Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-07-13 / 28. szám

új ifjúság 3 Tennivalóinkról, jövőnkről Még tavaly, késő ősszel kezdtük el sorozatunkat, amellyel — nem titkolom — azt a célt követtük, hogy tájékoztassuk olvasóinkat a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. és szlovákiai kongresszusa határozatainak feldolgozásáról, arról, hogy a sok jó gon­dolat, ötlet, az átépítést, a demokratizálódást szorgalmazó határozatok hogyan való­sulnak meg az alapszervezetekben s az irá nyitás alacsonyabb fokain. Arról faggattuk a járási és a kerületi bizottságok vezető tisztségviselőit, közvetlen környezetükben milyen társadalmi összefogást sikerült megvalósítani az ifjúság jogos igényeinek ki­elégítésére, de arról is, mennyire tudják mozgósítani a fiatalságot, mennyire kap­csolódik be a sziszes nemzedék az átalakítás és a gyorsítás folyamatába. Most, ugyanezzel a céllal, szerkesztőségünkbe hívtunk meg néhány SZISZ-tisztségviselőt, hogy elbeszélgessünk az eddigi tapasztalatokról, a SZISZ és a fiatalok szerepéről forradalmi korunkban, a sikerekről, amelyek a továbblépés alapjai, de a gátló té­nyezőkről is, amelyek akadályozzák a gyo rsabb haladást. Vendégünk volt tehát: JóCik Edit, a SZISZ SZKB Elnökségének tagja, az SZKB titkára, Tánczos Tibor mérnök, a SZISZ SZKB osztályvezetője, Kozsár Miklós, a SZISZ Tőke- terebesi (Trebisov) jB elnöke és Morvay Zoltán, a SZISZ Komáromi (Komárno) JB el­nöke. A beszélgetésen szerkesztőségünket Csíkmák Imre főszerkesztő ás Neszméri Sándor helyettes főszerkesztő képviselte. Morvay Zoltán és JóCik Edit — A Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. ás szlovákiai kongresszusán többszörösen le­szögezték. hogy az Ifjúság nevelése, képvi­selete nem lehet csak a SZISZ feladata, sokkal bonyolultabb folyamatról van szó, semhogy egyetlen szervezet meg tudna ve­le birkózni. De arról is rengeteg szó esett, és a határozatok részét is képezi, hogy az ifjúsági szövetségnek vonzóvá kell válnia a fiatalok számára, s minél nagyobb számban be kell őket kapcsolni a munkába. Mi a helyzet e téren közel egy évvel a kongresz- szus után? Morvay Zoltán: Ml már korábban Is sokat beszélgettünk arról, hogy melyik a jobb: tartani-e mindenáron a magas taglétszámot, vagy csökkenteni úgy, hogy valóban a leg­aktívabb emberek maradjanak meg körünk­ben, akikkel kapcsolatban aztán biztosak lehetünk akcióképességünkben. Személyes példám ez utóbbi változatot igazolja. Ami­kor ugyanis a hajógyárban elnök lettem, nyolcvan tagunk volt, de az első gyűlésre még annyian sem jöttek el, ahányan a ve­zetőségnek voltak a tagjai. Nem sírtunk utánuk, hanem munkához fogtunk tlzen-ti- zenketten, mindent a legapróbb részletekig megbeszéltünk, s csak olyat csináltunk, ami mindenkit érdekelt. Rövidesen ott tar­tottunk, hogy válogathattunk a jelentkezők közül. Kozsár Miklós: Egyet tudatosítanunk kell! Äzt tudnillík, hoy nem jönnek a fiatalok seregestől, zászlókkal a kezükben, hogy be­osszuk őket társadalmi munkára. Elértük a hozrascsotnak azt a fokát, amikor a fia­tal visszakérdez: és ml lesz nekem abból? Erre kell tudnunk válaszolni, méghozzá mun­kával. Pontosabban úgy kel] dolgoznunk, hogy az említett kérdés fel se merüljön a fiatalban. Ezt pedig szerintem csak úgy lehet elérni, ha nem próbáljuk meg helyet­tesíteni az igazgatókat, a rossz szervezés miatt a kieséseket társadalmi munkákkal pótolni. Azzal kell foglalkoznunk, ami a fiatalokat érdekli és politizálni értük, a nevükben. JóCik Edit: Azzal egyetértek, hogy meg kell találni az összekötő szálakat, az érde­kes munkaformákat. Azzal is, hogy a SZISZ-nek képviselnie kell a fiatalokat és nem lehetünk csak szakköri munkát kifejtő szervezet. Ez egyébként programunkból is teljesen nyilvánvaló. De azzal nem érthetek egyet, hogy felosszuk tagságunkat aktív és passzív kategóriába, és szélnek enged­jük őket anélkül, hogy részleteznénk miért Is passzív tagságunk egy része. Ez utób­bi nagyon egyszerű lenne. De akkor lehet­nénk-e igazából ifjúsági szervezet, kép- viselhetnénk-e egységesen az ifjúság érde­keit?! Ha csak az aktív fiatalokon keresz­tül néznénk ifjúságunkat, nem is ismernénk őket, még kevésbé igényeiket, érdekeiket. Tánczos Tibor: Ügy vélem, nagyon jó idő­ben zajlott a kongresszus, s ma is olyan napokat, heteket élünk, amely minden fia­talt ösztönözhet, mert van kiteljesedési le­hetőség. Ezért jelentkeztek és jelentkeznek élesebben bizonyos problémák. Tény. hogy a termelő erők országunkban elértek egy színvonalat, mondjuk, a SZISZ jóvoltából is, a termelő eszközök fejlesztése viszont a legtöbb esetben nem a SZISZ-szervezetek hatásköre. Mert az más lapra tartozik, hogy egyénenként egy egy SZISZ-tag ehhez is hozzájárulhat. Ezzel együtt vallom, hogy az idő nekünk dolgozik, s rajtunk múlik, mennyire tudjuk megadni a fiatalok egy­értelmű érdeklődését, odafigyelését, amit az utóbbi időben tanúsítanak. — Ezzel egy másik kérdéshez érkeztünk, amely legalább ekkora szerepet kapott a kongresszusokon: a vezető egyéniségek, a személyiségek természetes kiválasztódása, a káderek nevelése és elhelyezése a SZISZ- ben. Milyenek az eddigi tapasztalatok, mit hozhat a demokratizálódási folyamat? Morvay Zoltán: Látszólag egyszerű folya­matról van sző, hiszen a természetes ki­választás vagy kiválasztódás eleve demok­ratikus folyamat. A jól működő szerveze­teknél nincs és nem is volt ezzel probléma, főleg ha kisebb közösségekről van szó. A passzív, vagy mondjuk inkább úgy, hogy gyöngébb szervezeteknél viszont fejtetőre áll ez az egyszerű folyamat, a demokratiz­mus ilyenkor abból áll. hogy a helyi párt- szervezettel, a Nemzeti Front vezetőségével és a helyi nemzeti bizottság tanácsával megpróbálunk közösen kiválasztani olyan fiatalt, aki megfelelő segítséggel vezető egyéniséggé válik. S ha fellendült az alap­szervezet. újra természetes úton történik a kiválasztás. Tánczos Tibor: Az egyén egyéniséggé, a személy személyiséggé fejlődése bonyolult pszichológiai folyamat, egyúttal rengeteg külső erő, ráhatás függvénye. így van ez az ifjúsági szövetség munkájával is. Ahol ko­molyan veszik, hogv a gazdasági, a társa­dalmi. a szociális programokat a Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezeiekkel, s rajluk keresztül a széles néptömegekkel közösen valósítják meg — s ebben a cse­lekvési rendszerben pontos helye és félada­ta van a SZISZ-nek i9—. ott természetes módon alakul ki az alapszervezet autoritá­sa. kövei kezesképpen természetessé, ha úgy tetszik, demokratikussá válik a vezető egyé­niségek kiválasztása is. JóCik Edit: így igaz. Központilag nem le­het kiharcolni vagy meghatározni egv alap­szervezet vagv egyén autoritását. Vehetjük általánosan Is a kérdést: a jó kollektíva mindig megtalálja a megfelelő vezetőt, és ki tudja harcolni saját és vezetője presztí­zsét Is. Ez ránk fiatalokra 1s vonatkozik. Az egész kérdéskört a 22-es csapdájává Kozsár Miklós és Tánczos Tibor bonyolíthatják a külső tényezők. Mire gon­dolok? Előfordulnak, sajnos, olyan helysé­gek, ahol egyetlen szervezet sem működik a valóságban, csak papíron léteznek, sőt, maga a tanács is passzív, ilyenkor nagyon nehéz kitörni. De olyan is van, hogy az ifjúsági szervezettel szemben támasztott el­várás az egyetértésben, a bólogatás igény­lésében merül ki, na meg abban, hogy az ifjúság ne kérjen, ne akarjon semmit. Igen, a rossz beidegződések, a megszokott, régi mechanizmusok azok, amik gátat vethetnek a legjobb szándéknak is, megfojtják a leg­természetesebb folyamatokat is. — Zárjuk akkor ki az objektív tényező­ket, hiszen a SZISZ nevel is, így a jövőt illetően nagyon fontos az ifjúsági szövetség belső demokráciájának megvalósítása, kitel­jesítése. JóCik Edit: Azt hiszem, ez az egyik alap­kérdés, az tudniillik, hogy belső szervezeti életünkkel nem minden szinten tudunk egyenlő mértékben, azonos követelmények­kel foglalkozni. Morvay Zoltán: Ä belső szervezeti élet alapja a demokrácia részeként a rend, a fegyelem és a számonkérés, azaz a határo­zatok és feladatok következetes ellenőrzése. Adminisztratíve elég sok szervezetünkben rend van, még a fegyelemmel sincs külö­nösebben nagy baj, de számonkérni szinte semmit nem lehet, mert ilyenkor még a legelkötelezettebb tag is megsértődik, s jő, ha rögtön utána nem veszi a kalapját. JóCik Edit: Sajnos, egészen alapvető dol­goknál kell kezdeni. Meg kell tanulni a vita kultúráját, a tárgyalási mód tisztessé­gességét. Ebben rejlik ugyanis a demokrá­cia, de a rend és a fegyelem ts. Meg kell tanulnunk, bogy a demokratikus jogokat a vitában kell érvényesíteni, akkor, amikor meghatározzuk a célt s a hozzá vezető utat, amikor közösen kell keresni a mód­szereket és a formákat. Amikor viszont már minden tisztázódott és szétosztottuk a feladatokat, már csak a fegyelem jöhet számításba, dolgaink becsületes végzése. Bizony, gyakran van még fordítva, úgy, hogy amikor vázoljuk a feladatokat, min­denki lelkesen bólogat, a végrehajtásnál meg kezdődik a vakaródzás. Felelősségem teljes tudatában ki merem mondani, hogy központi bizottsági szinten már érvényesül ez a demokrácia a számonkéréssel együtt, alapszervezeteink belső és külső autoritása viszont éppen ennek a hiánya miatt bukik el. Tánczos Tibor: Én ebből a kérdésből sem zárnám ki a külső tényezőt. Véleményem szerint, ha a SZISZ-sze! szemben konkrét elvárások vannak, az Edit által említett demokratikus módon konkrét feladatot kap az ifjúsági szervezet — és akkor úgy is lehetne fogalmazni, hogy a közös nagy fel­adatokból az elvárásoknak megfelelően ma­gukra vállalnák bizonyos részfeladatokat a fiatalok —, megvalósulhat a SZISZ-ben is az önkéntes és felelősségteljes vállalás és becsületes számadás. Akár számonkérés nélkül is! — A külső tényezőket azonban formál­hatják a fiatalok is. A szövetségi gyűléstől kezdve a helyi nemzeti bizottságokig több ezer képviselőt jelöl a SZISZ a Nemzeti Front választásain. Állami elvárás is, de a kongresszus határozata is. hogy nekik a fiatalokat“ke) képviselniük, nekik is számot adni munkájukról. Kozsár Miklós: Példaként emlegetnek ben­nünket az országban, mert olyan jó a fiatal képviselőkkel való együttműködésünk. Ne vegye senki szerénytelenségnek, ha azt mondom, megérdemelt a dicséret. Munka- és Időigényes utat választottunk annak ér­dekében, hogy képviselőink tisztességgel helyt tudjanak állni, hogy fiataljaink való­ban korosztályuk érdekeinek képviselődévé tudjanak válói. Elsősorban Is nem formális a fiatal képviselők járási aktívájának a lé­te és munkája. Ezen kívül pedig megalakí­tottuk annak vezetőségét, amelynek tagsá­gát már tapasztalt képviselők, sőt hivatásos tanácsi dolgozók képezik. A vezetőség tag­jai a SZISZ által felkérve és felkészítve rendszeresen látogatják a fiatal képviselő-1 két munka- és lakóhelyükön, hogy megért­sék esetleges problémáikat, és a látogatá­sok során konkrét esetek megoldásában is segítenek nekik. Természetesen tanfolyamo­kat és szemináriumokat is szervezünk. Mi ezt tesszük, s ezt mindenütt megteheti a SZISZ. De ebben a kérdésben is vannak dolgok, amelyeket mi nem tudunk tisztázni. Először is: maga a választási program, amelybe kevés beleszólásunk van, és egyéb­ként is, az a gazdasági és a szociális hely­zet függvénye. Másodszor pedig maga a ki­választás olyan a bürokratikus megkötött­ségek miatt, hogy nem mindig sikerül a legmegfelelőbb fiatalt jelölni. Mert egyik­nek a neme, a másiknak a végzettsége, a harmadiknak a beosztása nem felel meg az előírt követelményeknek. Ilyen körülmé­nyek között még ezen a szinten is nehéz megvalósítani a számonkérést — hogy egy gondolattal visszatérjek az előző témához. Pedig magában a választási törvényben is benne foglaltatik a számonkérés lehetősé­ge. JóCik Edit: A fiatal képviselőknek pedig nemcsak erkölcsi kötelességük lenne a SZISZ-be járni, de való Igaz, hogy amíg a jelölés nem kizárólag a mi megfontolá­saink, szelektálásunk alapján történik, ne­héz is lesz ezt elérni. A megválasztottak pedig egy idő után úgy képzelik, hogy a bizalom és a megbecsülés saját személyük, pék szól, így csakis önmagukat kötelesek képviselni. Kozsár Miklós: így van. És elveszik a közösségi tudat! — Pedig a közösségi tudat formálása, mint a nevelési munka fontos része, a SZISZ programjai közé tartozik önálló mun­katerületként is. Még a SZISZ politikai ok­tatásában is jelentős helyet kap. Morvay Zoltán: Ami a politikai oktatást Illeti, éppen most dolgozzák át formailag és tartalmilag Is. A különböző mozgalmak­ban vannak eredmények, de tény, hogy azo­kat föl kell pörgetni, s minden szervezet­ben legalább egyet meg kell honosítani. Ez a választott szervek és az apparátus közös feladata lenne. De, sajnos, a közösségi tu­dattal még ott sem állunk mindig a leg­jobban. Mi éppen most tettük át az elnök­ségi ülések kezdési Idejét tizenhat órára, ami szerintem nagyon jó próbatétel lesz. Aki ezután is ragaszkodik hozzánk, részt vesz üléseinken, arra biztosan lehet szá­mítani. JőCik Edit: Zoli említette az apparátust és a választott szerveket. Ez fontos dolog. 'Az tudniillik, hogy gyakran összetévesztik az apparátust és a választott szerveket, pe­dig éppen hogy éles határt kellene húzni, és főleg megfordítani a még gyakran ural­kodó vszonyokat. El kell érnünk, hogy a választott szerveket ne az apparátus állítsa össze a saját szája íze szerint, mert akkor automatikusan oyanok kerülnek a bizottsá­gainkba és tanácsainkba, akik az appará­tusra nem rónak majd nagy feladatokat, főként csak bólogatni fognak, s szó nélkül jóváhagynak minden anyagot. Ezzel együtt pedig az apparátus veszi át az Irányító szerepet, és szinte természetes, hogy a vá­lasztott szervek felelősség nélkül marad­nak, ami egyenlő a közösségi tudat szét- rombolásával. A demokratizálódás folya­matában talán a legfontosabb feladat épp a paradox helyzet megszüntetése. — A demokratizálódás pedig alapfelvétele az átalakítás sikerének. S e két folyamatba szervesen épül be — korparancsként — a tudományos-műszaki haladás és vívmányai­nak, eredményeinek felhasználása a gya­korlati élet minden területén. Az Ifjúság felismerte ezt a korparancsot, a kongresz- szus pedig úgy reagált rá, hogy — fogal­mazzunk egyszerűen — védnökséget vál­lalt az eredmények gyakorlati hasznosítása felett. Mit jelent ez konkrétabban? Tánczos Tibor: Bizony ezt a kérdést tisz­tázni kell, s mindenekelőtt azt, hogy a SZISZ-nek korlátozott a jogköre és az anya­gi eszközei, hogy ilyen jellegű védnökséget vállalhasson. Amellett köteleztük el magun­kat, hogy minden erőnkkel támogatni fog­juk a fiatal feltalálók és újítók munkáját, nem hagyjuk őket elkallódni, és amennyi­ben ötleteik megvalósításánál és elfogadá­sánál problémák merülnek fel, az illetékes SZISZ-szervezetek segítséget nyújtanak a kiviteezésben, s a találmányt eljuttatják valamilyen kiállításra vagy versenyre, hogy hasznosságáról meggyőződhessen a nyilvá­nosság, de főleg a gazdasági vezetők. Ezen kívül még azt vállaltuk, hogy a technikával szemben érzett averziót vagy félelmet se­gítünk leküzdeni — legalább a fiatalok körében szinte népművelői tevékenység formájában. JóCik Edit: Az már más lapra tartozik", hogy kiderült, ezen a téren nem nehéz eredményeket elérni. A fiatalok fogékonyak az újra, s ma ott tartunk, hogy módszer­tani műszaki klubjaink anyagfeldolgozáso­kat, porgramkészítéseket Is vállalnak, ami­vel tovább javítják a SZISZ anyagi feltéte­leit s jó alapot teremtenek a további mű­szaki haladáshoz. Ifjúsági számlánkon je­lenleg Is szép összeg van, ezúton is bízta­tom az érdeklődőket, jelentkezzenek, tu­dunk segíteni. — Legyen ez a végszó! Egyúttal szer­kesztőségünk nevében kívánjuk, hogy a SZISZ szervei minél többször tudják fel­ajánlani segítségüket a fiataloknak, s kí­vánjuk azt is, hogy egyre többen éljenek a felkínált lehetőséggel. Hiszen tennivalóink­ról. jövőnkről van szó! Olvasóink nevében is köszönjük a beszélgetést.

Next

/
Thumbnails
Contents