Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-11 / 19. szám

új ifjúság 2 Tennivalóinkról, jövőnkrő! Jaroslav Zácik mérnökkel, a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökével Klinko Róbert beszélgetett Kommentárunk A munka társadalma a miénk Hagyomány nálunk, hogy a munka ünne~ pe — május elseje — előtt a prágai vár­ban a párt és az állam vezetői átadják azokat a kitüntetéseket, amelyeket a köz­társaság elnöke a legjobb dolgozóknak ado­mányoz. Ugyanakkor átadják a Klement Gottwald Állami Díjat, valamint a nemzeti művész kitüntető címet is, Amelyekkel álla­munk kifejezésre akarja juttatni a tisztel­tet és megbecsülést azok iránt, akik életük értelmét a közösség szolgálatában találták meg, és kiemelkedő teljesítménnyel gyara­pították szellemi és erkölcsi értékeinket. Társadalmunk a munka társadalma, mely­ben a tekintélyt, a megbecsülést a teremtő munka, az alkotásra való törekvés, a közös­ség szolgálata alapozhatja meg. Az embe­rek többségében megfogalmazódik az ön­kifejezés, a maradandó alkotás igénye. Kulcskérdés, van-e lehetőség az emberi ké­pességek hasznosítására? A kitüntetett dol­gozók példája azt bizonyítja, hogy társa­dalmunkban ehhez megvan a lehetőség. A kitüntetésekhez olyan munkásság, olyan szakmai, erkölcsi és emberi teljesítmények társulnak, amelyek jelenlegi nagy felada­taink elvégzése során nélkülözhetetlenek. Azt bizonyítják — amit Lubomir Strougai szövetségi miniszterelnök külön hangsúlyo­zott —, hogy az egyén csakis a közösség­ben bontakoztathatja ki emberhez méltóan a benne rejlő teremtő képességeket. Sajnos, sok még a kihasználatlan emberi képesség. Hosszú ideig közös gondunknak kell lennie, hogy mind több ember ener­giája, tudása legyen mozgósítható az új fel­adatok szolgáltában Mindenkinek éreznie kell, hogy szükség van a munkájára, erő­feszítéseire, a munkahelyén éppúgy, mint máshol. Újra és újra meg kell kísérelni, hogy termékeny elégedetlenséggel kapcso­lódjunk a jelenhez. A felelőtlen, nemtörő­döm ember ne haladhasson úgy, mint aki alkotóan dolgozik. Egyálta'án nem lehetet­len, hogy a munkahelyi kollektívák az ed­diginél határozattabban lépjenek fel a nap- lopók, az ügyeskedők ellen. A CSKP KB legutóbbi ülései arra ösztö­nöznek, hogy a gazdaság teljesítőképességét fokozni kell és — akár munkaerő-átcsnnor- tositással is — elő ke'l segíteni a hatéko­nyabb termelés növelését. Nem folytatható már az a gyakorlat, hogy a teljesítmények­kel nem megalapozott béreket is kifizet­nek. Ma még számos rossz beidegződés akadályozza a fenti célok megvalósítását. Az új technika, technológia bevezetésének gyorsabban kellene kapcsolódnia a szakmái átképzéshez, esetenként a régi munkahely­nek újjal történő felváltásához. A most ké- szü!ő munkatörvénvköiiyv ehhez hatékony segítséget nyújt majd. Természetesen nemcsak a szemléleten 1^11 változtatni, hanem elsősorban a felté­teleket kell tudatosan úgy alakítani, hogy akik részt vesznek a munkában, az érde­keltség megteremtése alapján egy szerve­zettebb, igényesebb vezetői munkával, az embert megillető figyelmességgel találkoz­zanak. A teljes foglalkoztatottságot fenntartva a hatékony foglalkoztatás megteremtésében még az út elején vagyunk. És ezen csak úgy tudunk végigmenni, ha mielőbb meg­lesznek a feltételek a szükséges átképzés­hez, ha kiépül az a szervezett intézmény- rendszer, amely .elősegíti a munkaerő-áram­lást. Egyet nem szabad fenntartani: — azt, hogy a jobb ne tud’nn haladni az elmaradó, visszahúzó rossz miatt. Sokat vitatott kérdés a társadalmi igaz­ságosság és egyenlőség. Főleg az időseb­bek személyes tapasztalata, hogy a szocia­lizmus megszüntette a nagy társadalmi egyenlőtlenségeket, és politikai egyenlősé­get teremtett. Az egyenlőséget azonban sohasem szabad összetéveszteni az egyenlős- divel. Vezető érték társadalmunkban a kollekti­vizmus. Sokféle szállal kötődünk egymás­hoz, tetteink más emberekre is hatnak, és életünk minden eleme mások tetteiből épül. A közös cselekvés egymásra utál bennün­ket, lehetőség van önmagunk alakítására Is. Sok a közösségben, a közösségért cselekvő ember van köztünk, akik értelmes célokért, önzetlenül dolgoznak. Ezt bizonyítják a má­jus elseje alkalmából kitüntetettek is. De az is bizonyos, hogy még ennél is többre van szükség, s főleg a kis közösségekben. A most kialakuló körülmények között a munkahelyeken egyre sokoldalúbban bonta­kozik ki a szocialista demokratizmus mint történelmileg jelentkező szükségszerűség? Éppen a történelmi szükségszerűség miatt sokat kell tenni azért, hogy a közösségek megújulása mielőbb végbemenjen. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a legna­gyobb figyelmet a felnövekedő nemzedék társadalmunkba való beilleszkedésére kell fordítani. A fiatalokat a korábbinál nehe­zebb körülmények között kell megnyerni céljainknak. De ehhez is hozzájárulhat a mások gondjai iránti figyelem, a megbecsü­lés a munkában, a segíteni akarás az ügy­intézésben. A most kitüntetettek példája arra tanft, hogy következetesebb munkával, az egyén képességén alapuló megbízásokkal, példa- mutatással ja kis és nagyobb közösségek összetartó ereje jelentősen javítható. STRASSER GYÖRGY — Gazdasági rendszerünk átalakítá­sának folyamatában milyen szerep jut a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek? — Nagyon fontos szerep. Fel kell készítenie a fiatalságot a megváltozott körülmények között való cselekvésire, meg kell találnia azokat a tevékeny­ségi formákat, amelyek megfelelnek az új elvárásoknak. — A Kelet-szlovákiai kerület ifjúsági szövetsége hogyan reagált a változá­sokra? A gazdasági átalakítást segí­tendő, milyen feladatokat tűzött maga elé? — Többet kell foglalkoznunk a mun­kásfiatalokkal. Egyrészt segítenünk kell problémáik megoldását, másrészt el kell érnünk, hogy kezdeményezőb­bek, önállóbbak legyenek, ne féljenek bátran bevezetni a termelésbe az új, tudományos-műszaki kutatások ered­ményeit. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az ifjúsági kezdeményezés szám­lájának. Ez ösztönözheti a munkát, mi­vel az ifjúsági munkacsoportoknak bi­zonyos gazdasági önállóságot ad. Ke­rületünkben eddig tizenhat ilyen szám­la létesült, kilenc helyen pedig kísér­leteznek vele. Meg kell hogy mond­jam, e számlák létesítése az üzemek­ben nem mindig problémamentes. Több megértést várnánk a vállalatok gaz­dasági vezetőitől, több bizalmat a fia­tal szakemberek iránt. Jó lenne, ha ez a tevékenység valahogyan tükrö­ződne az egyes vállalatok éves gaz­dasági terveiben is. Fontos munkaformának tartom még az Ifjúsági védnökségeket. Itt is van­nak tartalékok, bár jó eredményekről is beszámolhatok. Példaként említeném a Kassal (Kosice) Nehézgépipari Mű­vek fiataljait, akik védnökséget vállal­tak a számítástechnika vállalati beve­zetése fölött ...... — A gazdasági átalakítás sikerének feltétele a felépítmény változása, az új gondolkodás térhódítása, a demokrá­cia elmélyülése. Hogyan tükröződik mindez az általad irányított kerület SZISZ-munkájában? — Azt szeretnénk elérni, hogy ke­rületünk fiatalságának a lehető legna­gyobb hányada elmondja véleményét arról, mit tart a jelenlegi változások­ról, milyen útjait látja a fejlődésnek. Több ankétot szerveztünk és szerve­zünk erről a témáról, s örömmel vesz­A jövő nyelve „A számítógép nyelve a jövő nyel­ve“ jelsző jegyében rendezték meg Kassán (Kosice) az ifjú programozók kerületi ügyességi ZENIT-versenyét. A Kelet-szlovákiai kerület 54 Ifjú számí­tástechnikai szakembere mérte össze tudását BASIC, COBOL, PASCAL és FORTRAN programnyelven. Az Idei ZENIT-verseny azt bizonyította,, hogy javul a színvonal, a fiatalok egyre tö­kéletesebben elsajátítják a program­nyelveket. Az egyes kategóriákban a következő résztvevők győztek: Rudolf Demeter a Michalovcei Elektrotechnikai Szakkö­zépiskolából (BASIC), Bemáth Márta a Rozsnyói (Roznava] Közgazdasági Szakközépiskolából (COBOL), Jura] Ko- kogka a Presovi Elektrotechnikai Szak- középiskolából (PASCAL) és Eubomír Ember Kassáról, a Trebisov utcai gim­náziumból (FORTRAN). A verseny e- gyik fő védnöke, az ifjúság tudomá­nyos-műszaki tevékenységének kerüle­ti klubja elégedett lehet a kétnapos verseny lefolyásával. Farah Valéria Életfa Az Életfa mozgalomba idén a Du- naszerdahelyl (Dunajská Streda) járás­ban 198 SZISZ-alapszervezet, több mint ötezer tagja kapcsolódott be. A nyol­szük a hozzászólásokat. Itt, a kerületi székházunkban is elhelyeztünk egy lá­dát, amelybe bárki bedobhatja hozzá­szólását. Arra vagyunk ugyanis kíván­csiak, hogyan képzelik el a SZISZ te­vékenységének minőségi javítását a CSKP KB 7. és 9. ülésének szellemé­ben, milyenek legyenek a SZISZ ren­dezvényei, hogyan vegyünk részt a környezetvédelemben stb. Egyszóval szeretnénk bevonni a fiatalok legszé­lesebb rétegeit a tervezésbe és irányí­tásba. — Az új feladatok megvalósítása el­képzelhető a SZISZ mostani funkcioná­riusgárdájával? SZISZ-vezetőkkel be­szélgetve ugyanis gyakran éreztem konzervativizmust, vaskalaposságot, Szerinted milyennek kellene lennie ma egy SZISZ-tisztségviselőnek? — Elsősorban szeresse szervezetét, folyamatosan művelje magát, Ismerje a fiatalok problémáit és akarja Is or­vosolni azokat. Szerintem kerületünk SZISZ-vezetőinek nagy része ilyen. So­kan tagjai vagyunk a járási és kerü­leti pártszerveknek, a tömegszerveze­tek vezetőségeinek. Elég teret és le­hetőséget kapunk hát arra, hogy ha akarunk valamit tenni, azt meg is le­hessük. cadik éve tartó mozgalom elsősorban a környezetvédelemre és a környezet- szépítésre irányult. Sok fát és díszcser­jét ültettek ki, hulladékot gyűjtöttek össze a fiatalok, az így előteremtett anyagiak az alapszervezetek pénztárát is gazdagították. Ezenkívül védnöksé­get vállaltak a műemlékek, Illetve az emlékművek fölött. A mozgalomba a pionírok Is nagy számban kapcsolódtak be. A SZISZ járási bizottsága az Illés- házi (Eliásovce), a bacsfal (Báő) alap- szervezetet, a Kulcsodl (KIúőovec) Efsz, a Dunatőkési (Dunajsk? Klátov) ÁG és az Agrokémiai Vállalat alapszer­vezetét terjesztette elő, hogy az Életfa bronzplakettjével jutalmazzák. A pio­nírcsapatok közül a dunaszerdahelyl Gorkij utcai iskola, a felbárl (Horn? Bár), a gabőíkovól, a nagymegyeri (Calovo), a hroboftovói iskola csapa­tait javasolták ugyanerre a kitüntetés­re. Ivan Hanko Alapkőletétel Többcélú csarnok építését kezdte el a vágseilyei (Sala) pionírház. Az ün­nepélyes alapkőletételnél a pionírház Igazgatóján kívül jelen volt Lackó Tl­— Ml a véleményed az ifjúsági tiszt­ségviselők választásának módjáról és a titkos szavazásról? — Az utóbbival kapcsolatban kerü­letünkben még nincsenek tapasztala­taink, Illetve néhány helyen már pró­bálkoztunk vele, de egyelőre még csak a kezdeteknél vagyunk. Ügy hiszem azonban, hogy a titkos szavazás elle­nére Is előfordulhat, hogy az illető tisztségbe nem a legmegfelelőbb fiatal kerül. Nagy figyelmet kell szentelnünk éppen ezért a kádermunkának, a tiszt­ségviselők kiválasztásának és felkészí­tésének. —- Milyen a SZISZ vonzereje kerüle­tetekben? Ha például létezne más if­júsági szervezet is, a fiatalok akkor is a SZISZ-t választanák? — Hát erre nem tudok válaszolni, mi mindenesetre azon vagyunk, hogy vonzóvá tegyük szervezetünkéit, s azt hiszem, ez többé-kevésbé sikerül Is. Újra hangsúlyozom, hogy ebből a szem­pontból nagyon fontos a munkásfiata­lokkal való foglalkozás. — S mi a helyzet a középiskolások­kal? Vannak-e már tapasztalataitok a RADIM-ot illetően? Ha vannak, kíván­csi lennék arra, nem csappant-e meg nagyon a SZISZ-tagok száma kerülete­tekben a középiskolások körében? — Bizonyos csökkenés, természete­sen volt, négy és fél-ötezer középisko­lás SZISZ-taggal kevesebb van az idén, mint tavaly volt. De ezt a létszámcsök­kenést mi nem fogjuk fel tragikusan. A tagság létszámának mindenáron va­ló emelésére törekedni szerintünk csak azt jelenti, hogy a mozgalmi munka formálissá válik. Bár a létszám kisebb lett, a minőség viszont megmaradt. A RADIM-ról szólva még el kell monda­nom azt, hogy a középiskolák tanári kara gyakran nem érti meg törekvé­sünket, s a régi felfogás szellemében „kötelezővé“ teszi a diákságnak a SZISZ-tagságot. Hasonló konzervativiz­mus tehát, mint ahogy egyes gazda­sági vezetők viszonyulnak az ifjúság számlájához. Nos, akkor még az előbbi kérdéshez Is visszatérve: a SZISZ nem él a levegőben, munkáját determinál­ják a körülötte zajló események. Azok­nak is változniuk kell ahhoz, hogy a SZISZ-tagok megvalósíthassák az új gondolkodás- és cselekvésmódokat. bor mérnölc, a vnb alelnöke és Bra- nlslav PaSitn?, a SZISZ városi bizott­ságának elnöke. A csarnokot Z-akció- ban építik, és a SZISZ városi konferen­ciája ifjúsági építkezéssé nyilvánítot­ta. „Az Ifjúság a falujának, városá­nak“ mozgalom keretében az építővál­lalatok mellett többszáz fiatal társa­dalmi munkában kapcsolódik be az építésbe. Az első napon elsősorban a Duslo Ifjúsági alapszervezeteinek tag­jai tettek ki magukért, akik között ott volt Botka Ferenc mérnök, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke is. A kétemeletes épület, amelynek alap- területe 350 négyzetméter, össze lesz kapcsolva a pionírházzal. Lesznek ben­ne klub- és sporttermek. A maga ne­mében egyedülálló építkezést, amely a MÉTA 90 mozgalom keretében folyik, jövőre fejezik be. Gábris Rudolf Tavaszi nagytakarítás Tavaszi nagytakarítást rendezett a községben az egyik szombaton a SZISZ barvai (Kravany nad Dunajom) alap- szervezete. A fiatalok majdnem mind munkába álltak, hogy a dicső májusi napokra szép köntösbe öltöztessék a falut. Tóth István hnb-elnök elisme­réssel szólt a SZISZ-esekről, akik ösz- szesen 300 órát dolgoztak le a falu- szépítést napon, de azt Is elmondta, hogy máskor Is lehet rájuk számítani. Illés Stano LEVELEZŐINKTŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents