Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-27 / 4. szám

„Mire az ember kijárja az enge­délyeket, elmegy a kedve az egész­től S az utánajárás önmagában még nem is garancia arra, hogy az en­gedélyt megkapja. Ml például bead­tuk kérvényünket a járási mezőgaz­dasági igazgatóságra, ők jóváhagy­ták, és egy idő után továbbították a járási nemzeti bizottságra. Azok is beleegyeztek, majd felküldték a kerületi nemzeti bizottságra, ugyan­csak jóváhagyásra. Három-négy hó­napig kallódott ott a kérvényünk, míg végül Indoklás nélkül elutasító választ kaptunk. Ebbe mi nem nyu­godtunk bele, és fellebbeztünk. Az ügy már jó ideje húzódik.“ Mi csak bérmunkát vállalhatunk Jó-e. ha egy földműves-szövetkezet mással is foglalkozik, mint mezőgaz­dasági termeléssel? Szükség van-e a melléküzemágakra? Ügy hiszem, ez a kérdés ma már nem lehet vitás. Egy jól működő' melléküzemág nem­csak a szövetkezet tagságának, ha­nem az egész társadalomnak a javát is szolgálja. Azon persze már lehet vitázni, hogy milyen arányban áll­jon egymással ez a kétfajta tevé­kenység. Sokan attól tartanak, hogy a „mellékes“ elnyomja a fő tevé­kenységet, az élelmiszer-termelést. Ezért próbálták rendelettel korlátoz­ni a melléküzemágakat. De az ter­mészetes, hogy nem lehet direktíve kimondani: szövetkezeteink ne fog­lalkozzanak mással, csak földműve­léssel és állattenyésztéssel. Inkább olyan körülményeket kell teremteni, hogy megérje folytatni a fő tevé­kenységet, ugyanakkor megérje fej­leszteni a melléküzemágakat is. Az új szövetkezeti törvény bevezetésé­vel, remélhetőleg, sok minden meg­változik majd. A görgői (Hrhov) székhelyű Béke Efsz-hez négy falu tartozik. A már említett Görgőn kívül Szádalmás (Jab- lonov nad Turnou), Körtvélyes (Hru- Sov) és Jablonca (Silická Jablonica). A szövetkezetben 1980-ban határoz­ták el, hogy melléküzemágat hoznak létre. — Azt már tudtuk, hogy kellene, de azt még nem, hogy mit is csi­náljunk — mondja Hatvansky Emil, a Béke Efsz melléküzemágának ve­zetője. — A felsőbb szervek java­solták, hogy vállaljunk bérmunkát a Dubnical Nehézgépgyárnak. Az ott gyártott gépek egyes alkatrészeinek esztergályozásáról van szó. 1981-ben sikerült hosszú távú, 1990-ig szóló szerződést kötnünk ezzel a vállalat­tal. Szádalmáson építettük fel a csarnokot, és 1982-ben el is kezdtük a munkát. Kezdetben meglehetősen mostoha körülmények között dolgoz­tunk, mára azonban csak ennek a melléküzemági részlegnek 21 alkal­mazottja van. Amikor a szövetkezetben létrehoz­ták a melléküzemágat, azért tették ezt, hogy azoknak a dolgozóiknak — főként a növénytermesztésből —, akiknek télen nincs elég munkájuk, s így a fizetésük is alacsonyabb, le­gyen mit csinálniuk. Ez részben még ma is így van. A szádalmási csar­nokban leginkább olyanok dolgoznak, akik már azelőtt is a szövetkezet tagjai voltak, s a mezőgazdasági csúcsmunkák idejére elhagyják a mű­helyt. A melléküzemág a Béke Efsz- ben már kinőtt a~ gyermekcipőből. — Mivel a dubnicaiak rendelése nem volt elég arra, hogy kapacitá­sunkat teljes mértékben kihasznál­juk más üzemek részére Is végzünk bérmunkát, dolgozunk a sninai VI- horlatnak, a plesoki gépgyárnak és a tornai (Turnlanske Podhradíe) ce­mentgyárnak. Egyébként úgy fest, hogy fő megrendelőnknek, a dubnl- cei gyárnak Idén már nem lesz szük­sége a munkánkra, Így más part-, nert kell keresnünk — folytatja Hat­Az üvegházakban sok fiatal dolgozik. Halász Tibor esztergá­lyos a szádalmási csar­nokból. Hatvansky Emil: „Ml sajnos, alapanyagot nagy tételben nem vásárolha­tunk.“ Anna Ignácová: „Nekünk a hasznot a virágter­mesztés hozza.“ Icso János: „A mai hely­zet se a vásárlóknak, se nekünk nem előnyös.“ vansky Emil. — Tárgyaltunk már a preéovl V0KOV-val elektronikus al­katrészek gyártásáról, de a milevskói Vzduchotechnlkával is. A tárgyalások még nem fejeződtek be, de valószí­nű, hogy az utóbbi mellett döntünk. 1984-ben a kassai (Koéíce) villám­hárító-szerelő szakmunkások felaján­lották a szövetkezetnek, hogy mel­léküzemágként létrehoznának egy csoportot, amely villámhárítók, tűz­védelmi berendezések szerelését vé­gezné. Az efsz vezetői elfogadták az ajánlatot. A hajdan 8 emberrel in­duló csoportnak ma már 20 tagja van. Szerződés köti őket a szövet­kezethez, amelynek értelmében ha­vonta félmillió korona értéket kell kitermelniük. Egyébként önelszámo- lásúak, a munkát is saját maguknuk keresik. A szerződésben viszont ben­ne van az 'is, hogy a csúcsmunkák idején kötelesek segíteni a szövet­kezetét, félbe kell hagyniuk a szere­lést. — A csoportnak van egy problé­mája — tudom meg Hatvansky Emil­től. — Kelet-Szlovákiában hat ilyen csoport működik, az üzemek sem tartják mindig szükségesnek, hogy rendbe hozassák tűzvédelmi beren­dezéseiket, így kerületünkben már egyre kevesebb munkát találnak. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság viszont — ki tudja, miért — nem engedélyezi, hogy szerelőink más kerületben Is dolgozhassanak, holott mi köteleznénk magunkat arra, hogy a kelet-szlovákiai megrendeléseket mindig előnyben részesítjük. Vállal­tunk már munkát Közép-Szlováklában is, de ez csak félhivatalosan történt, pedig más kerületekben nagy szük­ség lenne a csoportunkra. A felsoroltakon kívül a Béke Efsz- nek még kétfajta melléküzemága van. Két csoporttal csatornatisztítást vé­geznek — a kerületen kívül is. — Érdekes, hogy ők akár a világ végére is megkapták volna az en­gedélyt — mondja a melléküzemág vezetője. — Kelet-Szlovákián kívül dolgozhatnak a Dél- és ÉSzak-mor- vaországi kerületben, valamint a Kö­zép-csehországi kerületben is. Egy másik csoport a szádalmási volt traktorállomáson palettákat gyárt a lubeníki és lovinobaflai magnezit- üzemeknek. — Olyan üzemet kellett találnunk, amelyik évente legalább 500 darabot elvisz, hogy nyereséges legyen a ter­melés. Az említett üzemekkel a szer­ződéseket évente meg kell újítanunk, és mivel tavaly nem tudták teljesí­teni tervezett külföldi szállításaikat, és így a paletta is megmaradt, 1988- ra még nem köthettünk velük szer­ződést. E melléküzemág sorsa tehát kérdéses. De a tervünk egyébként is az, hogy a csatornatisztítást és a palettagyártást abbahagyjuk, és a másik két tevékenységet fejlesztjük majd. ; — Hogyha teljesen szabad kezet kapna, akkor milyen melléküzemági tevékenységbe kezdene? — Ml, sajnos, alapanyagot nagy tételben nem vásárolhatunk, így kész terméket nem állíthatunk elő, csu­pán bérmunkát végezhetünk, pedig a kész termék lenne az igazi. Szö­vetkezetünk például sokat költ mun­kavédelmi eszközökre, kesztyűkre. Gyárthatnánk például ezt Is. Vagy el tudnék képzelni az élelmiszer- termeléssel szoros kapcsolatban állő tevékenységeket is. jelenleg viszont reálisabb elképzelés: villámhárítő- szerelőlnk Karlovy Varyból és Hron- sk? Befiadlkból kapják a berendezé­seket. Gondolkodunk azon, hogy ezek gyártását ml is elkezdhetnénk, így ellátnánk szerelőcsoportjainkat. pedig állami támogatást kaptak, a- melyet vissza kell fizetniük évi 4 millió korona törlesztéssel. Mikor az üvegházi termelés indu- lőfélben volt, kérdésessé vált, hbgy melléküzemágnak tekintsék-é vagy sem. Végül nem lett az, hanem a növénytermesztési ágazat része, ön­álló elszámolással. Mivel a hasonló létesítmények országunkban általá­ban önálló mezőgazdasági üzemként működnek, az üvegházrendszer félig- meddlg mégis melléküzemágnak te­kinthető. Tizenkét üvegházban, összesen 2,7 hektáros területen gazdálkodnak. A felsőbb szervek előírása az, hogy e területnek legalább a felén zöld­séget kell termeszteniük a környék ellátására. — Ez azonban egyáltalán nem gaz­daságos — állítja Anna Ignácová mérnöknő, az üvegházgazdaság ve­zetője. — A zöldségfélék felvásárlá­st ára olyan alacsony, hogy termesz­tésük nem rentábilis. Nekünk a hasz­not a virágtermesztés hozza, Ami a gazdálkodást illeti, az el­múlt év volt a legsikeresebb, állítja a mérnöknő. Évente 7,5 millió ko­rona értéket kell kitermelniük, ezt tavaly sikerült teljesíteniük, sőt túl is szárnyalták. A zöldségtermesztést is Igyekeztek gazdaságosabbá tenni. Nemrég la9kagomba-termesztésbe kezdtek, amely zöldségnek számít ugyan, de lényegesen jövedelmezőbb, mint az uborka vagy a paprika. — Honnan szerzik be a zöldség- és vtrágmagokat? — A zöldség-magokat a kassai Se- mex szállítja, de elég gyakran elő­fordul, hogy nem küldik a megren­delt mennyiséget. A virágmagokat a Sempra Olomouc küldi, de általában, sajnos, elég ké­sőn. — A területtel ts gondjaink van­nak — folytatja Anna ignácová. — Az üvegházakat mocsaras helyre te­lepítették, és a talajvíz problémákat okoz. A -másik gond, hogy mivel az üvegházrendszer teraszosan épült fel, nincsenek összekötő folyosók az e- gyes házak között. Nincsenek viszont problémáik a munkaerővel, a szakemberellátással. Háro-m agrármérnök, mind a három no, és 50 munkásnó dolgozik itt, az utóbbiaknak nagy része fiatal lány vagy asszony. Ki kellene iktatni a közbeeső láncszemeket Icso Jánost, a Béke Efsz elnökét is a melléküzemágakról kérdezem. — Szövetkezelünk összlétszáma 570 fő, ebből 45-en melléküzemágban dol­goznak, Teljesítményük azonban a sző ve t k e ze t összte 1 jesí tmén y é ne k mintegy 20 százalékát teszi ki. Mel­léküzemágunk jelentős haszonnal dol­gozik, de még jobban fejlődhetne, ha nem lennének a különböző korlá­tozások. — ön szerint tehát szükség van mellék-terme lésre — Mindenképpen, enélkül egy föld­műves-szövetkezet működése elkép­zelhetetlen lenne-. Változásnak kell azonban beállnia az előírásokban és főként az emberi tudatban, hogy a melléküzemágak úgy működjenek, ahogy azoknak működniük kell. Az állam monopolh-elyzetbe helyez egyes vállalatokat, tevékenységeket az élel­miszer-feldolgozás, -forgalmazás te­rületéről. Ki kellene iktatni a közbe­eső láncszemeket, a kereskedelmi vállalatokat, és lehetővé kellene ten­ni, hogy a szövetkezet közvetlenül eladhassa termékeit a fogyasztónak. Mert a mai helyzet se a vásárlónak, se nekünk nem előnyös. Itt van. pél­dául a laskagomba. A szövetkezettől kilóját 25,50 ért vásárolják fel, a polgároknak azonban 35 koronáért adják. De ugyanez a helyzet a zöld­séggel is. Szövetkezetünk képes len­ne, természetesen, -megfelelő ‘ adó­rendszer mellett, saját maga értéke­síteni termékeit, hogyha az előírások ezt lehetővé tennék. Az igazi mel­léküzemág az lenne, hogyha az élel­miszeriparban és a kereskedelemben, a termékek értékesítésében tudnánk részt vállalni. — Környékünk jó gyümölcs- és szőlőtermő vidék. Szövetkezetünknek nagy szőlje van, de a bort mi nem állíthatjuk elő, a szőlőt be kell szol­gáltatnunk a kassai borüzemnek, ahol az általuk gyártott borok fel­javítására használják. — Az utóbbi időben újra kezde­nek tért hódítani a természetes ala­pú gyümölcslevek. Nálunk sok gyü­mölcs terem, de a felvásárlásuk nincs megoldva. A sluSovlc-ei szövetkezet szállít innen almát, körtét, szilvát, amelyet aztán gyümölcslének feldol­gozva Nyugat-Európába exportál. A gyümölcsfelvásárlás problémája ne­künk elég nagy fejtörést okoz. A megoldás az lenne, ha mi magunk gyárthatnánk, palackozhatnánk és forgalmazhatnánk — akár külföldre is — ilyen termékeket. — A szövetkezet feladata lenne a magántermelők zöldségtermesztésé­nek integrálása, támogatása Is. A környékünkön mindig volt fokhagy­ma, sárgarépa, petrezselyem, most hiánycikk. Mivel a zöldségtermesz­tés gépesítését nehéz megoldani, a megoldás a kistermelés támogatása lenne. Ezzel eddig nem volt szabad foglalkoznunk. Reméljük, a Jövő itt is változást hoz majd. KLINKO RÓBERT (A szerző felvételei) Ez nem raktár, fgy termesztik a laskagombát. Zöldségnek számít, de rentábilisabb. Lehetne) gazdaságos a zöldségtermesztés is?, A Szovjetunióbői érkező s e vidé­ket Is átszelő földgázvezeték szád­almási kompresszorállomásának fel­szabaduló fölösleges hőjét haszno­sítani akarták, ezért határozták el, hogy közvetlenül a kompresszorállo­más mellé üvegházrendszert építe­nek. A beruházás értéke 53 millió korona volt, ennek 30 százalékát a szövetkezet fedezte, 70 százalékára Nagyobb önállóságot!

Next

/
Thumbnails
Contents