Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-11 / 19. szám
I A fogyasztási cikkek tizenkilencedik nemzetközi vására bezárta kapuit, a kiállítók összeszedték holmijaikat, takarítanak a brnói nagy vásártelepen, mi meg gondolkodunk a vásár eredményein. A vásáron ugyanis látható volt — amit korábban már jeleztek is —, hogy az eddigiekhez képest sokkalta kevesebben hozták el portékáikat, aminek következtében a nagyközönség is kevésbé volt kíváncsi a kiállításra. Csak pár ember lézengett a pavilonokban és környékükön. Miért ez az általános érdektelenség? Feltűnt ugyanis még, hogy nemcsak a tömeg maradt el, hanem — összehasonlítva a fogyasztási cikkek korábbi vásárának vagy az őszi ipari vásár látogatottságával — az idén szinte minden érdektelenségbe fulladt. Nem is csoda. Az embernek helyenként az volt a benyomása, mintha egyik-másik pavilonban a kiállított tárgyak tavaly óta ott lennének; majdnem ugyanazok az edények, kerti szerszámok, kerékpárok kínálták magukat most is. Az őszi gépipari vásárnak volt legalább közönségcsalogatója. Mindenkit vonzott a régen beharangozott Skoda-Favorlt prototípusa. Ilyen vonzó látványosság természetesen nem akadt a fogyasztási cikkek vásárán. Igaz ugyan, hogy a Favoritot luxuskiadásban most is megnézhették a látogatók, de a gyár még mindig nem tudja megmondani, hogy mikorra készülnek el és mikor kerülnek forgalmazásba az első sorozatgyártású darabok, sőt az sem biztos még. mennyiért árusítják majd. Érthetetlen helybentopogásnak nevezném ezt az állapotot. Míg a fejlett országok, sőt a fejlődő országok közül is sok óriási pénzeket fektet be nemcsak az autóiparba, hanem a fogyasztási cikkek fejlesztésébe is, mi még a befektetett óriási Viszontlátjuk az üzletekben? pénzeket sem forgatjuk kellő erély- lyel és hatásfokkal. Mert a Favorit is a korszerű autók korábbi- nemzedékének csak a tükre, de legalább itt lenne már, és használhatnánk! Elmaradtak tehát a kiállítók, látogatók egyaránt. Úgy érzem, nagyon mélyen kell keresnünk a gyökereket, az okokat. Sok szó esik manapság erről, éppen ideje volt tudomásul vennünk, hogy a szavakkal és kimutatásokkal teljesített (legtöbbször módosított) tervből sem a társadalomnak, sem az egyéneknek nem lesz pénze, s az üzletek polcát sem telnek meg áruval. Éppen ideje változtatni mindezen. Különben van egy másik, nem kevésbé súlyos ok is. Az emberek már nem viselik el, ha becsapják. A korábbi években eljöttek, megnézték a kiállítást, megtetszett nekik egyikmásik bútor, a kiállításra készített szőnyeg, háztartási gépecske, táska, cipő, ruha, amely ráadásul díjat Is nyert Itt, majd amikor meg akarták (A szerző felvétele) venni, hiába tették volna tűvé akár az egész országot, sehol sem akadtak a nyomára.' Az élelmesebbjei, a bennfenteseb bek, vagy akiknek ellenőrizhetetlen összeköttetései voltak, megrendelték, esetleg megvették — néha potom áron — a kiállított példányokat. Előfordult az Is, hogy a gyár a felvett megrendeléseket sem teljesítette, mondván, piac hiányában nem gazdaságos a sorozatgyártás. Piackutatás helyett inkább vállalták a sűrű bocsánatkéréseket. Ügy tűnik, a helyzet változatlart. Az idei kiállításon is láthattunk kivételesen és meglepően sok szép bú-* 1 tort. Az ember úgy érezte, végre nemcsak kutatóintézeteink, hanem a gyártó vállalatok is ugyanazzal a jó minőségű fával, bőrrel, korszerű, tetszetős huzattal, színnel dolgoztak, mint bármely jugoszláv, spanyol, olasz vagy finn tervező és cég, de mihaszna, ha már most tudjuk, hogy a kiállított darabok gyártása nincs biztosítva, kérdéses tehát, mit láthatunk viszont a boltokban. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a világon a fogyasztási cikkek nagy része egy egészen új (pontosabban számunkra új) területen, a használati és szórakoztató elektronikai cikkek területén jelenik meg, akkor bizony nem lesz.rózsás a hangulatunk. A japán, a holland, a svéd, a svájci és más kiállítók standjain láthattuk, hogy ők — bár valószínűleg csak a tavalyi, tavalyelőtti készletek választékából hoztak el valamit bemutatni — hozzánk képest egyre inkább a Jövő században élnek. A látottakat-tapasztalitakat egybevetve nehéz lesz úgy felpörgetni iparunkat, hogy ezt a nekifutamodott világot utolérjük, de ha talpon akarunk maradni, s nem akarjuk, hogy teljesen térdre kényszerüljünk, egyre inkább tudatosítanunk kell: gyorsítanunk kell. Képletesen szólva: jó erőben és* kitartóan »kell futnunk. Jó erőben és kitartóan kell dolgoznunk tehát, s ez nem elsősorban a kétkezi munkásokra vonatkozik, hanem az irányításra és a tudományos dolgozókra, akiknek a legtöbbet kell tenniük az átépítésért, a gyorsításért. Tudomásul kell venni, és nagyon komolyan, hogy az ácsorgás, az egy helyben topogás végleges és végzetes lemaradást eredményezhet, Németh István t A XXI. századra készülnek Az elektrotechnika vonzásában ■■■■-— ÁPRILISI TRÉFA VOLT =-Ä tudományos-műszaki haladás korát éljük, és napjainkban elodázhatatlan feladatként került előtérbe az e- lektrotechnikai Ismeretek kihasználása a gyakorlatban. Az utóbbi időben ezáltal megnövekedett a műszaki jellegű szakmák iránti érdeklődés, de sajnos, sokan mégsem jutottak el a haladás jelentőségének, lényegének felismeréséhez. A nemrég ünneplő Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán képezik a jövő mérnökeit. Az ő munkájuktól is függ, hogyan használják fel a tudományos-műszaki vívmányokat és eredményeket a gyakorlatban, szocialista társadalmunk felvirágoztatásáért. Bartakovics Béla is azok közé a főiskolások közé tartozik, akik hamarosan az életben kamatoztatják az öt év alatt elsajátított ismereteket. Már gyermekkorában érdekelték őt a villamossági eszközök. Kíváncsian és nagy buzgalommal szerelte szét. majd össze a rádiót, hogy megismerje a benne rejlő titkokat. Talán ez a kíváncsiság vezette odáig, hogy ilyen jellegű pályát válasszon. Alapiskolásként vonzotta ugyan még az orvostudomány is, végül mégis az előző mellett döntött. így lett az Érsekújvári (NovéZáin- ky) Elektrotechnikai Szakközépiskola diákja. Megkedvelte — a rajzolással ellentétben — a műszaki méréseket és az energetikai tantárgyakat. A nyári szakmai gyakorlaton Karlovy Varyban megértette, ml is vár rá ebben a munkakörben. Ezért döntött a továbbtanulás mellett. Sikeres felvételi vizsga után a főiskola villamosmérnöki karának hallgatója lett. Még a főiskolai tanulmányai megkezdése előtt — rövidebb ideig — szerződéses munkaviszonyban dolgozott az egyik bratislavai elosztóállomáson. Az itt szerzett tapasztalatoknak nagy hasznát vette tanulmányai1 során Könnyebben el tudta képzelni a gépek működési rendszerét. Az első félévben főleg matematikában jelentkeztek nehézségei, mivel a főiskolai tananyag a gimnáziumi ismeretekre épül Kitartásának és akaraterejének köszönhetően leküzdötte a nehézségeket A harmadik évfolyamban szakosodhatolt. Béla a kínálkozó lehetőségek ^p/ül a „teljesítményelekt- ronika és villamos gépek“ szak mellett döntött. Véleménye szerint kevesen jelentkeznek erre, mert tulajdonképpen nem Is tudják, mit is jelent ez a megnevezés. A nagy teljesítményű félvezető alkatrészekkel foglalkoznak (tranzisztor, dióda stb.j. Aki ezt a szakot választja, nagyobb lehetősége van az elhelyezkedésre, mert nincs olyan üzem, ahol ne használnának nagy teljesítményű gépeket — a húsipartól kezdve a közhasználati cikkek gyártásáig, sőt még a futószalágok meghajtásához is szükségesek. Elmondta, hogy nagy tudású tanárok tartják az előadásokat és a kutató szakemberek is gazdag ismeretekkel rendelkeznek, magas színvonalon és odaadással foglalkoznak velük. A szemléltetőeszközökkel és a gépi felszerelésekkel elégedettek, ami azért nem azt jelenti, hogy nem lehetne mindezen javítani. Tettek is javaslatokat, például arra, hogy vetítsenek diafilmeket, ezeket használják fel szemléltetőeszközökként, Erre eddig még nem került so.r, pedig hatékonyabbá válna általa az oktatás. A főiskolákon és egyetemeken hagyománya van a tudományos diákkört versenynek. Béla az idén kapcsolódott be először ebbe a versenybe. E munkájában — amely , szakdolgozatához is alapul szolgál — a sebészeti műszerekkel foglalkozik. Olyan mérőműszer szerkezeti alapjait dolgozta ki, amely nagymértékben könnyítené a /sebész munkáját a különböző daganatok eltávolításánál. A műtét képernyőn' való megjelenítése lehetővé tenné a közvetlenebb együttműködést a sebész és a berendezés között. Majd az értékeléskor válik el, mennyire volt sikeres az elképzelése. Béla örömmel mondja el azt is, hogy főleg az utóbbi időben a SZISZ-szerve- zet erősen támogatja az ilyenfajta tudományos tevékenységet. Sőt, lehetőséget ad a diákoknak külföldi tanulmányútra menni a szocialista és kapitalista államokba. Ezért is fontos szerinte a nyelvtudás. A műszakilag fejlettebb országoknak a szakirodalma is fejlettebb, és aki olvassa, ismeri ezt a szakirodalmat, nagy hasznát veszi a gyakorlatban. Bartakovics Béla jelenleg elsődleges céljának szakdolgozata sikeres megvédését tartja, és hogy letegye az államvizsgáját. De azt Is tudja, hogy utána kezdődik csak az igazi próbatétel, ahol bebizonyíthatja, hogyan képes alkalmazni a főiskolán szerzett ismereteket. Iski Ibolya Soha semminek nem örültél annyira, mint annak a fehér Ladának, amelyet a szüléidtől kaptál. — Az enyém — ismételgetted újra és újra. Körbejártad, simogattad, és nem akartál hinni a szemednek. Magabiztosságot, erőt éreztél magadban attól a tudattól, hogy lekörözted a többi fiút. Most majd te leszel a jani, és utánad fog futni minden lány. — A katonaság után megkapod a kocsit — mondogatták szüleid, és állták Is szavu.- kat. Most már kiszolgált katona vagy, a szüleid pedig kiszolgállak egy autóval. Nem tettél érte sokat, csupán becsületes kiskatona voltáh és rendszeres levélíró. Hosszú, megható leveleket írtál a szüleidnek, és két meleg szó közé mindig odacsúsztattad óhajodat: az autót. Büszke örömmel ülsz a volán mögött. Sorra látogatod barátaidat. A régi banka tagjai ujjongással fogadnak. Katonaságról szóló élménybeszámolódat úgy fújod, mint egy betanult Jelentést. A haverok megveregetik a válladat, és a füledbe súgják: férfi lettél. 'Az autód még nagyobb elismerést kap, mint te. A banda kinevez hétvégi sofőrjének. Tudod, mit jelent ez: te fogod a társaságot az egyik buliból a másikba szállítani. Vállalod. A hétvégén házibuliba mentek. Ä kelle- i ténél eggyel többen ülnek be az autódba. Nem szólsz, kinek is mondanád, hogy szálljon ki. Az első kihágást megúszod. A zártkörű bulin sok régi és új arcot fedezel fel. ] A lemezjátszó úgy üvölt, hogy alig értetik 1 egymás szavát. Zavar a túlerősített muzsika. Elszoktál tőle. Táncolsz, de sehogy sem tudod elkapni a ritmust. A hangulat egyre oldottabb lesz körülötted. Csak te nem tudsz feloldódni. Társaid mámorosán jb- kedvűek, most először bánod, hogy autód van. Nem Ihatsz velük. Nem tudod átérezni jókedvüket. Elveszted a kontaktust p társasággal. Félrehúzódsz. Megpillantod volt : katonatársad menyasszonyát. Amikor közelebb mész hozzá, látod, hogy részeg. Leülsz mellé. A vőlegényére gondolsz, aki sóvárogva vágyik utána. A kérdés önmagától adódik: vajon ha ilyen részegen látná, ak- j kor is szeretné? A lány rád akaszkodik. Alig tudod levakarni magadról. ! Oda mész a lemezjátszóhoz, és felteszed a Bikini együttes lemezét. Még nagyobb I hangerőre állítod. Hátha meghallja a ré- I szeg menyasszony, hogy „nehéz a dolga a katonának“. A lány nem érti a figyelmeztetést. Eszébe se jut katona vőlegénye, * annyira elfoglalta magát egy fiúval. Ä barátod elkért autód kulcsát. Nincs merszed megtagadni tőle. Tudod, nem ko- cslkázni megy a lánnyal. A Ladád szerelmi fészek lesz. Másnap egymás után kétszer mosod le megerőszakolt autódat. 'Azelőtt te is benne voltál minden valamirevaló buliban. De az már elmúlt, te megváltoztál. Komolyabb lettél. Már nem tudsz azon nevetni, ha az erősebbek kegytelenül megtréfálják a gyengébbeket. Már nincs kedved versenyezni lányok skalpjáért. Már nem használsz trágár szavakat. Nem akarod azt az életformát folytatni, amelyet két évvel ezelőtt abbahagytál. Ä következő hétvégén egyedül indulsz útra. Magad se tudod, hová mész. Nem is tartod fontosnak. Szeretsz vezetni, és ez a lényeg. Lehúzott ablaküvegen ismerkedsz az elsuhanó tájjal. Ahogy beérsz a városba, lassabban hajtasz. A zebránál megállsz. Nézed a járókelőket. Egy fiatal, jól öltözött lány rád mosolyog. Egész megjelenése kihívó. Követni kezded. Észreveszi autód oso- nását. Szemével biztatást küld feléd. Élvezed a helyzetet, és megtartod a tisztes távolságot. A lány egyszer csak megáll, és bevárja Ladádat. Zavarban vagy. Nem tudod, mit mondjál. Motyogsz valamit. A lány kedvesen csak ennyit mond: „Ha kedved van hozzá, gyere fel hozzám, egyedül vagyok.“ A merész kijelentés váratlanul ér, de jólesik. Próbálod eldönteni, hogy az új Ladád, vagy te vagy-e ennyire ellenállhatatlan. Úgy látszik, a kettőnek lehet ilyen együttes hatása. Arra nem akarsz gondolni, hogy ez a lány Is éppolyan, mint azok ott, a házibulin. Nem akarsz gondolni semmire, mert a helyzet legyezgeti férfiúi hiúságodat. Házuknál a lány újra megkérdezi, fel- mősz-e. Bólintasz. S ekkor a lány arckifejezése, hangja, megváltozik. Női büszkeséggel közli veled, hogy csak áprilisi tréfa a meghívás, és nem gondolja komolyan. Különben is ő nem ismerkedik utcán, nem tartozik az „olyan“ lányok közé. Szégyened magad. Egy lány sem tréfált még soha ennyire meg. „Áprilist tréfa“ — hallod még sokáig kijelentését. Most, utólag tudod, mit kellett volna tenned. Bocsánatot kellett volna kérned, hogy összetévesztetted őt a selejttel, de hát honnan tudhattad volna, hogy ő egy másik kategória. Mindig csak selejt csitrikkel volt dolgod, akik nem igényelték az udvarlást, a szép szavakat, a virágot. A bandából melyik lány tudná értékelni azt, ha virágot vinnél neki? —> Egyik sem. Ügy kiröhögnének, hogy még el is hinnéd, vaiami rosszat, bűnöset tettél. Pedig mennyit ábrándoztál a katonaság Ideje alatt egy szép romantikus szerelemről..« BALÁZS ZSUZSA’ X