Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-06-22 / 25. szám

új ifjúság 5 Háborús műemlékhely a tenger alatt S Palau-szigeteken üdülni nem olcsó dolog, mégis sokan kere­sik fel Amerikából. Japánból, legújabban pedig már a német utazási irodák „slágerei“ közé is bekerültek. Holott semmi olyant nem nyújt a kis Csendes-óceáni szigeteken eltöltött üdülés, amit jóval kisebb pénzért ne lehetne megtalálni az említett három or­szághoz közeli tengerparton. S mégis, a palau-1 üdülésre alig le­het helyet kapni. Mi ennek a magyarázata? A Palau-szigetek — pontosan hat van belőle — a Csendes-óceán nyugati medencéjében, az úgyne­vezett Filippino-medencében fek­szenek, a Mikronéziái szigetcso­porttól nem messze, Indonéziától — az egykori Holland Indiától — északra és a Fülöp-szigetektől ke­letre egyaránt mintegy 700—800 kilométerre. Az egykori japán fennhatóság alá tartozó sziget- csoport ma Belau Köztársaság né­ven az USA gyámsága alá tarto­zik és rövidesen elnyeri önálló­ságát. A hat kis szigeten — é- szakról dél felé szinte sorban fekszenek — mindössze 15 000 la­kos él, de a látogatók száma el­éri az évi félmilliót. A hat kis sziget: Kayangel, Bábelt, Koror, Urukhfapel, Peleíiu és Angaur. A székhely, az egyetlen város Ko­ror, a hasonnevű szigeten fekszik és itt található az egyetlen repü­lőtér. Innen közelítik meg a tu­risták a többi szigeten álló szál­lodákat motoros hajókkal és él­vezik a Csendes-óceán napfényét, a mély és átlátszóan kristálytisz­ta vizet. Az üdülés főattrakciója a köny- nyűbú várkodás az azúrkék víz­ben, a vitorlázás, a szörfözés és persze csónakázás meg sütkére­zés. A Csendes-óceán mélysége Itt eléri a 8000 métert is, a víz any- nyira tiszta, hogy a partok szik­lái alatt páratlan gazdagságú ko- rallvilág nőtt ki, melyek a szi­várvány minden színében ragyog­nak a napfényben. Az évmillió­kon át itt uralkodó nyugalom gazdag halvilágot is biztosított, amelyek között az ártatlanok mellett akadnak bőven Bonito- halak, sőt cápák is. Itt élnek a lagúnák korallvilágában az egyet­len sósvízben található krokodi­lok is, ezek azonban már csak a merész búvárok zsákmányai le­hetnek, a kezdők megelégszenek a partok melletti vadászkodással is. A sziklás partok kisebb-nagyobb lagúnákat fognak, körül, melyek egyikében-mástkában híres vagy inkább hírhedt korállbarlangok találhatók, ahová életveszélyes a behatolás, mert az éjjel vadászó ragadozó halak itt bújnak meg a nappali világosság elől. Ezekre a helyekre nem engednek köny- nyűbúvárt. Azért a turisták ezt a csodavilágot is megláthatják, ha jegyet váltanak az üvegfenekű hajókra, melyekből kitárul az em­Ma a tenger vizát hatalmas vitor láshajók szelik Ügyes kezek szinte akrobatikus mutatványokat végeznek a vitor larudak között bér szeme előtt a Csendes-óceán leggazdagabb korallvilága. De mégsem ez az a szenzáció, amiért a turisták több ezer dol­lárt hajlandók kifizetni. A Palau- szigetekre egészen másért jönnek az emberek. Amerikából és Ja­pánból, hisz azokról a helyekről, Honolulu érintésével Jóval több, mint 10 000 kilométert kell re­pülni. Nem beszélve arról, hogy Európától Koror legalább 20 000 kilométerre fekszik. Miért jönnek tehát oly messzi­ről az emberek ide és miért oly sok a látogatók között az idős ember? A titok neve: Truk. Egy lagú­na, vagyis egy mintegy 60 kilo­méter átmérőjű öböl, melybe egy mindössze 100 jnéter széles nyílt víz képezi a bejáratot az atoll sziklák között. A lagúna mélysé­ge 50 méter, vize átlátszóan tisz­ta. Kororból minden kétórában üvegfalú tengeralattjáró hozza ide a kíváncsiakat. Egy Járaton 60 ember foglal helyet, hogy meg­tekintse a második világháború egyetlen hajótemetőjét, ahol egy­más mellett több, mint 60 Japán csatahajó alussza örök álmát. Az utasok némán figyelik a koránok­tól benőtt hajóroncsokat, hallgat­ják az idegenvezető szavait. „Palaut a Japánok 1940-ben kezdték tengerészeti támaszpont­tá kiépíteni és Itt állomásozott 1944. február 17-ig a rettegetett japán császári 6. flotta, amely oroszlánszerepet játszott a Hol­land-indiai szigetek (ma Indoné­zia), a Fülöp-szigetek és Pearl Harbour elleni harcokban. A helyőrség létszáma 40 000 fő volt és a 60 csatahajón kívül 250 harci repülő állomásozott itt. Az amerikaiak 1944-ben kezd­ték meg az addig elfoglalt japán támaszpontok és területek elleni felszabadító harcaikat és ezeknek első — de mondhatni legkegyet­lenebb — ütközete itt zajlott le. A lagúnában békésen horgonyzó hadihajók semmire sem számítot­tak. Mivel a radart nem ismer­ték, sejtelmük sem volt arról, hogy Üj-Zéland, illetve Hawai fe­lől hatalmas amerikai hajóhad közelít feléjük, melyet maga Ni- mitz admirális, a Csendes-óceáni szövetséges flotta parancsnoka vezet. De ebben az ütközetben Ntmitz nem vett igénybe szövet­séges segítséget.“ A Truk-lagúnában horgonyzó 6. flotta olyan egységekből állt, mint az Atoagi és a Kaga anya­hajók, melyek fedélzetein közel 150 repülőgép tartózkodott. Ott volt még a Hosho 24, valamint Ryuko 26 géppel. Ezek kisebb és öregebb hajók voltak. Rajtuk kí­vül ott állomásozott a 32 000 ton­nás Nagato csatahajó, a 8500 ton­nás Mogame cirkáló is, 12 ten­geralattjáró és 10 romboló társa­ságában. A többi aknarakó és szállítóSajó volt. Ä parancsnok­ság semmit sem sejtve, a legény­ség nagy részét a partra küldte pihenni. Az amerikai támadás tel­jesen váratlanul tört rájuk. Nimitz bosszút akart állni a japánok Pearl Harbour ellen inté­zett hadüzenet nélküli orvtáma­dásáért. Hajóhada közel 100 egy­ségből állott, melyek minden szempontból erősebbek voltak, mint a japánok Különböző irány­ból érkezett az armada a hely­színre és éjfélre minden hajó el­foglalta helyét Truk körül. Leg­hátul álltak az anyahajók, a York­town 64 géppel, az Iowa 64, a Saratoga és a Ranger, meg a Wasp egyenként 72 vadászbombá­zóval a fedélzetén.: A csatahajók sorát az 52 000 tonnás Míssouri- Nimitz vezérhajója a 32 000 tonnás Oklahoma, a 27 000 tonnás Texas, a 30 000 tonnás Alabama, és a Pearl Harbour-i támadás so­rán megsérült, de rendbe hozott 28 000 tonnás Kentucky alkotta. E nagy egységeken kívül lőtávol- ban sorakozott fel a 9500 tonnás Augusta osztály 15, és a 9900 tonnás Minneapolis osztályhoz tartozó 12 romboló. Valamennyien a Jelre vártak hogy ágyúik tüzét a japán hajókra megnyissák. A csata hajnali 3 órakor kez­dődött. Ekkor értek ide a külön­böző irányokból a B 52-es óriás bombázók, amelyek bombák tíz­ezer tonnáit zúdították Koror re­pülőterére és a parti erődökre. Alig húztak el a bombázók, mi­kor az anyahajókról felszállt va­dászgépek füstbombákkal zárták’ el az öböl kijáratát. Mire a füst felszállt, a Kentucky keresztbe állva elzárta a kijáratot és ágyúi­ból megindította a tüzelést. Rá egy percre az összes amerikai hajó megkezdte az ágyúzást. Két órai tüzelés után a megmaradt japán hajók ellen az anyahajók vadászbombázói léptek akcióba. Torpédókkal támadtak és egyen­ként süllyesztették el a mozgás- képtelen japán hajókat. Déli 12- kor megállt a tüzelés. Addigra a 60 hajó a víz fenekén feküdt és megsemmisült a 250 japán repü­lőgép is. Azután az amerikai ha­jók eltávoztak, de hajnalban újak jelentek meg. amelyekről tenge­részgyalogság szállt partra. Esté­re a szigetcsoport amerikai kéz­re került. A japán helyőrség tel­jesen megsemmisült. Egyetlen egy japán katona sem maradt é- letben. Az elesett japánok Pelellu szigetén nyugszanak. Az ameri­kaiak a washingtoni Arlington te­metőben kaptak sírhelyet. A Palau-i csata volt az első a Csendes-Óceán szigeteit felszaba­dító harcok során — mondja az idegenvezető. Az utasok némán hallgatnak. A japánok komoran néznek maguk elé, az amerikaiak ugyanúgy tesznek. Ahogy New Yorkban az utazá­si irodában mondják, a Palau-i „üdülésre“ öt évre előre minden hely elkelt. KÁBÍTÓSZER-KERESKEDŐK CSAPDÁBAN Az amerikai rendőrség letartózta­tott kilenc kábítószer kereskedőt, és elkobozott mintegy 80 millió dollár értékű kokaint. Az akció hat hó­nappal ezelőtt kezdődött, amikor a vámőrség titkos ügynökeinek sike­rült beférkőzniük néhány, „nagyban dolgozó“ kábítószer kereskedő bizal­mába. Ezek 540 kilogramm kokaint akartak Kolumbiából New Yorkba szállítani Vesztükre éppen a vám­őrség ügynökeitől bérelték az ehhez szükséges repülőgépet, A gép előbb Miamiban szállt le, ahol a rendőrök nyomban letartóztatták a pilótát, és elkobozták a szállítmányt Mármint az Igazit. Egy másik, az elkobzott­hoz megszólalásig hasonló csomagot, de kokaint természetesen nem tar­talmazó küldeményt azonban annak rendje módja szerint eljuttatták ren­deltetési helyére, a New Yorkhoz tartozó tong Island sztgetre A szál­lítmány fogadására érkező négy ká­bítószer kereskedőt azoknak nagy csodálkozására rögtön letartóztatták. sebessEgjelzEs a szélvédőn A ádáz konkurenciát folytató ja­pán gépkocstgyártók közül a Nissan korszakos jelentőségű újdonsággal jelent meg a piacon: műszerfal he­lyett a szélvédőn jelzi ki elektroni­kusan a sebességet. Az új módszer biztonsági szempontból legalább olyan fontos, mint technikai újdon­ság értéke alapján. A kormánykerék fölött, csaknem szem magasságban jelenik meg a szélvédő üvegen a ki­lométer számokban. Így nem kell le­pillantani a műszerfalra, ami adott esetben figyelemelterelő hatású le­het, ugyanakkor folyamatosan ellen­őrizhető a sebesség. A Nissan cég­nél azt is tervezik, hogy egyéb lé­nyeges Információkat is a szélvédő üvegen jelenítik majd meg. Az el­járás lényege egyelőre gyártási ti­tok. FÜLÖN CSÍPTEK JAGGER LÄNYÄT Kicsapták az Iskolából Mlck Jagger világhírű rocksztárnak a Rolling Stones vezetőjének kiskorú leányát, mert lord Astor fiával szerelmeske­dett. A 16 éves Jade Jagger gyakor­ta szökdösött ki a délnyugat-angliai St. Mary leánynevelő intézet kollé­giumából, hogy a 21 éves Astor fiú­val találkozzon. Legutóbbi engedély nélküli kimaradása után az intézet igazgatónője csípte tülön, amint ép­pen az ablakon keresztül mászott vissza a kollégiumba. A leány hiába védekezett azzal, hogy imádja az ifjú josht, az Igazgatónő megparan­csolta neki, hogy azonnal csomagod- jón. Ha hinni lehet a brit sajtónak, akkor jade az apjánál sem számíthat nagyobb megértésre. Mick Jagger mint zord atya szintén helyteleníti, hogy leánya az Astor fiúval járjon, aki ellen nemrégiben eljárás folyt kábítószer birtoklása miatt. SPRAY-TILALOM Brazília legdélibb államának, Rio Grande do Sulnak törvényhozó tes­tületé egyhangúlag betiltotta az aero­szolt» sprayeket, mivel az azokból kiáramló klórfluorkarbon-gáz pusz­títja a földi életet oltalmazó ózon­réteget. Az államnak 9 millió lakosa van, s elsőként lépett fel a törvény erejével a légkör védelmében. Ebben közrejátszik fekvése Is. Az ózonréteg valósággal kilyukadt az Antarktisz födött, s ha a jelenség tovább ter­jed, a legközelebb fekvő országok lakosait fenyegeti legelőször, Brazí­lián belül pedig a legdélebbi álla­mát. MENESZTETTEK EGY AMERIKAI MENEDZSERT KÍNÁBAN Egyik napról a másikra elbocsá­tották állásából a Szecsuán tarto­mányi Csungktng Hotel amerikai menedzserét, a 49 éves Percival Dar- byt. Pedig néhány hónappal ezelőtt még a jól menő és nyereséges ve­gyes vállalkozások között tartották számon a Csungktng városban levő szállodát. A Cslngcsi Zsipao című kínai gazdasági lap Jelentése sze rlnt a szálloda igazgatótanácsa azzal Indokolta a hirtelen elbocsátást, hogy az amerikai Igazgató nem rendelke­zett megfelelő Irányítási tapasztala­tokkal, nem ismerte és nem tisztelte a kínai helyi szokásokat és nem tu­dott kínaiul. A lap munkatársának helyszínen szerzett értesülései sze­rint az elbocsátás Indoklása hamis és nem felel meg a tényeknek. A valődl ok egyebek között az volt, hogy az amerikai, menedzser szót emelt az ellen, hogy a szálloda kí­nai vezetői előkelő és természetesen Ingyenes fogadásokat rendeztek a helyi állami és pértvezetők részére, hogy ezzel a módszerrel megszerez­zék „jóindulatukat“. A helyi vezetők átnyúltak az igazgató feje fölött, és elintézték, hogy saját rokonaikat és hozzátartozóikat nevezzék ki a kü­lönböző szállodai posztokra. Az ame­rikai igazgató elkövette azt a „hi­bát“ is, hogy élve a vegyes vállalati törvényben lefektetett jogával, igaz­gatói működésének 18 hónapja alatt 100 kínai alkalmazottat bocsátott el hanyag és felelőtlen munkavégzés miatt, mi több, az elbocsátottak kö­zött volt néhány helyi vezető ro­kona is.

Next

/
Thumbnails
Contents