Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-11 / 19. szám

/ eJ A tizenkilencedik kapcsán 3 “ Jelentkezünk,^ szót kapunk Minifutball — nálunk 6 Mit ér egy fesztivál, ha ... Ne adjuk fel az ideálokat Damoklész-szindróma 10 Tavasz van Hogy a költők annyit foglalkoz­tak a kikelettel, azon nem kell cso­dálkozni, lévén hogy a tavasz dra- matikus változásokat hoz kis vilá­gunkba. Kizöldül a fű, a dermesztő szeleket felváltja a langymeleg fu­vallat, rügyeznek a fák, a bokrok, A vendéglősök kirámolják a zöldbe az asztalokat, a nyugdíjasok unoká­ik kíséretében újból elfoglalják a parkokat, a nők ismét lengébben kezdenek öltözködni, s az is elő­fordul, hogy a postás füttyszó kísé­retében nyújtja át a rég várt le­velet. Tavasszal csodák szoktak tör­ténni, az agglegények mintegy va­rázsütésre házasodási terveket kez­denek forgatni fejükben, komoly csa­ládapák virágot tűznek a gomblyu­kukba, a suttyó legénykék pedig hirtelenében élni-halni kezdenek a higiéniáért, és órákat töltenek a fürdőszobában. Ilyenkor szokott is­mét kiderülni, hogy az ég kék, hogy a csillagok biz’isten úgy ragyognak, mint Marika szeme, s hogy a magas sarkú cipők kopogása néha felér egy szimfóniával. Az emberfia kikeletkor kelekótyább a sokéves átlagnál, sűrűbben elsózza a levest, veszi fel fordítva a szok­nyát, és gyakrabban kapja magát azon, hogy tekintete valahol a mesz- szeségben kalandozik, miközben a munka sehogyan sem halad. A kis ibolyacsokrok láttán elérzékenyttl még a legszenvtelenebb hivatalnok is, a megrögzött, mogorva ember­gyűlölők pedig visszafogadják szí­vükbe az emberiséget, mikor kacagó szőke gyermekeket látnak pillangó után futkosni a réten. Az éhenkórászok nagy szemet me­resztenek a zöldhagymára, huncut retekre, s miközben az árut fitymál­va alkudoznak a kofával, szívüket melegség önti el, és csöndesen ör­vendenek a ténynek, hogy ismét meg­értek egy tavaszt. Szóval nem kell csodálni, ha sze­gény költő mámorosán jár-kel a megújhodő világban, s angyalszár­nyak suhogását, vagy távoli szép muzsikát hallgat a folyóparton, mi­közben egy kockás füzetlapon terel­geti ceruzájával engedetlen nyáját, a szétfutni igyekvő szavakat. Csoda történt, örvendj világ: Ismét tavasz van! Csak Pongrác, Szervác, Bonifác el ne rontsa. No meg Zsófia! K. R. MÁJUS Dormán László felvétele SZALAGAVATÓ Csodálatos lelemény a szalagavató, tehe­tővé teszi, hogy előre igyunk a medve bő­rére, ugyanis előfordulhat, hogy a dínom- dánom után már nem lesz ok a táncra. Ez a mulatság páratlan alkalom arra, hogy egy egész estét és éjszakát együtt töltsük a tanári karral, és kísérletet te­gyünk jóindulatuk elnyerésére az előttünk áiló érettségi vizsgák előtt. Mint diák, tisz­tában voltam ezekkel a lehetőségekkel, és nem őhajtottam elszalasztani őket. , , A szalagavatóban az a biztató, hogy ezút­tal nem az esemény után ünnepelünk, mint általában, hanem előtte. Olyan ez. mint a termés begyűjtése előtt az aratóünnep, az építkezés befejezése előtt a májusfa kitű­zése vagy nászéjszaka az esküvő előtt. Szü­reti bál a szőlő leszedése előtt, vagy a kisbaba köszöntése már a terhesség idején.. Azt hittem, a tanárok jóindulatát legin­kább akkor szerzem meg, ha érettségim érdekében alaposan megforgatom őket a mulatságon. Tantárgyak szerint osztottam be a partnereket, aszerint rangsoroltam, miből álltam a leggyengébben, s gondoltam, egy mazurka majd segít. Legnagyobb bána­tomra ezeket a tantárgyakat férfiak tanít­ják. Mert azért, ugye, fura lett volna, ha odaperdülök a matektanár elé, és: egy „Szabad?“-dal próbálok segíteni helyzete­men?... Az egyik pedagógusról tudtam, hogy nem veti meg az italt, ezért a kései érákban ezzel igyekeztem- megvesztegetni őt, de úgy látszik, rosszul választottam ki az itő- kát, mivel a Moszkva-f'upp Szálló pincére megrendelésemet hallva megvetően közölte: „Ne haragudj,1 öcsi, de tojáslikőrt nem tar­tunk!" - > ' ; Az idő könyörtelenül repült, és én még semmit sem tettem, a jövőmért. Megpróbál­tam hát, bókolással kiutat találni ebből a kínos helyzetből.' Kilestem az alkalmas pil­lanatot, és megszólítottam az egyik taná­runkat, akiről közismert volt, hogy apró termete . miatt, komplexusai vannak. A sza­lagavatóra rendkívül vastag talpú cipót hú-, zott. Én pedig a.következőképpen bőkaltam neki: „Ma valahogy magasabb, illik lábára ez a cipő.“ ! ! ; Aztán keserű ' szájízzel ndalogtam odébb,- miközben az oszlopok mögött egy másik tanáromba ütköztem, aki az egyik osztály- társnőmnek tette, a szépet. Ezért, hogy leg­alább az ö kegyéit kiérdemeljen, az akkori szokás szerint nagyot köszöntem neki: „Sza­badság!“ Nem csoda tehát, hogy éjszaka hazafelé ballagva megállapítottam: a mulatságon el­játszottam az érettségi kilátásaimat. Sejtet­tem, hogy az érettségi vizsga nem lesz szá­momra könnyű. Hiszen még annak a tanár­nőnek a jóindulatáról is le kellett monda­nom, akit ugyan felkértem egy polkára, és nagy buzgón el is kezdtem vele táncolni, de kiderült, hogy keringőt játszott a zene­kar. RUDOLF KftESTAN '(Orel Éva fordítása) Legjobbak az Emlékidéző útján A Szocialista Ifjúsági Szövetség Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Bizottsága érté­kelte az. Emlékidéző útján mozgalom újabb szakaszának eredményéit. Az ün­nepi gyűlésen Milan Závodník, a bi­zottság, titkára hangsúlyozta, hogy az Emlékidéző, útján az Emlékidéző haza­fias és internacionalista ifjúsági tettek „stafétájának egyenes követője. Mind­két mozgalom magasabb,szintre emel­te' a hazafias, és internacionalista ne­velést. Az 'Emlékidéző' útján három szakaszban zajlott. Az első szakasz a CSKP megalakulásának 65., a második szakasz a nagy októberi szocialista forradalom 70., a harmadik pedig a győzelmes február 40. évfordulója tisz­teletére folyt. A mozgalom résztvevői védnökséget vállaltak a hősök emlékművei fölött, hazánk történelmi sorsfordulóinak ala­posabb megismerésére törekedtek, is­merkedtek a szocializmusért vívott harc egy-egy fontosabb állomásával. A kerületben 2761 kollektíva' kapcsoló­dott be mintegy 86 ezer taggal. Ezek az utóbbi időben 185 esetben vállal­ták, hogy.törődni fognak a hősök em­lékműveivel. Legtöbb ifjúsági csoport a Topol'canyi (692), a Lévai (Levice —■ 457) és- a- nyitrai (Nitra — 276) já­rásból : vetít részt a mozgalomban. Á Lévai‘és a> Topolöányl járásban a részt­vevők 95 százalékát pionírok alkották. A Lévai, a Se-nlcai és a Trnaval járás­ban nagy . segítséget nyújtottak a fia­taloknak az Antifasiszta Harcosok Szö­vetségének -tagjai. Kortörténeti doku­mentumokat-adtak át a fiataloknak, élménybeszámolókat tartottak. Példás .törekvéséért 28 ifjúsági cso­port megkapta a kerületi bizottság ok­levelét, 12 kollektíva tárgyjutalomban részesült. Ezek közül is kiemelhető a Csilizközi Efsz ifjúsági szervezete* az Ipolysági, (S.áhy) magyar és a komáromi (Komárno) szlovák tannyelvű gimná­zium szervezete. Az alapszervezetek' közül még a kíacanyi, a Nová Bosáca-i, a pibnírszervezetek közül pedig a húr- banovói Július Fucík Alapiskola, illet­ve a Zsemberi (Zemberovce) Alapisko­la pionírcsapata érdeme! említést. (pij;

Next

/
Thumbnails
Contents