Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-06-08 / 23. szám
új ifjúság 4 A )övö nemzedékeinek nevelésiben köztudott, hogy a szülőkön kívül az óvönők az első kózremükudők. Mindig is csodáltam a rakoncátlan gyer- meksereg felett anyai gondoskodással, oíykor persze kellő szigorral is őrködő tanító néniket, akiknek a felelősségteljes, sok sok türelmet 1- génylő munka mellett nevelniük, tanítaniuk is kelt. Lényegében ők indítják el gyermekünket az iskolába, ők készítik fel őket a követelményeken alapuló intézményes nevelésre. Ezt tudatosítva pedig nem mindegy nekünk, csehszlovákiai magyaroknak, hogy milyen az óvónőképzés. Mint tudjuk, a lévai (Levlce) magyar tanítási nyelvű óvónőképző az iskolarendszert ért átszervezési hullám és szerkezeti változások következtében fokozatosan leépült. Napjainkban a hazai magyar óvónőképzés bástyája a Losonci (Luőenec) Pedagógiai Szak- középiskola. Akik itt végeztek, saját bőrükön tapasztalhatták, de az ide készülők is bizonyára hallottak már ariől, hogy egyre nehezebb bejutni ebbe az iskolába. Az is Ismert tény viszont, hogy a végzett növendékek elhelyezkedése sem könnyű. Hogyan tekintenek e problémákra az iskolában, van-e valamilyen ésszerű megoldás? Erre kerestem választ a pé- géként Ismert intézményben. nagy az Érdeklődés, kicsi az igény Fehér József, az Iskola Igazgató- helyettese rövid számvetéssel kezdte a beszélgetést. — Nappali tagozaton jelenleg kilenc osztályban 312 tanulónk van. Idén először nyílt magyar nyelvű egyéves szakosító osztály az érettségizetteknek. Mint általában, ez a kéz. det is nehéz volt, tűivel sok iskolában nem informálták a diákokat erről a továbbtanulási lehetőségről. Más kérdés, hogy a fiatalok sem érdeklődtek különösebben a lehetőségek iránt, hiszen több újság, köztük az Ü] Ifjúság is propagálta ezt a lehetőséget. Végül azért „összejött“ a huszonöt fős osztály, amely már hamarosan érettségizik is. — Szeptember elsejétől lesznek-e valamilyen változások? — Igen, lesznek. A kerületi nemzeti bizottság iskolaügyi osztálya két szlovák és egy magyar tanítási nyelvű osztály megnyitását irányozta elő. Magyar tannyelvű szakosító osztály szintén nyílik, de az előzetes információink szerint már kétéves lesz. A baj csupán az, hogy mindeddig még nem kaptuk meg a tantervet. Itt szeretném elmondani azt is, hogy ebbe a 25 fős osztályba már május 15-ig kellett jelentkezni, de tartunk fenn helyeket azoknak, akiket nem vettek fel főiskolára, egyetemre. Ök augusztus 15-ig jelentkezhetnek, de hangsúlyozom, előnyben részesítjük azokat, akik eredetileg is pedagógusi pályára készültek. — Úgy tudom, az idén is nagy volt a túljelentkezés, s csak üggyel- bajjal tudtak alkalmazkodni a járási nemzeti bizottságok irányszámaihoz. Felvételik után és előtt milyen tanulságokat vonna le az iskola igazgatóhelyettese? — Az érdeklődés, sajnos, messze meghaladja az igényt, illetve az irányszámokat, amelyek viszont számunkra kötelezőek. Pedig jó lenne módosítani a lehetőségeket, mert nagyon érdekes jelenségek vannak. Vegyük csak a kerületi igényeket. Bratislava város két helyet kapott (1), és a jelentkezők be is töltötték. A Nyugat-szlovákiai kerületből 18 helyre 25-en jelentkeztek a fellebbezési bizottság terven felül még egy diákot engedélyezett. A Közép-szlovákiai kerületben a Nagykürtös! (Vel- k? KrtíS) járás már több éve egy helyet sem igényel (I), a losonciból három jelentkező volt két helyre és kettőt vettünk fel. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás esete elég kirívó: meglepően kicsi az irányszám, kettő, és erre a két helyre tizenKovács Tünde: „A SZISZ is segít, hogy a füleki óvodát minél előbb átadják.“ szőr, de a Duna Menti Tavaszon már szerepelt A étúrovói Nagy Mónika pedig nemcsak prózamondásban jeleskedik, hanem az iskolai tánccsoportnak és a nápdalcsoportnak is tagja Aztán a zenekedvelők szószólói jöttek: Máré Mónika, Sinka Andrea és a többiek. — Most készítünk egy Dankó Pis- ta-emlőkműsort, amelyet Ágoston Tibor, a .Füleki Gimnázium történelem szakos tanára állított össze. Van, aki zongorázik, más hegedül, nagy- bögőzik, többen énekelnek, szavalnak, de mindannyian nagy lelkesedéssel csináljuk, júniusban lesz a bemutató! Aztán kiderült az is, hogy ebből az osztályból egyesek a „Barátság melódiái“ járási versenyen Is szerepeltek Vannak már elismert költők is az osztályban (Bárkái Renáta, Val- ko Veronika és Zupko Kornélia), de rajzolásban is kiválóak, csak hát kibontakozásnak kevés az Iskolai lap. MINDENKINEK AKAD MUNKAHELYE!? Az osztály büszkeségei, Nagy Mónika, Zoller Viktória és Hercz Zsuzsa. Óvónőképzés - kérdőjelekkel A II. M jókedvű társasága egyen jelentkeztek. A tehetségvizsgák, a felvételik és a fellebbezések után végül is három diákot vettünk fel. A Kelet-szlovákiai kerületből tizenhármán jelentkeztek nyolc helyre, végül kilencen lettek iskolánk diákjai. A szakosító tagozaton még nehezebb a döntés, mivel eddig 47 jelentkező van, és mint említettem, még számítunk azokra az érdeklődőkre, akik a pedagógiai fakultásokra nem kerültek be. A felvételizőknek és a jövőben hozzánk készülőknek annyit szeretnék elmondani, hogy nálunk a tehetségvizsgának nagy jelentősége van, az alapiskolai és az írásbeli felvételiken elért eredmények csak ezután jöhetnek számításba. — Az Iskola tehát létszámban egyre gyarapodik, de ahogy elnézem, az épület masszív falait alaposan kikezdte az idő vasfoga, és gondolom, egyébként is helyszűkében vannak. Hogyan bírja az iskola az egyre növekvő terhelést? — Jogos kérdés. A földszinti nedves falakat hagyományos módon már hiába kezeljük Az osztályok számát is csak úgy tudtuk növelni, hogy egyrészt közfalakat építettünk, másrészt az egykori kabinetekből is tantermeket hoztunk létre. Ezekből 8 van, de ha így megy tovább, csak „fél szaktantermek“ lehetnek, mivel kell a hely az osztályoknak. Még ennél is szomorúbb, hogy a város építkezés céljaira be akarja kebelezni iskolánk kertjét és a kinti sportpályákat. Egy esetben egyeznénk bele: ha ezen a területen felépítenék az új iskolát, amelyet a következő ötéves tervidőszakra ígérnek. A magyar tannyelvű osztályok füleki (Fi- lakovo) gyakorló óvodájában sem rózsás a helyzet. Legutóbb helyszűke miatt hetven gyerekből csak harmincat tudtak felvenni. Mind a füleki, mind a fülekpüspöki (Fifakov- ské Biskupice) tanóvoda eléggé kicsi és elavult, ezért sürgetnénk már a Kovosmalt új óvodájának átadását, amelyben az ígéretek szerint kialakíthatnánk egy magyar tanosztályt. ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK! A hallottak alapján az a meggyőződésem, hogy bár erősödik, izmosodik az iskola, sokkal több külső támogatásra lenne szüksége. A belső problémák megoldásában bizonyára a SZISZ is segít. Hogy ez mennyire van így, Kovács Tündét, az iskolai bizottság tagját faggattam. — A falak állapotán ml nem tudunk változtatni. Ügy segítünk a helyzeten, hogy faliújságokkal, pro- pagációs táblákkal díszítjük az osztályokat, folyosókat. Nem tipikus iskolaépület a miénk, így nem csoda, ha a század eleji építők nem gondoltak SZISZ-klubra, ülés- és színházteremre meg egyebekre. Szűkösen, de azért elférünk. A II. M tanterme pedig olyan nagy, hogy néha iskolai összejövetelekre is megfelel. Sokszor mókás a helyzet már csak azért Is, mert tudjuk, hogy színpaddal gazdagított tanteremben vagyunk. De hát ez már a pégéhez tartozik. A meglévő helyiségeket és a sportpályát Is Igyekszünk kihasználni. Egy óvónőnek nemcsak énekelni, rajzolni, hangszeren kell tudnia játszani, hanem a fejlett mozgáskultúra is fontos. A hagyományos iskolakert-bú- csúztatón (a kert és a sportpályák egymás mellett vannak) láthatnád Igazán, milyen kultusza van nálunk a sportnak. Rop-, kosár-, kézilabdaversenyek, atlétikai bajnokságok, lövészversenyek zajlanak, de a dzessz- gimnaszttkát is magas fokon művelFarkas Andrea: „Ez fgy még nem sok, de már több mint semmi.“ jük. Visszakanyarodva a témához, a SZISZ is segíti a füleki óvoda mielőbbi átadását. Nem kevesebb, mint 1170 óra társadalmi munkát ajánlottunk fel a befejezési munkálatok siettetésére. Eddig azonban, sajnos, nem hívtak bennünket. — Az ép testben ép lélek jelszó mennyire tükrözi a SZISZ-tagság munkáját. Úgy tudom, a kultúra, terén Is aktívak vagytok, — így igaz. Rendszeresen részt veszünk nemcsak a Csemadok járási, hanem országos rendezvényein is, akár a Tavaszi szél vizet áraszt... népdalversenyről, akár a Jókai Napokról vagy a gombaszö-gi ünnepségről legyen szó. Énekkarunk, néptánccsoportunk van, de egyes osztályok is jeleskednek. Sok a kezdeményező, alkotókész ember, aki a közép- iskolások szakmai versenyében jeleskedik, esetleg az iskolai lapban, illetve rádióban bontakoztatja ki egyéniségét. EGY ÖRA A II. M-MEL A legnagyobb, 41 fős osztály szinte a kollektíva tagjaként fogadott. A ballagás miatt lyukasóra lévén alkalmunk nyílt bővebben és kötetlenül elbeszélgetni a legnépesebb ma. gyár tanítási nyelvű osztály dolgairól. Először arra derült fény, hogy jő is meg nem is, ekkora terembe kerülni, mert télen bizony hideg van, de vigasztalásul van benne zongora és színpad, s ez minden pénzt megér. — Tudod, a pégében mindig van egy osztály, amely a prímet viszi — mondta Demecs Judit osztályelnök —, és most ez a II. M Nem dicsekvésképpen mondom, de egy-két szám ide kívánkozik: az iskolai énekkarban huszonhatén képviselnek bennünket, a népda [csoportot pedig tizenhárom lány erősíti tőlünk. A néptánccsoportban szintén többen táncolnak, sőt vannak, mint Zupko Kornélia Is, aki még odahaza is táncol a Bődva néptánccsoportban. Három lány a vers- és prózamondók országos seregszemléjére, a Jókai Napokra is eljutott. Kiderült az is, hogy a nemesócsai (Zemianska OFCa) Hercz Zsuzsa másodszor bekerült az országos döntőbe, a lévai (Levlce) Zoller Viktória viszont előSzép, lenyűgöző volt a csinosan öltözött, virágcsokrokkal elhalmozott negyedikesek ballagását végignézni. Amikor az ünnepi hangulat alábbhagyott, s a hivatalos beszédek is el-, hangzottak, a lányok a szülők és hozzátartozók gyűrűjében még egyszer a volt osztályukba igyekeztek. Nem akartam ünneprontó lenni, de rettenetesen érdekelt, van-e már munkahelyük, hogyan képzelik el jövőjüket, hiszen most már ők is a munkakötelesek közé tartoznak. Farkas Andrea Pelsőcröl (PleSivec): „Az osztályban huszonbatan voltunk, s eddig csak kettőnek van biztos helye. A Tőketerebesi (Trebiäov) járásban például ügy reagáltak osztálytársaim írásbeli kérvényére, hogy kerekperec közölték velük, a járásban nincs hely, ezért folyamodjanak máshová. A mi járásunkban ennél kedvezőbb a helyzet, nem tudok o- lyanrői, akinek ne akadt vglna helye. A jnb nekem azt a választ küldte, hogy nyilvántartásba vettek, és majd személyes megbeszélésre is behívnak Rozsnyóra (Roíftava). Ez fgy még nem sok, de több, mint a semmi. Mindamellett jelentkeztem továbbtanulásra. Mivel eddig jeles tanuló voltam, a Komensky Egyetemre jelentkeztem. Azért nem kezdtem ezzel, mert a pégések számára a múlt tanulsága szerint ez elérhetetlennek bizonyult: öten vagyunk . a járásunkból,-és bár nem félünk a munkanélküliségtől, többször feltettük magunknak a kérdést, miért van az, hogy az utolsó pillanatig izgulnunk és drukkolnunk kell.“ Juhász Veronika Csőméről (Ca- movce): „Nekem nincs munkahelyem, de válasz sincs a kezemben. A mi járási nemzeti bizottságunk még válaszra sem méltatta Írásbeli kérvényünket, Így abszolút nem tudjuk, mi lesz a hat losonci lánnyal. Szomorú lenne megélni azt, ami a tavaly végzett nagydarőci (Veiké Drav- ce) Németh Erzsébettel történt, hogy egy év leforgása alatt huszonhat helyen dolgozott, vagy a ragyolci (Ra- dzovce) Mátyás Marika esetét átélni, aki két évvel ezelőtt jeles tanulóként hagyta el az iskolát, de a mai napig nincs állandó helye. Az'án az embeT mindenre gondol, minden, lehetőséget latolgat. Úgy tudom, hogy egy új törvényrendelet szerint már hat gyerekkel is lehet mikroóvodát nyitni. A megfelelő környezeten kívül, az egészségügylek és az iskolaügyiek beleegyezése kell hozzá. Nekem már ez Is megfordult a fejemben ...“ Hát ilyen helyzetet találtam Losoncon. Nagyreményű, gazdag jövő* ígérő iskolát gondokkal, kérdőjelekkel, amelyek közül leginkább a fiatal lányok szűk lehetőségei, elhelyezkedési gondjai a iegfájóbbak. Ráadásul ezen az iskola nem is tud segíteni. Polgári László (A szerző felvételei) Juhász Veronika: „Nekem már ez megfordult a fejemben..
