Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-23 / 12. szám
A aSZSZKB LAPJA XXXVI évf. 1988. 3. 23. Ata 1,— Kő* 12 Fényforrások — avagy neonfényben a neongyár problémái 3 Fiatalok a paragrafus árnyékában, vagy inkább fényében 4 Histria Romániának az a része, amelyet a történészeknek is érdemes megtekinteniük 5 A budapesti atlétikai EB a fotós szemével — ezúttal azonban szóban is 6 A Matesz-igazgató vall a színházról — még mindig a jubileum kapcsán 8 Pedagógusjelöltekkel szándékaikról, terveikről — nem csak a pedagógusnap alkalmából 10 PLÉHTÁNYÉR Ijedt gyermekarc. A fiú kezében tányér, pléh- tányér., Megilletődött azon, hogy már ő is odaülhet a felnőttek asztalához, és a tálon ott lesz az ő jussa is. Nálunk, a mi vidékünkön az á szokás, hogy a gyermek előbb kap tányért, mint tollat. És így van ez rendjén itt Európában. De vajon a világ más tájain jut e tányér minden gyermeknek, és ha jut tányér, van-e mit a tányérra tennie? Sajnos, nincs. Éhező gyermekek milliói, rosszul táplált fiatalok százezrei küszködnek a létért, a fennmaradásért, az életért. Á statisztikusok kiszámították, hogy 2000-re ennyi és ennyi lesz a Föld lakossága, ennyi és ennyi lesz az éhező gyermek, valamint fiatal és felnőtt. Szándékosan nem írtunk- számokat. A számok csak szürke tényt közölnek. Ám azok, akik az emberiség jövőjén munkálkodnak, nem lehetnek nyugodtak mindaddig, amíg a világon csupán egyetlen tányér is üres lesz. Az emberiség kezébe nemcsak tányért, ételt is kell adni. C. I. | A szépég jegyében Hagyományt teremteni csak egyféleképpen lehet: kitartással. Ebből pedig az utóbbi években jelesre vizsgázott a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Szolgáltatóvállalat vezetősége. Amióta először megszervezték, megszakítás nélkül minden évben megrendezik — legalább három-négy kategóriában — a dolgozók alkotóversenyét. Február végén a Somorjai (Samorin) Szolgáltatóközpont nagytermében a női- és a férfifodrászok mellett a kozmetikusok is összemérték tudásukat. Szakmai berkekben minden évben nagy az érdeklődés a verseny iránt, de a járás vezetői is kötelességüknek tartják, hogy jelenlétükkel megtiszteljék a yersenyt, s Így fejezzék ki, hogy céljuk a szolgáltatások színvor nalának állandó emelése. Kétségkívül ezt is szolgálja ez a hagyományos rendezvény. Novotny Erzsébet, a szervező bizottság elnöke, a vállalat káder- és személyzeti osztályának dolgozója elmondta: — Idén három kategóriában avattunk járási bajnokokat, de az elmúlt években pódiumra álltak, a virágkötők és a női szabók Is. A virágkötők versenyét idén sem akarjuk kihagyni, amint a lehetőségeink engedik, megszervezzük ezt a látványos versenyt is. — Milyen az érdeklődés a verseny iránt? — Szívesen jönnek dolgozóink erre a versenyre, mert tudják, hogy szakmai fejlődésükben nagyon sokat jelent. A felkészülés, a versenytársak alkotásainak megismerése, az itt szerzett tapasztalatok mind- mind elősegítik azt, hogy napi munkájukban az élvonalban tudnak maradni. A szolgáltatásokban ennek egyre nagyobb szerepe lesz, főleg azokban az ágazatokban, amelyekben a versenyeinket rendszeresen megrendezzük. Dolgozóink azonban érzik azt is, hogy a vállalat vezetősége szívügyének tartja szakmai kibontakozásukat. Az említett három kategóriában Idén Németh Éva nőifodrász, Molnár Melinda kozmetikus és Banyák Lóránt férfifodrász érte el a legjobb eredményt, ami feljogosítja őket arra, hogy a közeljövőben a kerületi versenyen képviseljék járásukat. A verseny végén a felkészülésről faggattam őket. Elmondták, hogy ezt nagyon komolyan kell venni, mert a kerületi versenyeken rendkívül nagy a konkurencia. Érdekes, hogy mindhárman módfelett fontosnak tartották a modellek helyes és szakszerű kiválasztását is. Banyák Lóránt tavaly is az első helyen végzett kategóriájában, és részt vett a kerületi versenyen. — Trnavában rendezték meg a kerületi versenyt — mondta. — Ott második lettem. Ezután következett a szlovákiai döntő. Mindig szívesen fogok visszaemlékezni PreSovra, a szlovákiai verseny színhelyére, mert úgy érzem, nagyon jól szerepeltem. A tizedik hely feljogosít arra, hogy májusban indulhassak Csehszlovákia legjobb férfifodrászainak a versenyén is. Én azt hiszem, hogy ez minden vérbeli fodrásznak dédelgetett álma. Többet, szerintem, nem is kívánhat magának egy szakmabeli. — Tehát akkor nincs pihenés a mostani győzelem után .. — Nincs, de azért el szeretném mondani, hogy én nem teszek különbséget verseny és verseny között. Erre a járási versenyre is olyan odaadóan és szorgalmasan készültem, mint ahogy a felsőbb szintű versenyekre szoktam. Szerintem egyedül ez a siker záloga. Természetesen a másik két kategória győzteseire is sok munka vár a közeli napokban. A kerületi versenyen ők is I bizonyítani szeretnék, hogy mestereik szakmájuknak. Kamocsai Imre Fotó: Tóthpál Gyula ISÉ3I TjrMrt-fiWinti XMHHSHRiäGfittlMWUHMMHBnflB
