Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-06-08 / 23. szám

— f« Ifi/ M ár szinte csak órák választanak el bennünket az óriási érdeklődéssel várt labdarúgó Európa baj­nokság kezdőrúgásától Érthető tehát, hogy a focí- láz egyre emelkedik és lassan a csúcshoz közeledik Persze nemcsak a nyolc döntő csapat táborában, hanem főleg a szervező országban, az NSZK ban. A németekről mindenki tudja, hogy nagyon precíz szervezők, hogy a figyelmük kiterled a legapróbb részletekre is. Tény, hogy egy EB megszervezése nem könnyű feladat, és valóban sok mindenre kell ügyelni. A belépőjegvek eladásától az elszállásolásig, a stadionok korszerűsí­tésétől a parkolóhelyek bővítéséig, a jelzőtáblák elhe­lyezésétől a tolmácsok és hoszteszek kiképzéséig, a jól felszerelt sajtóközpontoktól a legfrissebb hírek azonnali törlesztéséig a sajtó, rádió és televízió munkatársaihoz, a várt külföldi turistainváziő zavartalan befogadásától egészen a népes szurkolócsalád biztonságáig. Az érdeklődés valóban óriási. Nemrégen a Rheinische Post cimO lapban, amelyet főleg Düsseldorf környékén terjesztenek, egy alábbi hirdetés jelent meg: „Egy vagy két belépőjegyet keresek a lúnlus 10-1 nyitómérkőzésre. Az ár pem érdekes.“ Hát valóban, a nyitányra jegyet szerezni már hetekkel ezelőtt volt egyenlő a lehetetlen­nel. A düsseldorfi szervező bizottság elnöke. H. Schmidt egy sajtótájékoztatón panaszolta: „Rengeteg jegyigénylés érkezik még mindig. Sajnos, ezeket kielégíteni lehetet­len. Más nem marad hátra, mint csak a józan észre való hivatkozás. Nem a lóakarat hlánva diktálja az elutasító választ, hanem a stad'on kapacitása.“ A rendelkezésre álló. körülbelül 900 000 jegyből a há­zigazdák 259 613-at bocsátottak a hét „vendégcsapat“ szurkoló! rendelkezésére. A legtöbb belépőjegyet Hol­landia kapta (81 934), utána Írország következik 151 008) majd Dánia (49 963), Olaszország (45 233), Ang'ia (40 930), Spanyolország (9275) és a Szovjetunió (1270). Már hetekkel a kezdés előtt nyilvánvaló volt, hogy az EB-n ú) nézőcsúcs fog születni. Az eddigi csúcsot,Fran- claország tartja: 1984-ben egy-egy mérkőzést átlagban 40 000 néző szurkolt végig. „A jó futballhoz kell a jó kulissza is. Ilyen érdeklő­dés mellett az EURO '88 valóban a labdarúgás feszti­válja lehet“ — mondta Jacques Georges, az UEFA (euró­pai labdarúgó-szövetség) elnöke. Az NSZK-ban az EB-vel kapcsolatban állandóan sok szó esik a pénzről. „Egy EB-t ma, a világbajnoksággal ellentétben, nem lehet nyereséggel megrendezni“ — hajtogatta többször a szervező bizottság elnöke, Hermann Neuberger. Leg­utóbb az Eindhoven —Benfíca BEK-döntőn volt alkalmam beszélgetni az elnökkel. Ezúttal már módosított: ha különösebb nyereséggel nem számolhatnak is, de vesz­teség sem fenyegeti a szervezőket. A VB-ken a bevé­telek óriási része ugyanis a televíziós társaságoktól fo­lyik be. Míg például az 1990-ben Olaszországban meg­rendezendő VB-n a FIFA 340 millió svájci frankot kasz- szfroz a televíziós részvénytársaságoktól (ebből a szer­vező bizottság számláfára 90 millió kerül), addig az EB televíziós jogdíja csak 5,2 millió márka. Hiába, hiá­nyoznak a nagy tengerentúli társaságok. Persze, a rek­lámokból és a jegyeladásból is szép bevételhez lehet jutni, és Hermann Neuberger már bejelentette, hogy minden csapat minimálisan 3 millió márkára számíthat, az elődöntőbe és a döntőbe jutott csapatok pedig ennél is többet visznek haza. Ugye, már ezért is érdemes az Európa-bajnokságra kijutni? Annak ellenére, hogy a színhelyül kiválasztott nyolc város stadionjait az 1974-es VB alkalmából világszín­vonalúvá építették, mégis korszerűsíteni kellett. Azóta ugyanis változott a világ. Frankfurtban például a fa­padokat, amelyek verekedés esetén veszélyes fegyverré válhatnak, műanyag ülésekre cserélték ki. A sajtóhelye­ket is mindenütt bővíteni kellett. Nem csoda, hiszen a tollforgatők részéről az érdeklődés óriási, a szervező bizottság 2100 újságírót akkreditált a több mint 3 ezer jelentkezőből Talán csak a müncheni olimpiai stadion, amely a világ egyik legkorszerűbbnek mondható léte­sítménye. felelt meg módosítás nélkül a követelmények­nek. A stadionok szükséges korszerűsítésének anyagi fedezésére a városok nyúltak a zsebükbe, ennek pedig nem nagyon örültek az adófizetők. A rendezőket azzal támadták, hogy nagyzási mániában szenvednek, hiszen egy-egy pályán két-két mérkőzést' látszanak, sőt. Ham­burgban csupán egyet. Ezért kár nagy összegeket ki­fizetni Azok a remények, hogy a szövetségi kormány is részt vállal a kiadásokból, hamarosan szertefoszlot­tak, amikor Zimmermann, a sportügyekért felelős honi miniszter nemet mondott az állami támogatásra. Az az érv sem hatott rá. hogy az 1990-es világbajnokság elő­készületeit a sokkal szegényebb olasz állam mintegy 660 millió márkányi támogatásban részesíti Éppen ezért 2* NSZK-ban már csak üzleti szempontok miatt is élén­ken figyelték a hét selejtezőcsoport eredményének ala­kulását. Nem volt mindegy számukra, hogy az első cso­portból Románia vagy Spanyolország, a hatodikból Dá­nia vagy Csehszlovákia, a hetedikből Bulgária vagy Ír­ország kerül-e tovább. Sőt, az sem volt mindegy, hogy az ötödik csoportból Görögország vagy Hollandia juf tovább, hiszen van Bastenéket jóval több szurkoló kíséri el. Vegyes érzésekkel figyelték és fogadták a negyedik csoport eseményeit. Az angolok bejutása ugyan több turistát ígért, nagyobb bevétellel kecsegtetett, mint a jugoszlávok esetleges szereplése, bár az utóbbiaknál számíthattak volna az NSZK-ban százezrével dolgozó vendégmunkásokra Is. Az angol szurkolók jelenléte vi­szont a több pénz mellett fokozott és különleges bizton­sági intézkedéseket Is szükségessé tett. Apropó, biztonság! A brüsszeli katasztrófa óta a nagy érdeklődésre számot tartó sportrendezvények zavartalan lebonyolítása a tegfelelősségteljesebb feladat. A bruta­litásra és a rendzavarásra hajlő szurkolók sokkal na­EURO ’88 gyobb figyelmet követelnek, mint a rendszerető, sport­szerű érdeklődők, E szomorú igazságból adódik azután az előkészületek filozófiája: „Jobb elejét venni a ve­szélynek, mint utólag sopánkodni és sajnálkozni“. En­nek megfelelően újdonságnak számít, hogy a külföldre irányított belépőjegyek kizárólag a nemzeti labdarúgó­szövetségeken keresztül juthatnak el a vásárlókhoz, A nemzeti szövetségek így közvetlen felelősséget vállalnak a biztonságért. Például Hollandiában 40U ezren nyújtot­ták be jegyigényüket. E tömegből a Central-Info Vanda­lizmus elektronikus adatbázisa szolgáltatta anyag alap­ján választották ki azokat, akiket veszély nélkül áten­gedhetnek a holland—nyugatnémet határon. A BEK- döntő ebből a szempontból is főpróbának számított, — ezért volt rendőrből mindenütt bőven, de nem is tör­tént súlyosabb kihágás. Mindenesetre egy olyan problé­mával kell megküzdeni, amilyen még tizenöt-húsz esz­tendeje ismeretlen volt a focipályák környékén. Ez is a megváltozott „modern“ kor kiváltsága. AZ ESÉLYEKRŐL „Ilyen erős mezőny még sohasem, egyetlen EB-n sem jött össze. Nem esek túlzásba, ha azt állítom, a nyolcas mezőnyben mind a nyolc csapat Európa bajnoka Iahet“ — mondta H. Neuberger. Hát ha nem is százszázaléko­san, de azért nagymértékben igaza van. Távirati rövidséggel vegyük sorba a csapatokat! Az NSZK akárhol, akármilyen VB-n vagy EP-n min­dig az esélyesek közé tartozik. A Beckenbauer-gárda most is a favoritok favoritja. A hazai környezet tudá­son túl is előnyt jelent. Bár az is igaz, hogy a túlzott esélyesség bénítóan is befolyásolhatja a csapat teljesít­ményét. „Az esélyesség terhével meg kell tudnunk bir­kózni. A felkészülés utolsó fázisában ez a lelki elő­készítés volt a legfőbb gondom“ — nyilatkozta Franz Beckenbauer. Angliának ma végre olyan csapata van, amelyre egész Albion büszke lehet. A Robson-legénység imponálóan lépte le ellenfeleit a selejtezőcsoportban. „Ezzel a csapattal megnyerhetjük az EB-t, és két év múlva a VB-t is“ — jelentette ki magabiztosan Bryan Robson csapatkapitány. Hát, valóban erős az angol gár­da, de.., a játékstílusa megmaradt a régi. úgyhogy az ellenfelek ma már nagyon is fel tudnak készülni a brit henger ellen. Még mindig hiányzik a szellemesség, a rögtönzés és sokszor, bizony, a gőllövéssel is bajban vannak. A 90 perc becsületes végighajtása, a teljes erő- bedobás azonban valóban félelmetes ellenféllé teszi Angliát. Írország bejutása volt a selejtezők legnagyobb meg­lepetése, pedig egy kiváló játékosállományt felvonul­tatni képes együttesről van szó. A csapat minden tagja külföldön rúgja a labdát. És nem is akárhol, hanem a Liverpoolban, a Manchester Unitedben, a West Ham Unitedben, a Celtic Glasgowban, az Ajax Amsterdam­ban. Az edző, Jackie Charlton, a világbajnok Charlton fivérek Idösebbike, optimista: „Mindenki NSZK—Anglia- döntőt vár, én viszont még vagyok róla gvöződve, hogy ebben az én fiaimnak is lesz beleszólása.“ Majd meg­látjuk. Hollandia fellépéseit, egész biztos, hogy hangos „Hup — holland — hup!“ harci kiáltás kíséri majd végig. „A mi csapatunk számára tragédia letf volna, ha nem kerül ki az EB-re" — mondta Rinus Michels edző. Hát igen. 1974-ben és 1978-ban a hollandok ezüstérmet sze­reztek a VB-n. azóta viszont hiányoztak a nagy sereg­szemlékről. A már említett BEK-döntő után az Eind­hoven színeiben játszó Sörén Lerby. dán válogatott, a holland válogatottat favorizálta: „Két kitűnő csapatra, az A javra és az Eindhovenra épül Michels legénysége. £s ha ezekhez a kitűnő játékosokhoz atég Gulliel és Bryan Robson, az angolok kapitánya Súkup és Nagy felvételei van Basten is csatlakozik, nyugodtan ők lehetnek a baj­nokok." Dánia a franciaországi EB és a mexikói VB attraktív csapatai közé tartozott. Azóta viszont Piontek edző ked­vencei egy kicsit — megöregedtek, Oj játékost csak nagyon nehezen enged be a népszerű Piontek a csapat­ba, hisz és bízik az „öregekben“. Lerby azt állítja: „Az előkészületi mérkőzések eredményei számunkra nem mérvadók. Akkor került rájuk sor, amikor mi még mindnyájan a klubcsapatainkban harcoltunk a ponto­kért. Senki sem akart megsérülni, sokat kiadni magá­ból. Az NSZK-ban már más lesz a helyzet.“ A szovjet csapat az általános tetszést kiváltó mexi­kói szereplése után egy kicsit visszaesett. Talán csak a franciák ellen villogtak Belanovék, de Lobanovszkij mester (remélhetőleg az EB kezdetéig teljesen felépül szívrohama után) azzal a szándékkal küldi játékosait a pályára, hogy a döntőig meg se álljanak. A szovjet labdarúgás ugyanis már nagyon hiányol egy igazi nagy nemzetközi sikert. Olaszország erősen megfiatalított együttessel érkezik az NSZK ba. Viclni edző végre hozzálátott a gyökeres átalakításhoz, mert elődje, Bearzott, ékptelen volt meg­válni a spanyolországi világbajnok csapat kiöregedő játékosaitól. Gianluca Vialli személyében megszületett az új nagy sztár is. A túlzásokra hajlamos olaszok másképpen nem Is emlegetik, mint a legendáris Ríva utódaként. De az olaszokat nagyon nagyra becsüli M. Piatini is: „Az EB nyitányán a mezőny talán két leg­erősebb csapata találkozik. Egyáltalán nem lepne meg, ha június 25-én a döntőben ismét találkoznának.“ Spanyolország is fiatalított. A Muöoz-társaság az esélytelenek gátlástalanságával vághat az EB-nek. Tény, hogy a pszichológiai nyomástól mentesen induló csapat jól szerepelhet. Az osztrák Hans Krankl például így vélekedett: „Az új spanyol csapat legalább olyan telje­sítményre képes, mint az, amelyik az 1984-es EB-n és az 1986-os VB-n szerepelt.“ Muüoz kapitány pedig azt jegyezte meg elégedetten, hogy .....a támadósorban But­ragueno mellett végre másra is számíthatok, mégpedig Liorentére. a híres Gentn i'nnkaöccsére.“ AZ EURO '88 M0SORA Június 10., Düsseldorf, 20.15 NSZK—Olaszország, 1. csoport Június 11., Hannover, 15.30 Dánia—Spanyolország, 1. csoport Június 12., Stuttgart, 15.30 Anglia—Írország, 2. csoport Köln. 20.15 Hollandia—Szovjetunió, ?.. csoport Június 14„ Gelsenkirchen, 1715 NSZK—Dánia, 1 csoport Frankfurt, 20.15 Olaszország—Spanyolország, 1. csoport Június 15., Düsseldorf, 17.15 Anglia—Hollandia, 2. csoport Hannover. 20.15 Írország—Szovjetunió, 2. csoport . Június 17., München. 20.15 NSZK—Spanyolország, 1. csoport Köln, 20.15 Olaszország—Dánia, 1. csoport Június 18., Frankfurt, 15.30 Anglia—Szovjetunió, , 2. csoport Gelsenkirchen. 15.30 Írország—Hollandia, 2. csoport Június 21., Hamburg, 20.15 1. elődöntő (az 1. csoport győztese a 2. csoport második helyezettjével) Június 22., Stuttgart. 20.15, 2. elődöntő fa 2. csoport győztese az 1. csoport másodikjával) Június 25., München, 15.30 — döntő. SZÉHER MÁTYÁS A szovjet válogatott nagy eséllyel veszi fel az EB-küz delmeket.

Next

/
Thumbnails
Contents