Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-23 / 12. szám

új ifjúság 6 Napra pontosan öt évvel ezelőtt már rendeztek Budapesten fedett- pályás atlétikai Eurőpa-bajnoksá- got. A csodálatosan szép sport- csarnok, a jó technikai körülmé­nyek, a kitűnő tezervező-rendező- gárda, a hagyományosan jó ma­gyaros vendéglátás ismét ide csa­logatta a „téli“ kontinensverseny­re az atlétikát. Mi több, a jövőre sorra kerülő fedettpályás VB meg­rendezésével is a mostani házi­gazdákat bízták meg. Világbajnokság után, olimpia előtt ki-ki pihen, illetve már ké­szül — várható volt —, hiányzik majd néhány nagy név. Szám sze­rint viszont az eddigi legnépesebb mezőny jött össze. A kétnapos verseny sok izgalmat, látványos küzdelmet hozott. Jól szerepeltek a csehszlová­kok, nem kis örömet szerezve ez­zel népes szurkolótáboruknak, XIX. fedettpályás atlétikai EuTópa-bajnokság, Budapest 1988 ...nem kell cégér = maradt. Sajnálta a közönség, de maga Pribilinec is. Mert az lett volna a győzelem, ha nagy ve- télytársát ő maga győzi le. 2. Remigius Machura a súlylö­késben szerzett aranyérmet. Vár­ható volt, annál is inkább, mivel néhányan ellenfelei közül távol maradtak. Izgalmat hazai vetély- társa okozott neki. Pavol Sula u- gyanis egy héttel korábban Bu­dapesten legyőzte a nyolcvanötös athéni Európa-bajnokot. Az u- gyancsak jó formában lévő Sula diszkoszvető fordulattal dob, és ez gondot okozott neki. Sehogyan sem tudott beleférni a leszűkített fedettpályás dobómezőbe. A golyó kétszer is a védőhálón kívül ért Remigius Machura talajt, nem kis riadalmat okozva a közelben tartózkodó futók kö­zött. Pedig Machura szerint az egyik dobásban érem volt. 3. Ale§ Höffer olyan magabiztosan és jő kedvvel versenyzett, hogy győ­zelmét inkább kellemesnek, mint meglepetésnek lehet nevezni. Olyan imponálóan suhant el a gátak fö­lött, mint egy erejét bizonyítani aka. ró vihar, amellyel már nemigen szá­molt senki. A prágai fiút hallatlan akarat fűti. Remélhetőleg nem az utolsó eredményes száguldása volt ez. 4. Ez a három lány a távolugrás­ban jeleskedett. Közülük Is leginkább Dreschler, aki egy kivételével vala­mennyi elrugaszkodása után hét mé­ternél távolabb ért homokot. A leg­hosszabb ugrás 830 centimétert ért. Csisztyakova (szovjet) és Bartczako- va (lengyel) társaságában szomor- kodva (?) örülnek az érmeknek. 5. Carlo Tränhardt (NSZK) a leg­frissebb világcsúcs birtokosaként ér­kezett Budapestre, abban a tudat­ban, hogy... Persze a taktikázás néha a verseny előtt elkezdődhet. A szőke magasugrót az első megle­petés akkor érte, amikor néhány nappal a rajt előtt megtudta, hogy nagy vetélytársa, a svéd Patrik Sjö- berg mégiscsak eljön az EB-re. A taktikázás aztán folytatódott a sport- csarnokban. Az izmok és az idegek játéka nem kis port vert, és sala­moni döntések sorát eredményezte. Az egyik ugrásnál lejárt Tränhardt ideje. A bírónő jelezte, hogy a kí­sérlet érvénytelen. A versenyző az­zal védekezett, hogy a futóik miatt nem tudott összpontosítani. Rövid huzavona után sokak számára telje­sen érthetetlenül Carlo letépte és a földre dobta rajtszámát, majd lát­ványosan összecsomagolt és levonult a pályáról. Közben Sjöberggel tár­salgóit, aki nemigen élte bele ma­gát a helyzetbe — inkább a ver­senyre figyelt. A közönség egy ré­sze fütyült, a többiek meg tapsol­tak, főleg amikor néhány perc múl­va a kissé lehiggadt ftű visszajött és folytatta a versenyt (ül). Trän­hardt messze elmaradt legjobb tel­jesítményétől. Harmadik lett. Övás, tanácskozás, még egyszer ugyanaz. Végülls az Incidens előtti eredmé­nyét számították a versenybe, és ez csupán a nyolcadik helyre volt elég. Ez a „színdarab“ övön aluli ütés az atlétikának nemcsak azért, mert ha­sonló esetek ebben a sportágban na­gyon ritkán fordulnak elő, hanem azért is, mert a sportcsarnokban ép­pen a magasugrás ígérte a legszín­vonalasabb versenyt. Most már csak az a ’ kérdés: kik szerepelnek majd jobban a nyári olimpiai játékokon, azok-e, akik ki­hagyták a fedettpályás versenyt, vagy akik Itt is érmet szereztek? ... M. Nagy László A szerző felvételei Carlo Tränhardt Fővárosi labdarúgó-helyzetkép Soha ilyen mélyponton nem volt még Szlovákia fővárosának labdarúgása, mint ahová az utóbbi években jutott. Egymás után mindkét nagy múltú együttes, az In­ter és a Slovan Bratislava is kiesett a legfelsőbb osztályból, sőt korábban erre a sorsra jutott a ZtS Petrzalka is, amely időközben fuzionált az interrei. S bár az utóbbi ebben az évfolyamban ismét a leg­felsőbb osztályban játszik, a Slovan pe­dig a legjobb úton halad, hogy felkerül­jön, a bratislavai labdarúgás messze van az optimális helyzettől. Ezért voltam ki­váncsi a két labdarúgó-szakosztály idény eleji sajtóértekezletére, amelyet a véletlen folytán egy és ugyanazon a napon ren­deztek. Mi újság az Inter ZTS-ben? A sárga-feketék szakvezetői -- de Karol Kögl edző is — derűlátóan nyilatkoztak, jóllehet az edző a téli felkészülés során egy ízben felmondott. De mint ahogy azt Richard Koyä mérnök szakosztályelnök el­mondta, a félreértések tisztázása után meg­gondolta magát, és a csapatnál maradt. Nyílt titok azonban, hogy az egyesületben és a szakosztályban még mindig nem tisz­tázódtak a nézeteltérések, de az edző és a játékosok közötti viszony sem a leg- szívélyesebb. Végső soron emiatt távozott végérvé­nyesen a DAC-hoz Fieber Péter olimpiai válogatott, akt korábban már egy évig köl- csönjétékosként szerepelt a dunaszerdahe- lyl (Dunajská Streda) együttesben. Karol Kögl ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Fieber hozzáállása az edzéshez és kötelességeihez nem volt a legjobb. Ok nélkül kihagyott edzéseket, a játékosok között széthúzást szított, válogatott létére rossz példát mutatott. Ezért ts engedtük el.“ Jól értesült forrásokból viszont tudom, hogy nem Fieber hozzáállása volt helyte­len, hanem a játékostársaké őhozzá. Ami­kor tavaly szóba került a DAC-hoz való át­lépése, az Inter pedig anyagi gondokkal küzdött, azzal hitegették a játékosokat, hogy majd abból a pénzből megkapják el­maradt prémiumaikat, amit Fieber átiga­zolása esetén nevelést díjként kapnak új egyesületétől. Az átigazolás nem jött létre, a, játékosok nem kapták meg a juttatásu­kat, ezért haragudtak Fieberre, s valóság­gal „kiutalták“ a csapatból. Igyekeztek le­járatni, és ha valakit egy csapatban le akarnak járatni, akkor az sikerül is, le­gyen az akár Maradonna. Kögl edző azonban a körülmények elle­nére elégedett a téli alapozással, bár ne­hezményezte, hogy jóformán nem is ját­szottak füves pályán. Sok reményt fűz a fiatalokhoz, Moravechez, Vrabechez, Rá­bákhoz, végső soron az Inter ma egy fia­tal, fejlődőképes gárda. Sok szó esett a fúzióról, amely a leg­több vélemény szerint nem volt szeren­csés megoldás. Arról volt szó, hogy két gyengébb képességű csapatból egy erős csapatot hozzanak létre, amely méltókép­pen képviselné Szlovákia fővárosát. Ez a szándék nem egészen „jött be“. Ugyancsak nem vált be, hogy a csapat mérkőzéseit a petrzalkai stadionban játssza, míg az edzések a pompás pasienkyi stadionban folynak. Azért tették a mérkőzések helyét a Duna túlpartjára, hogy sportélményt nyújtsanak a 140 ezer lakosú városnegyed­nek, amely nagyváros a nagyvárosban, Bra­tislava és Kassa (KoSice) után Szlovákia harmadik legnagyobb városa. Azt remél­ték, hogy sóik néző jár majd ki a mérkő­zésekre. A valóság: jóval kevesebb néző megy el a ligameccsekre, mint a ZTs mér­kőzéseire, amikor még csak az SZNL-ben játszott, Kögl edző arra is panaszkodott, hogy a rövid és szűk petrfalkai pálya nem felel meg az Inter fiatal játékosainak, akik hosszú átadásokra és lefutásokra építik a játékukat. Szóba került Stranianek ügye, aki annak idején az Interből átment a Slovan csa­patához, ahol azonban nem vált be, ezért a két szakosztály megegyezett, hogy a szélsőhátvéd visszatér az Interbe. Minden rendben volt, már a szövetség is áldását adta rá, végül a szabályzat bizonyos pa­ragrafusaira hivatkozva megvétózta a dön. tést. Mindenki keserűen állapította meg, hogy érthetetlen, miért akadékoskodik a szövetség, ha két szakosztály megegyezik, ami amúgy is igen ritka. Megjegyzem, én sem értem. Mi újság a Slovan Bratislavában?, Nem kevésbé optimista légkörben zajlott a Slovan Bratislava labdarúgó-szakosztá­lyának sajtóértekezlete. Hogyisne, amikor a csapat nyolcpontos előnnyel zárta az őszi idényt a legveszélyesebb üldözői előtt, amely előny az első tavaszi fordulóban ki­lenc pontra nőtt. Teljesen biztosra vehe­tő, hogy a nagy múltú, KEK-győztes, sok­szoros országos bajnok együttes az őszi Idénytől Ismét a legfelsőbb bajnokságban játszik, bár Ján Zachar edző óva intett attól, hogy' máris nyeregben érezzék ma­gukat. A labdarúgásban történtek már cso­dák. Az Üj Ifjúság kérdésére, hogy hogyan akarja ösztönözni a játékosokat jő játék­ra, mert feltételezhető, a nagy előny tu­Áprllis 9—10-én a Budapest sport- csarnokban rendezik a tekvando-világ- bajnokságot, amely a karate egyik leg­látványosabb ága. A sportág híveinek figyelmébe ajánljuk, hogy az IBUSZ magyar utazási iroda bratislavai kép­viselete társasutazást szervez rá, egy belépőjegy ára étkezéssel 189 korona. Május 14—15-én ugyancsak Budapes­ten, a Hungaroringen rendezik immár másodszor a kamionok EB-futamát Az (tatában könnyelműsködni fognak, nem hajtanak rá, és esetleg a nézőket is elide- geníthettk a stadionból, az edző a követ­kezőket mondta: „Július vagy augusztus elsejétől új irányelvek lépnek életbe a lab­darúgók jutalmazását illetően. Az élvonal­beli futballisták rendes labdarúgóstátust kapnak, és a nyújtott játék alapján sorol­ják ókét a megfelelő jutalmazási osztály­ba. Megmondtam tehát a fiúknak, hogy mindenki olyan jutalmazási kategóriába ke­rül az új idénytől, amilyen játékot pro­dukál a tavaszi Idényben. Ügy hiszem, ez megfelelő motiváció a számukra.“ A játékoskeretben lényeges változás nem történt, mindössze talán az, hogy január elsején Gosttéot váratlanul behívták kato­nának, jóllehet korábban biztosítékot kap­tak arra, hogy haladékot kap. A Strania- nek-üggyel kapcsolatban elmondták, ők is sajnálják, hogy a szövetség keresztülhúzta átlépési szándékát. Kár, hogy ilyen tehet­séges játékos kénytelen lesz a kiapadót koptatni. A két egyesület közötti megegye­zés azért jött létre, mert már korábban elhatározták, hogy a tehetséges játékoso­kat nem engedik el Bratislavából, legfel­jebb egymás között kicserélik a fővárosi labdarúgás fellendítése érdekében. utazfisi iroda erre is szervez társas­utazást. A belépőjegy ára két napra étkezéssel 223 korona. Az EB-futamra, illetve a kamionok Európa-bajnokságá- ban bevezetett újításokra lapunk egyik legközelebbi számában még visszaté­rünk. A társasutazás iránt érdeklődők­nek az IBUSZ címe: Hviezdoslavovo nám. 7, 811 02 Bratislava. Telefon: 330-471, 330-575. (Pií Palágyi Lajos Tékvandó- VB - Hungarocamion EB Amikor még tartott a Pribilioec — Scsennyikor -párharc. akik viszont nagyszerűen buzdí­tották a ehérmezeseket. 1. Jó, hogy a gyaloglást is „fel­vették“ (tavaly először) az EB műsorába A férfiak öt kilométe­res verse tye minden várakozást fölülmült. A Pribilinec — Scseny- nyikov-pá 'harc nem mindennapos csatát ígért. Kitűnő gyaloglónk vissza akarta csikarni a fiatal szovjet vorsenyzőtől a „fedettpá­lyás vébí n elvesztett“ aranyat. Semmit sam bízott a véletlenre. Mindjárt a rajt után olyan tem­pót dikta t, hogy valósággal „ki­nyírta“ S:sennyikovot, akit a bí­rók hárc mszoros figyelmeztetés után hét körrel a cél előtt ki­állítottak A szovjet fiú nem akar­ta elhint i, hogy a piros jelzés neki szól, sietett még egy kört, de aztán tovább nem engedték a szigorú bírók. Így a csattanó el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents