Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-07-06 / 27. szám
A vizek és hidak városa A „vadló megfékezése“ — az Anyicskov híd egyik hídfőjénél létható szoborkompozíció Leningrádot már évszázadokkal ezelőtt Észak Velencéjének nevezték. Nem véletlenül, hiszen maga a városalapító, I. Péter cár játszott a gondolattal, hogy egy északi Velencét teremt. Amikor a Kis- és a Nagy-Néva összefolyásánál a Zajacsl (Nyűi) szigeten felépült a tengeri betolakodók ellen védelmet szolgáló Pé- ter-Pál-erőd, nagymérvű városépítésbe kezdett a Vaszillj-szigeten. Ottjártamkor magam Is meggyőződhettem róla, hogy a térképen mérnöki pontossággal berajzolt, egymásra merőlegesen futó utcácskák egyeznek a valósággal. Ezekbe az ún. csatornautcákba, melyek a Kis- és Nagy- Névát kötötték össze, vizet akartak terelni, így megteremtve a feltételeket a városi vízi közlekedéshez. Mint tudjuk, különböző okokból ez a terv nem valósult meg, az elnevezés azonban így is helytálló, sőt a „nagy“ jelzőt is ildomos hozzátenni, mivel maga a város jóval nagyobb olasz- országi hasonmásánál. Tehát: Észak Nagy Velencéjének, az ötmilliós Leningrádnak közel egy- hatoda víz: 68 folyó és összekötő csatorna szeli át a várost, a látogatónak fel sem tűnik, hogy az 42 szigeten fekszik. Leningrádot, az egykori Szentpétervárt ezek alapján a vizek városának Is nevezhetnénk. A Finn-öböl partján járva, április végén szerettem volna a tengeri kikötőből vizet hozni magammal egy palackban, de tervem nem sikerült, mert a part menti szakaszt még jégpáncél borította. A tenger felől pedig csípős, fagyos szél nyargalt felénk. A város legnagyobb folyója, a 74 kilométer hosszú Néva érdekesen találkozik a tengerrel. A kéz ujjaihoz hasonlóan négy ágra szakad, s csalafinta kanyarokkal közeledik a tengerhez. A folyó nemcsak az északi nagy tavak, a Ladoga és az Onyega víz- háztartásának őre, hanem a város egyik természeti látványossága is. A barátságos folyó kettős munkát végez: vizet visz és törmeléket rak le, azaz szállít és épít. Az öböl rovására évente egy-egy kis földdarabot ragaszt a partvidékhez. Időnként azonban a tenger ellenáll. Az óceán felől érkező nagy viharok vizét már nemegyszer a folyó medrébe terelték, felduzzasztva és visszafelé kergetve a Névát. A város fennállásának 285 éve során kétszázhetvenszer pusztított árvíz. A Péter-Pál-erőd névai kapujánál lévő vízszintjelző szomorú krónikása ezeknek az eseményeknek. Az utolsó árvíz 1979ben tombolt, amikor a tenger csapásai először ez Egyetemi rakpartot érintették. Bájos kísérőnk, Aljona is keserű emlékként idézte ezt az eseményt. A Leningrádi Állami Egyetem diákjaként megélte, hogy az épület első emelete is víz alá került. A további természeti katasztrófákat akarják megelőzni azzal a hullámtörő védőfallal, amelyet már régebben elkezdtek építeni a Finn-öböl é- szaki részén, Gorszkaja és Liszij Nősz elővárosok között. Észak Nagy Velencéjének vízhez kötődő szépségei a hidak. A Névát és mellékfolyóit, valamint a csatornákat 620 híd íveli át. Közülük huszonegy éjszakánként kettényílik, hogy utat adjon a nagy tengerjáró hajóknak, amelyekből évente 15—20 ezer érkezik a városba. A hidak nem any- nylra nagyságukkal és műszaki megoldásaikkal lepik meg a látogatót, hanem külsejükkel, művészeti szempontból is értékes megoldásaikkal. Hűen illeszkednek a városképbe, a lépten-nyo- mon fellelhető történelmi épületek kulisszáihoz. Eredetileg fa- cölöpökre építették ezeket a hidakat, később jöttek a kőhidak, majd a felújítások, átépítések során a vaskonstrukclők is szerephez jutottak. A nagy honvédő háború vérzivatarában — Leningrád 900 napig volt fasiszta blokád alatt — több híd teljesen tönkrement, sok megrongálódott, amelyeket a háború után fel kellett újítani, vissza kellett állítani eredeti állapotukba. A Néva hídjainak említésével kezdi az utca embere a felsorolást, pedig nem ezek az igazán szépek és nevezetesek a városban. Magam is megcsodáltam közülük a leghosszabbat, az Öntötthidat, amelyet 1967-ben újítottak fel, mert a tartószerkezet elemeit már erősen kikezdte a rozsda. Csupán az öntöttvas korlát, Ra- han építőművész gyönyörű műve maradt meg napjainkig eredeti szépségében. A Smidt hadnagy híd azért nevezetes, mert az emlékezetes 1917. október 25-1 estén egész idáig úszott az Auróra cirkáló, amikor aztán 9 óba 40 perckor eldördült vezérágyúja, az a történelmi jelentőségű lövés, amely a Téli Palota ostromának kezdetét Jelentette. Hídképződ- ménynek Is nevezhetném a Va- szilij-sziget Névába nyúló csücskének két hídját, az Építők híd- Ját és a Palota hidat, amelyeket a Puskin tér köt össze. Nevezetes helye, egykori kikötője ez a városnak, amely a nagy költőóriást, Puskint is megihlette, s Bronzlovas című versében emlékezett meg róla. Itt ágaskodik a 19. század elején épített két Rost- trum-oszlop. Ezek ősi római szokás szerint a győztes tengeri csatákból hazatérőket üdvözölték. Az oszlopokba beépítették a megsemmisített vagy elfogott ellenséges hajók orrát (erre utal a megnevezés Is). Az oszlopok mellett lévő szoboralakok is a vizet, a négy legnagyobb orosz folyót, a Névát, Volgát, Dnyepert és a Vol- hovot Jelképezik. Az igazi hídszépségeket viszont akkor fedeztem fel, amikor a város főutcájának számító Nyevszkij sugárúton végighaladtam, majd a Fontánka és a Mojka szelíd vízcsíkját követtem. Csak később vettem észre, hogy hídon állok. Akkor, amikor a Kazanyl-székes- egyház, a mai Vallástörténeti és Ateista Múzeum bronzrelief jel mellett elfutott tekintetem, és vízre talált. Kiderült, hogy a város legrégebbi kőhídján, a Kaza- nyl hídon állok, amelynek szélessége hatszorosa a hosszúságának, és zavartalanul száguldoznak rajta az autók, sétálnak a járókelők. A vizet követve, szinte kőhajításnyira, egy másik hangulatos hidacska, a Bank híd tárult elém. A függőhíd kábeleit négy szárnyas, aranyozott oroszlán tartja a pofájában. A Fontánka két oldalát köti össze az idillikus Lomonoszov híd. A kőhidak az idők folyamán megrongálódtak, így csak kettőt tudtak megmenteni belőlük - az utókornak. A szürkegránitból épített keleti hangulatú, négykupolás, tor- nyokkall ékesített híd hangulat- keltő látvány. Hosszan sorolhatnám még, ha mindegyik hídjáról szólni akarnék, de nem mulaszthatom el megemlíteni a Fontánka háromlyukú hídját, az Anyicskov hidat. Szépsége felülmúlja, szerintem, Európa bármely városa hídjainak szépségét. Fából készült eredetijét Anyicskov mérnök szerkesztette meg 1715-ben. Ma pionírok ezrei kelnek át rajta, mert tőszomszédságában, az egykori Anyicskov-palotában van az úttörőpalota. A hídfők szobor- kompozíciói a vadlovak megfékezésének négy fázisát ábrázolják. Pionírok egy kis csoportja készségesen magyarázta a szobrok hangulatát, és persze azt is elmondták, melyik 16 van már megpatkolva, Illetve megszelídítve. Azt viszont már mástól tudtam meg, hogy a blokád idején a gondos lakosság a szobrokat hat méter mélységben az Anyicskov- palota kertjében ásta el, és homokzsákokkal befedve védte a bombák pusztításától. A hidakat Leningrádban műemlékként kezelik, most ís féltve őrzik, mert szerintük nemcsak vizek fölött ívelnek, partokat kötnek össze, hanem egyes történelmi korszakokat Is. Azon túl, hogy Észak Nagy Velencéjének nélkülözhetetlen kellékei, műkincsek, egyben turistalátványosságok is. Leningrád nemcsak a vizek, hanem a csodálatos hidak városa is. Polgári László (A szerző felvételei)' Szűkös az égbolt A Pan American amerikai légiforgalmi társaság megerősítette, hogy a nyáron rekordszámú járatot indít az európai vonalakon. Ez a hír valószínűleg örömet szerzett a turisztikai dolgozóknak, de hogy mit jelent ez a már így is túlterhelt légifolyosók szempontjából, csak ezután derül ki. A legnagyobb amerikai társaság az elkövetkező három hónapban 14 százalékkal növeli hazai és nemzetközi járatainak számát. Európában elsősorban Frankfurtba és a londoni Heathrow repülőtérre indít több gépet. Ezek a legforgalmasabb európai légikikötők és rendes körülmények között is túlzsúfolt az egük. A frankfurti repülőtér már hosszabb ideje figyelmeztet erre a súlyos problémára, amely a turisztikai idényben még égetőbb lesz. A nyugatnémet Lufthansa adatai szerint a túlzsúfolt légifolyosók okozta késések az év első négy hónapjában 25 millió márka veszteséget okoztak. Május 15-én a Lufthansának 23 járatot kellett lemondania, mert az NSZK ege, amelyen katonai légifolyosók is vannak. egyszerűen túlterhelt volt. A nyugatnémet sajtó Is jó Ideje és minden eredmény nélkül figyelmeztet Frankfurt és München egének szűkösségére. Hasonló hírek érkeznek az Ibériaifélsziget turisztikai központjaiból is. A spanyol légiforgalom csupán áprilisban 10 százalékkal növekedett. Barcelona és Palma repülőtere a legzsúfoltabb. Az Alpok felett is szűkösek a légifolyosók, sőt, Jugoszláviában is, a szakértők véleménye szerint leginkább Zágráb felett. A tényeket tehát mindenki tudja, de megoldás egyelőre nincs. Európa egének túlzsúfolt forgalmát már nem lehet nemzeti határokon belül rendezni, ehhez nemzetközi akcióra van szükség, hangsúlyozta Hans-Ulrich Ohl, a nyugatnémet légiforgalmi biztonsági hivatal képviselője. A békéért futott Egy 31 éves indiai vasutas olyan módon akarta népszerűsíteni a békéért való harcot és a fegyverkezés csökkentését, hogy az elmúlt hónapban Calcuttából Delhibe futott a legnagyobb hőség idején (a hőmérséklet árnyékban 48 Celsius-fok volt). Az egyhónapos futás alatt 1441 kilométert tett meg. Minden este rendőrálllomá- sokon aludt, s a falvakban előadást tartott a fegyverkezés csökkentéséről, Egyszer útonállók támadták meg, de amikor megtudták, hogy milyen célból fut, elengedték. Amikor célhoz ért, a delhi elnöki palotához, nagyon csalódott, mert senki sem várta. Abban reménykedik azonban, hogy mielőtt visszautazna Calcuttába, beszélgetést folytat egy politikussal. A halált okozó cigaretta Newark amerikai város bírósága döntést hozott, amely szerint a cigaretta okozta Rose Clpolone (58) halálát. Ezért pedig a LIdget Group Incorporation dohánygyárat vádolta, a- melynek cigarettáit az elhalálozott szívta. A dohánygyárat a bíróság 400 ezer dolláros kártérítésre ítélte, s ezt a pénzt az asszony férjének fogják kifizetni. A bírósági döntés szerint a dohánygyárat azért ítélték kártérítésre, mert nem figyelmeztette fogyasztóit a dohányzás veszélyére. 1966-ban ugyanis törvényt hoztak arról, hogy minden cigarettásdobozra figyelmeztetést kell nyomtatni a dohányzás ár- talmasságáról. A jövő városa Ausztrália és Japán tervbe vette a Jövő városának megépítését. Most folynak az előkészületek a város tervezésére. A tervek valószínűleg 800 millió amerikai dollárba kerülnek. A becslések szerint a városban 100 000 ember fog élni a világ minden részéből. Az építkezések Iránt már 100 japán és 45 ausztráliai cég érdeklődik. Csak a tervek elkészültekor határozzák el, hol építik fel a várost: Sydney, Melbourne vagy Brisbane közelében. Mi rejlik a napszemüveg mögött? Az első napszemüvegek több mint 100 évvel ezelőtt, 1885-ben jelentek meg Philadelphiában. Azóta a szociológusok, pszichológusok, pszichiáterek igen részletesen kifürkészték a napszemüveget viselő emberek jellemét és hajlandóságait. A napszemüveget viselő ember nemcsak kozmopolitizmusra [nemzetköziségre) és fölényre törekszik, hanem azzal, hogy olyan napszemüveget hord, mint igen ismert művészek, politikusok, színészek, azonosulni kíván velük. A napszemüveget ezenkívül álcázásra is felhasználják a bűnözők, a filmszínészek. Az utóbbiak főleg azért, hogy néhány intim órájuk lehessen. Észak Nagy Velencéjében szinte egymást érik a hidak
