Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-09 / 10. szám
í új ifjúság 6 Jégszilánkok, hópihék A legnépszerűbb ! 1 Ogy látszik, a népszerűség útjai klfürkészhetetlenek. A téli olimpiai játékok legnépszerűbb résztvevője nem aranyérmes, nem az, aki hármat Is összegyűjtött, hanem egy százszázalékos vesztes, a huszonöt éves angol Michael Edwards lett. Ennek a fiatalembernek a pályafutása olyan, mint egy tündérmese. Két évvel ezelőtt sfugróléoet kötött a lábára, és elhatározta, hogy szerencsét próbál a sáncokon. Edző, felügyelet nélkül gyakorolt, tizenegy dloptriás szemüveggel. Azzal az elhatározással jött Calgaryba, hogy megdönti a brit rekordot. Sikerült, de így Is reménytelenül utolsA lett középsáncon. A rendezők nem akarták engedni a nagysáncra. Féltették, hogy agyoncsapja magát. A közvélemény nyomásának azonban engedniük kellett, mert a nagyérdemű Eddie-t a szívébe zárta és a nagyérdemű Eddie-t kívánta. Eddie Jött, ugrott és 71 méteres ugrásával megint reménytelenül utolső lett. „Csak“ 25 méterrel maradt el a legjobb Matti Nykánen ugrásától. Ojabb brit rekord, újabb óriási közönségsiker. Még aznap ötvenezer trikót nyomtattak a népszerű Eddie képével. Pillanatok alatt szétkapkodták. A csehszlovák jégkorong-válogatott is egész magabiztosan végzett a döntő csoportban az utolsó helyen. Ennek ellenére a közönség nemigen törte magát a mezeikért. Hát ki érti ezt ? A legszebb Pár órával az olimpiai játékok záróünnepsége után még nincs tudomásom arról, hogy választottak-e Cal- garyban szépségkirálynőt, de ha rajtam múlna, akkor egész biztos a műkorcsolyázás olimpiai bajnoknője, az NDK-bell Katarina Wittre szavaznék (a képen). Elbűvölő jelenség, mindamellett korcsolyázni is nagyszerűen tud. Természetesen fotósok, újságírók állandó kereszttüzében állt, s érdekes dolgok derültek ki róla. „Amikor indul a kűr, a nézőtéren kiválasztok egy fiatalembert, és végig őt nézem, mintha csak neki táncolnék“ — árulta el a titkát. Ügy látszik, mindig jól választ, mert négy évvel ezelőtt Szarajevóban is aranyérmet nyert. Katarina nemcsak az ugrásoknak és a fordulatoknak a mestere, hanem ahhoz is jől ért, hogyan ünnepeltesse magát a közönséggel. Kűr- ruhája mindig tartogat valamilyen meglepetést, 165 centiméter magas alakját nők ezrei Irlgyllk Férfiak ezrei halmozzák el házassági ajánlataikkal Bevallása szerint eddig negyvenezer házassági ajánlatot kapott. Egyelőre azonban még szabad, azonban a jégkirály- nö szűkítette a kört: „Olyan férjet szeretnék, aki magas, sportos, sötét hajú, nagyvonalú, de megértő. És mindenekelőtt: legyen szíve.“ Hát akkor tessék a tükörbe nézni, és lehet szerencsét próbálni. • t A legnagyobb A calgaryi olimpiának minden kétséget kizáróan legnagyobb alakja a finn Matti Nykánen, a síugrás háromszoros olimpiai bajnoka volt. A középsánc és a nagysánc után a most először bevezetett csapat- versenyben Is aranyéremhez segítette magát és honfitársait. Ma kétségkívül a világ legjobb síugrőja. Nyugodt, fegyelmezett és ragyogóan összpontosít. Az embernek az az érzése, hogy egy számítógép van beépítve a testébe, amely tlzedmásodpercek alatt kiszámítja, hogy mikor milyen a legjobb nekifutási gyorsaság, az elrugaszkodás, a testtartás, a levegőben repülve. Cal- garyban szüksége Is volt erre a „komputerre“, mert szüntelenül fújt a szél, a versenyeket többszer Is el kellett halasztani, és amikor folytak, akkor sem a legjobb körülmények között. No de akárhonnan fújt is az a fránya szél, ezúttal mindig Nykönennek fütyült. M. J. örzsik felvétele AZ OLIMPIAI ESZME SZELLEMŰBEN Tizenhat napon át a kanadai Calgaryra irányult a ■ világ' figyelme^ ahol a XV. Téli Olimpiai Játékokon 57 ország sportolói adtak egymásnak találkát. Az első friss benyomás: Calgary nagyszerű vendéglátónak bizonyult, a játékok szervezése elsőrangú volt, az események közvetlen, baráti szellemben zajlottak. Egyedül az időjárást nem tudták a szervezők irányítani, ahogy azt az egyik kommentátor mondta. Az erős kanadai szél sok bajt okozott. j Kebrlová és Medzihradská HÁROM PONT Ha három pontot látunk a mondat végén, elgondolkodunk. A szerző ugyanis jelezni akarja, hogy nem fejezte be mondandóját, és ránk bízza a folytatást. Ebben az esetben azonban, nem ilyen három pontról van szó, hanem olimpiai pontokról, amelyekkel síelő lányaink tértek haza Kanadából. A három olimpiai pont, amelyek szerzői Lenka Kebrlová és Lucia Medzihradská szép eredmény. Visszatérve az eredeti- asz- szocláclőkhoz, érdemes elgondolkodni afölött, hogy mi következik majd ezután... Reméljük, további sikerek és jó szereplés Albertville-ben, ahol majd a XVI. Téli Olimpiai Játékok zajlanak 1992-ben. De ne vágjunk az események elé, inkább pergessük vissza az időt... Olga Charvátová és Jana Soltysová-Gantnerová búcsúzni kívántak a „fehér világtól“, amely számukra a sikerek biztos helyét jelentette. Már-már nosztalgiával emlegettük jó helyezéseiket, itt-ott elhangzott a bizonytalan kérdés: ki lép nyomdokaikba. Ekkor — 1986 elején — zajlott a junior-világbajnokság, ahol váratlanul egy ismeretlen breznói lány, Lucia Medzihradská nyerte az aranyérmet. Tulajdonképpen nem is volt ismeretlen — mármint a síelők között —, mivel sok-sok kimagasló eredményt tudhatott már maga mögött, de ahogy ez nálunk szokás, otthon nem nagyon figyeltek fel rá, mondván: még gyerek. Ezt a gyereket a szülők tanították meg síelni — hasonlóképpen, -mint Soltysovát és Charvátovát —, azután került Jozef Horskyhoz. Edzője benevezte Monte Bon- doneba a világhírű Iflsízésre, a Trofeo Topplinora. Lucia ott nyert. Tulajdonképpen ezzel a sikerrel megnyílt előtte a Banská Bystrlca-l Iskolába vezető út, amelyet a legjobb sportolók látogathatnak. Szabad lett előtte az üt a siker felé is. Bejutott a válogatottba, és ő lett a legfiatalabb tagja. Csakhogy ezzel megváltozott az egész addigi élete. Az iskolai kötelességek mellett egyre többet utazott, jöttek a felkészülések, a versenyek. Lucia pedig a lelkét is beleadta a sportba. Az új hullámot képviselte. — Nővérem, Elena lett a példaképem, mivel akkoriban, gyerekkoromban, jobb sízöket nem Ismertem. Ö már a válogatott tagja volt. Csak később ismertem fel, hogy vannak nála jobb sízők Is — emlékezik vissza Lucia. — Amikor kissé tájékozódtam a sport világában, leghőbb vágyam az volt, hogy részt vehessek a téli olimpiai játékokon. Am Calgaryig hosszú út vezetett... Lucia a világkupára mint junior világbajnok érkezett. Számos csillag gratulált neki és szavaikból kiérződött, hogy tartanak tőle. Joggal. Tétovázva indult ugyan, de már C rans- M on tan á ba n bizonyított. Ott tűnt fel Lenka Kebrlová Is, akiről válogatott edzője, Pavel Sfastnf megjósolta, hogy fényes jövö előtt áll, és még csak ezután jön el a fénykora. Nagy tehetséget látott benne az edző. Mindketten, Lucia és Lenka abban az Időben gimnazisták voltak. Olyan fiatalok, akik korukat tán Lucia Medzihradská I A legtöbb érmet Ismét a szovjet sportolók nyerték, zsákmányuk tizenegy arany, kilenc-kilenc ezüst- éa bronzérem, megelőzve az NDK-t és Svájcot. Nekünk ezúttal kevesebb Jutott. Csak a slzők tettek ki magukért, s egy ezüst-, illetve két bronzérmet nyertek, Medzihradská és Kebrlová ezenkívül pontos helyezést az ötödik, illetve a hatodik helyen. A legnagyobb csalódást a Jégknrongozók okozták, de erre lepünk legközelebbi számában még visszatérünk. Lenka Kebrlová nem is tudatosították. Ennek ellenére már ismerték az olasz, a francia és az osztrák Alpokat, bejárták a világot, nevük felkerült a legnevesebb versenyek rajtlistáira. Lenka Kebrlová ragyogóan szerepelt a Magas-Tátrában rendezett Uuniversiadén is: ezüstérmes let ti Akkor mondta: — Tátrában a dobogón akartam állni. Itthon vagyok, és ez nagy előny. Az egyetemisták, főiskolások legnagyobb vetélkedője az Universiadé, jóllehet vannak ennél jelentősebb versenyek Is. Az élmezőny egyre „sűrűbb“, jó és neves stzőkkel kell felvenni a versenyt, de megpróbálom. Mondjuk az olimpián... És megpróbálta Kanadában, Calgaryban. Kombinációban ötödik lett, mögötte pedig Medzihradská a hatodik. Kettejük teljesítménye az a három olimpiai pont. — Kezdetben, a lesiklásban, nem a legjobban helyezkedtünk — nyilatkozta Lenka és Lucia egyhangü- lag —, ránk Is pirított Sfastny edzőnk. Aztán a műlesiklásban bátrabbak lettünk, s így alakult ki a végeredmény. Lenka, névnapját ünnepelve, élete legjobb eredményét siklottá. Lucia gyorsabb lehetett volna, de úgy vélte, hogy óvatosnak kell lennie, nem kockáztatott. Ki tudja, ha bátrabb, tán érmet Is szerez. De most már kár meditálni... Egy biztos: Ilyen eredményről nem is álmodtunk. Sfastn? edző és a lányok boldogok voltak: három pont, az már valami. Maguk mögött hagytak sok neves egyéniséget. Sokan Irigyelték őket. — Ha a felső szakasz meredekebb, bátrabban In- ' dúltunk volna neki — kommentálta teljesítményét Lenka. — Mi ezt szoktuk meg. A síkabb terepet, a lassú csúszást nem nagyon szeretem, nem tudok mit kezdeni a „lankán“ — nyilatkozta Lenka. Lucia azt mondta a kíváncsi újságíróknak, hogy a műlesiklás első szakaszában hiányzott a ritmus. Aki ezt nem fedezte fel Idejében, elbúcsúzhatott a Jó helyezéstől. Ez a szakasz okozta neki is a legtöbb problémát. Részideje érmet ígért, ám a befutása a kombinációban csak a hatodik helyet hozta. Azt mondjuk: „csak a hatodikat“! Milyen csillogó eredmény ez! Hányán kívánták pont ezt a posztot, és csak egynek adatott magi Lenka és Lucia olyan fiatalok, hogy bátran gondolhatnak a következő olimpiai rajtra 1992-ben a franciaországi Albertville-ben. Az olimpiai zászló négy évig Calgaryban marad a polgármester dísztermében, tehát négy év áll lányainknak a rendelkezésére az alapos felkészülésre. Nem kételkedünk, hogy ez az idő tömérdek edzéssel, versennyel telik el. Ott, a francia Alpokban abban a reményben leszünk Ismét tanúi a női sízés parádéjának, hogy lányaink bizonyítanak. Addig is: köszönjük a három pontot.,. Horváth Katallni á T T TT T
