Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-07-13 / 28. szám
új ifjúság 3 Tennivalóinkról, jövőnkről Még tavaly, késő ősszel kezdtük el sorozatunkat, amellyel — nem titkolom — azt a célt követtük, hogy tájékoztassuk olvasóinkat a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. és szlovákiai kongresszusa határozatainak feldolgozásáról, arról, hogy a sok jó gondolat, ötlet, az átépítést, a demokratizálódást szorgalmazó határozatok hogyan valósulnak meg az alapszervezetekben s az irá nyitás alacsonyabb fokain. Arról faggattuk a járási és a kerületi bizottságok vezető tisztségviselőit, közvetlen környezetükben milyen társadalmi összefogást sikerült megvalósítani az ifjúság jogos igényeinek kielégítésére, de arról is, mennyire tudják mozgósítani a fiatalságot, mennyire kapcsolódik be a sziszes nemzedék az átalakítás és a gyorsítás folyamatába. Most, ugyanezzel a céllal, szerkesztőségünkbe hívtunk meg néhány SZISZ-tisztségviselőt, hogy elbeszélgessünk az eddigi tapasztalatokról, a SZISZ és a fiatalok szerepéről forradalmi korunkban, a sikerekről, amelyek a továbblépés alapjai, de a gátló tényezőkről is, amelyek akadályozzák a gyo rsabb haladást. Vendégünk volt tehát: JóCik Edit, a SZISZ SZKB Elnökségének tagja, az SZKB titkára, Tánczos Tibor mérnök, a SZISZ SZKB osztályvezetője, Kozsár Miklós, a SZISZ Tőke- terebesi (Trebisov) jB elnöke és Morvay Zoltán, a SZISZ Komáromi (Komárno) JB elnöke. A beszélgetésen szerkesztőségünket Csíkmák Imre főszerkesztő ás Neszméri Sándor helyettes főszerkesztő képviselte. Morvay Zoltán és JóCik Edit — A Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. ás szlovákiai kongresszusán többszörösen leszögezték. hogy az Ifjúság nevelése, képviselete nem lehet csak a SZISZ feladata, sokkal bonyolultabb folyamatról van szó, semhogy egyetlen szervezet meg tudna vele birkózni. De arról is rengeteg szó esett, és a határozatok részét is képezi, hogy az ifjúsági szövetségnek vonzóvá kell válnia a fiatalok számára, s minél nagyobb számban be kell őket kapcsolni a munkába. Mi a helyzet e téren közel egy évvel a kongresz- szus után? Morvay Zoltán: Ml már korábban Is sokat beszélgettünk arról, hogy melyik a jobb: tartani-e mindenáron a magas taglétszámot, vagy csökkenteni úgy, hogy valóban a legaktívabb emberek maradjanak meg körünkben, akikkel kapcsolatban aztán biztosak lehetünk akcióképességünkben. Személyes példám ez utóbbi változatot igazolja. Amikor ugyanis a hajógyárban elnök lettem, nyolcvan tagunk volt, de az első gyűlésre még annyian sem jöttek el, ahányan a vezetőségnek voltak a tagjai. Nem sírtunk utánuk, hanem munkához fogtunk tlzen-ti- zenketten, mindent a legapróbb részletekig megbeszéltünk, s csak olyat csináltunk, ami mindenkit érdekelt. Rövidesen ott tartottunk, hogy válogathattunk a jelentkezők közül. Kozsár Miklós: Egyet tudatosítanunk kell! Äzt tudnillík, hoy nem jönnek a fiatalok seregestől, zászlókkal a kezükben, hogy beosszuk őket társadalmi munkára. Elértük a hozrascsotnak azt a fokát, amikor a fiatal visszakérdez: és ml lesz nekem abból? Erre kell tudnunk válaszolni, méghozzá munkával. Pontosabban úgy kel] dolgoznunk, hogy az említett kérdés fel se merüljön a fiatalban. Ezt pedig szerintem csak úgy lehet elérni, ha nem próbáljuk meg helyettesíteni az igazgatókat, a rossz szervezés miatt a kieséseket társadalmi munkákkal pótolni. Azzal kell foglalkoznunk, ami a fiatalokat érdekli és politizálni értük, a nevükben. JóCik Edit: Azzal egyetértek, hogy meg kell találni az összekötő szálakat, az érdekes munkaformákat. Azzal is, hogy a SZISZ-nek képviselnie kell a fiatalokat és nem lehetünk csak szakköri munkát kifejtő szervezet. Ez egyébként programunkból is teljesen nyilvánvaló. De azzal nem érthetek egyet, hogy felosszuk tagságunkat aktív és passzív kategóriába, és szélnek engedjük őket anélkül, hogy részleteznénk miért Is passzív tagságunk egy része. Ez utóbbi nagyon egyszerű lenne. De akkor lehetnénk-e igazából ifjúsági szervezet, kép- viselhetnénk-e egységesen az ifjúság érdekeit?! Ha csak az aktív fiatalokon keresztül néznénk ifjúságunkat, nem is ismernénk őket, még kevésbé igényeiket, érdekeiket. Tánczos Tibor: Ügy vélem, nagyon jó időben zajlott a kongresszus, s ma is olyan napokat, heteket élünk, amely minden fiatalt ösztönözhet, mert van kiteljesedési lehetőség. Ezért jelentkeztek és jelentkeznek élesebben bizonyos problémák. Tény. hogy a termelő erők országunkban elértek egy színvonalat, mondjuk, a SZISZ jóvoltából is, a termelő eszközök fejlesztése viszont a legtöbb esetben nem a SZISZ-szervezetek hatásköre. Mert az más lapra tartozik, hogy egyénenként egy egy SZISZ-tag ehhez is hozzájárulhat. Ezzel együtt vallom, hogy az idő nekünk dolgozik, s rajtunk múlik, mennyire tudjuk megadni a fiatalok egyértelmű érdeklődését, odafigyelését, amit az utóbbi időben tanúsítanak. — Ezzel egy másik kérdéshez érkeztünk, amely legalább ekkora szerepet kapott a kongresszusokon: a vezető egyéniségek, a személyiségek természetes kiválasztódása, a káderek nevelése és elhelyezése a SZISZ- ben. Milyenek az eddigi tapasztalatok, mit hozhat a demokratizálódási folyamat? Morvay Zoltán: Látszólag egyszerű folyamatról van sző, hiszen a természetes kiválasztás vagy kiválasztódás eleve demokratikus folyamat. A jól működő szervezeteknél nincs és nem is volt ezzel probléma, főleg ha kisebb közösségekről van szó. A passzív, vagy mondjuk inkább úgy, hogy gyöngébb szervezeteknél viszont fejtetőre áll ez az egyszerű folyamat, a demokratizmus ilyenkor abból áll. hogy a helyi párt- szervezettel, a Nemzeti Front vezetőségével és a helyi nemzeti bizottság tanácsával megpróbálunk közösen kiválasztani olyan fiatalt, aki megfelelő segítséggel vezető egyéniséggé válik. S ha fellendült az alapszervezet. újra természetes úton történik a kiválasztás. Tánczos Tibor: Az egyén egyéniséggé, a személy személyiséggé fejlődése bonyolult pszichológiai folyamat, egyúttal rengeteg külső erő, ráhatás függvénye. így van ez az ifjúsági szövetség munkájával is. Ahol komolyan veszik, hogv a gazdasági, a társadalmi. a szociális programokat a Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezeiekkel, s rajluk keresztül a széles néptömegekkel közösen valósítják meg — s ebben a cselekvési rendszerben pontos helye és féladata van a SZISZ-nek i9—. ott természetes módon alakul ki az alapszervezet autoritása. kövei kezesképpen természetessé, ha úgy tetszik, demokratikussá válik a vezető egyéniségek kiválasztása is. JóCik Edit: így igaz. Központilag nem lehet kiharcolni vagy meghatározni egv alapszervezet vagv egyén autoritását. Vehetjük általánosan Is a kérdést: a jó kollektíva mindig megtalálja a megfelelő vezetőt, és ki tudja harcolni saját és vezetője presztízsét Is. Ez ránk fiatalokra 1s vonatkozik. Az egész kérdéskört a 22-es csapdájává Kozsár Miklós és Tánczos Tibor bonyolíthatják a külső tényezők. Mire gondolok? Előfordulnak, sajnos, olyan helységek, ahol egyetlen szervezet sem működik a valóságban, csak papíron léteznek, sőt, maga a tanács is passzív, ilyenkor nagyon nehéz kitörni. De olyan is van, hogy az ifjúsági szervezettel szemben támasztott elvárás az egyetértésben, a bólogatás igénylésében merül ki, na meg abban, hogy az ifjúság ne kérjen, ne akarjon semmit. Igen, a rossz beidegződések, a megszokott, régi mechanizmusok azok, amik gátat vethetnek a legjobb szándéknak is, megfojtják a legtermészetesebb folyamatokat is. — Zárjuk akkor ki az objektív tényezőket, hiszen a SZISZ nevel is, így a jövőt illetően nagyon fontos az ifjúsági szövetség belső demokráciájának megvalósítása, kiteljesítése. JóCik Edit: Azt hiszem, ez az egyik alapkérdés, az tudniillik, hogy belső szervezeti életünkkel nem minden szinten tudunk egyenlő mértékben, azonos követelményekkel foglalkozni. Morvay Zoltán: Ä belső szervezeti élet alapja a demokrácia részeként a rend, a fegyelem és a számonkérés, azaz a határozatok és feladatok következetes ellenőrzése. Adminisztratíve elég sok szervezetünkben rend van, még a fegyelemmel sincs különösebben nagy baj, de számonkérni szinte semmit nem lehet, mert ilyenkor még a legelkötelezettebb tag is megsértődik, s jő, ha rögtön utána nem veszi a kalapját. JóCik Edit: Sajnos, egészen alapvető dolgoknál kell kezdeni. Meg kell tanulni a vita kultúráját, a tárgyalási mód tisztességességét. Ebben rejlik ugyanis a demokrácia, de a rend és a fegyelem ts. Meg kell tanulnunk, bogy a demokratikus jogokat a vitában kell érvényesíteni, akkor, amikor meghatározzuk a célt s a hozzá vezető utat, amikor közösen kell keresni a módszereket és a formákat. Amikor viszont már minden tisztázódott és szétosztottuk a feladatokat, már csak a fegyelem jöhet számításba, dolgaink becsületes végzése. Bizony, gyakran van még fordítva, úgy, hogy amikor vázoljuk a feladatokat, mindenki lelkesen bólogat, a végrehajtásnál meg kezdődik a vakaródzás. Felelősségem teljes tudatában ki merem mondani, hogy központi bizottsági szinten már érvényesül ez a demokrácia a számonkéréssel együtt, alapszervezeteink belső és külső autoritása viszont éppen ennek a hiánya miatt bukik el. Tánczos Tibor: Én ebből a kérdésből sem zárnám ki a külső tényezőt. Véleményem szerint, ha a SZISZ-sze! szemben konkrét elvárások vannak, az Edit által említett demokratikus módon konkrét feladatot kap az ifjúsági szervezet — és akkor úgy is lehetne fogalmazni, hogy a közös nagy feladatokból az elvárásoknak megfelelően magukra vállalnák bizonyos részfeladatokat a fiatalok —, megvalósulhat a SZISZ-ben is az önkéntes és felelősségteljes vállalás és becsületes számadás. Akár számonkérés nélkül is! — A külső tényezőket azonban formálhatják a fiatalok is. A szövetségi gyűléstől kezdve a helyi nemzeti bizottságokig több ezer képviselőt jelöl a SZISZ a Nemzeti Front választásain. Állami elvárás is, de a kongresszus határozata is. hogy nekik a fiatalokat“ke) képviselniük, nekik is számot adni munkájukról. Kozsár Miklós: Példaként emlegetnek bennünket az országban, mert olyan jó a fiatal képviselőkkel való együttműködésünk. Ne vegye senki szerénytelenségnek, ha azt mondom, megérdemelt a dicséret. Munka- és Időigényes utat választottunk annak érdekében, hogy képviselőink tisztességgel helyt tudjanak állni, hogy fiataljaink valóban korosztályuk érdekeinek képviselődévé tudjanak válói. Elsősorban Is nem formális a fiatal képviselők járási aktívájának a léte és munkája. Ezen kívül pedig megalakítottuk annak vezetőségét, amelynek tagságát már tapasztalt képviselők, sőt hivatásos tanácsi dolgozók képezik. A vezetőség tagjai a SZISZ által felkérve és felkészítve rendszeresen látogatják a fiatal képviselő-1 két munka- és lakóhelyükön, hogy megértsék esetleges problémáikat, és a látogatások során konkrét esetek megoldásában is segítenek nekik. Természetesen tanfolyamokat és szemináriumokat is szervezünk. Mi ezt tesszük, s ezt mindenütt megteheti a SZISZ. De ebben a kérdésben is vannak dolgok, amelyeket mi nem tudunk tisztázni. Először is: maga a választási program, amelybe kevés beleszólásunk van, és egyébként is, az a gazdasági és a szociális helyzet függvénye. Másodszor pedig maga a kiválasztás olyan a bürokratikus megkötöttségek miatt, hogy nem mindig sikerül a legmegfelelőbb fiatalt jelölni. Mert egyiknek a neme, a másiknak a végzettsége, a harmadiknak a beosztása nem felel meg az előírt követelményeknek. Ilyen körülmények között még ezen a szinten is nehéz megvalósítani a számonkérést — hogy egy gondolattal visszatérjek az előző témához. Pedig magában a választási törvényben is benne foglaltatik a számonkérés lehetősége. JóCik Edit: A fiatal képviselőknek pedig nemcsak erkölcsi kötelességük lenne a SZISZ-be járni, de való Igaz, hogy amíg a jelölés nem kizárólag a mi megfontolásaink, szelektálásunk alapján történik, nehéz is lesz ezt elérni. A megválasztottak pedig egy idő után úgy képzelik, hogy a bizalom és a megbecsülés saját személyük, pék szól, így csakis önmagukat kötelesek képviselni. Kozsár Miklós: így van. És elveszik a közösségi tudat! — Pedig a közösségi tudat formálása, mint a nevelési munka fontos része, a SZISZ programjai közé tartozik önálló munkaterületként is. Még a SZISZ politikai oktatásában is jelentős helyet kap. Morvay Zoltán: Ami a politikai oktatást Illeti, éppen most dolgozzák át formailag és tartalmilag Is. A különböző mozgalmakban vannak eredmények, de tény, hogy azokat föl kell pörgetni, s minden szervezetben legalább egyet meg kell honosítani. Ez a választott szervek és az apparátus közös feladata lenne. De, sajnos, a közösségi tudattal még ott sem állunk mindig a legjobban. Mi éppen most tettük át az elnökségi ülések kezdési Idejét tizenhat órára, ami szerintem nagyon jó próbatétel lesz. Aki ezután is ragaszkodik hozzánk, részt vesz üléseinken, arra biztosan lehet számítani. JőCik Edit: Zoli említette az apparátust és a választott szerveket. Ez fontos dolog. 'Az tudniillik, hogy gyakran összetévesztik az apparátust és a választott szerveket, pedig éppen hogy éles határt kellene húzni, és főleg megfordítani a még gyakran uralkodó vszonyokat. El kell érnünk, hogy a választott szerveket ne az apparátus állítsa össze a saját szája íze szerint, mert akkor automatikusan oyanok kerülnek a bizottságainkba és tanácsainkba, akik az apparátusra nem rónak majd nagy feladatokat, főként csak bólogatni fognak, s szó nélkül jóváhagynak minden anyagot. Ezzel együtt pedig az apparátus veszi át az Irányító szerepet, és szinte természetes, hogy a választott szervek felelősség nélkül maradnak, ami egyenlő a közösségi tudat szét- rombolásával. A demokratizálódás folyamatában talán a legfontosabb feladat épp a paradox helyzet megszüntetése. — A demokratizálódás pedig alapfelvétele az átalakítás sikerének. S e két folyamatba szervesen épül be — korparancsként — a tudományos-műszaki haladás és vívmányainak, eredményeinek felhasználása a gyakorlati élet minden területén. Az Ifjúság felismerte ezt a korparancsot, a kongresz- szus pedig úgy reagált rá, hogy — fogalmazzunk egyszerűen — védnökséget vállalt az eredmények gyakorlati hasznosítása felett. Mit jelent ez konkrétabban? Tánczos Tibor: Bizony ezt a kérdést tisztázni kell, s mindenekelőtt azt, hogy a SZISZ-nek korlátozott a jogköre és az anyagi eszközei, hogy ilyen jellegű védnökséget vállalhasson. Amellett köteleztük el magunkat, hogy minden erőnkkel támogatni fogjuk a fiatal feltalálók és újítók munkáját, nem hagyjuk őket elkallódni, és amennyiben ötleteik megvalósításánál és elfogadásánál problémák merülnek fel, az illetékes SZISZ-szervezetek segítséget nyújtanak a kiviteezésben, s a találmányt eljuttatják valamilyen kiállításra vagy versenyre, hogy hasznosságáról meggyőződhessen a nyilvánosság, de főleg a gazdasági vezetők. Ezen kívül még azt vállaltuk, hogy a technikával szemben érzett averziót vagy félelmet segítünk leküzdeni — legalább a fiatalok körében szinte népművelői tevékenység formájában. JóCik Edit: Az már más lapra tartozik", hogy kiderült, ezen a téren nem nehéz eredményeket elérni. A fiatalok fogékonyak az újra, s ma ott tartunk, hogy módszertani műszaki klubjaink anyagfeldolgozásokat, porgramkészítéseket Is vállalnak, amivel tovább javítják a SZISZ anyagi feltételeit s jó alapot teremtenek a további műszaki haladáshoz. Ifjúsági számlánkon jelenleg Is szép összeg van, ezúton is bíztatom az érdeklődőket, jelentkezzenek, tudunk segíteni. — Legyen ez a végszó! Egyúttal szerkesztőségünk nevében kívánjuk, hogy a SZISZ szervei minél többször tudják felajánlani segítségüket a fiataloknak, s kívánjuk azt is, hogy egyre többen éljenek a felkínált lehetőséggel. Hiszen tennivalóinkról. jövőnkről van szó! Olvasóink nevében is köszönjük a beszélgetést.
