Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-18 / 7. szám
fúj ifjúság 2 Kommentárunk Szakszervezeti jogok és kötelességek Fontos tanácskozás színhelye lesz Szlovákia fővárosa. Ide érkeznek szakszervezeteink szlovákiai kongresszusának küldöttei, hogy három napon keresztül tárgyaljanak a szocialista építés időszerű kérdéseiről. a dolgozók szükségletei kielégítéséről, jogos érdekeik érvényesítéséről, a munka- körülmények és a környezet javításáról, a biztonságos munkáról és a dolgozók egészségének védelméről. Többször hangsúlyoztuk már. hogy a forradalmi szakszervezeti mozgalom a munkásosztály és a többi dolgozók egységes önkéntes társadalmi szervezete tömegjellegű szocialista szervezet, amelyben az önkéntesség elve alapján tömörülnek a munkások és a többi dolgozók, tekintet nélkül hivatásukra, politikai hovatartozásukra, nemzetiségükre, vallásukra, fajukra és nemükre. Gyakorlatilag mindenki — a fiatalok is —, aki béréből él, tagja nálunk a szakszervezetnek. Ezért ennek a szervezetnek pótolhatatlan szerepe van a termelésben, mozgósítja a dolgozókat, hogy növeljék a munka termelékenységét, haté konyságát, javítsák a munka minőségét, és gondoskodjanak a megtermelt értékek védelméről.. Amikor a dolgozó jogos érdekeiről s azok védelméről beszélünk, akkor természetesen látnunk kell a társadalmi és egyéni érdekek összefüggéseit, mert csak a javak kitermelése után beszélhetünk az elosztásról, a javadalomról, a munkakörülmények javításáról. A forradalmi szakszervezeti mozgalom ha zánkban nagy hagyományokkal és tiszteletre méltó eredményekkel rendelkezik. Közismert, hogy a munkásmozgalom hagyományainál fogva a dolgozókra állította be nevelő munkájának lényegét. De ugyanakkor, amikor az emberi tényező szerepe egész gazdaságunk és egész társadalmunk továbblépése szempontjából döntő jelentőségűvé válik, nem elég tömegekhez szólni, még .akkor sem, ha ebeket a tömegeket bizonyos szempontból rétegek összességének tekintjük és mondanivalónkat eszerint differenciáljuk. Ezért szakszervezeteinknek mindenkihez egyenként is szólnia kell. fog lalkoznia jogaival és kötelességeivel. A szervezet alapelvei szerint az FSZM tagjának kötelessége: tisztességesen és lelkiismeretesen dolgozni, feltárni a saját munkahelyén létfi hiányosságokat, részt venni a társadalmi termelés gazdaságosabbá, hatékonyabbá télelében, a munka minőségének javításában. Kötelessége védeni a szocialista tulajdonban lévő vagyont, megtartani a munka- és állami fegyelmet, a szocialista törvényességet és a szocialista együttélés szabályait. A szakszervezetek elvárják tagjaiktól, hogy egyre műveltebbek, szakképzettebbek legyenek, mert enélkül elképzelhetetlen a beleszólás jogának érvényesítése, amely az üzemi demokrácia elmélyítésének egyik feltétele. A szakszervezeti tagnak műveltnek kell lennie ahhoz, hogy részt vegyen annak az üzemnek, vállalatnak vagy intézménynek az irányításában, igazgatásában, amelyben dolgozik. A szakszervezetben vállalt tagság feljogosítja a dolgozót arra is, hogy hozzászólásokkal, panaszokkal forduljon bármely szakszervezethez és védelmet, támogatást kérjen jogai érvényesítésére, orvoslást követeljen azokban az esetekben, amikor a gazdasági vezetés megsérti, nem tartja meg, vagy nem teljesíti kötelességeit, a kollektív szerződés vagy a munkatörvénykönyv rendelkezései értelmében. Strasser György az első lépesek Kelemen Béla, a SZISZ Losonci (Lumenen) Járási Bizottságának titkára elmondta, hogy december 16-án új alapszervezettel gyarapodott a SZISZ, és nem a járási bizottság állt elő az ötlettel, hanem a hallássérültek iskolájának pedagógusai voltak a kezdeményezők. Hogy kiben és miért vetődött fel az alapítás gondolata, ezt már az új alapszervezet alelnökétől, Miroslava Filovától (a képen) kérdeztem. — Mi, fiatal pedagógusok saját meggyőződésből és közös elhatározásból döntöttünk így. Tizennyolc taggal alakultunk, akik mind rajvezetők, ezért többek között a Gagarin pionírcsapat munkájának a segítése a fö célunk. Valamennyien önként jöttek közénk, amit az is bizonyít, hogy van egy 35 éves tagunk ts. — Ez valóban nem mindennapi esemény — vetettem közbe. — Alena Kováöováról van szó, akit, lehet, ismersz Is, a sokolovl verseny szlovákiai válogatottja. Bevallása szerint középiskolásként dolgozott utoljára az ifjúsági mozgalomban. Iskolánkba kerülve erre nem nyílt lehetősége, mert eddig nem volt alapszervezet. Az első komoly érdeklődők között volt, és örül, hogy újból SZISZ-tag lehet. — Nektek most nem lesz évzáró taggyűlésetek, hiszen két hóna'pja alakultatok. Milyen tervekkel indultatok? — Egyik nagy tervünk: iskola] tolóira! kiadása. Az előkészületek jól haladnak, és még februárban minden valószínűség szerint megjelenik az első szám. Az „Emlékidéző útjain“ mozgalomba Is szeretnénk bekapcsolódni, ml szervezzük és vezetjük a tanulók szabadidei foglalkozását, a szakköri munkát, de vetélkedők, zenés-táncos összejövetelek megrendezésére is gondolunk. Ügy tervezzük, hogy a gyerekekkel közösen háromévenként egész estét betöltő kulturális műsort tanulunk be. Meg is kezdtük a munkát. Idén Puskin „A halász és az aranyhalacska“ című meséjének dramatizált változatát visz- szük színre. Első fellépésünk áprilisban lesz. A sportnak is kellő figyelmet szentelnünk. „Tornacipő nélkül is“ — ezt az elnevezést kapta az a sportakciónk, amelybe minden kollégánk bekapcsolódhat. Péntekenként tanítás után várjuk őket egy kis mozgásra a tornaterembe. A sportolásra nemcsak tornaterem áll rendelkezésünkre; az új épületben már medencénk Is lesz, ahol a vízisportokat űzhetjük. — És a SZISZ IV. kongresszusának tiszteletére milyen kötelezettséget vállalt a kis kollektíva? — A már említett folyóiraton kívül vállaltuk, hogy bekapcsolódunk a másodlagos nyersanyagok gyűjtésébe, a környezetszépítésbe, rendben tartjuk az iskola körüli terepet. Védnökséget vállaltunk a szlovák nemzeti felkelésben elesett hősök budinál emlékműve fölött. Meggyőződésünk, hogy ilyen hatalmas, az egész ország fiatalságát megmozgató esemény, mint a SZISZ-kongresszus, további fiatal kollégákat Is arra ösztönöz majd, hogy sorainkba lépjenek. Polgári László (A szerző felvétele) A szovjet hadsereg és haditengerészét napjára A SZOCIALIZMUS VÉDELMÉBEN 1918 februárjában, alig három hónappal a nagy októberi szocialisia forradalum győzelme után a fiatal szovjet állam történelmének legsúlyosabb időszakát élte át. A német birodalom — megszegve a fegyver szüneti egyezményt — a front teljes hosz- száhan támadást indított. Lenin, a bulsevik párt hívó szavára munkások és parasztok tízezrei jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A rosszul felszerelt, harci tapasztala okkal alig rendelkező proletárhadsereg megállította a jól kiképzett német csapatok offen- zíváját, és február 23-án Narva, illetve Pszkov alatt szárazon és vizen nagy csa pás: mért az ellenségre. A történelmi győzelem tiszteletére február 23 án ünnepük a szovjet hadsereg és haditengerészet napját. Merőben új hadsereg született. Olyan, amely a nép érdekeit védte és védi ma is. A polgárháború véres csatáiban győzelmet győzelemre halmozva állta ki a próbát. Ahogy mondani szokás — menet közben sajátította el a harcászat tudományát, és eljutott a harckészségnek arra a fokára, amely tiszteletet ébresztett az egész világon. A történelmi leckéből nem mindenütt von ták le a megfelelő tanulságot. A hitleri hadsereg veresége, fél Európa felszabadítása azonban újra megmutatta a világnak a szovjet nép és hadseregének erejét. Még a szocializmus legádázabb ellenségei sem vonják kélségbe. hogy a fasiszta rémura lom elleni háború fő terhét viselte. Ma is rendkívül kiéleződött a nemzetközi helyzet. Az imperialista körök atomháború kirobbantásával fenyegetőznek, a végsőkig fokozzák a fegyverkezési hajszát. Ez a tény védelmi erejének szüntelen növelésére kényszeríti a Szovjetuniót, hogy mindenkor készen álljon saját és szövetségesei biztonságának megóvására. A mély betonsilókban rejtőző atomtöltetű Interkontinentális- ballisztikus rakéták, a szuperszúnikus rakétahordozó repülőgépek, a korszerű légiflotta, a tengeri határok mentén cirkáló hadihajók és a világtengerek mélyén őrjáratot teljesítő atom-tengeralattjárók, valamint a korszerű harci minden követelményére felkészült szárazföldi csapatok egyaránt figyelmeztetnek: saját pusztulását kockáztatja az, aki a Szovjetunió vagy a szocialista közösséget megtámadja. Közel hetven év telt el a világ első proletár hadseregének megalakulása óta. Hét évtizedes történelme során mindenkor a legnagyobb áldozatok árán vívta meg (patáit, érte el győzelmeit, de sohasem kezdett háborút, csupán visszaütött, ha arra kény- szeritették. A Szovjetunió már számtalanszor tanúje- lét adta, hogy a leszerelés, a biztonság és a minden téren szavatolt egyetemes világbéke híve. Se vége. se hossza, azoknak a leszerelési és haderőcsökkentési javaslatoknak, amelyeket a kétoldalú kapcsolatok során és nemzetközi fórumon előterjesztett. Ez azonban nem a gyengeség jele. A szovjet hadsereg ma erősebb, mint bármikor. Minden tekintetben felkészült arra, hogy megfelelő választ adjon bármilyen kihívásra. Amíg a nemzetközi imperializmus nem hajlandó lemondani a szocializmus katonai megsemmisítésének terveiről, amíg nem születnek olyan kölcsönösen ellenőrizhető fegyverkorlátozási megállapodások, amelyek kizárják a váratlan agresszió lehetőségeit, addig a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződés többi hadserege szüntelenül fejleszti harci képességét, hogy azonnali ellencsapást mérjen bárkire, aki kezet emelne a szocialista közösség országaira, a világ békéjére. K. I. A FOLYAMAT FELTARTÓZTATHATATLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS HOZZÁJÁRULÁSSAL A Nitrai járásban tavaly 51 millió korona értékű létesítménnyel gazdagodtak a települések a Z-akctő beruházá- sos részének keretében. Ebből 38,5 millió korona volt a beruházás, a többit a polgárok hozták létre társadalmi munkával, hozzájárulással. Több mint 900 ezer órát dolgoztak le. Elsősorban testnevelési létesítmények, bölcsődék, óvodák építésére, az üzlethálózat fejlesztésére törekedtek. Óvodával gazdagodott Zlaté Moravce, AlekSince, Hos- fovce, Chyndice, Nevtdzany és Ruma- nová, szabadtéri színpaddal Geszte (Hosfová), egészségügyi központtal Aleksince. Idén folyamatban van a nitrai strandfürdő rekonstrukciója és a Zlaté Mo- ravee-i téli stadion befedése. R. G. Február 21-ón van a gyarmatosítás elleni harc világnapja. Ezt olvasván most bizonyára sokan felteszik a kérdést: mi az, talán még ma Is vannak gyarmatok? Sajnos, bármilyen furcsán hangzik is, de a XX. század végén még mindig vannak népek, amelyek nem élhetnek önrendelkezési jogukkal, és gyarmati, esetleg félgyarmati sorban sínylődnek. A világnap egy évfordulóhoz fűződik: negyvenegy évvel ezelőtt e napon lázadtak fel Bombay kikötőjében az Indiai tengerészek a brit gyarmatosítók ellen, és e merész vállalkozásért sokan életükkel fizettek. Először 1947-ben, a véres esemény első évfordulóján a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség és a Nemzetközi Diákszövetség Indítványára emlékeztek meg február 21-én a gyarmatosítás elleni harcról. Az Imperializmus gyarmatbirodalma ugyan már rég felbomlott, de maradványai máig léteznek Ázsiában, Afrikában, Latin-Ameri- kában, sőt Európában Is. Jelenleg még mintegy 12 millió ember él gyarmati sorban, akkor még nem számítottuk azokat a népeket, amelyek szintén függő viszonyban vannak valamelyik imperialista hatalomtól, csak éppen burkolt formában. Gondoljunk csak Namíbiára, amelyet az ENSZ sorozatos felszólítása ellenére ts a Dél-afrikai Köztársaság tart fennhatósága alatt. A legnagyobb gyarmattartó hatalom — mondjuk, .hogy véletlen? — az Egyesült Államok. Legalább három és fél millió ember ól fennhatósága alatt Puerto Ricától Kelet-Szamoáig. Nagy-Britannla alig pár évvel ezelőtt nem átallotta háborút viselni a határaitól mérhetetlenül távol eső Mal- vln-szlgetekért. Namíbiában egymillió 200 ezer őslakos él embertelen körülmények között, és folytathatnánk a sort a többi gyarmattartó hatalommal: Franciaországgal, Ausztráliával vagy Oj-Zélanddal. S mindez akkor lehetséges, amikor létezik a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló ENSZ-nyllatkozat, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok Indítványára 1960-ban fogadott el a világszervezet közgyűlése. Sajnos, az Imperializmus mesterkedése miatt a nyilatkozatnak mindmáig nem sikerült teljesen érvényt szerezni. Mindamellett a haladó erők kitartó nyomására napjainkban Is folyik a gyarmati birodalom felszámolása, amely a nagy októberi szocialista forradalom győzelmével kezdődött el. Azóta több mint száz ország nyerte el függetlenségét, az ENSZ-nyilatko- zat elfogadása őta hatvan, és a folyamat feltartóztathatatlanul megy tovább. P. J.
