Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-09 / 10. szám

1 új ifjúság 5j A Liszt Ferenc Főiskola épülete Nem lehet meg! He tőd és nélkül be­lépni ide, s ha nem lenne a tömeg, a látogatók sokasága, a szobákat, termeket járva könnyen támadhatna az a képzetünk, hogy egyszer csak valahonnan előlép a költő. Elképze­lem délceg alakját a majolikák, ás­ványok, növényrítkaságok, műtárgyak között, amelyeket élete során, uta­zásai alkalmával, főleg olaszországi útjain összegyűjtött, vagy lehet, hogy abban a kis alkimista műhelyben toppan elénk, ahol egykor használt eszközei sorakoznak. De előléphetne Christiane, a felesége lakosztályából, a pompás brokáttal kárpitozott bú­torok közül is, de leginkább talán abból a helyiségből várnám, ahol hatalmas életművét, könyveinek ha­zai és külföldi kiadásait mutatják be. Ez a ház, minden helyiség őt idézi, nincs már, mégis Jelen van. örök, mert a legnagyobbak közül való. A legszebb utca így nevezik a weimariak a Schil- lerstrassét, s nem alaptalanul. Már A főtér házal Aki valamelyest is érdeklődik az irodalom, a kultúra iránt, tudja, hogy Weimar Goethe és Shiller vá­rosa. Leírhatatlan bája van ennek a türingiai kisvárosnak, amely azon­ban nemcsak a világirodalom e két nagy egyéniségének volt hosszú éve­ken keresztül otthona, hanem Liszt Ferencnek, Luther Mártonnak, Lucas Granachnak, Herdemek, Straussnak, Bachnak, Wielandnak is. Emléküket pedig rendkívüli buzgalommal őrzik, ápolják a helybeliek. A példásan helyreállított házak, ahol éltek, em­léktáblák, szobrok, kiállítások fi­gyelmeztetnek rájuk. Mindent végig kell járni, meg kell tekinteni, egy sem hagyható ki a városnézésből. Ezt könnyíti meg az ötletesen össze­állított múzeumi belépőlap, amelyet az idegenforgalmi irodában, a köny­vesboltokban lehet megvásárolni. Rajta van valamennyi emlékhely, mú­zeum, lakóépület és más látnivaló képe, s ahová ellátogatunk, annak képét a bejáratnál igazolásul átlyu­kasztják, azaz kezelik. Sehol nincs sorakozás, nem kell külön jegyet váltani, s még csak számon tartani sem, ml vár még ránk, elég egy pillantást vetni a lapra. Egy nap alatt képtelenség végigjárni vala­mennyi emlékhelyet, de nem is ér­demes csak úgy kutyafuttában, ro­hanva körülnézni. Ez az NDK-bell városka különben is megérdemli, hogy több napig elidőzzünk benne. Múzeumaiban elmélyülten szemlélőd­hetünk, parkjaiban, ligeteiben sétál­hatunk, utcáit járva pedig megcso­dálhatjuk épületeit, szobrait. Éjszaka az Elefántban A város mai főtere, a Markt vala­mikor híres lovagi tornák színhelye volt, majd piactér lett. Délkeleti ol­dalán áll a patinás Elefánt Szálló, amelynek helyén már a XVIII szá­zadban Is vendégfogadó állt. A halL ban található kiadványok egyike hosszan sorolja fel a szálló híres­neves vendégeinek névsorát. A ké­Goethe és Schiller városában nyelmes szállodai szobából nagysze­rű kilátás nyílik a macskaköves tér­re. Fiatalok sétálnak a szürkületben, megállnak a tenger Istenének, Nep- túnnak szobrával ékesített kútnál, nézegetik a kirakatokat, a neogóti­kus városháza épületét, az egyik re­neszánsz, kétemeletes házat, amely­ben idősebb Lucas Granach lakott egészen haláléig. A híres reneszánsz festő 1552-ben érkezett a városba, mégpedig az akkori elöljáróságok meghívására, akik rábízták a városi templom nagy oltárképének megfes­tését. A mester remek munkába kez­dett, szárnyasoltárt tervezett, s bár már közel nyolcvanéves volt, rendü­letlenül dolgozott művén, amelyet azonban már nem tudott befejezni. A mester halála után a végső formát fia adta meg az oltárképnek. Az em­beriség megváltását ábrázolja az ol­tárkép, meg van örökítve rajta maga a festő és Luther Márton is. Cso­dálva nézik részleteit is a látogatók, csak azt sajnálják, hogy a szigorú és következetes német rendszabályok miatt nem lehet lefényképezni. A Goethe- emlékmúzeumban Érdekes, hogy Weimarnak nem a saját szülöttei, hanem a német mű­vészeti élet ide települt nagyjai ad­ták meg hírnevét. De tény, hogy a város annyit adott a szellem óriá­sainak, hogy azok szívesen maradtak ttt. Az az alkotói légkör, szellemi háttér marasztalta Itt Goethét is, aki először Károly Ágost weimari herceg vendégeként érkezett ide. A híres író, költő, gondolkodó azonban nem­csak maradandót alkotott a város­ban, hanem a kor szellemi színe- javát Is „Idegyűjtőtte“. Lakóháza, a- mely ma emlékmúzeum, akkor a vá­ros politikai életének színtere is volt. ' v fi!! régen, két-háromszáz évvel ezelőtt is díszes polgári lakóházaival, üzle­teivel, ez volt a város előkelő ut­cája. Régi jellegét a mai napig meg­őrizte, szívesen sétálnak, nézelődnek errefelé a helybeliek, de az idege­neket is vonzza. Nemcsak hangulata miatt, hanem azért is, mért itt áll a Schiller-ház. A költő 1802-ben vá­sárolta meg a kétemeletes szép épü­letet, s itt élt benne egészen halá­láig, A lakószobákat eredeti állapo­tukban láthatjuk, a bútorokból, lak- berendezési és használati tárgyakból sok megmaradt, ezeket szintén meg­nézheti a látogató. A ház egyik szintje teljesen a költő munkásságát idézi, kéziratai, régen és a jelen korban megjelent művel sorakoznak a tárlókban. A világ különböző nyel­vein megjelent könyveinek példányai között talál a látogató egy magyar nyelvű példányt is. A Schiller utca hangulatát eme­lik a gondozott virágágyások, a ked­ves szobrok, a teraszos apró kávé- házak, cukrászdák, ahol kellemes megpihenni a városnézés, a múzeum- látogatás közben megfáradt turistá­nak. Az Ilm felé Liszt Ferenc emlékét ugyancsak méltóképpen őrzi Weimar. A XVIII. században hercegi rezidenciaként szolgáló barokk épület ma a Liszt Ferenc Főiskola otthona. A valami­kor Altenburgnak nevezett ház a ze­neszerző lakóhelye volt, ma múzeum. Itt lakott Liszt Caroline Wittgenstein hercegnével. A nagy fogadóteremben ma Is látható a művész hangverseny, zongorája, zenei könyvtárának érté­kes darabjai, Beethoven halotti maszkja, a korabeli zeneszerzők arc­képei és bronz reliefjei. E ház után Weimar csodálatos Goethe és Schiller szobra a színház parkjába, az Ilm folyó mindkét part­előtt jám elterülő Goethe-parkba érünk. Sétányain napokig lehetne járni, megunha tattanul mindig más és más arcát mutatja a természet. Ezért sze­rette Goethe is annyira árnyas ös­vényeit, tisztásait, sziklás dombolda­lait, apró barlangjait, terebélyes fa- óriásalt, Hosszú évekig élt itt a ma Is meglevő kerti házban. Szeretettel gondozta kertjét, s persze Irta hal­hatatlan műveit. Az ő útmutatásai, olaszországi útjainak tapasztalatai alapján épült Károly Ágost nyári re­zidenciája, az úgynevezett Római Ház. Termeiben ma kiállítás szem­lélteti a park kialakulását, rende­zési terveit. A sétányokat számos szobor díszíti, amelyekkel a város nagyjainak állítottak emléket. Külön érdekessége a városnak a kastélya, amelynek helyén egy évezreden ke­resztül mindig vár, illetve kastély állt, az Idők viharai, a természeti csapások és a történelem vérzivata­rai mindig tönkretették. A mai álla­potban látható kastély 1803-ban épült, s elkészülte után a város szellemi központja lett. Ma is a művelődést szolgálja, itt kapott helyet az Állami Műgyüjtemény. Állandó festészeti, szobrászati, iparművészeti kiállítása mellett rendszeresen tartanak Itt al­kalmi tárlatokat. A kellemes, szép kisváros, amely 1518-tól, Luther Márton itt-tartózko- dása, a reformáció bevezetése óta Türingia kulturális központja lett, még sok-sok emlékkel őrzi az év­századok eseményeit. A látványossá­gok mellett nem szabad elfeledkezni azonban arról sem, hogy néhány ki­lométerre a várostól állították fel a fasiszták’ egyik leghírhedtebb kon­centrációs táborukat, a buchenwaldl tábort. A ma emlékhelyként kiépített terület, a Buchenwald emlékmű, a Lágermúzeum, a szoborcsoport meg­tekintését szintén nem mulaszthatja el a látogató. Ez a kirándulás el­gondolkodásra ts késztet: Weimar a szellemi kibontakozás és felemelke­dés, Buchenwald az elembertelene- dés, a borzalom példája. Benyák Mária Hajdú Endre felv. Apartheid A hétéves Jeremy Rogers dél-afrikai kisfiú születési bizonyítványa kimond­ja fehér származását. Ennek ellenére Jeremyt kizárták a fehérek számára fenntartott elemi iskolából, mert bő­rének színe kissé sötétebb árnyalatú. Az intézmény igazgatója azzal fenyí- tette meg a kisfiú anyját, hogy a ha­tóságot felkéri: Jeremyt nyilvánítsák színes bőrűnek. Az esetről részletesen beszámolt a „liberálisabb“ beállítottsá­gú dél-afrikai sajtó, hangsúlyozva, hogy Jeremyt a színes bőrű gyermekek is­kolájába íratták át, s ennélfogva a gyermeknek naponta csaknem 100 ki­lométert kell utaznia. Az eset abszur­ditását kiemeli az, hogy a kisfiú a fehérek óvodájába Járt, ahol senkit sem zavart bőrének színe. Az apartheid fanatikusai azonban „buzgalmukban“ még azt ts felfedezik, ami nem lé­tezik ... Alkoholizmus Az USA-ban mintegy 117 milliárd dollárra tehető évente az alkoholiz­mus okozta kár. Ez a hatalmas összeg a munkahelyi hiányzásoknak, Illetve csökkentett munkaképességnek, vala­mint az orvosi recepteknek az ára. Ezekhez még hozzáadandó: cirhózis kö­vetkeztében évente 14 000 személy ha- lálozik el, s az autóbalesetek 46 000 áldozatának a fele. Az évi 30 ezer ön­gyilkosságnak a 30 százaléka ugyan­csak az alkohol hatásának tudható be. A különböző bűntettekért letartóztatott 523 000 személy egyharmada szeszes italt fogyasztott a bűncselekmény el­követése előtt. Amint arra a Time rá­mutat, annak ellenére, hogy 1981-től a szeszes Italok gyártása és forgal­mazása 5 százalékkal csökkent, a hely­zet továbbra is aggasztó. Az Egyesült Államokban mintegy 18 millió személy állandó szeszesital-fogyasztó. Kitiltják a magángépkocslkat Athén központjá­ból, az autóbuszokat különleges gáz­szűrővel szerelik fel, a taxik számát pedig a jelenlegi felére csökkentik. Athén a világ egyik legszennyezettebb levegőjű városa, s már évek óta sürge­tik a probléma megoldását. Az intéz­kedések három sugárút által határolt területre vontkoznak. A tervek között szerepel a dízelütemű járművekre va­ló áttérés propagálása, különböző üze­mek és a minisztériumok kitelepítése a központból, továbbá a metróhálózat építésének felgyorsítása. Az arab világ enciklopédiája Az arab országok oktatás-, tudo­mány- és művelődésügyi szervezete be­jelentette, hogy Irakkal együttműkö­désben a tudósok befejezték az arab világ nagy enciklopédiájának összeál­lítását. A 30 kötetes munkát először 100 ezer példányban nyomtatják ki. Az enciklopédia 150 ezer témája átfogja az arab és Iszlám civilizáció, az em­beri alkotás valamennyi vettiletét, a fi­gyelem előterébe helyezve a kulturá­lis vívmányokat, bemutatva mindazokat, akik hozzájárultak az arab és iszlám országok kultúrájának megteremtésé­hez és fejlődéséhez. Kivizsgálás Ausztráliában jelenleg 450 olyan sze­mély ellen folytatnak vizsgálatot, akik feltehetően náci tevékenységet folytat­tak és emberiség elleni bűntetteket kö­vettek el a második világháború Ideje alatt. A vizsgálat alatt álló személyek legtöbbje 1945 után telepedett le az országba'n, és hamarosan megkapta az állampolgárságot. A parlament máris elfogadott egy speciális törvényt, mely a legszigorúbb büntetéseket írja elő a bűnösök számára. Esernyővel Több mint húszéves vita után az a- merikai tisztek és katonák megkapták az engedélyt az esernyők használatá­ra akkor is, ha egyenruhában vannak. A határozat, amelyet Carlisle Frost tá­bornok hozott nemrég, nem vstett u- gyan véget azok ellenkezésének, akik az esernyőhordásban a szabályos ka­tonai tisztelgés, s ezáltal a fegyelem egyik nagy ellenfelét látták, de feltét­lenül könnyített a szolgáltét teljesítő férfikatonák helyzetén. Az amerikai hadsereg női személyzetének már évek óta engedélyezték az esernyő haszná­latát.

Next

/
Thumbnails
Contents