Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-02 / 48. szám
\ ELTÉKOZOLT ÉVEK Gabi először húszéves korában ,ült“. A kisváros közvéleménye szerint ebbe halt bele az apja. Az amúgy is beteg, rokkant-nyugdíjas, idős ember nem bírta elviselni a szégyent, legkedvesebb , gyermeke elzüllését. Gabi akkoriban hamvasszőke, magas, csinos, karcsú lány volt, másodéves egyetemista. Évfolyamtársai körülrajongták, de ő többre vágyott. „Hárman voltunk testvérek. Én voltam a legfiatalabb, amolyan késői gyerek. Szüleim kényeztettek, s mindent megadtak a maguk módján. Én nem is elégedetlenkedtem, csak amikor a fővárosba kerültem, döbbentem rá, hogy milyen szegényesen, divatjamúltén öltözködöm, s amúgy, az élet egyéb területein is butácskának éreztem magam. A kollégiumban a szobatársnőim kedvesek voltak hozzám, de nekem állandóan fájt, hogy ők divatosak, jól öltözöttek, nekem pedig nem tellett a menő cuccokra. A szüléimét nem pumpolhattam örökké, az anyám úgyis erején felül dolgozott, apám is felvállalt sok mindent, hogy valamivel kiegészítse nyugdíját. Én is igyekeztem magamon segíteni. Minden alkalmat megragadtam, hogy valami kis keresethez jussak. jártam almát szedni, üzletbe kisegíteni, pótma- maságot vállaltam, de ezek a jövedelmeim csak kis összegek voltak, márkás cuccokra nem futotta belőlük. Ekkor világosított fel az egyik kolléganőm, akit már régen csődáltam nagyvilági viselkedéséért, magabiztosságáért, szédületes szereléséért. Egy este aztán megmutatta, hogy ő hogyan csinálja. Kölcsönadta menő holmiját, s beültünk az egyik szálloda presszójába. Nem sokáig voltunk kettesben. Hamarosan hozzánk telepedett egy idősebb, elegáns űr, akiről kiderült, hogy külföldi. Barátnőm nagylelkűen átengedte őt nekem, de mire visszatértem a presszóba, már ő is a szobán volt. Szóval, így kezdődött. Napközben én voltam a példás diáklány, éjjel pedig az „éjszaka királynője“, mígnem aztán a barátnőm is, én is lebuktunk. A legszomorúbb az egészben az volt, hogy amíg én ültem, az apám meghalt, meg aztán alkalmi partnereim valamelyikétől össze is szedtem valamit, hosszú ideig gyógykezelésre szorultam. Szabadulásom után dolgozni kezdtem. A kollektíva befogadott, különösen a közvetlen főnöknőm bánt velem szinte tüntetőén kedvesen. Gondolom, volt benne valami viszolygás a börtönviselt e- gyénnel szemben, s ezt így akarta palástolni. Ez a korosodó nő igen szerette az ékszereket, volt is neki jó néhány. Megint belém bújt az ördög, s állandóan azon töprengtem, mikor lesz majd nekem is legalább fele annyi ékszerem, mint neki. Az éjszakai életbe már nem mertem visszamerészkedni. De akkor honnan szerezzek pénzt?! Egyszer aztán a főnöknőm megkért, menjek el a lakására egy fontos iratért, amit az íróasztalán felejtett, ö nem mozdulhat a helyéről, fontos telefon- hívást vár. No, nekem sem kellett több! A lakásból elvittem az összes pénzt és ékszert, amit csak hirtelenében össze tudtam szedni. Majd, mintha semmi sem történt volna, visszamentem a munkahelyemre, s a főnöknőnek odaadtam a kért iratot és a lakáskulcsot. Máig sem értem, hogy lehettem ennyire ostoba. Már este értem jöttek, s most bizony több hónappal kellett számolnom, mint az első alkalommal. Ha összeadom ezeket a két alkalommal kapott hónapokat, kerek évszám jön ki. Ezek az én eltékozolt éveim.“ Gabi még nincs harmincéves. Van egy kislánya, akit lányanyaként, édesanyja segítségével nevel. Becsületesen dolgozik, s esti tagozaton főiskolára jár. Már nem vágyik szép ruhákra és ékszerekre, ezek a csacskaságok az ő mostani életében már rég nem játszanak szerepet. Mindennél fontosabb számára a gyermeke, akiből becsületes, józan embert akar nevelni, akit nem fognak megszédíteni a külsőségek, hanem a belső emberi tulajdonságokat és értékeket fogja becsülni mindenekelőtt. B. Kiss Mária MADÁCH NAPTÁR 1988 Közeledik az év vége, s ilyenkor még inkább böngésszük a könyvesboltok, újságosbódék kirakatait. keressük a nekünk legjobban tetsző, legtartalmasabbnak vélt naptárt. A kínálat most egy hazai magyar kiadvánnyal, a már méltán népszerű, sok hasznos tudnivalót, érdekes olvasmányt tartalmazó Madách Naptárral gyarapodott. Az összeállítók, Szilvássy József és Török Elemér külön fejezetben adóznak a győzelmes február 40. évfordulójának. Ezt a részt Lőrincz Gyula nemzeti művész festményei illusztrálják. Napjaink főcím alatt riportokat olvashatunk olyan köztünk élő emberekről, akik látszólag semmiben sem különböznek tőlünk, mégis érdekes velük közelebbről' is megismerkedni. Itt olvashatunk az ötödik évtizedébe lépő Kárpáti Kiadóról is. Az irodalmi rovat, a Szép szó különösen gazdag tartalommal örvendezteti meg az irodalom kedvelőit. Többek között megtalálhatjuk benne Rácz Olivér, Mács József, Bábi Tibor, Dobos László, Cselényi László, Duba Gyula, Csontos Vilmos és Petrik József verseit, illetve novelláit. Gazdag és változatos a Beszélő múlt című rovat. A Tudomány és technika rész sok érdekes és lebilincselő cikkel hívja fel a figyelmet többek között a számítástechnikára, a 2000. év autózására, az öregedés folyamatára. A kalendárium tartalmát ötletesen és változatosan egészíti ki a Családi kör, amelyet elsősorban a háziasszonyok, a kertészkedők és a kisállattenyésztők forgatnak majd szívesen. A Gyermekvilág 25 oldalon nyújt kellemes szórakozást a gyermekeknek. A versek és mesék mellett a matematika is szót kap, igaz, kicsit furfangosabb formában, mint az iskolában. A Sport, Humor és a méltán kedvelt keresztrejtvények zárják az 1988-as Madách Naptárt, a- melynek 256 oldalán a család ap- raja-nagyja talál olvasnivalót. Így ez az ízléses külsejű, színes nyomású könyv méltán kellemes társunk lesz nemcsak a hosszú téli estéken, hanem egész évben. Sz. Manczal Erzsébet ZENÉSZBALLADA= Gondolatok a Szécsi Pálról írt könyvről Bevallom, előítélettel vettem kézbe a Szécsi Pálról írt könyvet. Úgy hiszem, nem igazán fair dolog olyan valaki életében kotorászni, aki már nem adhatja hozzá beleegyezését, véleményét. Ráadásul elkésettnek találom a könyvet. Szécsi Pál tizenhárom éve halott. Vajon mi késztette a szerzőt, Paulina Évát, hogy megírja ezt a könyvet és éppen most? Most, a- mikor divat lett „meglovagolni" a nagy sztárok életét. Egymás után jelennek meg a könyvpiacon művészeink kalandos életrajzai. Legtöbbjük maga ragad tollat, de van, aki profira bízza magát. A fennmaradás legújabb formája lett a könyv. Ha Paulina Éva arra gondolt, hogy azért van szükség erre a könyvre, mert Szécsi Pál feledésbe merült, akkor tévedett. Hangja, dalai: élnek. Hogy az énekes hogyan élt, egyáltalán nem biztos, hogy ez már ránk tartozik. Tudort, 82 étnSfereS kíváncsiak, és szeretnek belesni a kulisszák mögé. A könyv minden kíváncsiságot kielégít. Pályatársak, barátok, és az énekes nővére próbálja közel hozni az olvasóhoz Szécsi Pált. Sikerült nekik. És ez elsősorban a szerző, Paulina Éva érdeme. Érthetően, élvezetesen állítja össze a válaszokat. A sztárról kirajzolódik a kép, amely ránézve nem épp hízelgő. Megtudhatjuk róla, hogy az anyja szívtelenül elhagyta, hogy nyolcszor kísérletezett az öngyilkossággal, hogy depressziós volt... Az sem volt neki mindegy, hogyan jelenik meg az utcán, hiszen hiú volt. Amit elvárt tőle a közönség, ahhoz Igazodott. A nagyérdemű pedig hajlamos tényként elfogadni, hogy a fülbemászó, édeskés melódiákat csakis boldog ember énekelheti. Szécsit is ilyennek láttuk. A könyvből kiderül, nem ilyen volt. Sajnálatraméltő, szerencsétlen ember volt. Többek állítása szerint ivott is. Egyedül Aradszky László védekezik ez ellen. „Nincs Itt, nem tudja megvédeni magát. De én itt vagyok, és meg fogom védeni“ — mondta. Kevésnek bizonyul ez a védelem. Amit Szécsi Pál életében takargatni próbált, most a nyilvánosság elé került. Kitárult az élete. Megváltozott a róla eddig kialakított kép. És ez akkor sem mindegy, ha már nem él. Talán érdekesebb lett volna ez a kitárulkozás, ha nem riportkönyv formájában íródik meg a történet. így elkerülhetők lettek volna az itt-ott felbukkanó, egymásnak ellentmondó válaszok. Ha valamiféle tanulságot lehet levonni a könyvből {nem Szécsi Pál tragikus életéből), az az, hogy még mindig azok a művészek járnak jobban, akik vagy saját maguk írják meg életüket, pályájukat, vagy beleegyezésükkel mások teszik ezt meg. így elkerülik a teljes kiszolgáltatottságot. —bzs— Találkozás Varga Miklóssal Ahogyan elénekelte a Szörényi* Bródy szerzőpáros rockoperájában Istvánt, a királyt, arra egy ország felfigyelt. Részben ennek is volt köszönhető a rockopera kirobbanó sikere. Varga Miklós neve a siker után vált Igazán ismertté. , A közelmúltban hazánkban vendégszerepeit együttese, a Varga Miklós Band. • Mikor léptél fel először Csehszlovákiában? — Prágában, az Intertalent fesztiválon 1985-ben. Kellemes élményeim vannak a fesztiválról, nemcsak azért, mert második lettem, és a sajtó különdíját is megkaptam, hanem mert befogadott a közönség, jóllehet nem éppen a rockot kedvelők ültek a nézőtéren. • Van különbség a magyarországi és külföldi közönség között? — Azt mondják, senki sem próféta a saját hazájában. így igaz. A legnagyobb népszerűség ellenére Is külföldön, azt hiszem, minden magyar zenekarnak egy kicsivel nagyobb a sikere, mint otthon. Hogy miért, nem tudom. • Apropó, siker! Beszélnél arról az időszakról, amikor sikered nem volt olyan egyértelmű, mint napjainkban? — Egy amatőr esztergomi zenekarban kezdtem énekelni. Hét éve vagyok a profi pályán. Az egyik alapítótagja voltam a P-Box- nak, ahonnan átigazoltam a svédmagyar zenekarhoz, a Safarihoz. Svédországban készítettünk egy nagylemezt, és tulajdonképpen ennek volt köszönhető az István, a király címszerepe. Felemelő és megtisztelő érzés volt, hogy Szörényi Levente és Bródy János engem kért fel a főszerep eléneklé- sére. Annál Is Inkább, mert Szörényit nem ismertem személyesen. Talán mondanom sem kell, milyen nagy élmény volt számomra, hogy---------------------------------------\ __________I Az utóbbi hetekben ismét érdekesen alakulnak az egyes listák. Az egyik héten szinte valamennyi fokozaton változás állt be, pár nappal később visszatérnek az előző slágerek. Ami viszont mindenképpen pozitívumnak számit, az az igényességre való törekvés. Nem egy levelet kapunk, amelyekben az olvasók kifogásolják: olyan dalok szerepelnek a listákon, amelyek ezt nem érdemlik meg. A meglepi viszont az, ha az olvasó hosszú eszmefuttatás után olyan dalra szavaz, amelyet több szempontból bírált. S még valami: ha valakinek Az olvasó kérdez rovatban nem válaszolunk, az azért van, mert azzal a kérdéssel a közelmúltban foglalkoztunk, illetve a kérdés banális. Hazai és magyarországi lista 1. Balett Zákon sehválnostd 2. Marika Gombitová — Karai Gott: Neznámy pár 3. Olympic: Pocke], a* 4. Robo Grigorov: Cfccem fa nájsf 5. Petr Kotvald: Vrásky si nsdélám S. Madam: Nemöüem za to, Ée sora taká 7. Midi: Ülohy 8. Miroslav Zbirka: Kafka 9. Linda a Pavel: Kdo nezpivá, nemá hit 10. Katapult: Nékdy pfISté 1. Edda: Éjjel érkezem 2. Dolly Roll: Elpattant egy húr 3. R-Go: Rég várok valakire 4. Bikini: Adj helyet hirtelen olyan énekesekkel énen kelhettem egy lemezen, akiket még pár évvel ezelőtt a nézőtérről tiszteltem. • Az előadásokhoz te csak d hangodat adtad, István alakját színész formálta meg. Miért nem te játszottad Istvánt? — Ezt lehetne hosszabban taglalni. Röviden csak annyit, hogy a rendező, Koltay Gábor, még nem Ismert igazán, és talán nem hitt abban, hogy meg tudom oldani a feladatot. Azóta azonban olyan szerepeket bízott rám, mint Petőfi Sándor vagy János vitéz. Visz- szatérve a rockopera sikeréhez, ez számomra felemás siker volt, mert csak a hangomat adtam az előadásokhoz és a filmhez. Egy bizonyos fokig így Ismeretlen maradtam a közönségnek. A hangomat ismerték, az arcot még nem. És ekkor jött nagyon idejében az Európa című dalom, amely egy csapásra az arcot Is Ismertté tette. • Ez „kényszerített“ rá a zenekar alakításra is? — Azt, hogy mi ezt a zenekart elneveztük zenekarnak, ennek nincs is különösebb jelentősége. Ez olyan értelemben az én zenekarom, hogy szólópályán indultam, és állandó társakra volt szükségem. Végül is egy olyan állandó csapat szerveződött körém, a- mely a Varga Miklós Band nevet viseli. • A magyar pop-„szakmábanu milyen helyet foglal el a V. M. Band? — Ez a műfaj annyira változó és képlékeny, hogy az ember az egyik pillanatban lenn van, a másikban fenn, és fordítva. Az biztos, hogy felkerülni sokkal könnyebb, mint ott maradni. Csúcsok és hullámvölgyek váltakoznak. Ml 1985-ben felkerültünk egy csúcsra, szerencsére nem következett be a hullámvölgy. Tartjuk a szintet. Balázs Zsuzsa 8. Modern Hungária: Csók x csók 8. Z’Zi Labor: Szárnyfalán madár 7. N'eoton Família: Latin szerenád 8. V’Moto-Rock: Miért? 9. Fan-Fan: Hé, vár), kimaradtam A szeretemből 10. Step: Júlia VllágUsta 1. Francesco Napoli: Balla-Balla 2. Desilegress: Voyage, voyage 3. Zuzanne Laga: Luka 4. The Beastie Boys: She’s On It 5. Michael Jackson: I Just Keen Stop Loving You 8. Forthy Light: let it Be 7. Madonna: Who’s That Girl? 8. George Michael: A Want Your 9. Bilgeri: Missing You 10. Los Lobos: La Bamba Zsákbamacska Színes posztert nyert: KovfiCik Katalin tomaváraljal (Turnlanske Pod- hradie), Ferencz Béla keszl (Maié Kosihy), Baráth Ildikó Stúrovót, Molnár Beáta teéedikovói és Valter Zsn- xsa bratislavai olvasónk. Az olvasó kérdez Kovács Péternek Aleószelibe (Dőlné Saliby): A dzsessz az Amerikai Egyesölt Államok délvidékéről származó könnyűzenei műfaj, amely a húszas években világszerte népszerűvé vált. Jellegzetessége a szinkópákkal telített ritmus és az éles hangsúlyok. A dzsessz stílusa többször változott az elmúlt évtizedekben (bebop, blues .break, boogie-woogie, combo, cool fázz, dixieland, foxtrot, hot jazz. Jam session, modem-Jazz, ragtime, riff, rock and roll, swing). Ez a műfa] hatással volt több Jelentős zeneszerzőre Is. Már előbb utat talált a néger cake-walk Debbusyhez, később Ravel. Sztravinszkij, Hindemith, Honegger adott helyet zenéjében a dzsessz műfajoknak. Papp Sándor