Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-07-13 / 28. szám

Ä Dnyepr, fél évvel a „peresztrojka“ után

r Ä szovjet labdarugó válogatott nagy elismerést váltott ki játékával a labdarúgó Eurőpa-bajnok- ságon. Protaszovék, Ráczék, valami újat hoztak ebbe a játékba. Sokan „peresztrojkáról“, átalakításról beszélnek a szovjet labdarúgásban. És valóban átalakítás, mégpedig gyökeres átalakítás folyik.

Az első csapat, amely felvette az átalakítás ritmusát, a Dnyepr Dnyepropetrovszk volt, amikor Is jó fél évvel ezelőtt fittért az ún. önfinanszírozásra. Hogy bevált-e a kísérlet?

„A szovjet labdarúgásnak ideje bizonyítania, Kogy anyagilag is képes megállni a saját lábán, a vállalatokhoz hasonlóan önfenntartásra tud berendezkedni“ — hangsúlyozta a Trudnak adott (nyilatkozatában a Dnyepr labdarúgó sportegyesület elnökhelyettese, Alekszandr Tevsz. A dnyep- ropetrovszki vezető utalt arra. hogy a klubban kísérletképpen a múlt év végén vezették be az önálló gazdálkodást. (Annak idején mi is írtunk róla.)

Ugyanakkor beszámolt a klubnak és a labdarúgó szakosztálynak a gazdálkodásáról. A klub- hak és a labdarúgóknak több mint egymillió rubelre (csaknem tíz millió koronára) van szüksége évente. Az edzők, a játékosok fizetése, utaztatása és más költségek csaknem 600 ezer rubel kiadást jelentenek. Ezt a csapat maga keresi meg a mérkőzések látogatottságának köszönhetően. Tevsz megjegyezte, hogy a Dnyepr korábban egy-egy győztes mérkőzésért 60 — 70 rubelt (a havi átlagfizetés egy harmada) fizethetett ki prémiumként játékosainak, s a rossz teljesítmény esetén csak 25 százalékkal csökkenthétté az összeget. Most jelentősen növelték a prémium nagyságát, de nagyobb mértékben differenciálnak a teljesítmények alapján is.

A klubnak évente 350 ezer rubelre van szűk- bégé a sportlétesítmények bérleti díjára, s az alkalmazottak fizetésére. A Dnyepr a helyi stadionban rendezett mérkőzései előtt ezért műsorokat, koncerteket szervez, ami külön bevételt jelent. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az eddig elhanyagolt reklámra, a klub kiadványainak, jelvényeinek, emléktárgyainak árusítására, s ezek gyártására külön szövetkezetét alapítottak, amely sportruhagyártással is foglalkozik. Számítások szerint a szövetkezet már ebben az évben megtéríti a befektetett összegeket, s ezen túlmenően 100—150 ezer rubel hasznot is hoz.

Ezenkívül szurkolókat szerveztek. Évi öt rubelért bárki a Dnyepr pártoló tagja lehet. \ klub elnökhelyettesének szavai szerint eddig tízezer helyi tagot vettek fel, s most, ideiglenesen szüneteltetik a tagfelvételt, hiszen egyelőre nem tudják kielégíteni a növekvő igényeket.

A pártoló tagok kedvezményeket élveznek a -pályabelépők vásárlásánál, ugyanakkor az egész héten nyitva tartó klubhelyiségben videón is, megnézhetik kedvenceiket és a legjelentősebb nemzetközi mérkőzéseket, találkozhatnak a csapat tagjaival.

A Dnyepr szakvezetőjének véleménye szerint a klubnak a város sportélete központjává kell válnia, s teljes gazdasági önelszámolásra kell áttérnie még az olyan kérdésekben is, mint a játékosod és a klub dolgozói lakásproblémáinak megoldója. |(mszj]

I

smeretségünk mindössze egy meleg baráti kézfogásra és néhány keresetlen mondatra szorítkozott. Abban állapodtunk meg tavaly, a Hungaroringben, a Magyar Nagydíj alkalmából, hogy egy év múlva találkozunk ugyanitt.

Madarat lehetett volna vele fogatni. Éppen akkor szállt ki egy igazi Forma 1 versenyautóból. Erich Za- kowski úr, a Zakspeed istálló tulajdonosa bocsájtotta rendelkezésére a járgányt a versenybíróság beleegyezésével, hogy végighajthasson a Hungaroringen. Ő volt az első magyar, sőt szocialista országbeli sportoló, aki Forma 1-es autót vezethetett.

Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy a volán mögött született ez a kedves, közvetlen, mindössze huszonhat esztendős gépészmérnök. Édesapja, sőt a nagyapja Is híres autóversenyző volt. Pólyás korától a motorok világában nőtt fel. Gokarttal járta kt az alapiskolát .országúti túrakocsikkal a motorozás középiskoláját, majd két évvel ezelőtt az osztrák Walter Lechner jóvoltából következett a Forma Ford 2000-es kategória. A derék osztrák akkora tehetségnek tartotta, hogy míg versenyistállója többi tagjai például egy óra edzésért 15 ezer schilling „tandíjat“ fizettek, Csaba mindent ingyen használhatott, sőt még a versenyekkel és utazásokkal járó költségeit is fedezte. Tavaly óta a Forma 3-ban versenyzett, amely már az autóversenyzés főiskolája és az v utolsó lépcsőfok a Forma 1-hez vezető úton.

Nem Is titkolta, hogy Forma 1-es versenyző akar lenni. Kitartóan ment a célja után. Ebben a benzingőzös világban nem volt talán még egy versenyző, aki úgy Imádta volna az autóversenyzést, mint ő. Igencsak közel állt álma megvalösulásához, hiszen egy csapatban versenyzett Zakowski úr fiával, Peterrel.

Istenáldotta tehetség volt. Sajnos, most már csak így beszélhetek róla, mert június 24-én, a Nürnberg melletti Norísringen tartott edzés közben Daliara — VW kocsijával az egyik kanyarban legalább 240 kilométeres sebességgel kivágódott a pályáról, a biztonsági palán- kot átszakítva a fák között állt meg. A helyszínre érkezett mentők már holtan húzták ki a roncsokból.

A vizsgálatról, amelyben édesapja, Kesjár János is részt vett, még semmi bizonyosat nem tettek közzé. A szemtanúk szerint a kocsi úgy viselkedett, mintha nem ült volna benne ember. Teljes sebességgel rohant az éles kanyarba, fékezésnek, kormányzásnak még csak a jelét sem adta. Valószínű, hogy műszaki hiba miatt kormá- nyozhatatlanná vált.

Sajnálom, Csabai A riportbél nem lesz semmi. Hiányozni fogsz a Hungaroringen nekem. De nem csak nekem, és nem csak ott.

PALÄGYI LAJOS örzsik felvétele

tippversenyünk

2. SZELVÉNY

1.

2.

3.

4.

Utoljára közöljük nyári tippversenyünk szelvényét. Olvasóink feladata, hogy eltalálják az Interkupa 5. csoportjának végső sorrendjét. Ebben a csoportban a DAC- on kívül játszik még a Szombathelyi Haladás, a Young Boys Bern és az IFK Norrköping. A tippeket legkésőbb július 15-ig küldjétek be szerkesztőségünkbe. A helyes megfejtések beküldői között húsz díjat sorsolunk ki.

1. díj futball-labda a DAC játékosainak aláírásával; 2—10. díj belépőjegy a DAC első hazai UEFA-kupa mérkőzéséra; 11—20. dij DAC-zászló, -poszter, emlékíüzet.

Nyári

Kevés ember ismeri olyan közelről a DAC labdarúgóit,

mint dr. Stadtrucker Sándor, a csapat orvosa. Az ő meglátásait legyezte le sorozatunkban dr. Széher Mátyás, a Start című képes hetilap főszerkesztő helyettese.

RUDOLF PAVLÍK

Köztudott dolog, hogy a mai futballban az eredmény főleg a középpályán dől el. Ott folynak a nagy taktikai csatározások, oda keresnek a csapatok jó játékosokat. Jozef Kováö Nagylégre (Lehnlce) való távozásé után nekünk sem volt Igazi osztogatónk, játékmesterünk és bizony Pecze edző egyre csak hajtogatta, hogy a középpályát meg kell erősítenünk. Pavlík neve nem volt Ismeretlen nálunk sem, főleg az átlépési zűrzavarai miatt. Azt viszont többen Is hangsúlyozták, hogy futballozni tud.

Ma nyugodt lelktlsmerettel ki merem mondani, hogy csapatunk felfutásának egyik komoly tényezője Rudolf Pavlík volt. Személyében egy modern felfogású középpályást kaptunk, aki aktívan kiveszi részét a tárnádé és védekező feladatokból egyaránt.

Már az első mérkőzéseken és az edzéseken észrevettem. hogy nagyon szereti a labdát. Dédelgeti, kezelgeti, csak így, elég gyakran, későn adja tovább, amikor már az ellenfél védelme felzárkózott. A megállapítással nem akarok az edző szerepkörébe beavatkozni, csak mint laikus szurkoló ebben látom Rudolf fő hiányosságát.

Egyébként eléggé zárkózott típusú ember, szinte a hangját sem lehet hallani. Sem a mérkőzések előtt, sem a félidő alatt,, sem a végén nem szidja vagy korholja játékostársait, nem beszél bele az edző taktikai elképzeléseibe. Nem akar központi figura lenni. Természetesen a pályán ő tölti be az osztogató kulcsszerepét, de a pályán kívül szerény és Inkább visszahúzódó. Mint általában a magukba zárkózott emberek, ő Is nagyon érzékeny, és egy-egy balsiker erősen befolyásolja további teljesítményét. Ha mellé lő vagy kihagy egy jő helyzetet, még sohasem hallottam, hogy valamire panaszkodna, vagy kifogásokat keresne. A hibát mindig önmagában keresi. Ami nagyon bántja, sőt, visszafogja a jó játékban, a hibák utáni talpraállásban, az a közönség sportszerűtlen bekiabálása. Nagyon sokszor tapasztaltam mennyire búskomor tud lenni, mert ő mindig úgy lép a pályára, hogy a maximumot fogja nyújtani, és a közönségnek is fog játszani. Mert Pavlík olyan típusú játékos, aki a futballt játssza, nem pedig harcol, rúg, karmol, harap. Ha azok, akik ocsmány »savakkal illetik, tudnák, hogy ez Pavlíkot mennyire bántja, mennyire bé nítja a játékban, többé biztos nem tennék, mert ezzel saját, szeretett csapatukat gyengítik.

Pavlík a sportszerű életmód mintaképe is lehetne. Nem Iszik, nem dohányzik, a kártya miatt sem éjszakázik, rengeteget dolgozik saját magán. Az edzéseken hajtja magát, gyakran külön Is gyakorol. Szerintem minden edző ilyen típusú futballistáról álmodoz. Szerény, nem vitatja az igazát, öt csak a játék érdekli. Orvosi szempontból is remek alany, hiszen szinte alig sérült, amit kitűnő edzettségi állapotának Is köszönhet. Nem küszködik egyéb betegségekkel sem. Rengeteg apróbb rúgást, sérülést akaraterejével küzd le, így a játékra mindig kész.

A hosszú utakon rendszeresen olvas, vagy tanul. Ä pőstyénl (PieSfany) Vendéglátóipar! Szakközépiskola tanulója az esti tagozaton, és úgy tudom, jó diák. Érzi az

Idegen nyelvek tudásának hiányát, jelenleg németül Is tanul.

Az elmondottakból azt hihetné valaki, hogy valamilyen futballremetéről Írok. Nem, Pavlík modern fiatalemberi aki nagyon szereti a zenét, ha teheti, szívesen elmegy táncolni, de.,. mindig annyit szórakozik, amennyit a sportszerű életmód megenged. A szó legjobb értelmében — ő nagyszerű profi.

Nagy László felvétele

*

\