Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-11 / 6. szám

T Tíz nap múlva Major Lajost, a Sport szerkesztőjét olvasóink meglehetősen jól ismerhe­tik, mert elég gyakran jelentkezik irá saival lapunk sportrovatában. Keve­sen tudják viszont, hogy „másodállás ban“ ő a tíz nap múlva sorra kerülő Téli Universiade sajtófőnöke. A kü­szöbön álló világversenyről beszél­gettünk vele. Téli Universiade A Mit jelent a Téli Universiade sajtófőnökének lenni? — Némi idegbajt, álmatlan éjszakákat, vég nélküli tanácskozásokat a világ lehető legkülönbözőbb foglal­kozású embereivel: a szállodaipar dolgozóival, postai alkalmazottakkal közlekedésrendészekkel meg minden­kivel, Igaz, hogy a szervező bizottságnak sok tagja van. de mindenkinek van épp elég munkája, mert szeret­nénk, ha a Téli Universiade megrendezésével jelesre vizsgáznánk ország és világ előtt A Mit jelent ez a vizsga nekünk, Csehszlovákiának? — Sokat, hallatlanul sokat. Arra törekszünk, hogy népszerűsítsük hazánkat, hazánk természeti szépségeit, a Tátrát, sportéletünket. Hogy csak egy példát emlft- sek: az egész világnak felkínáltuk, hogy ingyen át­vehetik a tévéközvetítéseket. Más világversenyeken mil­liókat kérnek érte, mi ingyen házhoz visszük minden­kinek az Universladét, aki csak óhajt|a. A Miért? — Miért? Azért, amit már mondtam, hogy népszerű­sítsük hazánkat, társadalmi rendszerünk előnyeit. Meg aztán van egy olyan szándékunk, hogy 1991-ben meg­rendezzük az alpesi sívilágbajnokságot, és ezért nem árt egy kis porverés. Az esélyeink pillanatnyilag nem Is lebecsülendőek. A Térjünk azonban vissza az Universiade tényleges lefolyására. Mikor, hol és milyen sportágakban verse­nyeznek a világ legjobb főiskolás sportolói? — A fő helyszínek a Magas- és Alacsony-Tátra. Pon­tosabban a Csorba-tón levő síparadicsom, illetve az al­pesi számokban Jasná. A műkorcsolyázók Poprádon ver­sengenek; ugyanott, Illetve Liptovsk? Mikulásban és SpiSská Nová Vesben lesznek a jégkorongmérkőzések. Az Időpont február 21—28. A sílövésieten, bobon, szán­kózáson kívüu az összes téli sportok szereplnek a mű­soron. Az érdeklődés minden várakozást felülmúl. 32 ország több mint ezer versenyzője indul. Valóságos kis olimpia. Természetesen örülünk, hogy ennyi résztvevője lesz az Universladenak. A Nem lesznek ebből kifolyőlag elhelyezési, közle­kedési és egyéb problémák? — Remélem hogy nem. Az elhelyezést biztosítottuk. A közlekedés zavartalanságáról az SZSZK Belügyminisz­tériuma gondoskodik, tehát nem lesz probléma. Tudo­másom szerint 50 millió koronát fordítottak az utak |a- vítására és a tömegközlekedés fejlesztésére. Az egyes helyszínek között autóbuszok szállítják majd á hivatalos vendégeket, "versenyzőket, újságírókat. A hivatalos ven­dégek ezenkívül ingyen használhatják a tömegközleke­dési eszközöket is. A számos kíséróműsor körül Is min­den tisztázódott Csupán az érdekesség kedvéért emlí­tem, hogy a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a Bánik Szállóban kulturális központot üzemeltet, ahol non-stop program lesz, reggeltől reggelig énekesek, folklórcsoportok lépnek fel, este diszkó. A Bizonyára kapcsolatban vagytok a meteorológusok­kal. Mit jósolnak az Universiade idejére? — Sajnos, nem nagyon vigasztalnak. Az előrejelzés szerint február utolsó harmadában nagyon hideg lesz. sok hóval. Bár ez egyszer ne lenne igazuk a meteoro- lógusoknakl De hát ml mindenre felkészültünk. A téli sportoknál ilyesmire is számítani kell. A Mennyi közönséget vártok? — Mondjam azt, hogy tizenötezertől ötvenezerig? Valahogy így néz ki. Á zárónapra talán még többen is el)önnek. Hétközben talán kevesebben. Mindenesetre szeretném a közönség figyelmébe ajánlani, hogy az utazási Irodák, főleg a Slovakoturíst társasutazásokat szervez az Universiádéra, és még vannak szabad he­lyek. A Olvasóink figyelmébe ajánlom, hogy lapunk leg­közelebbi számában egész oldalas összeállítást közlünk az Universiadéról. Palágyi Lajos | Tippversenyünk győzteseinek figyelmébe Felhívjuk tippversenyünk győzteseinek figyeí- j mét, hogy a DAC sportegyesület Ingyen belépő­jegyet ajánlott fel számukra a csapat első hazai tavasznyitó mérkőzésére, amely 1987. március 15- én, vasárnap kerül sorra. A műsor: DAC — RH Cheb. Aki tehát részt akar nyerteseink közül ven­ni az említett mérkőzésen, szíveskedjék postafor­dultával közölni szerkesztőségünkkel. Előrebocsát­juk, hogy az útiköltséget sem mi, sem a DAC nem téríti meg. Név: Utca: Lakhely [postai f rányf tószám )Y még nem azt jelenti, hogy egyha­mar visszatérhet a jégre. Pilla­natnyilag Jóska az ágyat nyomja, első lépéseit próbálgatja mankó­val, de ebben az Idényben sajnos, ez minden. Helyébe Petr Barna áll, akitől szintén elvárjuk az érmet. Nem alaptalanul. Kétszeres ’ országos bajnok, jól szerepelt a Moskow Newsen, a Kanadai korcsolyán, továbbá japánban, megnyerte a Prágai Korcsolyát — már harmad­szor — és még sok rangos ver­senyt. Prágai diák. FrantiSek Pe- char. volt kiváló versenyzőnk edzi. Még nem volt hatéves, amikor azt mondta apjának: — Ha veszel korcsolyát, azon­nal fogok tudni siklani, és nem fogok totvogni-potyogni a jégen. Fogadjunk! Fogadtak. A tétre ma már Petr nem emlékszik, arra viszont igen, hogy állta a szavát. Apia ámult- bámult. de belátta, hogy fia va­lóban az első próbálkozásra na­gyon jól korcsolyázik. Faggatni kezdte. — Mondd, ki tanított.' kivel jár­tál a jégre titokban? Nem büntet­lek meg. A Téli Universiade előtt társát... Petr késett... Petr ott­hon hagyta a tanszereit... Petr elcsavargott...“ Csak a jégen érezte jól magát. Bár edzői is sokszor szinte falnak mentek csínytevései miatt. Egyszer pél­dául Brnóban kellett volna verse­nyeznie, de edzőnője hiába keres­te. Már bemondták a nevét, ami­kor megjelent szutykosan. Utólag kisült, hogy annak előtte kint a salakon két óra hosszat rúgta a focit a srácokkal. Megmosakodnia már nem volt mikor. Gyorsan fel­öltözött, és néhány perc múlva megnyerte a versenyt. Kézről kézre ment, vagy tízen edzették. Nem.azért adtak túl raj­ta, mert tehetségtelen volt, hanem mert nem bírták idegekkel. Végül is bekövetkezett a törés. Benőtt a feje lágya. Leérettségizett, és Frantisek Pecharhoz került. Ma már senki sem tartja szeleburdi- nak, macinak. Megkomolyodott, lefogyott. Az Iskolában is, a jégen Is megállja a helyét. Ma Petr Barnát komolyan kell venni, ő az, aki tud, aki akar és aki bizonyít. Legközelebbi barátja és vetély- társa Jozef Sabovöík. Petr nagyon EGY FIÍ A PIRUETTEK VILÁGÁBÓL Elérkezett a főiskolások, egye­temisták olimpiájának az ideje. Már csak néhány nap, és a Csor­ba-tón meggyújtják a barátságot, békét, nemes vetélkedést szimbo­lizáló lángot. Hazánkban immár harmadszor, mivel 1949 óta, ami­kor felújították a Téli Universia­de hagyományát, már kétszer Spindlerűv Mlynben került sor erre az eseményre. Ügy tűnik, hogy a résztvevők számát tekintve rekordot érünk el. Néhány érdekesség: minden „lakótelepen“ kiállítást rendez­nek; lesznek továbbá tánc- és mű­soros estek, bálok, divatbemuta­tók, rendeznek börzét, dokumen- tumfilm-fesztivált. Az Alacsony- és Magas-Tátra ezeken túl is ren­geteg szórakozási lehetőséget nyújt. Bennünket azonban a sport- vetélkedők érdekeltek a legin­kább... Még soha ennyi műkorcsolyázó nem jelentkezett az Universladé- ra ... Sajnos, a biztos aranyér­münknek befellegzett... Tulajdo­nosa Jozef Sabovöík lett volna. Senki sem kételkedett abban, hogy a rajtolók közül ő áll majd a do­bogó legfelső fokán. A sors azon­ban másként akarta... A genfi világbajnokság óta nem versenyez. Megsérült ugyanis, s meg kellett őt műteni. Visszatért bár a jégre, de mivel fájdalmai nőttek, a mű­tétet megismételték. Prágában a vinohradyl kórházban Cech pro­fesszor három óra hosszig tartot­ta paciensét narkózisban, míg megkönnyebbülten kijelenthette: végeztünk, sikerült. Ez azonban — Senkivel, valóban senkivel. Csak azt gondolom, hogy korcso­lyázni olyan, mint járni. Nincs ebben semmi tudomány. Aznap este a szülők soká ta­nácskoztak. Másnap kézen fogták, s elmen­tek vele a Stadion testnevelési egyesületbe. Beíratták műkorcso­lyázásra. Csak akkor kezdődtek a bajok. Nagyon féktelen, szófoga- datlan emberke volt, sohasem akarta azt csinálni, amit éppen követeltek. Azt azonban minden tanítója, edzője belátta, hogy te­hetséges. Így hát sokat elnéztek neki. Petr nyaggatnl kezdte a szüleit: — Kevés, amit adnak. Hetente két óra, az semmi... A szülők Is úgy vélték, hogy érdemes foglalkozni a kisfiúval, bár akkor nagyon dundi volt, tár­sai nem véletlenül csúfolták „kis mackónak“. Annyira akart kor­csolyázni, hogy szülei végül Is beadták a derekukat. Felfogadták dr. Kaftka mestert, aki aztán na­ponta néha kétszer is kivitte a jégre. Ott korcsolyáztak, ahol éppen lehetett. A befagyott Vltaván, ta­vakon, sőt még a kladnől jégpá­lyára Is elmentek. Ez tetszett Petrnek. Bármit kívántak tőle, ö- römmel teljesítette, csak iskolába ne kelljen mennie ... Azt szívből utálta. Nem mintha rossz tanuló lett volna, csak éppen nem fért a bőrébe. Hol ezzel, hol azzal ve­rekedett össze. Tanárai nem győz­ték írni csfnytevései miatt a be­jegyzéseket. „Petr megverte pad­bánkódik, hogy a poprádi jégen nem mérhetik össze erejüket. Tu­datosítja, hogy nagy feladat hárul rá. Mindenki azt várja — érmet szerez, joggal. Az utóbbi Időben sokat javult a kötelező gyakorla­tokban, a rövid programja Is tö­kéletes, kűrje magával ragadó. Az előző idényben a West Side Story zenéjére korcsolyázott, most Ha- csaturjan Spartacusát választotta. — Bevallom, keveset tudtam a történelem e nagy alakjáról. Azt azonban bizonyosan, hogy Hacsa- turjan zenéje elragadó. Böngész­tem, könyveket kerestem, az Iro­dalmat bújtam. Kitaláltam magam­nak egy Spartacust. Hogy olyan-e, mint a valódi volt, nem tudom, csak azt, hogy én ilyennek képze­lem. Az edzőm azt mondta, jól te­szed, olyannak alakítsd, amilyen­nek te képzeled. Én nagy har­cosnak láttam, bátornak, elvhű­nek, félelmetesen erősnek. Petr kűrje valóban ezeket az érzéseket tárja elénk. A zene le­hetővé tette a számára, hogy fo­lyamatosan, minden erőltetés nél­kül bemutassa, valamennyi dupla és tripla ugrását, amit csak eddig megtanult. Spartacus Petr felfogásában gyö­nyörű ... Reméljük, gyönyörűnek találják majd a poprádi jégen Is. Reméljük, hogy Petr érmet sze­rez a Téli Universiádén. Horváth Katalin LAKÓTELEPI SPORTKÖZÖSSÉGEK Ä sportvilág Időnként őszintén rácsodálkozik a Német Demokra­tikus Köztársaság sportsikereire, és keresi a titkát, vajon hol terem ez a sok élvonalbeli sportoló. U- gyanakkor kevesen veszik észre, hogy milyen módszeresen meg­szervezték az NDK-ban a legifjabb nemzedék, a pionírok rendszeres sportolását, és a tömegsportot, többek között a lakótelepi spor­tolást. Valahol Itt kell keresni az NDK sportsikereinek titkát. Az elmúlt évtizedekben az NDK nagyobb városaiban is gombamód szaporodtak a hatalmas lakótele­pek, akárcsak másutt. Lakóik — és erre Is ügyeltek a városépítők — mindenféle Ingázást megszün­tetve aránylag gyorsan és köny- nyen megközelítik munkahelyü­ket. Amikor egy-egy Ilyen lakó­telep körvonalai kezdenek kibon­takozni a tervezőasztalon, az épí­tészek természetesen máris szá­molnak az ottlakók sportolási le­hetőségeinek biztosításával. Ennek köszönhető, hogy a lakótelepek sportélete minden erőltetett szer­vezés és hatósági támogatás nél­kül, szinte magától kialakul, és ma már a lakótelepi fiatalság so­raiból a nagy sportegyesületek Is állandó utánpótlást kapnak. így van ez például Halle egyik kerületében, a Sllberhöhe nevű új lakótelepen Is, amely 1979-ben hi­hetetlenül rövid idő alatt épült fel, és ma már tőb mint 80 ezer embernek ad kényelmes otthont. A lakótelep nincs messze a Leuna és Buna művektől. A két hatal­mas gyár vezetői elégedettek nem­csak azért, mert munkásaik arány­lag gyorsan elérik munkahelyüket, hanem azért is, mert ezek a la­kótelepek szinte a házak kapui előtt kínálnak hasznos és kedvelt sportlehetőségeket fiatalnak és idősebbnek egyaránt. Amikor az első sportközösségek 1981-ben meghirdették a külön­böző sportlehetőségeket, a jelent­kezők száma nem volt több har­mincnál. Ma viszont már több ez­ren sportolnak rendszeresen ezek­ben a közösségekben. Lehet tornászni, atletizálnl, lab­dajátékokat — focit, röplabdát, kézilabdát, kosárlabdát — űzni, tollaslabdázni vagy dzsesszgim- nasztikai tanfolyamra járni. A jő példa pedig ragadós, mert egyre többen jelentkeznek a sportközös­ségek vezetőinél, akik az egyéni kívánságoknak eleget téve beoszt­ják a lakótelepieket a számukra legjobban megfelelő sportszak­osztályba, ahol felszabadultan hó­dolhatnak kedvenc Időtöltésüknek. (mész)1

Next

/
Thumbnails
Contents