? — Ml, sajnos, alapanyagot nagy tételben nem vásárolhatunk, így kész terméket nem állíthatunk elő, csupán bérmunkát végezhetünk, pedig a kész termék lenne az igazi. Szövetkezetünk például sokat költ munkavédelmi eszközökre, kesztyűkre. Gyárthatnánk például ezt Is. Vagy el tudnék képzelni az élelmiszer- termeléssel szoros kapcsolatban állő tevékenységeket is. jelenleg viszont reálisabb elképzelés: villámhárítő- szerelőlnk Karlovy Varyból és Hron- sk? Befiadlkból kapják a berendezéseket. Gondolkodunk azon, hogy ezek gyártását ml is elkezdhetnénk, így ellátnánk szerelőcsoportjainkat. pedig állami támogatást kaptak, a- melyet vissza kell fizetniük évi 4 millió korona törlesztéssel. Mikor az üvegházi termelés indu- lőfélben volt, kérdésessé vált, hbgy melléküzemágnak tekintsék-é vagy sem. Végül nem lett az, hanem a növénytermesztési ágazat része, önálló elszámolással. Mivel a hasonló létesítmények országunkban általában önálló mezőgazdasági üzemként működnek, az üvegházrendszer félig- meddlg mégis melléküzemágnak tekinthető. Tizenkét üvegházban, összesen 2,7 hektáros területen gazdálkodnak. A felsőbb szervek előírása az, hogy e területnek legalább a felén zöldséget kell termeszteniük a környék ellátására. — Ez azonban egyáltalán nem gazdaságos — állítja Anna Ignácová mérnöknő, az üvegházgazdaság vezetője. — A zöldségfélék felvásárlást ára olyan alacsony, hogy termesztésük nem rentábilis. Nekünk a hasznot a virágtermesztés hozza, Ami a gazdálkodást illeti, az elmúlt év volt a legsikeresebb, állítja a mérnöknő. Évente 7,5 millió korona értéket kell kitermelniük, ezt tavaly sikerült teljesíteniük, sőt túl is szárnyalták. A zöldségtermesztést is Igyekeztek gazdaságosabbá tenni. Nemrég la9kagomba-termesztésbe kezdtek, amely zöldségnek számít ugyan, de lényegesen jövedelmezőbb, mint az uborka vagy a paprika. — Honnan szerzik be a zöldség- és vtrágmagokat? — A zöldség-magokat a kassai Se- mex szállítja, de elég gyakran előfordul, hogy nem küldik a megrendelt mennyiséget. A virágmagokat a Sempra Olomouc küldi, de általában, sajnos, elég későn. — A területtel ts gondjaink vannak — folytatja Anna ignácová. — Az üvegházakat mocsaras helyre telepítették, és a talajvíz problémákat okoz. A -másik gond, hogy mivel az üvegházrendszer teraszosan épült fel, nincsenek összekötő folyosók az e- gyes házak között. Nincsenek viszont problémáik a munkaerővel, a szakemberellátással. Háro-m agrármérnök, mind a három no, és 50 munkásnó dolgozik itt, az utóbbiaknak nagy része fiatal lány vagy asszony. Ki kellene iktatni a közbeeső láncszemeket Icso Jánost, a Béke Efsz elnökét is a melléküzemágakról kérdezem. — Szövetkezelünk összlétszáma 570 fő, ebből 45-en melléküzemágban dolgoznak, Teljesítményük azonban a sző ve t k e ze t összte 1 jesí tmén y é ne k mintegy 20 százalékát teszi ki. Melléküzemágunk jelentős haszonnal dolgozik, de még jobban fejlődhetne, ha nem lennének a különböző korlátozások. — ön szerint tehát szükség van mellék-terme lésre — Mindenképpen, enélkül egy földműves-szövetkezet működése elképzelhetetlen lenne-. Változásnak kell azonban beállnia az előírásokban és főként az emberi tudatban, hogy a melléküzemágak úgy működjenek, ahogy azoknak működniük kell. Az állam monopolh-elyzetbe helyez egyes vállalatokat, tevékenységeket az élelmiszer-feldolgozás, -forgalmazás területéről. Ki kellene iktatni a közbeeső láncszemeket, a kereskedelmi vállalatokat, és lehetővé kellene tenni, hogy a szövetkezet közvetlenül eladhassa termékeit a fogyasztónak. Mert a mai helyzet se a vásárlónak, se nekünk nem előnyös. Itt van. például a laskagomba. A szövetkezettől kilóját 25,50 ért vásárolják fel, a polgároknak azonban 35 koronáért adják. De ugyanez a helyzet a zöldséggel is. Szövetkezetünk képes lenne, természetesen, -megfelelő ‘ adórendszer mellett, saját maga értékesíteni termékeit, hogyha az előírások ezt lehetővé tennék. Az igazi melléküzemág az lenne, hogyha az élelmiszeriparban és a kereskedelemben, a termékek értékesítésében tudnánk részt vállalni. — Környékünk jó gyümölcs- és szőlőtermő vidék. Szövetkezetünknek nagy szőlje van, de a bort mi nem állíthatjuk elő, a szőlőt be kell szolgáltatnunk a kassai borüzemnek, ahol az általuk gyártott borok feljavítására használják. — Az utóbbi időben újra kezdenek tért hódítani a természetes alapú gyümölcslevek. Nálunk sok gyümölcs terem, de a felvásárlásuk nincs megoldva. A sluSovlc-ei szövetkezet szállít innen almát, körtét, szilvát, amelyet aztán gyümölcslének feldolgozva Nyugat-Európába exportál. A gyümölcsfelvásárlás problémája nekünk elég nagy fejtörést okoz. A megoldás az lenne, ha mi magunk gyárthatnánk, palackozhatnánk és forgalmazhatnánk — akár külföldre is — ilyen termékeket. — A szövetkezet feladata lenne a magántermelők zöldségtermesztésének integrálása, támogatása Is. A környékünkön mindig volt fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, most hiánycikk. Mivel a zöldségtermesztés gépesítését nehéz megoldani, a megoldás a kistermelés támogatása lenne. Ezzel eddig nem volt szabad foglalkoznunk. Reméljük, a Jövő itt is változást hoz majd. KLINKO RÓBERT (A szerző felvételei) Ez nem raktár, fgy termesztik a laskagombát. Zöldségnek számít, de rentábilisabb. Lehetne) gazdaságos a zöldségtermesztés is?, A Szovjetunióbői érkező s e vidéket Is átszelő földgázvezeték szádalmási kompresszorállomásának felszabaduló fölösleges hőjét hasznosítani akarták, ezért határozták el, hogy közvetlenül a kompresszorállomás mellé üvegházrendszert építenek. A beruházás értéke 53 millió korona volt, ennek 30 százalékát a szövetkezet fedezte, 70 százalékára Nagyobb önállóságot!
