Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-20 / 3. szám

I i akarom vetni a cipőmet. A tante­remben pedig nemcsak a gyerekek szeme, hanem a parkett is fénylik. Az összevont első és második osz­tályban Jéger Éva tanító néni épp rajzórát tart, — Ilyenkor már elég nehéz velük — mondja a tanító néni. —, olyan elevenek és nyugtalanok, mintha kis­ördög bújt volna beléjük, — Nem lehet könnyű együtt taní­tani a két osztályt. — Könnyűnek nem könnyű, de azt sem. mondhatom, hogy nehéz. Ebben az évben kilenc elsősünk van és hu­szonkét másodikosunk. Három évvel ezelőtt viszont harmincegy elsősünk volt. Akkor természetesen nem volt osztva az osztály, most viszont az. Mit mondjak? Néha kimondottan örü­lök, ha a kővetkező évben is tanít­hatom őket mint másodikosokat, itt van például az egyik fiúcska. Néha még ma sem értem egészen a sza­vát Sokszor csak a hangsúlyból tu­dom, hogy most hol tart, mi! mond. De ugyanakkor látom, hogy nemcsak ő igyekszik, hanem a szülők is a lelkűket is beleadják a tanulásba. Lehet, később már nem lesznek ilyen szorgalmasak, ilyen következetesek, de az elsősöknél, másodikosoknál szinte várják az eredményeket. Olyan nincs például, hogy ne jönnének el a szülőt értekezletre, amelyet leg­többször alig tudunk befejezni, hi­szen mindent tudni akarnak, minden­ről hallani szeretnének. De ilyenek a gyerekek is. — Meg lehet ítélni mindjárt az elsőben, hogy mennyire rátermett egy-egy gyermek? — De még mennyirel — Minek alapján? — Talán a gyakorlat alapján... Előfordul, hogy valamelyik gyerek jól indul, könnyedén, szinte játszva veszi az első akadályokat, s meg­engedi magának a lazítást. Más meg nehezen kezdi, szinte csak araszol­va, küszködve venekedi át magát a kezdeti akadályokon, de megszokja a rendszeres munkát, s később is ilyen következetes és kitartó marad. Tévedni? Hát persze, tévedhet az em­ber, de én még ezekre a látszólagos tévedéseimre is büszke vagyok, mert kell annál nagyobb öröm, ha az em­ber az első eredmények alapján lé­nyegében éppen hogy megelőgezte a kettest, és egyszer csak a köze­pes vagy a közepesnél jobb gyerek jelesként igazolja vissza magát? Tud­ja, én főleg a kezdetben nem szok­tam bőkezűen osztogatni a rossz je­gyeket, hiszen olyan terhek nehe­zednek a gyerekre, hogy szinte cso­da, ha össze nem roppan. A szülők például szinte felfokozott állapotban várják a gyermeküket az iskolából, kíváncsiak a jegyeire, a teljesítmé­nyére. El tudja képzelni milyen nyo­más nehezedne arra a kisiskolásra, aki esetleg rossz jegyet visz haza?l Ezért valójában minden egyes gye­reknél arra törekszem, hogy „kifut­hassa magát“, legyen ideje bizonyí­tani, és csak amikor látom, hogy képes elviselni a szigorúbb értéke­lést, a nagyobb követelményeket, kez­dem megkülönböztetni a teljesítmé­nyeket ... De ezt is csak módjával, hiszen nem biztos, hogy mindjárt segít... —vallja elhivatottan a ta­nító néni, de mert a gyerekek most már tényleg nyugtalanok, elbúcsú­zom tőle és kicsi tanítványaitól is. Az utcán szülőkkel találkozom. Tő­lük tudom, hogy bíznak az iskolá­ban. Jók az eredmények, az iskolán kívüli tevékenység pedig még a fel­ső tagozatosokat Is vissza-visszacsa- logatja az iskolába. Az elsősöket Is úgy várják, hogy aktivizálják az Is­kola korábbi növendékeit. Az iskola tehát szellemiségével is jelen van a faluban. Jó ilyet hallani, Jó erről frnl. Az oldalt Polgári László és Németh István írta Fotó: a szerzők A Mandikó előadásában „Itt járt Má tyás király“ VARUNK BENNETEKET! BEÍRJAK a nevüket. A SZISZ szlovákiai és IV. kongresszusán sok szó esett arról, miért fontos a szikrák és a pionírszerve­zetek patronálása, miért szükséges a folytonosságra törekvés. Arról is szó esett, hogy az új pionfr- és SZISZ-hagyományok ápolása, bevezetése része lehet e folytonosság megteremtésének. Alapiskoláink most fontos eseményre készülnek: a beiratkozás ideje van, amikor az első érzelmi szálak­kal kötődni kezdenek a kicsik az iskolához és az ifjúsági mozgalomhoz. Ezért nem mindegy, hogyan várják őket, milyenek lesznek az első benyomásaik, amelyek semmilyen szülőt vagy óvodai ráhatással nem helyette­síthetők. Várunk benneteket! — írjuk rovat címünkben. Ezúttal benneteket, elsősöket, leendő szikrákat, pionírokat, majd SZISZ-tagokat. A későbbiek során e rovatunkban pinnírcsapatokról. pionírszervezetekről is szólunk maid, akik megfontoltan készülnek arra a mozgalmi munkára, amelyet a SZISZ végez tagsága, az egész fiatalság, a társadalom javára. Szerkesztőink felkeresik majd azokat, akik sikereket érnek el, de azokat is, akiknek a sikerekhez vezető úton akadályokat kell leküzdeniük. De a ti irásaitbkat is közöljük azokról, akik környe­zetükben valami figyelemreméltót végeztek, s cselekedetük a folytonosság hordozója a szép hagyományok ápolása, új értékek megteremtése. Hírverés helyett sikerek, eredmények — Ilyentájt már kíváncsian várjuk vajon hány gyerek látogat meg szü lője kíséretében lanuár végén Per sze az eseményeket nem nézzük tét lenül — mondja Dobránszky Zoltán a Rozsnyói |Ro2nava| Magyar Tani tási Nyelvű Alapiskola igazgatóhe lyettese. — Annak ellenére, hog; egy háromosztályos magyar óvod: van csak a városban, mindenüvé ki tesszük a beiratásra hfvé plakátokat sőt egy két forgalmasabb üzlet ki rakatéba is. lelenleg 61 elsősünk van de aránylag nagy a vonzáskörzetünk hiszen még Szülééről (Silica) é: Hárskút ról (Lipovník) is akad tanít vényünk Eljuttatjuk Írásbeli felhívá sunkat a környező falvakba, de sze mélyesen is ellátogatunk oda a szü lői szövetségnek és az iskolai pionír szervezetnek köszönhetően, jüniu: végén az ünnepélyes évzárónkra meg hívjuk a beíratott gyerekeket a szü leikkeL, és ajándékkal kedveskedünl nekik. A szülék és a kis nebulói már év közben Is meglátogatnak a; iskolai „nyitott ajtók napján“. Szép temberben a nyolcadikosok fogadjál műsorral és egy kis ajándékcsomag gal a hozzánk érkező elsősöket. Farkas Elemérné, a Subovics jáno: pionírcsapat vezetője arról beszélt hogyan ápolják a pionlrhagyományo kát az Iskola vörös nyakkendős nő vendékei. Január közeledtével sürüb ben látogatják az óvodákat, ahová i kultúra egy-egy csokrával kopogtat nak be. Baráti kapcsolatban vannak az Űrhajós utcai óvodával, ahol mái többször jártak, és a nagycsoportot óvodások Is ellátogattak az Iskolába A pionírok eljárnak a környező fal­vakba, ott vannak a Csemadok-ren dezvényeken, sőt nem egy közülük nemcsak a járás, hanem a nemzeti­ségi kultúra országos vérkeringésé­ben is jelent valamit. A Mandikí színjátszó körről van sző elsősorban amely a legutóbbi Duna Menti Ta­vaszon az „Itt járt Mátyás király“ című mesejátékkal nagy sikert ara­tott. Csodálattal hallgatják a szülők a népes iskolai kisénekkart, megllle- tődve nézik a Kis Búzavirág nép­tánccsoport teljesítményét, de említ hetnénk a jobbnál jobb szavalökal is, például Farkas Piroskát, akt ta­valy a Puskln-emlékverseny országos döntőjébe is bejutott. Az iskolának ma már nem kell különösebb hír, verés, a jó nevet eredményeikkel sikereikkel, az évek során kivívták maguknak. Az eredményeket tenné szetesen a segédrajvezetőknek Is kö­szönhetik, akik főleg az iskola egy kori diákjainak a soraiból kerültek ki, s ma már gimnáziumban vagy közgazdasági szakközépiskolában esetleg szakmunkásképzőben folytat­ják tanulmányaikat, és persze, aktit SZISZ-tagok. Kevés a tanterem Rimaszombatnak (Rimavská Sobo ta) lényegesen kisebb a vonzáskör zete, mégis tanteremgondokkal küsz ködnek. Csank József igazgató sze rint a négy első osztály idén is megtelik, gond lesz, hogy hová he lyezzék el ezeket a gyerekeket, meri jelenleg két épületben az alagsor: helyiségekben is folyik a tanítás. Je lentős a cigánytanulók hányada, am azonban nem befolyásolja különöseb ben az iskolai oktatás színvonalát A dúsai lakótelepen, amely színtér a városhoz tartozik, van még égi magyar tannyelvű alapiskola 1—4-ei tagozattal de ötödikbe már innen ú a városi központi iskolába járnak ( cigánygyerekek. Már gyakorlattá vált, hogy januái elején minden óvodában felhívást tesz nek közzé, amelyben a szülök tudó mására adják a beíratás Időpontját Az elsősök és a másodikosok is fel A Tinódi irodalmi színpad próba közben Urbán Pál ifjú hajómodellezőivel kerekednek ilyenkor, meglátogatják óvodás pajtásaikat, műsorral, aján­dékkal kedveskednek nekik, elmesé- , lik, hogy milyen a? iskolai élet, és ; meghívják őket, győződjenek meg ró • la maguk is. Különösen a Srötiár ■ utcai óvodások látogatják nagy elö­■ szeretettel az iskolát. ; Földi Andrásné, az iskola József r Attila pionírcsapatának vezetője el- , árulja, mennyire szoros az együtt­• működés a pionírcsapat és a város f két magyar tanítási nyelvű középis­kolájának, a gimnáziumnak és a köz- gazdasági középiskolának a SZISZ- esel között. Egyrészt segédrajv-ezetők- ként járnak a gyerekek közé, más­• részt a szakkörök munkájának irá­■ nyitásából is részt vállalnak. A szak­- köröknek megkülönböztetett flgyel­• met szentelnek az iskolában, igyekez- 5 nek már itt a gyakorlati életre irá­- nyítani az alapiskolások érdeklődé- t sét. A diákok számára évek óta a l legvonzóbb, eredményekben pedig a- leggazdagabb a hajómodellezők kö- i re, amelyet Urbán Pál igazgatóhe­- lyettes vezet. A Közép-szlovákiai ke- . rületben sohasem találtak még le- í győzőre, a szlovákiai versenyben pe- r dig szinte bérelt második helyük 5 van. Az iskola jó hírnevét öregbíti 3 a Pottyanté színjátszó csoport, amely- i nek egyik irányítója dr. Poór János, a Járási pionirház dolgozója. Az is- r kólának mindig akad egy-két ktma­- gaslö tehetségű tanítványa. Németh- László a -matematikai és a kémiai . olimpiákon és a Plthagorasz-verse­- nyékén mindig az országos élme­zőnyben végzett. A kis focisták is kitettek magukért, amikor a kerületi döntőben a második helyen végeztek. Egy cél lebeg előttük Kassán (Kosice) Máthé József tői, a magyár tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium igazgatójától tudtam meg: — Előfordult tavaly, hogy a vá­rosi migráció hullámával a külvá­rosi lakótelepre érkező vidéki szülő októberben értesült csak, hogy mi is létezünk, és utólag hozta ide a gyerekét. Pedig a tömegtájékoztató eszközök útján is igyekeztünk min­dig idejében informálni a nyilvános­ságot. Az Űj Szóban és az itteni Veőerben közöljük a felhívásunkat, hogy akik esetleg a Csemadok szék­házéban, a Magyar Könyvesboltban vagy a Thália Színpad előcsarnoká­ban nem olvasták, vagy elkerülték a figyelmüket az óvodákban, lakóte­lepeken kifüggesztett plakátok, szin­tén tudjanak róla. A szülőkkel, a szülői munkaközösséggel, lehet mon­dani, állandó a kapcsolatunk. Éven­te kétszer nagyszabású ünnepi estet rendezünk számukra: a párt meg­alakulásának évfordulóján májusban és a csehszlovák-szovjet barátsági hónap végén. Ilyenkor felvonul az iskola apraja-nagyja, és tartalmas műsorral kedveskednek a szülőknek. Bemutatkozik az Árvácska folklór­csoport, amely az elmúlt tanévben alakult 80 taggal, s ott van a Csen­gettyű énekkar, amely jelenleg 70 tagú, s már kö*el húszéves múltra tekint vissza. A Tinódi irodalmi szín­pad iskolánknak szintén a sokat em­legetett és eredményesen működő kultúrcsoportjai közé tartozik. Leg­utóbb a „Puska, gitár és galamb“ című összeállítással aratott sikert a csoport. Ezekre a műsorokra azok a szülők is eljönnek, akiknek még nem jár ide a gyermekük, de kíván­csiak az iskola növendékeinek tel­jesítményére. Másik hagyományos összejövetel a szülők és Iskolabará­tok nagyszabású bálja, amely minden évben a szülői munkaközösség kez­deményezésére valósul meg. Hasilla Gizella pionírvezető szavai szerint a Fáhry Zoltán pionfrcsapat soha sem hiányzik a rendezvények­ről Már a beíratásnál körülrajong­ják a kis „töpörtyűket“, és minden gyerek kap egy kis figyelmességet. Egy-egy raj kalauzolja őket végig az iskolán, bemutatva, hol milyen munka folyik. A Murgaá utcai ma­gyar tanítási nyelvű óvodával szoros a kapcsolat. Ide gyakran eljárnak a pionírok, de a kicsik is sokszor el­jönnek a tanító nénik társaságában. Az évzáró ünnepségről szinte soha sem hiányoznak. Az évnyitónak sa­játos hangulata van. A másodikosok köszöntik az újdonsült nebulókat, akik szüleik kíséretében vesznek részt az első tanítási órán, a béke- órán. A SZISZ-szel, ezen belül is a gimnáziumi fiatalokkal nagyon jó a kapcsolatuk, amit könnyít az is, hogy egy fedél alatt vannak. A védnök- ségi szerződés értelmében minden rajjal két SZISZ-tag foglalkozik. Az iskolának városszerte jé hírneve van Most egy cél lebeg előttük: az is­kola vezetősége, pionír- és SZISZ- szervezete Is azon munkálkodik, hogy az Iskola felvegye a Fábry Zoltán nevet. Reméljük, ilyen igyekezet és aktivitás mellett ez hamarosan si­kerül is. Összhangban a szülőkkel Alsószeliben (Dőlné Saliby) két, egy magyar és egy szlovák tannyel­vű 1—4 osztályos iskola van. A fel­ső tagozatosok már a szomszédba, a körzeteSltett Iskolába járnak. De vajon ott jobban érzik-e magukat a tanulók? Nem valószínű! Amikor ugyanis belépek a magyar tannyel­vű iskola épületébe, az ajtóban meg­torpanok. Úgy érzem magam, mint egy tiszta, szőnyegekkel borított la­kásban lennék, és önkéntelenül le

Next

/
Thumbnails
Contents