Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-30 / 52. szám

XXIV. ÍTf. 1987. 12. 30. Ara l,-> K£* BÉKÉS, BOLDOG ŰJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK! assai Pavel KoyS TÉL Szikrázik a hó, fehér gyertyák rengetege. Telelni Jfitt mihozzánk a tél. S mellesleg próbára teszi az ereinket: kinek a vére állja zord fagyát, mondjuk, málnavirágzásig. Nagy ntat tett meg a tél idáig, meleget keresve. Tegyünk hát jócskán a tűzre, hogy ki ne fagyjanak az almafák; őrizzék lángjukat a szivek mécsei, hogy ne fázzanak úgy az emberek, s hogy felpezsdüljön a vágatok alján a málnás vére is. Fázol? Bújj ide a bundám alá. Rakok neked egy fészeknyi nyarat — sugara mind-mind velem vallaná: szemedben őrzi ez a pillanat minden nyár minden csillagát. Es körülötted forog a világ. Itt bujkál minden didergésben, és arcot, kezet orvul szederjesit. Zsarnok a tél, dermeszt, görnyeszt, ver ás szaporáztatja mindünk lépteit. Próbára tesz, metsző éllel gyötör ez az önkényes, álnok kénytető. Szorongat, untat, türelmünkre tör. Jöjj, 8zabadítónk, gyertyaszentelő! (Dudás Kálmán fordítása] ! Hogy Is kezdődött? Mondhatnánk: mint a többi. Oj reményekkel, Jókíván­ságokkal, új feladatokkal. Felsóhajtha­tunk: ez is elmúltl Vagy éppen: már el Is múlt?! És jön, jöhet az összege­zés, az unos-untalan feltett kérdés: mi­lyen volt? Ki-ki vérmérséklete, törek­vései, vágyai, céljai, egyéni és családi sikerei tükrében pörgeti vissza az ese­ményeket — emlékezik és értékel. Ezek az értékelések, természetesen, szubjektívak, de talán az is kézenfek­vő, hogy a szűkebb és a szélesebb értelemben vett társadalom hatással van rájuk, mint ahogy befolyásolta év közben az egyéni sorsok, események alakulását. Milyen volt hát 1987 ilyen szempontból, a hazai társadalmi és a nemzetközi események fényében? Kezdjük talán mi is azzal a szerző­déssel, a szovjet és amerikai rakéta- leszerelési megállapodással, amelyet december 8-án írtak alá Washington­ban, s a sajtó, a politikusok és ma­guk az érintett felek is történelmi mér­Mögöttünk 1987 földkőként, az emberiségnek nyújtott nagy ajándékként emlegettek. Hosszú, nehéz, küzdelmes volt az út, amely ide elvezetett, kitartó, rugalmas mun­kára volt szüksége a Mihail Gorbacsov vezette szovjet békeeröknek, amíg az új gondolkodás- és cselekvésmódot nemzetközi szinten is átültették. Persze, akadnak, akik tamáskodnak, nem bíz­nak a tervezet megvalósításában, a folytatásban. Ne legyünk kishitűek, hi­szen az emberiség jövője a tét. Bíz­zunk a folytatásban, és támogassuk azt a politikai becsületességet és erköl­csösséget, amelyről Mihail Gorbacsov a szerződés aláírása után oly meggyő­zően beszélt az újságíróknak. Ha már a történelmi mérföldkőnél tartunk, emlékezzünk legalább egy mondat erejéig a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfordulójára. A világ minden táján megemlékeztek róla. Hazánkban dolgozó népünk millió korona értéket hozott létre tiszteletére társadalmi munkában, és ne feledjük: a központi, moszkvai megemlékezés munkajellegű volt, emlékeztetett és a jövőbe mutatott, értékelt és újabb e- gyüttműködési lehetőségeket villantott fel tanácskozásaival. Hazai vizekre evezve: tovább folyt a CSKP XVII. kongresszusa programjának megvalósítása. E folyamat részeként tartották kongresszusaikat tömegszer- vezeteínk, köztük a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség. A SZISZ-kongresszusa az ifjúság további gazdasági és társadal­mi aktivitásának és megszilárdításának nyitott szélesebb kapukat. Az év leg­végén pedig a CSKP KB 7. ülése fo­gadott el több olyan határozatot, tár­gyalt meg olyan fontos dokumentumot, amelynek megvalósítása az elmúló év­ben rejlik és egyúttal az új év fela­datait, céljait is hordozza, új társadal­mi és egyéni törekvéseket, vágyakat és reményeket körvonalaz. Milyen volt hát 1987? Bizonyára sok egyéni sikert, örömet hozott, de va­lószínűleg sorstragédiákat, beteljesület­len vágyakat, álmokat is tartalmazott: reményt keltő volt. S ha ez igaz, emlé­kezzünk rá, búcsúztassuk szépen, s me­rítsünk belőle erőt további közhasznú tetteinkhez, egymás kölcsönös megér­téséhez, tiszteletéhez, s minden em­beri kapcsolat meghatározó bizalom­hoz. Merítsünk bátorságot az új, igé­nyesebb célok kitűzéséhez, s optimiz­must, hogy az e célok eléréséhez ve­zető út akadályait leküzdjük. Izmosod­junk 1987 tartalmától, hogy 1988 hét­köznapjait is értékekkel tudjuk meg­tölteni.

Next

/
Thumbnails
Contents