Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-04-06 / 14. szám
Kommentárunk Országos vita a Munkatörvénykönyv módosításáról Jogok és kötelességek A munkajog meghatározza az embernek a termelésben való részvételét. A munkajogi kapcsolatok gazdasági jelentőségét az adja, hogy ezek keretében teljesítik a szervezetek gazdasági kötelességeiket, valamint • a társadalom gazdasági és szociális fejlesztésének feladatait. Most, amikor a gazdasági mechanizmus átalakítása került napirendre, bizonyosnak látszik, hogy egyes jogszabályok elavultak. Egész sor törvényhozási intézkedésre van szükség. A Munkatörvénykönyv módosításának elveiről Prágában országos tanácskozást tartottak. Ezen Mikulás Befto, a CSKP KB titkára elmondotta, hogy a módosítás nyolc és tél millió embert érint. Megállapította azt is, hogy a legtökéletesebb törvény- könyv sem szavatolja önmagában a kitűzött célok elérését, nem oldhatja meg a munkahelyi rend kérdéseit, nem szilárdítja meg a fegyelmet és a vezetők tekintélyét, de önmagában az irányítás színvonalát sem emeli. A törvénynek csak akkor van jótékony hatása, ha helyesen érvényesítik, és érvényesítéséhez megteremtik a társadalmi feltételeket. A törvényjavaslat legfontosabb alapelve: összhangba hozni a társadalmi és gazdasági szervezetek és az egyén érdekeit, egy- behangolnl a jogokat és a kötelességeket. A törvénymódosítás alapelveit hat fejezetben és 85 pontban foglalták össze. Az első fejezet a dolgozóknak az irányításban és a gazdasági tevékenység ellenőrzésében való részvételével foglalkozik. Ebben a fejezetben kimondják, hogy a kollektív szerződésben lesznek meghatározva a munka- és bérfeltételek, továbbá a különböző igények finanszírozásához szükséges pénzforrások, azok elosztásának — főként az érdemek szerinti — módjai. A második fejezet a javadalmazás kérdéseivel foglalkozik. A bérpolitika alapvető feladata az lesz, hogy a társadalom szociális-gazdasági fejlesztése érdekében megszilárdítsa a munkabér aktív funkcióját, megszüntesse az egyenlősdit. A harmadik fejezet a dolgozók célszerű elhelyezését és hatékony érvényesülését hivatott szabályozni. Ezzel a fejezettel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy nálunk az alkotmány a munkához, nem pedig a munkahelyhez való jogot garantálja Ezért a szervezet önállóan fog dönteni abban a kérdésben, hogy az illető dolgozó ■munkahelyén marad, vagy fölöslegessé vált. Továbbra is szükséges azonban hangsúlyozni azt az elvet, hogy senki sem maradhat munka nélkül, s ezért nem a munkaerő csökkentéséről, hanem annak jobb elosztásáról, átcsoportosításáról beszélünk elsősorban. Továbbra is érvényes marad, hogy a szervezet csak a szakszervezet elő. zetes beleegyezésével szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát. A dolgozóknak jogukban lesz felmondani munkaviszonyukat, bármilyen indokból, vagy akár indok nélkül is. A felmondási idő a tervezet szerint egységesen két hónap lesz. Igen fontos részét képezi a javaslatnak a negyedik fejezet, amely a munkafegyelem szilárdításával, a munka minőségének, a szocialista tulajdonban lévő vagyon védelmének kérdéseivel foglalkozik. A munkafegyelem súlyos vagy ismételten előforduló, kevésbé súlyos megsértésénél a dolgozókat nagyobb anyagi bírsággal sújthatják, mint idáig. A bírság három hónapig terjedően elérheti az alapbér 15 százalékát a jelenlegi 10 százalék helyett. A munkafegyelem ismételt és egyben súlyos megsértéséért hat hónapra hosszabbítható meg az az idő, amely alatt fegyelmi eljárással az alapbér újra, egészen 20 százalékig terjedően csökkenthető. Fontos feladat a dolgozók szakképzettségének elmélyítése. Ezeket a kérdéseket az ötödik fejezet taglalja. A törvény a szervezetet feljogosítja, hogy elrendelje dolgozójának a részvételét a szükséges oktatáson, amely munkavégzésnek minősül, és munkabér jár érte. A bizonyos munkakörök betöltésére való alkalmasságot időközönként vizsgálatnak, ún. attesztációnak vetik alá. Szabályozni fogja az új törvény a munkaidő és a pihenés Idejét, valamint a dolgozók munkajogi és szociális biztonságát is. Így a 16 éven aluli fiatalkorúak munkaidejét javasolják heti 38 óráról 33 órára csökkenteni, Étkezésre naponta 30 percet kap a dolgozó az eddigi 15 perc helyett. Ez pihenésre szánt fizetett munkaszünetnek tekinthető, amely beleszámít a munkaidőbe. Gondoskodni fog a törvény a kisgyermekes anyákról, valamint azokról az apákról is, akik egyedül gondoskodnak gyermekeikről. Már a bevezetőben hangsúlyoztam, hogy egyelőre atapelvekről van sző, a törvény- javaslat végleges formába öntése majd a ■május 15 én lezáruló országos vita után történik meg. Strasser György W Politikai oktatás újszerűén Ifjúsági szövetségünk munkájának egyik sokat vitatott kérdése a SZISZ politikai oktatási rendszere. A SZISZ IV. kongresszusa Is rámutatott, hogy változtatni kell az oktatási rendszer eddigi gyakorlatán, jobban hozzá kell igazítani a kor követelményeihez. A SZISZ Központi Bizottsága a közelmúltban nyilvános vitára bocsátotta az új oktatási rendszerre vonatkozó javaslatát. A közeljövőben megtárgyalja a beérkezett véleményeket és javaslatokat, hogy végleges formájában jóváhagyja a SZISZ új politikai oktatási rendszerét. Milyen lényeges változások lesznek benne? Erről beszélgettünk MIROSLAVA MOüCKOVAVAL, a SZISZ KB propaganda- és agitációs osztályának vezetőjével. 0 Miben különbözik majd az új politikai oktatási rendszer az eddigi gya- korlattól? — Mindenekelőtt arról van szó, hogy a fiatalok számára vonzóbb legyen. Ügy hiszem, ezt nem kell hangsúlyozni. Ezért a jövőben az alapszervezetekre hagyjuk, hogy maguk válasszák meg azt a témakört, amely a tagokat leginkább érdekli. 0 És miből választhatnak? — Mi azt javasoltuk, hogy minden egyes oktatási évben legyen egy kötelező témakör. Az 1988—1989-es évre például a következőkét javasoltuk: Az Ifjúság és az átalakítás. Ez olyan széles témakör, hogy bizonyára leköti a fiatalok figyelmét. Aztán javaslatokat teszünk úgynevezett ajánlott témákra, s ezekből az alapszervezet további kettőt választhat. Természetesen a témakörök javaslata közérdekű kérdéseket tartalmaz, de vannak olyanok is, amelyek csak bizonyos alap9zervezetl típusra vonatkoznak; értem ezen a főiskolákat, a specializált középiskolákat stb. 0 Milyen formában folyik majd az oktatás? — Az alapszervezetek megint csak nagyobb szabadságot kapnak, hogy maguk válasszák meg az oktatás formáját. Nem szabjuk meg, hogy hány oktatást tartsanak, mennyi Ideig tartson egy előadás vagy szeminárium, milyen kiállítást vagy filmet nézzenek meg a tagok. Az alapszervezet vezetősége maga dönti el, hogy az oktatásnak milyen formáját választja, és ha a taggyűlés elfogadja a Javaslatot, az ütemterv kötelező. 0 Már a múltban Is egyértelműen bebizonyosodott: a politikai oktatás e- redményessége a lektorok és a propagandisták felkészültségén múlik. Hogyan biztosítsanak az alapszervezetek megfelelő képességű lektorokat és propagandistákat? — Ez nehéz kérdés. A döntés joga azonban megint az alapszervezté, elvégre ők ismerik legjobban a tagokat. Tudják, kinek milyenek a képességei. Nem árt, ha kikérik a pártalapszerve- zet, a gazdasági vezetőség, az iskola vezetőségének, a SZISZ funkcionárius- aktívájának a véleményét. Esetenként igénybe lehet venni a Szocialista Akadémia segítségét is. Az akadémia már egészen érett előadói munkacsoporttal rendelkezik, de éppúgy fel lehet kérni egyes szűkebb témakörű előadásra a kérdésben Jártas gyakorlati szakembereket Is. 0 Feltételezhető tehát, hogy az oktatási körök tagjai nem fognak unatkozni az előadásokon? Nem fordul elő, hogy azzal távoznak majd róla, megint agyonütötték az időt minden haszon nélkül? — A nagyobb önállóság nagyobb mozgásteret ad az alapszervezetnek. Pusztán a tagokon múlik, hogy az időszerű politikai kérdések közül mivel kívánnak foglalkozni... (P<) Gabcíkovo — Nagymaros ' 1990-től áramtermelés Közeledik a gabőikovo-nagymarosl víz- műrendszer üzembe helyezésének Ideje. Különösen vonatkozik ez a gabCíkovói erőműre, ahol az első gépegység már 1900- ben megkezdi az áramtermelést. Ezért mindkét oldalon fokozott ütemben folyik a munka a csehszlovák-magyar közös vállalkozáson. A magyar fél a tavaly befektetett 4,5 milliárddal szemben 5,6 milliárd forintot használ fel az idei programban előirányzott feladatok teljesítésére. Megközelítőleg negyven magyar válllalat és intézmény, valamint több jelentős osztrák és jugoszláv partner vesz részt a magyar félre háruló munkálatokban. Gabéíkovőval átellenben, Dunakilitinél olyan ütemben építik a duzzasztóművet, hogy 1989 végére minden munkát befejezzenek, és a csehszlovák oldalon bevezethessék a Duna vizét a 25 kilométer hosszú üzemvízcsatornába. Így a gabCfkovói 720 megawattos erőmű első gépegysége 1990-ben megkezdheti az áram- termelést. Ezért a duzzasztómű betonozási munkált az év végéig befejezik, elkészítik a hajózsilip és az alsó, valamint a felső hajóvárakozó-tér nagy részét. Dunakilltl térségében folytatják a tározó menti és a csehszlovák üzemviteli csatornához kapcsolódó jobb parti töltés építését. Magyarországi oldalon a Szigetközben a Duna mellékágainak rendezésével olyan vízpótló rendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi, hogy ebben a térségben állandó szinten tartsák a talajvizet és megszüntessék szélsőséges Ingadozásait. A tervek szerint a hálózatnak több mint a fele készül el az év végére, s 1990 elejére befejeződik a munka. Lejjebb, Nagymarosnál, az a legfontosabb idei feladat, hogy a folyó medrében elkészítsék a vízlépcső munkagödrét határoló körtöltést, s e munkaterületet az év utolsó negyedében átadják az osztrák építőknek. Ezzel egyidejűleg kell befejezni a folyó ideiglenes medrének kotrását. A magyar félre háruló Idei munkák során' mintegy hatmillió köbméter földet mozgatnak meg, kitermelnek csaknem 2,5 millió köbméter homokos kavicsot, mintegy 5,5 millió köbméter anyagot építenek a töltésekbe, és 92 ezer köbméter betont használnak fel. A nagyimarosi vízlépcső építési fővállalkozója, az Osztrák Dunai Erőművek szervezésében a korábban ütemezettnél 15 hónappal hamarabb, 1992 áprilisára készül el az első gépegység. A határidő előtti üzembe helyezés azonban a, Duna mindkét oldalán szükségessé teszt, hogy Palkcvvlío- vo és Nagymaros között a magyar-csehszlovák államközi szerződésben a tervezettnél gyorsabban végezzék el az előirányzott gáterősítési és egyéb védelmi munkálatokat. (msz) SZISZ-szervezet a Szüret utcában „Nem nehéz odatalálnl — Igazított előzőleg útba főiskolás ismerősöm —, a Villányi úton, a Kertészeti Egyetem épülete után az első utca jobbra.“ Az eligazítás pontos, minden nehézség nélkül megtalálom a dombnak támaszkodó Szüret utcát. Rövid séta után egy korszerű épület elé kerülök: ez a budapesti Kertészeti Egyetem kollégiuma. A portán simán elintéződik a belépési engedély, és kisvártatva már az egyik szoba ajtaján kopogtatok. A szobában szimpatikus fiatalember, előtte az asztalon tankönyvek, jegyzetek garmadája. Rövid bemutatkozás: Robert Styk Bratls- laváből, a Kertészeti Egyetem Termesztési Karának harmadéves hallgat6ja. Látogatásunk indoka Róbertnak nem ez a „minősítése“, hanem az, hogy ő tölti be a Magyar- országon tanuló csehszlovák főiskolások SZISZ-szervezeti főbizottságának az elnöki tisztjét. — Nagyon sokat még nem tudok a munkánkról elmondani — szabadkozik Robert —, hiszen csak tavaly decemberitől töltöm be ezt a tisztséget. Persze a magyarországi SZISZ-szervezetnek már harmadik éve vagyok a tagja. — Mekkora az a tagság, amelyet Budapesten egy SZISZ-elnök kormányoz? — összesen hat alapszervezetünk van Magyarországon, ebből négy Budapesten, kettő meg vidéken. A tagok száma százharminc. Munkánkat meghatározza a szétszórtság. Itt Budapesten nincs probléma, de vannak tagjaink Debrecenben, Gödöllőn, Keszthelyen és Veszprémben. Az egyik e- gyetemen mindössze 3 SZISZ-esünk van. Ott nehéz valamilyen alaposabb munkát végezni. A legerősebb szervezetünk, harminc taggal, itt a kertészetül van. — Miben merül ki a tevékenységetek? — Különleges helyzetünk ellenére is többrétű munkát végzünk. Elsősorban a mi gondunk az eszmei-politikai nevelés; ez a munka nem különbözik a hazai SZISZ-szer- vezetekétől. Az oktatás az alapszervezetekben folyik, előadókat nagykövetségünk biztosít. Fontos rendezvényünk minden Iskolai év elején az „újoncok“ fogadása Ezt nagykövetségünk kereskedelmi osztályán szoktuk megrendezni. A szokásos üdvözlésen, a kollektívánkba való befogadásukon túl ennek a találkozónak gyakorlati jelentősége is van. Az újonnan érkező hallgatók zöme egy egészen Ismeretlen közegbe csöppen. Ezen a találkozáson megismerkednek az itteni szokásokkal, az Iskolák regulájával, a házirenddel, Megtudhatják, ml vár rájuk, milyen problémával hová kell fordulniuk, hol milyen segítséget kaphatnak. Mindez nagyon fontos a tanulás szem. pontjából. No meg megpróbálunk enyhíteni a honvágyon, amely az első időben szinte minden hallgatónál jelentkezik. Azután van a szervezetünknek egy olyan szerepe is, hogy egy kicsit helyettesítse a távoli hazát. Közösen ünnepeljük meg ünnepeinket, beszélgetünk a hazai eseményekről. A nemzetközi nőnapkor például köszöntjük lányainkat, Télapó-ünnepségen megajándékozzuk egymást valamilyen aprósággal. S az adott lehetőségeink között nem feledkezünk meg a testnevelésről sem. Nemrég például nemzetközi focitornát szerveztünk, amelyen rajtunk kívül részt vettek még az Itt tanuló bolgár, lengyel, NDK-bell, vietnami, kongói és szírial diákok csapatai. i— Milyen a kapcsolatotok a hazával. Tud- Játok-e, mi történik otthon? — Sajnos, nem a legjobb. Egész sor újságot és folyóiratot kapunk Csehszlovákiából, ez rendben lenne, csak hogy ezek a nagykövetségünkre érkeznek, és mire eljutnak hozzánk, főleg a Budapesten kívül ■tanulóikhoz, bizony sokszor már Időszerűségüket vesztik. Ezen a téren valamit majd tennünk kell. — Szerveztek-e tanulmányi versenyeket a SZISZ-tagok között? — Ilyen nincs. Nem azért, mintha erre nem terjedne ki a- figyelmünk, hanem azért, mert ml itt sajátos helyzetben vagyunk. A külföldön tanuló főiskolások, mint Ismeretes, állami ösztöndíjasok. Az ösztöndíjak három kategóriába vannak sorolva, és összegük a tanulmányi előmeneteltől függ. Itt például az alapösztöndí] 3700 forint. A nagyon jő vagy még jobb előmenetelű hallgatók, teljesítményüknek megfelelően, ennél többet kapnak. Ezért kötelesek vagyunk Indexünket rendszeresen bemutatni a nagykövetség erre illetékes osztályán. Az ösztönző motívum Itt tehát a lelkiismeretesség mellett, az „anyagi jólét“. Egy párhuzamos SZISZ-verseny már tehát csak formális lehetne. Persze az alapszervezet összejövetelein azért terítékre kerül tagjaink viselkedése és előmenetele is, mert nem feledkezhetünk meg arról, hogy itt nemcsak magunkat, hanem a hazánkat Is képviseljük. — Köszönöm a beszélgetést.-hrI a T
