Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-13 / 2. szám

I új Ifjúság 3 [ Egészen fia­tal korában, először úttörő­ként, majd if­júmunkásként, 1930-tól pedig a CSKP tagja­ként vette ki részét a hazai és a nemzet- munkásmozga­lomból. feles képviselője volt a fasizmus elleni harcnak, először spanyol interbrigádistaként, majd a Vörös Hadsereg tagjaként. Ter­mészetes. hogy a 48-as februári eseményeket sem nézte tétlenül. — Nem bizony! Akkoriban Kas­sán (Kosice) éltem és dolgoztam. Állambiztos voltam egy • üzletben, de negyvenhét végén és főleg negyvennyolcban elég ritkán tar­tózkodtam ott. Lefoglalt a párt­munka. A hatodik körzetben te­vékenykedtem, na meg a városi pártbizottság alelnöke voltam. Akkorra már felbomlott a koalí­ció. s egészen nyilvánvalóvá vált, hogy a népjólétért, a néphatalo­mért, a dolgozók szabadságáért vívott haarcunkat nem hogy' be­fejeztük a fasizmus legyőzésével, hanem forradalomra van szükség, amely végérvényesen kiveszi a tőkések kezéből a termelés és a kereskedelem irányítását. A há­ború után, a koalíció létrejötte­kor együtt lehetett még velük dol­gozni, ekkorra viszont már úgy elszaporodtak a visszaélések, és szabotálták a munkát, hogy a munkásemberek még jegyre sem kaptak árut vagy csak a legrosz- szabb minőségűt. Nőtt az elége­detlenség, s a munkások termé­szetesen elsősorban minket, kom­munistákat bombáztak azért, hogy tegyünk valamit. Nos, ebben a helyzetben kértek fel engem február 21-én, hogy alakítsam meg Kassán és a kerületben a munkásőregységeket. a népi milí­ciát. Bizony, akkor kicsit megle­pődtem, miért rám gondoltak ez­zel a párt központi bizottságán, de meditálni nem volt Idő Arra a kérdésre ugyanis, hogy mikor­ra kell felállítani az első egysé­get, az volt a válasz, hogy még ma. Nem részletezem tovább az eseményeket, csak annyit, mon­dok el, hogy délután kivonult Kassa utcáira az első század, há­rom napon belül pedig minden Járás Jelentette, hogy készek ak­cióba lépni. Február 25-ét mi fel- készülten vártuk, a híreket pedig az emberek elemi erővel kitörő örömmel fogadták. — Az elmúlt negyven év során számos funkciót töltött be, még ma is fiatalos hévvel, odaadón dolgozik több tisztségben, A párt­funkción kívül tagjB az SZSZK NF KB Elnökségének, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Csehszlovák és Szlovákiai Központi Bizottsá­ga Elnökségének, a Csemadok KB Elnökségének, képviselője a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak, hogy csak a legfontosabbakat soroljam föl. Hogyan értékeli az eltelt negyven évet, és melyek ön sze­rint napjaink legfontosabb fela­datai? — Az elmúlt negyven év hatal­mas, szavakban talán ki sem fe­jezhető változásokat hozott, és ez különösen érvényes Szlovákiára, ahol még a két háború közt is szinte félgyarmati viszonyok ural­kodtak. Rögtön a februári győze­lem után megmutatkozott, mit je­lent az, ha az emberek maguké­nak érzik a földet, amelyen dol­goznak, az országot, amelyben él­nek. Vonatkozik ez természetesen a magyarlakta vidékekre is Én úgy érzem és értékelem, hogy nemzedékem megtette a magáét. Ha voltak Is hiányosságok, kö­vettünk el hibákat, akkor Is azt mondom: olyan alapokat, olyan szociális biztonságot teremtet­tünk, amelyre lehet és kell is építeni. Napjaink és a jövő a múltban, történelmünkben gyöke­rezik, a történelmi igazsághoz pe­dig az tartozik, hogy negyven- nyolc után úgy kezdtünk el új társadalmat építeni, ismeretlen utakon járni, hogy a korábbi tár­sadalmi rendszer nem adta mef a dolgozóknak a felkészülési le­hetőséget. Ebből adódóan nem mindig a tudás, az elméleti fel- készültség döntött, hanem az el­kötelezettség a szocializmus ügye mellett, az elszánt tenniakarás az új társadalom építése során. És nem tartom anakronizmusnak ar­ról beszélni, hogy annak a nehéz harcnak az eredménye az is, hogy, ma a fiatalok tudással felvértez­ve kérik az őket megillető helyet a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet irányításában. És igazuk Is van, meg az is jó, hogy, heves vérűek és újat akarnak. Mert a szocializmus építése során elértünk egy olyan stádiumba, amit kulminációs pontnak is lehet nevezni, amely után a fejlődéá csak egy minőségi forradalmi vál­tozás következtében lehet töret­lenül dinamikus. Nos, ezt a for­radalmi Időszakot éljük, azt az időt, amikor már a tudás a dön­tő, a kiváló politikai és szakmai felkészültség. Ogy érzem, ilyen’ tekintetben is lehet a fiatalokra’ számítani, tehát teret kell nekik adni. / Ot&aian utakon is Egy kamionsofőr vallomásai — Két évvel ez- L m előtt útra vállal- Ij koztam, amilyenre |j addig még soha- H sem. Nem az ag- H gasztott, hogy kö- || zel ötezer kilomé­■ térré fekszik tő- lünk Bagdad, és H arabul valóiéban 8 semmit sem tudok, ■ meg hogy már (a- B vában dúlt az Irak- ffj Iráni háború, ha- Hí nem amiatt, amit idősebb és tapasz­taltabb társaim mondtak. Ugyanis akinek ott leáll az autó­ja, és vesztegelni kényszerül, az már a leg- rosszabbta is felkészülhet, ráadásul akkor még a CESMAD nak, a Külföldi Árufuvaro­zási Társulás Csehszlovákiai Hivatalának sem volt iraki képviselete Az vigasztalt csak egv picit, hogy Hodossy Pali barátom is jött egy másik kamionnal. A véletlen úgy hozta, hogy százötven kilométerre a határtól már iraki területen kírámolták az áruját, pedig ő is Bagdadba szállított öt napot kellett volna várni, Így hát egyedül mentem tovább. Sose felejtem el azt a vér­fagyasztó jelenetet, amely egy vasúti átjá­rónál játszódott le. Egy halottaskocsi érke­zett. és amikor kivették belőle a katonai ponyvával letakart koporsót, a hirtelen összetódult civil lakosság a látványon fel­bőszülve vadul puffogtatni kezdett a leve­gőbe Úgv rátapostam a gázpedálra, hogy szinte átrepültem a sínek fölött Nem tör­tént semmi bajom, de valójában nem sok hiányzott. , > Czene László öt éve kamionsofőr a Cseh­szlovák Állami Autóközlekedési Vállalat Banská Bystrica-i részlegénél Nem a ka­landvágy, a túlfűtött ügybuzgóság, fiatalos bohémság vitte erre a pályára, hanem a volán szeretete és a látniakarás. az hogy új tájakkal Ismerkedjék Meg aztán bárki, az utcáról betévedt ember nem is űzheti ezt a hivatást. Az üzemrészleg tizenhét ka- mionosa közül csak hárman mehetnek bár­hová irányuló külföldi útra Speciális gép­járművezetői vizsgát kell tenni, majd kö­vetkezik egy tüzetes orvosi vizsgálat. A legjobbakból is a legjobbak kerülnek tehát a külföldre induló kamionok nyergébe. A sofőr hasznát látta ugvan a nyelvtu­dásnak, de ha nem tud értekezni az illető ország nyelvén, segít a CESMAD a fuvar­levelek intézésére szintén van ember. Leg­rosszabb azonban az. ha bedöglik az autó, ugyanis a LIAZ kocsikra még naevftóva! se találnánk külföldön szervizállomást és btú remény lenne alkatrész után Is kutatni. Ilyenkor marad a telefon haza, a hosszas várakozás az itthonról érkező segítségre, vagy — ahogy már vele Is megtörtént egv diferenclálmü meghibásodásakor — a sztlk- ségmegoldás: a legrövidebb úton iránv ha­za. A karambol vagv gázolás — következ­zék bárki hibájából is be — beláthatatlan következményekkel járhat Törökországban vagy Irakban például azonnal a sittre te­szik a sofőrt, és ott vár a kivizsgálás ered­ményére, enni persze csak akkor kap. ha valaki visz neki. különben nincs ellátása Meg aztán útközben is sokszor támadnak faramuci helyzetek. — Jugoszláviában történt meg velem. Ka­Wm paszkodtam felfelé egy hegyre, és nem bír­tam kimenni, ezért megoldást keresve egy pillanatra leállítottam 8 kocsit. Egyszer csak látom, hogy közeleg egy autóbusz. El­kezdett eszeveszetten fékezni, de megcsú­szott, és feltrtóztathatatlanul közeledett fe­lém. Nem volt mit tennem, kaptam az tra- . tokkal és pénzzel teli tárcámat, és kiugrot­tam a közeli sziklafalra Innen láttam, '-ogv a Mercedes típusú autóbusz nem a kocsi­nak hanem .csak“ sziklának ütődön és ri- pityárn tört Persze, nekem Is meg kellett várnom a kivizsgálást, végül a CESMAD embere Indított ólra utamra. Egy kamionsofőrrel külföldön sok min­den megtörténhet Pénze ugvan van mert valutában vesz fel előleget az úttá, ebből fizeti a szállodát, az étkezést, a telefont és sok mást, de ez még nem minden, sőt oly­kor ez Is veszély forrása lehet Vannak szép és emlékezetes ulak, de kellemetlen élmények Is bőven Laci ezekből az élmé­nyekből most csak kettőt elevenít fel. — A fülek! (Filakovo) Kovosmaltből szál­lítottam kádakar egv görögországi üzletem­bernek Szerencsésen megérkeztem Ptole- maíszba, ahol a legkedvesebb vendégnek kijáró tisztelettel fogadott a korombeli üz­letember A formalitások elintézéséhez 5 szerzett tolmácsot, és mindenben segftett, még a visszafelé hozott áru Intézésében ts. A szállodai költségeket Is fedezte, gondos­kodott teljes ellátásomról. — Két hónappal ezelőtt a martini szín- társulat a Szovjetunióba készült vendég­szerepelni, s a kulisszák szállítását bízták rám Én mát Moszkvában vártam a vonat­tal érkező színészekre másnap meg is ér­keztek A Lomonoszov Egyetem épületében rakodtam le En ts megnéztem az előadást, majd a színfalakat a repülőtérre vittem, mivel a társulat Innen Tbiliszibe folytatta útlát Oda nem tartottam velük, Moszkvá­ban maradtam, és vártam a rekvlzttumokra. A színészek vissza ts lőttek, de a kullsz- szák már nem fértek fel arra a gépié, a* mellyel ők utaztak, ezért rám bízták, hogy váriam meg a másnapi repülőt. Miközben ők útra keltek hazafelé, én vártam és vár­tam . Minden repülőnél érdeklődtem, köz­ben eltelt két nap. Hívtam a CESMAD-kép- vtseletet, de ők nem tudtak tanácsot adni, mondván, ez nem tartozik az ő hatáskörük­be Aztán hívtam haza, és a társulat embe­rei azt mondták, ne várja tovább a kultsz- szákra Hogy ne löjjek üresen, elintéztem más rakományt, kulisszák helyett színes té­vékkel megrakodva tértem haza. Hát Ilyen Is van. — Tulaldonképpen személy szerint te, miért választottad ezt a foglalkozást, és meddig akarod még Iznl? A belföldi fuva­rozáson többet keresnek társaid, a külföld­ről behozható árumennviség Is elenyésző, és korlátozva van. tehát ez sem lehet Indí­ték — kérdeztem beszélgetésünk végén. — Nem 8 pénzért vállalkoztam rá és ad- j dig fogom csinálni mfg örömem telik ben­ne Számomra ez szenvedély, ha' abba kel­lene hagynom, úr maradna a helyében. Meg aztán kit ne csábítaná az egzotikum? Az, amikor nálunk tombol a tél, hideg van, és átkelve a Boszporuszon, látod, hogy érik a narancs, minden fldezöld. szinte egy más világba cseppensz. Főleg ezek az élmények táplálják a bennem munkám szeretetét. ' POLGÁRI LÁSZLÓ (A szerző felvétele) Elgondolkodtál? már azon, kedves nőolvasók, hogy a nyakukban csillogó- vlllogó gyöngysorok hogyan készülnek, és kik készítik őket? Nos, én Ipolyságon (Sahy) járva be­kopogtam az ottani gyöngyfűzőkhöz. A rokonszenves, megnyerő mosolyú fő­nöknő, Márta Mihalcsiková fogadott. „Huszonöt éve űzik Ipolyságon a gyöngyfűzés mesterségét. A jabloneci üveggyár zásadal részlegének fióküze­me vagyunk. Ez nekünk, nőknek, na­gyon megfelelő munkalehetőség Az asszonyok hazaviszik a gyöngyöt, és otthon dolgozhatnak, emellett pedig el­láthatják a családjukat Is. jelenleg nyolcvan alkalmazottunk van, de nagy a további érdeklődők száma Az Itt dol­gozók szeretik ezt a szép és tiszta munkát, pedig nagy türelmet igényel, több érán át a gép mellett kell ülni. Akiknek otthon a családtagok Is bese­gítenek. kétezer koronát Is megkeres­nek. Mlnálunk vegyesen dolgoznak fiata­lok, középkorúak és a nyugdíjkor előtt állók Munkásnőink ugyanúgy jogosul­tak a táppénzre, gyermekgondozási se­gélyre, nyugdíjra, mint a más üzemek­nél dolgozók. Volt egy olyan időszakunk, amikor az asszonyok egy erre kialakított he­lyiségben fűzték a gyöngyöt, fgy az újoncok könnyebben megtanulhatták a mesterséget, de az épület rossz álla­pota miatt leállították Itt a munkát. Most mindenki hazaviszi a gyöngyöt. Májustól tervezzük az épület átalakl­fását, és akkor újra visszajöhetnek azok az asszonyok, akik kollektívában akar­nak dolgozni. Sok jó munkásnőnk van, közülük vagy tízen kétezer koronánál is többet keresnek. A legkisebb fizetés ötszáztóbnyolcszáz korona között mo­zog, de az átlag ezerkettőtől-ezerötszá- zig keres. No persze adódnak problémáink Is, amikor nem tudjuk határidőre átadni a gyöngyöt, ilyenkor gondok vannak a szállításnál is, de ezt igyekszünk ki­küszöbölni. Bárján Erzsébet a legjobb gyöngyfű- zőink közé tartozik, Segít az áru át­vételénél, és ő helyettesít, ha fontos ügyben el kell mennem. A gyöngyöt nemcsak Ipolyságiak fűzik, a környék faluiból Is bejárnak hozzánk az asszo­nyok. Bállá- Ilona például ipolybalogí (Balog -nad IpFom), és tizenkét éve fűzi a gyöngyöt. Naponta nyolc órát ül a gépnél, s nagy kedvvel végzi ezt a munkát, A két kisgyermekes Lőrin- esik Gizella Inámból (Dolinka) jár be. Három éve a dolgozónk Nászali Mária Leszenyéről (Lesenice) jár be hozzánk, ő már nyugdíj előtt áll Ez a munka megfelelő számára, mert gondoskodhat családjáról, és mellette vigyázhat az unokákra Is “ Ipolyságon a gyöngyffiző asszonyok­nak valóban gyöngyéíetük van, mert akik szorgalmasan dolgoznak, és sze­retik ezt a szép tiszta munkát, min­denképpen megtalálják a számításukat. Kardos Mária' » Milyen a gyengyélet? LEGYEN DÖNTÖ A TUDÄS Fábry Istvánnal, az SZLKP KB tagjával Neszméri Sándor beszélgetett

Next

/
Thumbnails
Contents