Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-27 / 17. szám

A torna győztese, a belga B válogatott. Mi fán terem a minifutball? mikor én még kis sréc voltam, szen­á tiil meg voltam győződve, hogy csak egy futball van a világon. Az, /lket mit látszottuk. Hol rongy-, hol gumilabdával, olykor, ha a sors Is ügy akarta, szabályos (ős fűzős) labdával. Mert ki látott még akkor mifelénk fűző nél­küli, szelepes labdát? örültünk, hogy az volt, ami volt. Aztán be kellett látnom, hogy tévedtem, mert a ml labdarúgásunkon kfvül van még amerikai futball, teremfutball, lusta fut­ball (ezt játsszák nálunk), meg a labda sem mindig gömbölyű. A minap pedig meg­ismerkedtem a minifutball eredeti válto­zatával és a feltalálójával, egyben a Nem­zetközi Minifutball Szövetség (IMFF) és a belga szövetség főtitkárával, GAAL ENDRÉVEL, aki hazája legjobbjait hozta el Komáromba (Komámo) egy rangos nem­zetközt tornára. Ne lepődjék meg az olvaső az ismerős hangzású név hallatán. A feltaláló Ma­gyarországról származott el Belgiumba. Otthon Agrártudományi Egyetemre járt, kint Testnevelő Pedagógiai Főiskolát vég­zett Bruges-ben, ahol 1956-ban megtele­pedett, és azóta Is ténykedik. A város ne­ve a foci kedvelői előtt nyilván nem is­meretlen, az FC Bruges elég gyakran sze­repel a nemzetközi kupákban, meglehető­sen szép sikerrel. Ebben nyilvánvalóan Gaal Endrének (a rövid „a" a flamand transzkripció kedvéért) Is nagy érdeme van. Nem tudom, láttak-e már Igazi mtni- futbalit, ha nem, higgyék el nekem, hogy csodálatosan látványos. Ha a ml nagy futballistáink látnák a mlnifutballt Játszók bámulatos technikáját, a sárga Irigység gyötörné őket. Mintha mágnes lenne a lá­bukban, úgy tapad hozzá a labda. Igaz, hogy ezt a futballt a Gaal-féle szabványo­sított labdával Játsszák, amely szlvacs- bélelésű, s nem pattog úgy, mint a rendes futball-labda. Keménységnek, durvaságnak még jele sincs ebben a játékban, mert Itt a játékostárs testéhez érni szabálytalan­ság. A minifutball így valóságos show-mü- sor. Nem csoda, hogy a komáromi röp­labdaterem mindkét nap megtelt. • Futballoztál valaha is. és áruld el, hogy pattant ki az a csodálatos szikra, hogy feltaláltad a mlnifutballt? — Futballoztam Budafokon az NB H-ben. ötször voltam budapesti Ifjúsági váloga­tott, de ez nem nagy eset. Nem voltam őstehetség, talán azért tűrtek meg, mert jól rúgtam bal lábbal, és ez akkoriban még elég ritka adottság volt. A focit, ter­mészetesen vtlágéletemben szerettem. Ki­kerülve Belgiumba, elvégeztem a főisko­lát. Ez 1962-ben volt. A belga futball akkor még nemigen tündökölt, inkább az euró­pai alacsonyabb régiókba tartozott. A sportcentrumban alkalmaztak, és azt a feladatot kaptam, hogy három hónap alatt készítsem fel a diákcsapatot a készülő bajnokságra. Kaptam vagy harminc srácot, akik azt sem tudták, hogy melyik kapu kié. Amerre álltak, arra rúgták a labdát. Te jó ég, Bandi, mondtam magamnak, most úgy leégsz, mint a szalmakazal. Mehetsz utcát seperni főiskolai oklevéllel. Egy be­vándoroltnak abban a közegben amúgy sem rózsás a helyzete. Alig várják, hogy elgáncsolják. Szóvai mondom, ha nem ta­lálok ki valami okosat, örökre megbuk­tam. Eszembe jutott, hogy játszottunk an­nak idején hárman három, négyen négy vagy öten öt ellen a budafoki grundokon — attöl függően hányán voltunk — ka­pus nélkül, mert kapus senki sem akart lenni. Azok voltak az Igazi csaták! Saját kezemmel összekalapáltam néhány lécből egyméter széles és 75 centi magas kaput, aztán kezdődhetett a játék. Hárman há­rom, négyen négy, öten öt ellen, és így tovább, míg el nem értük a tizenegyet. A gyerekeket elsősorban arra szoktattam, hogy jól kezeljék a labdát, ne pattanjon el, pontosan adogassanak, és lőjenek min­den helyzetből. Az sem baj, ha meilémegy, mert ha mellémegy e kis kapuban, a nagy kaput biztos eltalálják. A gyerekeknek tét. szett a játék, technikában Igen szépen fej­lődtek, az adogatás is jól ment. Nem az FC-nél, hanem a kevésbé ismert rivális Cercle Bruges-nél dolgoztam Jöttek a nagy­fejek, és kérdezték, mit csinál ez az em­ber. Tízszer húsz méteres pályán játszik? így sohasem tanítja meg a gyerkőcöket futballozni! Majdnem elcsaptak. De kezdő­dött a bajnokság, és ml véglgvertük az egész népes mezőnyt. Egyszeriben megnőtt a bizalom. A bajnokság végén ki sem mentem a meccsekre, mert féltem a szó szoros értelmében, hogy lebőgök. Aztán a döntő után egyszer csak nagy a zsivaj, lárma a lakásom előtt. Legalább száz szü­lő, szurkoló jött éltetni. Mit mondjak, Igen­csak jőlesett. A szülők is rájöttek, hogy ez a mlnifocl, amely még mérföldekre volt a mostanitól, nagyszerű szabadidősport. El­kezdtek játszani. Jöttek az újságírók, akik abban a világban sokat segíthetnek és so­kat árthatnak, de nekik is tetszett, és elég nagy teret adtak nekem a lapokban. Sohasem felejtem el, hogy 1962 és 1963 tele meglehetősen kemény volt. Golf-áram­lat Ide, Golf-áramlat oda, kilenc hétig Belgiumban Is szünetelt a bajnokság. Ak­kor kezdte e! Játszani az élvonal Is az én Játékomat, és máig Is azt. mondják, nagyon hasznos sport. Ügy is mint felké­szülési módszer. Közben jöttem rá, hogy ez önálló játéknak sem rossz, és dolgozni kezdtem a szabályokon. Három évig tar­tott. 0 Részletezhetnéd talán a Gaal-féle mi­nifutball szabályait aprólékosabban? — Alkalomadtán küldök neked pontos szabálykönyvet. Szóval három évig tartott, amíg kidolgoztam a szabályokat, és meg­alkottam a labdát. 1968-ban írtam meg az első könyvemet a minifutballról. Negyven­ezer belga frank kölcsönt vettem fel rá, mert az apósom, akinek van egy harminc embert foglalkoztató kisüzeme, azt mond­ta, hogy ilyen buta játékra nem ad pénzt. Most már biztosan másképp vélekedik, a- mikor látja, hogy hódít a minifoci. Persze még most Is azt mondom, hogy a jelen­legi szabályok sem véglegesek. Szívesen meghallgatok minden értelmes javaslatot, tanácsot, s magam is tökéletesítem a sza­bályokat. Kezdetben például a kapu égj méterszer hetven centi volt. Kevés gól esett, nem tetszett a nézőknek, ezért meg­nagyobbítottam két méterszer egy méterre. A mlnifocit öten játsszák, kapus nincs. A partdobás helyett rúgás van. Ennek két oka is van. Ha dobják a labdát, az a ma­gasból esik alá, a játékosok önkéntelenül felemelik utána a lábukat, fennáll a sé­rülésveszély. Meg aztán nálunk boltívejs tetőszerkezetű tornateremben játszottunk, a tetőszerkezet közvetlenül a partvonaltól ívelt a magasba, így a játékosak a dobás­nál beverték a kezüket. A játékidő kez­detben kétszer 25 perc volt. Azért, mert mint általában, nálunk Is egy órára ad­ják bérbe a csarnokokat, tornatermeket. Bele kellett férnünk az egy órába. Meg­figyeltem viszont, hogy az idősebbek nem bírják végig a 25 percet, és már 12—13 perc után fáradtak, agresszívabbá válnak, s megint fennáll a sérülés veszélye. Mivel nálunk rengeteg Idős ember, űzi a mlni­futballt szabadidősportként, elosztottam a játékidőt négyszer 13 percre, egyperces szünetekkel. Ez is belefér az egy órába. Cserélni korlátlanul lehet, kapus nincs. Kezdetben volt szögletrúgás is, de megint rájöttem, hogy a kornernél az ellenfél csapata betömörül a kapu elé,.szinte tel­jesen lehetetlen átlőni őket. Ezért beve­zettem, hogy három komer tizenegyes. Ez is a boldog gyermekévekből való ötlet. Talán te is emlékszel rá, hogy így ját­szottunk: három komer tizenegyes. Elő­ször beállhatott valaki a kapuba, de ez nem bizonyult szerencsésnek, ezért beve­zettem, hogy tizenöt méterről kell a bün­tetőt lőni üres kapuba. Hogy miért tizenöt méterről? A mlnifutballt tetszés szerinti nagyságú pályán játszhatják — persze leg­jobb a klasszikus 40 méteres pálya —, így nem dönthettem amellett, hogy a félpályá­ról lőjék, mert a félpálya mindenütt más­hol van. Itt, Komáromban például 28 mé­teres a rüplabdacsarnok pályája, így a ti­zenegyes pont a felezővonalon túlra ke­rült. Gól akkor van, mint általában, ha a hálóba kerül a labda. Ja még az, hogy szabadrúgásnál vagy partrúgásnál az el­lenfél játékosainak négy méterre kell áll­niuk a labdától.' Szóval még csiszolgatjuk a szabályokat, bár sokan azt mondják, hogy már ebben a változatban is jó. 0 A labda hogy jött létre? — Már említettem, hogy szivaccsal bé­leltettem ki, hogy na pattogjon. A japán Mikasa cég gyártja. Az én találmányom, Gaal Endre főtitkár de kezdetben nem ügyeltem arra, hogy nevet is adjak a gyereknek, és csak a cég jelzésével jelent meg. Aztán egyszer a sportcentrumi főnököm, akinek magának is van teniszütőgyára, jön utánam, hogy bu­ta vagy te, Bandi, ellopták a labdádat. Történt, hogy Quíní, a Barcelona játékosa — talán emlékszel rá, hogy annak idején elrabolták vagy eirabolta.tta magát a rek­lám kedvéért — Japánban Járt. Mivel van egy nagy sportkereskedése, rábeszélte a Mikasa cég vezetőit, hogy tegyék a lab­dára a nevét, majd ő gondoskodik az el­adásáról és a reklámról. Szóval megjelent a Quint-labda, amely tulajdonképpen az én labdám volt, ezt mutatta nekem a főnököm. Felszökött a pumpa, írtunk egy panaszle­velet a Mikasa cégnek. Egy hőnap múl­va megkaptuk a választ, amelyben elné­zést kértek, és azóta Gaal Jelzéssel van ellátva, tavaly óta pedig, hogy megalakult a nemzetközi szövetség, annak a hivata­los jelvénye ts rajta van. Csehszlovákiában egyelőre nem, de Magyarországon már le­het kapni ezt a labdát. Remélem, hogy hamarosan megjelenik a csehszlovák pia­con is. 0 Nehéz volt tető alá hozni a belga bajnokságot és a szövetséget? — Nehéz. A labdarúgó-szövetség aka­dékoskodott, mindenáron meg akarta aka­dályozni a minifutbaM-szövetség megalakí­tását. Szerencsém volt, hogy a játék ro­hamosan terjedt, s még nagyobb szeren­cse, hogy van egy jótevőm, aki tanárom volt a főiskolán, Armand Lans, a belga kormány ifjúsági és sportügyi államtitká­ra, aki egyben a Nemzetközi Diáksport Szövetség elnöke ts. Egy alkalommal azt mondta, vigyázz, a belga labdarúgó-szö­vetség rád állt. Ha nem alakítasz sürgő­sen szövetséget, betiltják a játékodat. Meg­alakítottuk a belga törvények szerint a szövetséget. A kormány 5 millió koroná­val támogat bennünket évente. Szövetsé­günknek mintegy 15 ezer tagja van: tő­lük 150 frank tagdíjat szedünk, mert a támogatás kevés lenne. Mi vagyunk ugyan­is a világ utolsó amatőr szövetsége. A játékosok színtiszta amatőrök, a bajnoki meccseken nem szedünk belépődíjat,- pe­dig szép kis pénzhez juthatnánk, ha bele­gondolok. hogy egy meccsre 1500—2000 néző ts kijön. De nem engedi a szövet­ség licence, hogy belépődíjat szedjünk. Csak a barátságos, kupa- és tomameccse- ken szedhetnek belépődíjat a csarnok költ­ségeinek fedezésére, A csarnokokat, tor­natermeket, szám szerint százat, a szö­vetség béreli, a bírókat Is ml fizetjük, meg a játékosok biztosítását is. Olyan tíz­millió belga frankra tehető a kiadás éven­te. 0 A nemzetközi szövetség létrehozása is ilyen nehezen ment? — Majdnem. A FIFA orrolt és még őrről Is rám. Ez Is a jó öreg Lanstól szárma­zik, hogy alakítsam meg a nemzetközi szö­vetséget, míg valaki meg nem előz, mert akkoriban Hollandiában már elkezdték játszani a minifutball egy másik változa­tát kézilabdakapukkal, meg ilyesmivel. Mi­vel a mi mlnifocinkat már sok helyen játszották, összehívtuk az alakuló kong­resszust, és 1987. május 22-én létrehoztuk í a Nemzetközt Minifutball Szövetséget. Tag­államai: Belgium, NSZK, Olaszország, Hol­landia, Texas. Tíztagú vezetősége van, a- melyet az említett országok 1—1 képvise­lője alkot, illetve velem együtt hat belga tagja van. Ez is színtiszta amatőr alapon működik; a legszükségesebb kiadásokat a tagdíjból fedezzük, mert az állami támo­gatást nemzetközi szervezet fenntartására nem fordíthatjuk. De ez valóban csak pos­taköltség vagy ilyesmi. Júniusban rende­zünk kongresszust tornával egybekötve Ve­lencében. Erre Magyarország és Csehszlo­vákia képviselőit Is meghívtuk, s remé­lem, el is Jönnék. Szövetségünk nyitott szervezet, beléphet bárki, aki legalább há­rom fokozatú bajnokságot bonyolít le, és a helyi jogszabályok szerint nemzeti szö­vetséget alakít. Ehhez legközelebb áll Ma­gyarország, Csehszlovákia és Anglia. Hogy milyen népszerű nálunk a minifoci, azt az Is bizonyítja, hogy benne van az alap­iskolai tornaóra tantervében. 0 Hogy főtt létre a komáromi torna? — Ennek érdekes története van. Tavaly tornát rendeztünk Szegeden. A FIFA Ideje­korán táviratozott az MLSZ-nek, hogy ne engedélyezze a tornát — szerintük — a focinak e vadhajtásából, mert ellenkező esetben megtorló intézkedéseket foganato­sít a magyar szövetséggel szemben. Ekkor jött Turóczi Béla barátom, a Pest Megyei Ifjúsági és Sporhlvatal elnöke, aki ki­mondta, hogy a minifoci nem az MLSZ ügye, hanem szabadidősport. Az MLSZ is (megerősítette, hogy semmi köze a mini- focihoz. Megtarthattuk a tornát. Után« újabb nemzetközi tornát rendeztünk Buda­pesten. Erre neveztek be a komáromiak, akik szegények azt sem tudták, mi fán terem a minifoci. Fél órával az első meccs előtt lapozgatták a szabálykönyvet, hogy tulajdonképpen hogyan Is játsszák. Nem tudom, láttad-e azt a francia filmet, a- melyben egy vidéki birtokos öklözőtstáWót tart fenn. Egyik cselédje meglrlgyli a bo-k- szolók népszerűségét, kihívja az egyik is­mert bajnokot, aztán minden egyes jókora horog vagy felütés után a szorító sarkában fellapozza a megfelelő részt, hogy mi is történt valójában. Szóval így voltak vele a komáromi fiúk' is. Viszont meglepően jól szerepeltek, óriási sikert arattak. A döntő csoportban az 5. helyért folyó mérkőzésen 10:2-re verték az olaszokat. Októberben elhoztam a fiaimat Komáromba egy be­mutató mérkőzésre. Akkor született a nem­zetközi torna ötlete. Kár, hogy nem jöttek el az olaszok és a nyugatnémetek. De ügy hiszem, hogy a közönség fgy Is jól szó­rakozott a magyar válogatott, a belga A és B válogatott, valamint a két komáromi csapat mérkőzésein. Külön szeretném meg­köszönni a SZISZ járási bizottsága elnö­kének, Morvay Zoltánnak a segítségét, mert az egész torna az Ifjúsági szervezet égisze alatt folyt; éppúgy köszönet a város és a járás vezető képviselőinek, hogy lehetővé tették a torna megrendezését, amely na­gyon jó népszerűsítése lett a minlfocimak. Köszönet Illeti a komáromi csapatok tag­jait, akik a Nyugat-szlovákiai Gázgyár SZISZ-alapszervezetét képviselik. Hogy mennyire belepöttek a minifociba, bizo­nyítja az is, hogy a döntőbe jutottak, ahol csak a nagyabb tapasztalat segítette az A válogatottamat előnyhöz. Remélem, hogy a mlnifocl sok hívet szerez magának Csehszlovákiában, és mi is bármikor szí­vesen eljövünk egy-egy tornára. Neked Is nagyon köszönöm, hogy a sajtón keresztül propagálod a minifocit. A sajtó az nagy úr, óriási befolyása van. Ha lenne érdek­lődés, szívesen látok bármilyen csehszlo­vák mintfoclcsapatot. Bruges-ben van u- gyanis egy kis sportcsarnokom, amelyet némi nosztalgiából Budapest Sportcsarnok­nak kereszteltem. torna döntőjében egyébként a belga A B válogatott ll:7-re verte a komá­romi A csapatot. A harmadik helyért a magyar válogatott 6:3-ra legyőzte a bel­ga B válogatottat. A torna alkalmából még számos hazai és külföldi sportemberrel be­szélgettem a minifutball Jövőjéről, de er­ről helyszűke miatt majd legközelebb. Palágyi Lajos Vlöko és a szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents