Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-06-08 / 23. szám
BARANGOLÁSOK A MEDITERRÁNBAN Kék égbolt — talán ez az első, ami eszünkbe jut e szóról: mediterrán. Kék égbolt, napsütötte tengerpart, az ókori görög és római kultúra emlékei, Nápoly, Velence, Azúrpart, a dalmát tengerpart, Kréta, lia- jókázás az Adrián... Ennek a hatalmas — Gibraltártól a Boszporuszig, Velencétől Szuezig terjedő — térségnek egy-egy „szeletébe“ kalauzolják az olvasót, Ízelítőt kínálva mindabból, amit leginkább keresnek, látogatnak a turisták. A Szuezi-csatorna A Szuezl-csatornát emberkéz alkotta: a Földközi-tengert köti össze az Indiai-óceánnal, a Vörös-tengeren át. Nem csoda, hogy fennállása óta egyre többen szállították áruikat ezen az amúgy is nagy forgalmú vízi úton. Az építkezési munkálatok Ferdinand de Lesseps francia mérnök — és egyben vállalkozó — tervei alapján folytak. Lesseps előzőleg megalapította a Nemzetközi Szuezi Társaságot, így kilencven évre megszerezte magának a csatorna használatának jogát. Az ünnepélyes átadásra 1889. november 17-én került sor. Ezt a pillanatot azonban tízévi küzdelmes munka előzte meg. Igaz, csak viszonylag keskeny földszorost kellett átvágni, de ez is mintegy hetvenöt- millió köbméter föld megmozgatását kívánta. A végeredmény: százhatvankét kilométer hosszú, ötvennégy méter széles és majdnem nyolc méter mélységű monumentális „árok“. A csatorna tízezer kilométerrel rövidítette meg az Európából Ázsiába tartó hajók útját. Persze az idő múlása egy kissé megviselte a csatornát. Különösen az 1967-es arab-izrael háborúban rongálódott meg. Elengedhetetlenné vált a megtisztítása és műszaki felülvizsgálata. Miután ez megtörtént, 1975. június ötödikén újra megnyitották a csatornát a kereskedelmi hajók előtt. Forgalma azóta nőttön nő. Ez egyebek között annak köszönhető, hogy a meder 365 méterre szélesedett, és tizenhat méterre mélyült. így még a 370 ezer tonnás hajóőriások is áthaladhatnak rajta — bár csak üresen. A kétirányú forgalom is probléma. Megoldására se- gédcsatornákat nyitottak meg, de ©gy párhuzamos csatorna megéplté- séről is született terv. A Szuezi-csatorna már így is óriási hasznot hajt Egyiptomnak. Naponta kilencven hajó halad át rajta, és ez évi egymilliárd dolláros bevételt hoz az országnak. Boszporusz, a keleti kapu A Földközi-tenger északkeleti kijárata a Fekete-tenger felé a Dardanellák és a Boszporusz. A Boszporusz szó görög nyelven ökftrgázlót jelent, utalva arra, hogy az ókorban a szarvasmarhákat gyakran étúsztaí- ták a szoroson. A Boszporusz bejáratánál épült ki az ókori Bizánc, a középkori Konstantinápoly, amely ma az Isztambul nevet viseli. A Boszporuszon ivei át az Európát és Ázsiát összekötő közúti híd. A két tengerszoros által közrefogott Márvány-tengerről a Dar. danellákon át juthatunk ki a Földközi-tengerre. A Dardanellák mentén, a mai Törökország területén állott az ókor virágzó városa, a legendás Trója, amely a múlt század végén a német Schliemann ásatásai nyomán vált ismertté. A Dardanellákon kelt át i. e. 480-ban Xerxész, hogy perzsa serege! ólén leigázza a görögöket. I. e 334-ben Nagy Sándor ugyancsak a Dardanellákon áthajózva szállította Ázsiába csapatait, hogy megkezdje nagy hadjáratát A tengerszorosok birtoklása a XIX. században többször is kiélezte a agyhatalmak ellentéteit, amelyeket az 1841-ps londoni, az 1865-os párizsi és az 1878 as berlini egyezmény sem tudott megszüntetni. 1920-ban nemzetközi ellenőrzés alá helyezték a szorosokat Üjabb változást hozott az 1936-os montreux-i egyezmény, a- mely visszaadta Törökországnak a Boszporusz és a Dardanellák felügyeleti jogá‘ lelenleg minden ország kereskedelmi hajói számára nyitva van a két tengerszoros, de a hadihajók áthaladásét szigorúan ellenőrzik. Gibraltár, a nyugati kapu A Pireneusi-félsziget déli csücskében hófehér mészkősziklák magasodnak az azúrkék tenger hullámai fölé. A vakítóan tündöklő égbolt és a hegyfalak kontrasztja a természet jelképeként tükrözi azt az ellentétet, amely Nagy-Britannia és Spanyolország között ÓH fenn. A viszály oka Gibraltár, a szikla gyarmati státusa. A mindössze 6,5 négyzetkilométeres brit koronagyarmaton összesen 29 ezer ember él. A szikla jelentőségét azonban nem a területe és lélek- száma, hanem különleges földrajzi helyzete határozza meg. A Glbraltár- szoros választja el egymástól Európát és Afrikát, ugyanakkor azonban vízi összeköttetés az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. Az ó- korban a föníciaiak legjobban tisztelt istenükről Melkart oszlopainak nevezték el, és sokáig az akkor is, mert világ végének tartották. A görögök térképén Héraklész oszlopai néven szerepelt. A régi legendák tengeri szörnyekkel népesítették be a Gibraltáron túli vizeket. A sziklán a mórok létesítették az első katonai erődítményt. A spanyol, mór háborúban (1309 és 1462 között) többször is gazdát cserélt Az erődítmény. Gibraltárt Izabella spanyol királynő 1502-ben a spanyol korona területéhez csatolta. George Rook admirális 1704-ben brit-holland hajóhad élén ostromolta meg a sziklát. Diego Salinas spanyol kormányzó nem kapott segítséget, s 80 katonájával nem tudott ellenállni a túlerővel támadó ellenségnek. Az angolok az 1713-as utrechtl szerződést tekintik a szikla birtoklása jogi alap. jának. Spanyolország a közelmúltban gyakran tett lépéseket Gibraltár visszaszerzéséért, s az ENSZ gyarmatügyi bizottsága többször is napirendre tűzte az ügyet. A haditengerészeti és légi támaszpontnak kiépített Gibraltárhoz Nagy-Britannia katopai érdekek miatt ragaszkodik. Vezúv, a földkéreg élő sebhelye A Földközi-tenger medencéjét kettéosztó Appennlnt-félsziget legismertebb tűzhányója a Vezúv. A földkéreg talán leghíresebb sebhelyének nevezetes kitörése 1. sz. 79. augusztus 24- én hamuesőt zúdított a tövében fekvő Pompel városra. Az ősidők óta klaludtnak hitt vulkán életre kelésére óriási robbanás hívta fel a figyelmet. Mennydörgésszerű robajlés kíséretében a Vezúv kúpjának teteje az égbe repült, s a kráterből óriási lángoszlopok törtek elő. A tüzjelen- ségek nyomában előtóduló gáztömeg és poranyag elsötítette a napot. Sötétség borult a környékre, majd milliárdnyi apró, tüzes kő, lapilll zúdult a városra. A kegyetlen, fulla- dásos halált hpzó gázfelhő és a nagy mennyiségben lehulló törmelék elpusztította az embereket A vulkáni salaktakaró azonban megóvta az utókor számára a római élet tükrét adó települést, a házakat, az utcákat, a holtokat és az ókori város hangulatát. A természeti csapásról ifjabb Pli- nlus számolt be Tacltusnak. Forrásértékű levelében a szemtanú hitelességével örökítette meg a katasztrófát. Nagybátyja, idősebb Pllntus, Titus császár Misenumban állomásozó flottájának parancsnoka a bajba jutottak megsegítésére Indult hajóival, de a parton ő Is életét vesztette. A Vezúv egykori kráterének félkör alakú maradványa, a Monte Somma közepétől emelkedik ki az a hamukúp, amelynek impozáns krátere legutóbb 1944-ben működött. A Vezúv robbanásszerű kitörései során hamuszórások és lávaömlések követték egymást. A 700 méter átmérőjű, 200 méter mély kráter falában kitünően tanulmányozható a rétegvulkán szerkezetének geológiai felépítése A kráterperepnen füstölgő gáz- és gőzoszlopok érzékeltetik: a Föld gyomrának gigantikus erői nem hunytak ki, csak szunnyadnak. Athén, a demokrácia szülőhelye Athén Európa egyik legrégibb városa, a görög demokrácia szülőhelye és szimbóluma. A görög fővárosban lépten-nyomon találkozhatunk a képzőművészetek, az irodalom és a filozófia szellemórlásalnak emlékeivel, Athén nevével fonódik össze az ókori demokráciának a létrejötte. Egy régi legenda szerint, a festői természeti környezetben levő Athén birtokideáért két ókori isten, Athéné és Poszeldón versengett. Zeusz, a főisten úgy határozott, mindkettőnek külön-külön áldozatot kell hoznia a városért, s így bizonyítania az uralomra való rátermettségét. Poszeldón, a tengerlsten háromágú szigonyát az Akropolisz hegyébe döfte, s így fakasztott vizet a sziklából. Athéné lándzsájának szúrása nyomán olajfa nőtt ki a földből. Zbusz Athéné ajándékát ítélte hasznosabbnak, s így ő lett a város névadója és védőszenttje. A döntés azt is jelképezi, a görögök számára biztosabb megélhetést kínált a földművelés, mint a hajózás. A város látképét uralő Akropolisz a szabadság szimbóluma. A II. világ, háború Idején, 1940. áprtlif 27-én dübörögtek végig Athén utcáin az első német harckocsik. A szabadság földjét fasiszta megszállók taposták. Az Akropoliszra horogkeresztes zászló került. Néhány nappal később két görög diák, Manolisz Glezosz és A- posztolosz Szántasz sétált fel a Par- thenonra. Glezosz — míg társa őrködött — letépte a gyűlölt fasiszta zászlót, és a görög nemzeti lobogót tűzte ki a helyére. A jeladással Gö- rögország-szerte megkezdődött a nemzeti ellenállás. Kréta, a mítoszok szigete A Földközi-tenger talán legtöbb rejtelmet kínáló szigete Kréta. A mi- nószi kultúra romjaiban is lenyűgöző emlékei valósággal rabul ejtik a látogatót. A ma kopár, napégette hegyeket látva, nehezen tudja elképzelni a vándor, hogy az i. e. II. évezredben — amikor bőségesebb volt a csapadék — hajózható folyók szelték át a szigetet. A krétai történelem legérdekesebb emlékének, a knósszoszl palotának feltárása egy gazdag kereskedő és műkedvelő régész, Minosz Kalokeri- nosz nevéhez fűződik. A múlt század végén az általa feltárt agyagedények és korsók keltették fel a szakemberek érdeklődését. A tudományos vizsgálatokat Arthur Evans angol régész indította meg, s csaknem fél évszázadon át minden idejét, teljes vagyonát e célra áldozta. Az ókorban a kis sziget a mediterráneum egyik tengeri nagyhatalma volt. A sziget termékeivel (borral, olajjal, fűszerekkel, finom művű bronzeszközökkel) megrakott krétai gályák a Földközi-tenger partvidékének szinte minden zugába eljutottak. A Krétán tett látogatás maradandó élménye Európa legdélibb pontjára, az Anemómilosz-fokra tett kirándulás, ahonnan feledhetetlen kilátás tárul az utazó elé. Knósszoszban régi mítosz elevenedik fel. Thészeusz athéni királyfi Ariadné klrályklsasz- szony segítségével Itt győzte le a gonosz Minótauroszt, s így megszabadította a sziget lakóit a borzalmas véráldozatot követelő szörnyetegtől. Az Adria Nevét az egykori Adria kikötővárostól kapta, amelyet ma már széles partsáv választ el a csillogó víztükörtől. A Föld közi-tengernek ezt a bel tengerét szerb-horvátul Jadransko Morénak vagy csak egyszerűen Jadran- nak nevezik. Hossza 800, szélessége 160—170 kilométer, területe körülbelül 130 000 négyzetkilométer. Jugoszlávia köztársaságai közül Szlovéniának, Horvátországnak és Crna Gorának van tengerpartja. Az idegenforgalmi szakirodalom viszont a következő felosztást alkalmazza: az Isztrla-félsziget, a Rljekai-(Kvarner-)- öböl parti települései és szigetei, a horvát, a dalmát és a Crna Gora-1 (montenegrói) tengerpart. Jugoszláv felségvizeken 60 lakott és 569 lakatlan sziget, 426 zátony és 82 szírt emelkedik ki a tengerből. Szigetei közül a legnagyobbak: Krk, Cres, LoSLnj és Rab a Rljekai- öböíben, Pag és Dugi Ótok (Hosszúsziget) a horvát tengerparton, BraC, Hvar, KorCula és Mijét a dalmát partok mentén. A legjelentősebb városok, Pula, Rijeka, Zadar, Split és Dubrovnik. Az Adria átlagos mélysége 20 méter. A tenger a Jugoszláv (Srna Gora-i) Bart és az olasz országi Barit összekötő vonal mentén a legmélyebb: 1233 méter. Az Adriát a nagy sótartalom, vizének átlátszósága és gyönyörű kék színe jellemzi. A jugoszláv tengerpert enyhe és kellemes klímáját az őt a hidegtől védelmező hegyláncoknak és a Jón-tengerből az Otrantól- szoroson át az Adriába behatoló lassú, meleg áramlatnak köszönheti. A legjobb klímájú üdülőhelyek: LoSinj, Hvar, Korőula, a Dubrovniktől délre fekvő Hercegnovl és a Crna Gora-i Budva. Capri, az álmodozás szigete „Európa legnagyobb szigete“ — állítják az olaszok, akik sohasem fukarkodtak a túlzásokkal, azonban Caprlra vonatkozó lelkendezésükkel egyetérthetünk. Legalábbis egyelőre. Amikor Caprinál a vörös napkorong lebukik a tengerbe, a szigeten levő szerelmesek generációkon ét álmodozásba merülnek. Most azonban ügy látszik, hogy erre a paradicsomra, amelyét eddig védelmeztek az építési korlátozások, hasonló sors vár, mint a Földközi-tenger többi szigetére. Beszivárog ide a camorra, a maffia nápolyi változata. Telek- és építésspekulánsok tülekednek a nagyon szép, apró területért. Felvetődik a kérdés: betonba süllyesztik Caprit? Capri valóban a kék tengerből kinőtt természetes erőd. A Nápolyiöböl egyetlen olyan szigete, amely nem vulkanikus eredetű. Valaha ösz- szefüggö'M a Sorrentói-félszigettel, amelytől egy földmozgás elszakította. Capri eredeti szépségét mészkőalakzatainak köszönheti. A tenger kicsip- kézhette partjait, zátonyokat formálhatott és gyönyörű barlangokat hozhatott létre, amelyek hírnevet szereztek a szigetnek. A neve talány maradt mindmáig. Sztrebón görög földrajztudós (í. e. 68 — i. sz. 20) óta sokféle magyarázatot gondoltak ki. Azt azonban tudjuk, hogy Caprit már a görögök és talán a föníciaiak is elfoglalták. Azonban cs^k a római császárok szereztek neki hírnevet. Elsőként Augustus császár, de a legtartósabbat Tiberius, aki életének utolsó tíz évét a szigeten élte le, és innen irányította hatalmas birodalmát. Tizenkét isten tiszteletére a legszebb helyeken tizenkét szentélyt építtetett. Háromnak megvannak a maradványai. Annak ellenére, hogy a sziget természetes erőd, évszázadok során számos hódító zsákmánya lett. A XVIII. században fedezték fel a romantikusok, elsősorban a németek és az angolok, akik megcsodálták pogány szépségét, a lenyűgöző természetet. A művészek ihletet és sokan hosz- szabb itt-tartózkodással— gyógyulást kerestek itt. Szállodákat, fényűző villákat építettek, és ezzel elkezdődött a turizmus korszaka. Napjainkban Július és augusztus hónapokban szó szerint egymás sarkát tapossák a turisták. Lipari, a tűzben született szigetek A tintakék tengerből kiemelkedő Lipari-szigetek Szicíliától északra elterülő elbűvölő tagjai csábítóan hí, vogatják a természet szerelmeseit. A szél szigeteinek nevezett tájat már az ókorban is ismerték. A neve® gö, rög földrajztudós, Sztrabón így frt róla: „Gyakran láthatók a szigeteket környező tenger felszínére feltörő lángok, amikor a mélységben lévő üregek valamelyik nyílása föltárul, és a tűz nagy erővel előtör.“ A régi római mitológia szerint, a szigetek leghíresebb tagján, Vulcanq belsejében tanyázik Vulcanus, az alvilág isteneinek kovácsa. Ű adott éle tjeit magáról az évezredeken át pöfögő kráteren keresztül. Kitartó munkája eredményeként róla nevezték el a világ összes tűzhányóját. Vulcano kráterébe lepillantva, ezer, nyi kihűlt vulkáni bombát láthatunk. Egy-egy repedésből sivltó hangok ki, séretében fojtogató kénhidrogénfel- hők törnek elő. A szél néha valóságos gáz- és füstleplet borít a hegylejtőre. Ilyenkor a kiváncsi kiránduló is könnyen veszedelmes helyzetbe kerülhet. A sárga kénvirágokkal borított sziklák tövében madártetemek jelzik: Vulcanus mérges leheleté halált is okozhatl A Lipari-szigetek legészakibb tagjáról, a Földközi-tenger világítótornyának nevezett Stromboliról Sztrabón így emlékezett meg: „Éjjel ragyogó fény világít a csúcsáról, nappal pedig füst és sötétség rejti el.“ A Stromboli Európa egyetlen folyamatosan működő vulkánja. Látogatóit óránként három-négy alkalommal szabályszerűen ismétlődő tűz- szökökutakkal kápráztatja el. Feledhetetlen élmény a vulkánkitöréseket, a robbanások hangorkánjaitól kísért tűzesőt a kráter pereméről látni. Éjszaka még nagyszerűbb és izgalmasabb a látvány.
