Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-20 / 3. szám

Lenin ma Hatvannégy éve, 1924. Január 21-én halt meg Vlagyimir Iljics Lenin, de olyan hatalmas művet alkotott — lét­rehozta az újkor leghaladóbb pártját, megalakította a világ első szocialista államát, korszakalkotó elméleti mun­kásságot fejtett ki —, hogy évtizedek múltán is időszerű alakja, tanítása. A történelemnek azok közé a ritka nagy egyéniségei közé tartozik, akikre gyakran hivatkoznak, mégpedig művé­nek nemcsak egyes részeit emlegetik, hanem tanításának lényegéhez nyúlnak Ami ebben ma a legegyetemesebb, az egész emberiséget a legközvetlenebbül érintő: a nemzetközi viszonyokra vo­natkozó eszmevilág, közelebbről: a há­ború és béke kérdése Az új külpoliti­kai gondolkodásmód, amely ma a szov­jet külpolitikát és vele együtt a szo­cialista közösség világpolitikai műkö­dését jellemzi, forrását a századelő legkiválóbb marxistájának írásaiban és tevékenységében leli. Mihail Gorbacsov „kolosszális mély­ségűnek“ nevezte Leninnek azt a gon­dolatát, hogy előnyben kell részesíteni a társadalmi fejlődés érdekeit, az álta­lános emberi értékeket egyik vagy má­sik társadalmi osztály érdekeivel szem­ben. Azaz, elsődleges kötelességünk mégőrizni a civilizációt az élet, az em­ber számára. Ha az emberiség él, élet­ben marad, az ellentmondásokkal va­lamiképpen megbirkózunk. Az új gon­dolkodásmódnak, az új megközelítés­nek ez a lényege, ez határozza meg Moszkva és a testvérországok külpoliti­káját a nukleáris korszakban, amikor emberiségméretűvé vált a Lenni? vagy nem lenni? kérdés. Abban a régi időben, amikor Lenin működött, „csak“ a hagyományos fegy­verek vizsgáztak mészárlásból és kín­zásból. Még „csak“ az első világháború mutatta meg, mire képes a dühödt el­lenségeskedés. S Lenin előrelátóan mégis féltette az egész emberi társa­dalmat. 1918-ban arról beszélt, hogy az elkövetkező háborúk megsemmisíthe­tik az emberiség létfeltételeit. Hát még ha ismerte volna azokat a gyilkos le­hetőségeket, amelyeket a nukleáris tö­megpusztító fegyverek jelentenek!... Földgolyónk olyan kicsinnyé vált a technikának ebben a mai, új korszaká­ban, úgy eltörpül a pusztítás lehető­sége mellett!... Az egyetemes érdek követése nem jelenti azt, hogy le kell mondani a haladást akadályozó erőkkel szembeni küzdelemről, de azt úgy kell vívni, hogy ne legyen háború. Ezt az ideális törekvést még 1915-ben meghirdette Lenin. Miért éppen a mi korszakunk­ban ne nyílna lehetőség valóra váltá­sára? Ehhez gyakorlattá kell tenni a mo­dern marxista gondolkodás sok-sok lé­nyeges elemét. Nem elég például a sa­ját erővel számolni, figyelembe kell venni józanul, tárgyilagosan a teljes valóságot, a másik oldal erejét, szán­dékát, törekvéseit. így lehet helyes dön­téseket hozni. Csak így lehet hajlé­konyságot, rugalmasságot tanúsítani, ragaszkodni viszont a kompromisszu­mok során is a fő elvekhez. Ki ne ismerné fel ezeket a vázlato­san ismertetett lenini gondolatokat azoknak a kezdeményezéseknek a hát­terében, amelyek időről időre a Kreml­ből indulnak ki? Ezek a gondolatok serkentik a két nagyhatalom közt fo­lyó tárgyalásokon a szovjet magatar­tást. Azt a hajlékonyságot például, a- mellyel a partner aggodalmaival szá­molva elfogadja ennek egyes elképze­léseit. Egyetemes érdek, hogy Lenin emléke ne csak szobrokban, városnevekben, ünnepi megnyilatkozásokban éljen. E- gyébként a lenini szellem érvényesül a szovjet társadalom irányításában al kalmazott új gondolkodásmódban, a- mely többek között a leszerelés kér­désében is nagy áttörést eredményezett és a közepes és rövldebb hatótávolsá­gú rakéták megsemmisítéséről kötött szovjet-amerikai szerződésben jutott ki­fejezésre. Tennivalóinkról, jövőnkről ^ Ladislav Kováccsal, a SZISZ Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bizottságának elnö­kével Klinko Róbert beszélgetett — A biirokräcia s a vele együtt |Sró formalizmus, nyárspolgári gondolkodás az utóbbi években egész társadalmunkra bé­nítóan hatott. Nem volt kivétel ez alól a Szocialista Ifjúsági Szövetség sem. A SZISZ IV kongresszusa joggal kritizálta e ne­gatív jelenségeket, és sürgette a betegsé­gek orvoslását. Változott-e valami azóta járásotokban? — Mindenekelőtt a munkastílusunk. Na­gyon fontos, hogy a járási bizottság appa­rátusa alaposan ismerje az alapszerveze­teket, azok problémáit. Ehhez elengedhe­tetlenül szükséges a minél gyakoribb sze­mélyes találkozás A járási bizottság po­litikai dolgozói, a titkárok hetente elláto­gatnak egy két alapszervezetbe, s így egy hét alatt összesen mintegy 20—25 szerve zette! kerülünk közelebbi kapcsolatba, és ■minden titkár félévente legalább kétszer visszatér ugyanabba az alapszervezetbe. E munkamódszert a múlt év végén kezdtük alkalmazni, de teljes gőzzel az idén indul majd be. Nagy eredményeket várunk tőle — A titkárok fel is készülnek ezekre a találkozásokra, vagy egyszerűen csak „megnézik“ ezt vagy azt a szervezetet? — Felkészületlenül, természetesen, nem lehet. A fő cél, mint mondtam, az, hogy jobban megismerjük alapszervezetetnk gond­jait, s így könnyebben tudjunk segíteni ne­kik. E látogatásokra átgondolt tervezetet készítettünk, amelyben a módszertani se­gítség, a tanácsadás is szerepel. — Azt jelenti ez, hogy így, mivel már jobban ismeritek alapszervezeteiteket, ke­vesebb írásbeli jelentést kértek majd tő­lük? — A közppnt által előírt jelentéseket a taglétszám változásáról, a taggyűlésekről természetesen ezután is küldeniük kell, de fölösleges munkával nem akarjuk terhelni alapszervézetelnket. Egy brigád életéből A Tlmacei (Tolmács) Szlovák Energeti­kai Gépgyár „Egycélű gépek és berende­zések“ osztályának szocialista munkabri- gádja, amely „A szlovák nemzeti felkelés 30. évfordulója“ nevet viseli, 1972-ben ala­kult 12 taggal. A másfél évtizedes fenn­állását ünneplő brigádnak jelenleg 18 tag­ja van, de volt idő, amikor 27 tagot szám­lált. Az átlag életkor 35 év. A brigád ve­zetője, Ján Való mérnök ismerteti röviden a munkájukat: „A gyárban, sőt már máshol is sok be­rendezésünk működik. Ilyen például a cső- osztályoző, amely a csöveket hosszúságuk szerint osztályozza, rekeszekbe gyűjti és szállítószalagon továbbítja. Sok olyan ki­sebb berendezést, gépcsoportot készítettünk, amelyek segítik az atomerőművek egyes berendezéseinek gyártását. Fő feladatunk pillanatnyilag egy csőhajlító komplexum létrehozása, erre az NSZK-beli BABCOCK céggel együttműködve kerül sor. Éhnek a berendezésnek az lesz a fel.adata, hogy a csöveket összehegessze, mindjárt ellenőriz­ze is a hegesztést, s az így jónak talált terméket további hajlítgatásra küldje. Az ilyen és ehhez hasonló berendezéseket a mikroelektrotechntkai osztállyal közösen fejlesztjük ki, és büszkén mondhatjuk, hogy berendezéseink lényeges többsége fél- automatikusan működik. A brigád tagjai bekapcsolódnak minden termelési feladat megoldásába, újításokat javasolnak, részt veszni a tudományos és műszaki fejlesztésben, a csúcstechnológia fejlesztésében, ami pedig fő szempont. Fi­— Véleményed szerint milyen módon le hetne növelni a SZISZ népszerűségét és befolyását az Érsekújvárt járásban? — Arra neveljük alapszervezeteink ve zetőségét, hogy többet foglalkozzanak a tagság személyes problémáival, keressenek megoldást gondjaikra. Ez afféle érdekvé­delem lenne. — Konkrétabban? — Segítenünk kell például a fiatalok­nak lakásgondjaik megoldásában. Már tár­gyalunk a nemzeti bizottságokkal arról, hogy a SZISZ támogatásával szövetkezeti lakásépítést kezdenénk el járásunk három helyén. Az ifjúsági szövetség ezt társadal­mi munkával és a lakásépítéskor felme­ELMÉLYÍTENI A BARÁTSÁGOT szervezet Szíriában. A RYU munkája szorosan kapcsolódik az Arab Megúj­hodás Pártjának (BAAS) ideológiájá­hoz, s mint ismeretes, ez az ország vezető pártja. A szervezet legfontosabb LEVELEZŐINKTŐL gyelemmel kísérjük a technikai haladást és a politikai fejleményeket, rendszeresen látogatjuk a műszaki könyvtárat, ahol ké­pet kapunk az újságokból, katalógusokból, folyóiratokból a tudományos-műszaki ered­ményekről. De nemcsak a munkában és a művelődés területén- tart össze brigádunk, hanem ak­kor is, ha valamelyikünknek segíteni kell, vagy közös szórakozásról van szó. A ta­gok nagy többségének hobbija a fényképe­zés. Sokszor megyünk együtt múzeumba, színházba, moziba, de főleg a brigád ne­véhez híven a szlovák nemzeti felkeléssel kapcsolatos történelmi nevezetességeket, helyeket látogatjuk. A tagságnak több mint a fele falun él, ezért nem véletlen, hogy munka után főleg kertészkednek, szőlészet­tel, baromfineveléssel foglalkoznak. Ha va­lamilyen Jubileumot, név- vagy születésna­pot ünnepelünk, akkor vagy valamelyikünk pincéjében szórakozunk, vagy kimegyünk a Garam partjára, ahol szalonnát sütünk. Kiss Mária Tisztább lesz a Bódva Megkezdte próbaüzemelését a Bődva folyó völgyét Kassával (Koáice) összekötő vízvezeték, amely megoldja Kelet-Szlová- kia székhelyén a vízellátás kritikus hely­zetét. Ezzel egyidejűleg azonban előállt a Bódva fokozott védelmének kérdése. Ezt szolgálja többek között a mintegy négy­ezer lakosú és gyorsan gyarapodó Mecen­rülő ügyek elintézésével segíthetné. Másik példa: sokat várunk a járási tudományos­műszaki klub megnyitásától, amely február elejére várható, s olyan programokat sze­retnénk szervezni, amelyek valóban vonzzák a fiatalokat. Tavaly a városi építőipari vállalat meg­kezdte a Mier mozi felújítását, amely maj­dan városi ifjúsági klub lesz. Sajnos, a munka nagyon lassú ütemben folyik, ta­valy szinte semmit nem végeztek el. Re­méljük, hogy az építővállalat idén nagyobb lendülettel dolgozik majd. Mindezeket csak azért említem, mert szerintem a klubtevé­kenység az egyik legvonzóbb része a SZISZ munkájának. Azt tartom, hogy olyan ak­ciókat kell szerveznünk, amelyek valóban vonzzák a fiatalokat — úgy kell őket meg­nyerni a SZISZ-nek. — Ha már a vonzerőről beszélünk: mit tartasz optimális szervezettségnek, s mi­lyen a szervezettség aránya járásotokban? — Nálunk a szervezettség tavaly 31 szá­zalék körüli volt. Idén a RADIM beveze­tésével valószínűleg csökken majd a SZISZ- tagok száma. De nem is kell arra töre­kednünk, hogy mindenki tagja legyen szer­vezetünknek. Mi arra ösztönözzük alap­szervezeteinket, hogy vonják be a munká­ba azokat a fiatalokat is, akik nem tagjai a SZISZ-nek. Természetesen azért szeret­nénk a taglétszámot is emelni, de a minő­ségre is,ügyelnünk kell. — Mit értesz minőségen? — Hogy olyan tagjaink legyenek, akik odaadóak, önfeláldozóan képesek dolgozni a SZISZ-ért. — Ezt a célt elérhetőnek tartod? — Igen. A vezetők jó példával kell, hogy elöljárjanak, és jő színvonalúnak kell len­nie az ideolőgiai munkának is. Persze, mint már mondtam, a vonzó rendezvények a legfontosabbak. féladata, hogy a BAAS párt elveinek szellemében szervezze az ifjúság hon­védelmi és eszmei nevelését, ami a cionista és imperialista fenyegetés é3 a Közel-Keleten uralkodó helyzet miatt nem is olyan elhanyagolandó feladat. Ezért a RYU intenzív katonai előképe zést folytat. Nagy szerepe van azonban a fiatalok kulturális életének, a sport- mozgalomnak és a szakköri munkának a megszervezésében. A tagok életkora 13-tól 35 éves korig terjed. Nemzetkö­zi viszonylatban a RYU szorosan együtt­működik az Arab Ifjúsági Szövetségben egyesült nemzetközi szervezettel. Nem­zetközi tekintélyre vall, hogy az AISZ mindenkori főtitkári tisztét a RYU kép­viselője tölti be. Ezenkívül szorosan együttműködik a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel, illetve a világ haladó ifjúsági mozgalmaival. Ennek a kapcsolatnak az eredményeként rendez­zük meg minden évben felváltva a két országban a csehszlovák és szír ifjú­ság barátsági napjait. Pém Zsuzsa zéf (Medzev) közművesítése. Az Agrostav 48 millió korona költséggel megépíti a városi csatornákat és egy kétlépcsős bio­lógiai derítőállomást. Elkészülte után a mainál is tisztább lesz a Bődva vize. Farah Valéria Fejlődik a község A Lévai (Levice) járás egyik községében, Alsópélen (DolnJ Piai) kisebb örömünnep volt abból az alkalomból, hogy megnyitot­ták az új bevásárlóközpontot. A Z-akciő- ban épült bolt értéke 3,9 rotlliő korona. Nem kis érdeme van az új középület fel­építésében a község lakosságának: a pol­gárok 18 620 órát dolgoztaik itt le társa­dalmi munkában. Az új bevásárlóközpont­ban élelmiszer, és háztartási bolt van. Megvalósítják a programot Nádszeg (Trstice) nemcsak a Galántal járás legnagyobb, hanem egyúttal a leg­szebb községei közé is tartozik. A most folyó választási Időszak programjának ke­retében Is tovább fejlődik a község, je­lenleg két nagy középítkezés folyik: az egyik a 90 férőhelyes ővoda építése. A munka, a polgárok segítségének is kö­szönhetően, J61 halad. Emellett tízmillió korona ráfordítással épül a szolgáltatóház, amelyben lesz étterem a szövetkezet dől- gozóinak. továbbá borbély- és fodrászmű­hely, gyógyszertár és temetkezési szolgá­lat. A kultúrterem egyszerre 600 néző be­fogadására lesz alkalmas. Gábris Rudolf ► í> A múlt év végén Kassán (Kosice) tartották meg a csehszlovák és szír if­júság VI. barátsági napjait. A két or­szág ifjúságának kapcsolatáról beszél­gettünk MICHATj RfSÄVAL, a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Kelet-szlová­kiai Kerületi Bizottságának alelnöké- vel. • Mi ezeknek a barátsági napoknak a célja? — Ezekre a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség és a Forradalmi Ifjúsági Szö­vetség (RYU) közötti együttműködési egyezmény értelmében kerül sor, ame­lyet 1983-ban írtak alá. A célja, hogy elmélyüljön a két ifjúsági szövetség együttműködése, és kicserélhessük a mozgalmi munka tapasztalatait. 9 Bizonyára alkalmad volt megis­merkedni a RYU tevékenységével. Len­nél szíves elmondani valamit a szír if­júsági szövetség munkájáról? — A Forradalmi Ifjúsági Szövetséget 1968-ban alapították, jelenleg körülbe­lül egymillió fiatalt tömörít. Ma a leg­népesebb és legjelentősebb ifjúsági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents