Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-06 / 14. szám

\ A mostani és a volt SZISZ-elnök: Gyömbér Andrea és Faragé Csilla. A kémiai szaktanterem az elsők között nyílt meg. A XXI. századra készülnek SZEBB JÖVŐBE VETETT HITTEL Akik Safárikovóban az elmúlt 35 évben figyelemmel kísérték az Iskolaügy — kü­lönös tekintettel a magyar tanítási nyel­vi! Intézmények — dolgainak alakulását, azok ma teljes Joggal csóválják a fejü­ket. Az általános műveltséget nyújtó, anya­nyelven oktató középiskola az ötvenes években egyre izmosodott, a hatvanas évek­ben — színvonala és eredményei alapján elmondhatjuk — egyre népszerűbb lett a diákok és szülök körében. Ebben az Idő­ben még 20—25 kilométeres távolságok­ról, a szomszéd Járásokból Is jelentkez­tek Ide a tanulók. Még az 1972-ben be­következett szerkezeti változás, a gimná­ziumi státus sem törte meg ezt a fej­lődést, s a tizenhat osztályos, vegyes ta­nítási nyelvű iskola erős Iskola volt. Majd amikor a gimnázium népszerűsége ország­szerte megkopott, és megnyíltak az érett­ségi bizonyítványt is adó szakmunkáskép­zők, valamint bővült a szakközépiskolák hálózata, 1978-tól Itt Is felére csökkent az osztályok létszáma. Mindezt további kellemetlen változások követték. A hasonló korú magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakközépiskolát is kikezdte az átszervezés. Két évig a gim­náziummal közös igazgatóság alatt, de kü­lön épületben dolgoztak tovább a „me­zősök“, majd egy újabb elgondolás értel­mében a Rimaszombati (Rimavská Sobo- ta) Közgazdasági Középiskola kihelyezett részlegeként működött tovább az iskola. Két évvel ezelőtt pedig az önálló iskolát a rimaszombati „kerlbe“ költöztették. A demográfiai hullámvölgy a gimnáziumot sem kerülte ©1, az osztályok létszáma egy­re csökkent, és már sokán a vészharan­got Is megkongatták fölötte. A mezőgazdasági Iskola megüresedett épületébe költöztek ezután, ahol új szel­lemben kezdtek el dolgozni, s az utca em­berének is úgy tűnt, egyenesbe Jutottak. Nézzük hát, milyen is valójában a hely­zet, mi az, ami a változást előidézte. Pil­lantsunk be az iskola mai dolgos hétköz­napjaiba, vizsgáljuk -meg eredményeiket — hiszen ez a mérce a XXI. századra ké­szülő fiatalok szempontjából. Elmúltak a bajok!? — Az új Iskolarendszer bevezetése fel­hígította a gimnáziumokat, és kétségtelen, ez nálunk Is visszatükröződött. Egyrészt csőikként a létszám, másrészt a diákok tudásszlntje sem tette lehetővé a kiugró eredmények elérését — mondja az igaz­gató, dr. Gyömbér Béla. — Mi is tudjuk, hogy sokszor a szülők elhitték az Iskola körül kialakult olyan tévhiteket, hogy bi­zonytalanságban tengünk-lengünk, hogy le­épülőben az Iskola ... Ebbe a képbe bele­illett az is, hogy azért csatoltak minket a mezőgazdaságihoz, mert állítólag nem vagyunk életképesek. És még sorolhatnám. Megtörtént, hogy a helybeli alapiskola Je­les diákjai a kassai (Koäice) gimnázium­ban folytatták tanulmányaikat. Az Idő azonban minket igazolt, és ma már ki­egyensúlyozott iskola a miénk. Végre ön­álló épületben láthattunk hozzá ezelőtt kőt évvel a tanításhoz. A szülők és a diákok bizalmatlansága elpárolgott, s napjainkban már 25—25 tanuló van az első és a má­sodik évfolyamban. Az épület átalakításra szorult, már csak azért Is, mert a mező- gazdaságiban csupán hat tanterem volt, azonkívül mi az iskola jellegénél fogva más szaktantermeket Igényeltünk. A szá­mítástechnikai laboratóriumok már elké­szültek, minden osztályban van már víz, rendbe tettük a tetőt, építjük a szennyvíz- csatornát. Röviden; teljes tatarozás folyik. — Mindez milyen hatással van az ok­tatásra? — Nem befolyásolja, hiszen a belső mun­kálatokat már nyáron elvégeztük. Az ok­tatás tehát zavartalanul folyik, sőt már a választható tantárgyakat is szakképzett tanerők oktatják, ellentétben a múlttal. A f ■■ • - •­........................... ......... Dr. Szlvák Árpád; „Mára a mérleg helyre­billent.“ tanári kar tizenhat pedagógusából hatan megszerezték a doktori címet, diákjaink három világnyelvet, angolt, németet és franciát tanulhatnak szintén szakképzett pedagógus irányításával. Az eredmények felfelé ívelő tendenciát mutatnak, ennek ellenére a Jövőben még igényesebbek le­szünk önmagunkkal és diákjainkkal szem­ben. Pályaválasztás buktatókkal Az iskola bizonyítványát az Illetékes pe­dagógussal, dr. Szivák Árpád pályaválasz­tási tanácsadóval igyekeztünk kiállítani. Először a diákok továbbtanulási kedve fe­lől érdeklődöm. — A korábbi években ez egy ördögi kör volt. Olyan diákok Jöttek ide, akiket szak­középiskolákba nem vettek fel, akik álta­lában közepes, sőt gyenge tanulók voltak. Ennek természetes következménye, hogy kevesen Jelentkeztek továbbtanulni, s akik mégis nekivágtak, a főiskolai felvételiken nem feleltek meg, ami még Inkább ártott az iskola hírnevének. Mára a mérleg hely­rebillent, nemcsak a létszámnövekedés, ha­nem a Jelentkező diákok tudásának terén Is. Nézzük csak az elmúlt évet: huszonöt tanuló van az első osztályban, tavaly pe­dig huszonnégyen érettségiztek. Ebből 80 százalék jelentkezett továbbtanulásra. A nálunk eminens tanulókat felvették. Tizen­egyen főiskolán vagy egyetemen, hárman pedig szakosító iskolában tanulnak tovább. Más kérdés a választások megoszlása. Az idén például a magyar osztályból heten akarnak felsőfokú Intézményben továbbta­nulni, ebből ketten az orvosi pályát vá­lasztották. — S gondolom, Ilyenkor lép akcióba a pályaválasztási tanácsadó ... — Ekkor Is, de Jobb, ha korábban. A Járási szervekkel elgondolkoztunk a múlt­ban uralkodó helyzeten, és rájöttünk, ml is sokat tehetünk még a fejlődésért. Ma már szoros kapcsolatban vagyunk vonzás­körzetünk alapiskoláival, igazgatóival, osz­tályfőnökeivel és szülői munkaközösségel­Dr. Gyömbér Béla: „Kiegyensúlyozott iskola a miénk.“ ved. Idejében tájékoztatjuk a diákokat és a szülőket a lehetőségekről, a bejutási esé­lyekről, beleértve a külföldi továbbtanulási lehetőségeket Is. Vannak azonban tévhi­tek, sőt rögeszmék; Ilyen esetben mond­hat bármit a szaktanácsadó, a szülő nem tágít eredeti elhatározásától. Még mindig a múlt divatos szakmái vonzanak, a hu­mán és a természettudományi pályák, hol­ott már a ml környékünkön is virágzás­nak indult a gép- és elektrotechnikai Ipar. Az idén kezdtük el oktatni a gépészetet, s ez talán vonzóbbá teszi majd a mű­szaki pályákat Is. — A tanácsadásnál, gondolom, a tanul­mányi előmenetel te kiindulópontul szol­gál, az érettségik eredménye pedig a fel­vételi vizsgákon mérvadóak. Az új Iskolai koncepció Idén már a negyedikesekhez ért, tehát a záróvizsgákra te fog vonatkozni. Milyen újdonságokkal Jár ez? — A kerületi pedagógiai központtól már megkaptuk a forgatókönyvet és az új kon­cepció szerinti vizsgaanyagot. Átfogóbb is­meretekről, mélyebb tudásról kell számot adniuk a diákoknak. Ez már a témakörök összeállításából is kitűnik. Matematikából csak írásbeli lesz, viszont lesz egy ü] és nem te könnyű tantárgy, a gépészet alap­jai. A diákokkal együtt ml te első ízben éljük ét az ú] tartalmú és formájú érett­ségit, ezért egy picit ml Is Izgulunk. Üj széliemben a SZISZ-ben is Az Iskola megszemlélése után ébredek csak Igazán rá, ml minden változott, mi minden épült át és szépült meg ebben az épületben a „mezősök“ távozása óta. A diákok viszont ugyanolyanoknak tűntek, mint a régiek, éppolyan vidámak, huncu­tul csintalanok, mint az elődeik. A folyo­són megkérdezett „öregebb“ diákok egybe­hangzó véleménye szerint most Jobb Itt, szabadabbnak és végre önállóaknak érzik magukat. Tudják, hogy amit tesznek, Itt marad és úgy marad, ahogy ők megalkot­ják, nem kell két Igazgatóság elképzelé­seihez alkalmazkodniuk. A hivatalos vé­leményt kutatva, s a diákok munkájának lópten-nyomon fellelhető nyomait méltató elhatározás hoz össze a diákság két elöl­járójával, Faragó Csillával és Gyömbér Andreával. Az első a volt SZISZ-elnök, a másikat pedig a mostani iskolai SZISZ- bizottság élére októberben választották, egy hónappal azután, hogy a SZISZ pe­dagógiai szaktanácsadói posztjára is ú] pe­dagógus, Hencz Éva került. — Az én időmben nem volt ilyen aktív, segítőkész szaktanácsadó, lehet, ezért te volt egy picit halványabb a tevékenység. Meg aztán az iskola körüli hercehurca is nyomot hagyott az oktatói és mozgalmi munkában. Ott már nem voltunk, itt meg még nem. Először összeházasítottak, aztán különválasztottak a mezőgazdaságitól. A SZISZ járási bizottságával tartottuk ugyan a kapcsolatot, de az akkori létszámcsökke­nés miatt ők is, akárcsak a városi bizott­ság, úgy érezték, viharfelhők gyülekeznek felettünk. Ahelyett, hogy , segítettek volna, mellőzni kezdtek minket. Mindez azonban nem változtat a lényegen. Fontos, hogy már egyenesbe jutottunk, ráadásul elmond­hatjuk, hogy a kibontakozás megindítása a mi érdemünk volt — mondja a volt SZISZ-elnök. — Én már második éve vagyok itt, vagy­is már az új épületünkben kezdtem, és valóban úgy van, ahogy Csilla mondja: ne­héz volt a kibontakozás, de jól álltunk hozzá, és mostanra már egyenesbe jutot­tunk. Hencz tanárnő Is sokat segített, buz­dított, mozgósított minket, s hamarosan je­lentkeztek az eredmények. Ma már befe­jezés előtt áll az iskolai SZISZ-klub, rend­szeresítettük az iskolai lap megjelenését, szak-, irodalmi- és sportkörök láttak mun­kához, az idén már ott lesznek diákjaink az olimpiákon, a középiskolások szakmai tanulmányi versenyének járási fordulójá­ban. — Amit Andrea felsorolt, az egy-két ki­vétellel már a múltban is létezett. Ezen kívül szépek a nyári építőtábori eredmé­nyeik is. Már több éve a terezíai konzerv­gyárban dolgozunk és a járásunkban folyó archeológiái ásatásokban segédkezünk a szünidő egy részében. Tavaly kerületi ki­tüntetésben részesítettek, mivel a munka­adók a legmesszebb menőkig meg voltak velünk elégedve. A megkeresett pénzt a különböző versenyek, vetélkedők megszer­vezésére és a díjakra fordítjuk, de ter­mészetesen közös kirándulásokra is jut be­lőlük. — Elmondhatjuk azt te, mit hozott ná­lunk a RADIM- és szaktanácsadónk ötletes- sége, gazdag tapasztalatai. Szép számban rendeztünk ötletes, játékos akciót. Volt pél­dául rajz-, vírágkötőverseny, kézimunka­kiállítás, iskolai ki mit tud, kiállítás szov­jet emléktárgyakból és mások. Főleg az elsősök élvezik a pionírok munkáját idé- * ző, spontán szórakozást szolgáló rendez­vényeket. Komolyabb céljaink te vannak: szeretnénk nevet szerezni iskolánknak a szakmai versenyekben, a számítástechniká­ban, és elérni azt, hogy az érettségizettek legalább kilencven százaléka jelentkezzen továbbtanulásra — így Andrea, majd újra Csilla veszi át a szót: — Ehhez viszont az te kell, hogy vál­tozás álljon be a diákok gondolkodásmód­jában. Sokakból hiányzik az őszinteség, a nyíltság, az iskolával és az osztálytársak­kal szemben érzett felelősség és igényes­ség. Sokan még mindig azt hiszik, az is­kolának tanulnak, s csak úgy negyedik táján tudatosítják, hogy saját érdekükben kell ezt tenniük. Andrea régi jó barátnőm, és igyekeztem minden tőlem telhetőt át­adni neki azokból a tapasztalatokból, ame­lyeket a négy év alatt szereztem. Andrea rábólint és hozzáfűzi: — Valóban így van, és ígérem, ml is így fogunk dolgozni, s továbbra te elkö­vetünk mindent, hogy iskolánk nevén ne essék csorba. Polgári László (A szerző felvételei) » A

Next

/
Thumbnails
Contents