Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-02 / 48. szám
MÍTOSZOK NYOMÁBAN III. Fogyókúra-tortúrák Rossz receptek regimentje Adámnak és Évának az Éden-kertből való kiűzetése után az emberiség kezdett elszaporodni a földön, és lányaik Is születtek. Amikor az istenek fiai látták, milyen szépek az emberi lányok, feleségeket vettek maguknak közülük. A földön ezekben az Időkben ériások éltek, még azután is, hogy az istenek fiai 'meglátogatták az emberi lányokat, és azok fiakat szültek nekik. Az emberek gonoszakká váltak, ezért isten megbánta, hogy embert teremtett, és elhatározta, hogy elpusztít minden élőt. Noénak és fiainak, valamint feleségének és fiai feleségeinek azonban megkegyelmezett. Megparancsolta Nöénak: „Csinálj magadnak bárkát góíer fából, rekesztéteket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belül és kívül szurokkal“ (1. Méz. 6., 14.), majd így folytatta: „Ég minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vigy be magaddal a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.“ (1. Méz. 6., 19.) Amikor mindez megtörtént „Lön pedig hetednapra, hogy megjőve az özönvíz a földre“ (1. Méz. 7., 10.). Megnyíltak a nagy mélységek forrásai, és megeredtek az ég csatornái. Negyven nap és negyven éjjel zuhogott az eső. A víz olyan magasra nőtt, hogy még a legmagasabb hegyeket Is elborította, és így minden élőlény elpusztult. Százötven nap elteltével a vfz apadni kezdett: „A vizek gyorsan eltávoztak a föld színéről: százötven nap múltán a vizek megfogytak. És megfeneklett a bárka Ararát hegyein, a hatodik hónapban, a hó tizenhetedik napjón... Negyven nap múlva történt: kinyitotta Noé a bárka ablakát, és kiengedte a hollét, az szárnyra kapott és elrepült, de visszatért, mert a vizek még nem száradtak fel a földön. Hét nap telt el, majd kiengedte a galambot, hogy megnézze, eltűnt-e már a viz a talajról. De a galamb nem talált pihenőhelyet, ahová állt volna — visszatért hát Noéhoz a bárkába... Még hét nap telt el és újra kiengedte a galambot a bárkából. A galamb este táján jött vissza hozzá, s íme olajfaágacskát hozott csőrében ... Még hét nap telt el ezután, és Noé újra kiengedte a galambot, de az többé nem tért vissza hozzá... Noé elhagyta a bárkát, és vale együtt felesége, fiai és fiainak asszonyai; s kijött a bárkából minden állat, minden csúszómászó, minden madár is... S Noé oltárt épített jalivénak, vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatul áldozta fel őket jahvé- nak.“ (Komoróczy Géza: Héber mítoszok és mondák). A vízözönről szóló mítosz hosszú Ideig a legérthetetlenebbnek számított. Hiszen számos zavaros ellentmondást tartalmaz. Az emberek és állatok elpusztítására elég lebt volna néhány perc, miért kellett hát a vízözönnek kilenc hónapig tartania? (Eny- nyl Idő jön ki, ha a mítosz Időtartamait összeadjuk.) Ha a vízözön oka az emberek gonoszsága volt, miért kellett kiirtani az állatokat Is, Isten mindentudása nyilván talált volna más módot is az emberiség likvidálására, olyat, amely megkímélte volna az állatvilágot. De ha már az állatvilágot is kiirtotta, -miért kaptak kegyelmet a víziállatok, hiszen azok nyugodtan lubickolhattak a vízözönben. A biblia-magyarázók szimbolikusnak tartották a -mítoszt, a megtisztulás és újrakezdés Jelképének. Ne-m tudták (tudhatták), hogy ez lesz az a mítosz, amelynek eredetét és történelmi hátterét a tudomány egyértelműen felderíti. George Smith, a londoni Brit Múzeum restaurátora 1872-ben a múzeum pincéjében az asszírlal Ninlvében talált ékírásos agyagtáblákk-al foglalatoskodott, amikor egy szövegtöredéket másolva hirtelen mintha villámcsapás érte volna. A szövegben valamilyen hajóról volt szó, a-melyik a Niszir-hegyen kötött ki, egy galambról, amely nem tudott megpihenni, mert mindent víz borított. Smith lázasan keresni kezdett a szövegtöredékek között, és talált még néhány adatot, amelyet azt sugallták, hogy a szöveg nagyon hasonlít a Bibliában olvasható vízözön-mítoszhoz. Smith 1872. december 2-án számolt be a londoni Bibliai Régészeti Társaság ülésén. Az előadás végén azt mondta, meggyőződése szerint Ninive romjai alatt, valamint más régi mezopotámiai városokban bizonyára -megtalálhatók azok az ékírásos táblák, amelyek fell-ebben-tenék a fátylat a titokzatos szövegről. Az ügyet a Daily Telegraph újság szerkesztősége vette pártfogásba. Pénzt kínált fel Smithnek a helyszíni kutatásra, és ő 1873. május 7-én -munkához is látott Ninivében. Szinte hihetetlen, de egy héten belül kezében volt egy szövegtöredék, amely kiegészítette a már Londonban talált töredékeket. Napvilágra került az emberiség legrégibb eposza, a Gilgames, a bibliai vízözön mítoszának ősváltozata. A két szöveg helyenként szinte azonos volt. Persze a mezopotámiai históriának nem Nőé, hanem az előző részben már említett Ut- naplstlm volt a hőse. í-me: „... Éa isten a tanácskozás után bekiáltott egy sövénnyel körülvett nádkunyhé- ba... És te suruppaki ember, Ubar-Tutu fia jól fegyezd meg szavaimat... Építs bárkát és vidd beléje mindenből az élet magját ... Mikor már vizen volt, felraktam mindent, amim csak volt, aranyamat, ezüstömet, minden vagyonomat, továbbá egész családomat, és beléje vittem az élet minden magját: a mező barmait, a puszta vadállatait... Hat napon és hét éjszakán dagadt az áradat és elborította a földet.“ (Gilgames) A befejezés Is azonos: „Mikor a hetedik nap elérkezett, szabadon engedtem egy galambot. A galamb elrepült, de egy idő múlva visszatért. Nem volt, ahol letelepedjék. Szabadon engedtem egy fecskét, de az is visszajött, nem volt hely, ahol leszálljon. Szabadon engedtem egy hollót. A holló elrepült, és nem jött vissza. A víz már ekkor apadt, a holló ezt észrevette, károgott, keringett, és már nem tért vissza. Erre kiengedtem mind a madarakat a négy égtáj felé, én pedig áldozatot mutattam be az isteneknek.“ (Gilgames) A sumer és bibliai mítosz azonosságához nem férhet kétség. Az eltérés csupán any- nyi, hogy a Gilgames kb. egy évezreddel előbb íródott, mint ahogy azt Jahve „kinyilatkoztatta“. A Gilgames-eposz persze csak a bibliai mítosz erdetét világította meg, arról viszont nem szólt, hogy tulajdonképpen mit örökített meg. 1922-ben a mezopotámiai Űr város felfedezője, Leonard Woolley angol régész további ásatásokba kezdett Orbán. Egy bizonyos mélységben hirtelen régészetileg „steril“ agyagrétegre bukkant. A geológusok megállapították, hogy az agyagréteg egy hatalmas vízáradat folytán rakódott le. Átjutva az agyagrétegen, Woolley újabb, de már jóval régebbi kultúra maradványaira bukkant. Próbafúrásokkal -megállapították, hogy az agyagréteg egész Mezopotámia területén megtalálható. Ma már egyértelműen bizonyítható, hogy kb. i. e. 5000 évvel hatalmas árvíz pusztított Mezopotámiában. Ilyen természeti kataklizmák azóta a világ más tájain is előfordultak. Ennek az árvíznek a híre alapozta meg a Gllgames- eposzban leírt vízözönt. Ezt vették át a Biblia készítői, természetesen a maguk teológiájához Igazodva, és a „vízözön-t“ a Jahve „számlájára“ írva. RACZ mAria Twiggy, a hatvanas évek deszka alkatú divatbálványa nagymama korú lehet, s „unokái“ ugyanazon gonddal küzdenek, mint elődeik: miként lehetne a legkönnyebben megszabadulni a felesleges kilóiktól. Persze, a fogyókúra nemcsak divat, hanem egészség kérdése Is. Mégpedig eléggé összetetten: mindenképpen egészségmeghatározó tényező az optimális testsúly elérése és megtartása, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módszerrel és milyen áron. Modern világunkban u- gyanis a fogyókúrának se szeri, se száma, s bőven akadnak a kínálatban olyan programok is, amelyek nemhogy segítenék a zsírpárnák leapasztását, hanem esetenként bőséges kalórlabevl- telt biztosítanak, vagy egyoldalúságukkal, vitamin-, fehérje- vagy rostszegénységükkel kifejezetten egészségkárosító hatásúak. Néhány évvel ezelőtt nagyon divatos volt például a „pontrendszer“ alapján összeállított diéta. Bár akkori hívei nem vállalkoztak „tudományos“ magyarázatára, de tapasztalatok bizonyították, hogy nagyon hatásos, könnyen, különösebb éhezés nélkül lehet vele leadni a kilókat. Mégsem nevezhetjük „jó“ fogyókúrának azt a módszert, amely a szénhidrátok egyoldalú kiirtása mellett jóformán minden más ételt- italt engedélyez. Így például a pontok száma arra ösztönzi a diétázókat, hogy alkoholt igyanak a természetes cukortartalmú paradicsomlé, narancs- és almaié helyett, szalonnát és kolbászt egyenek cékla, karalábé és kukorica helyett, különféle húsokat és zsíros sajtokat kenyér nélkül, „számolatlanul“ a tojást és a különböző kalóriadús zsíros ételeket, kiporclózva viszont a zöldség-, gyümölcs- és főzelékféléket. A ponttáblázatból összeállítható étrendi minták súlyosan egyoldalú táplálkozást sugalltak, mégpedig cseppet sem kalóriaszegény, zsírdús diétával. Tartós fogyasztás esetében a vérzsira- dék koleszterinszintje megnövekedhet, ami érelmeszesedéshez vezethet, véralvadási zavarok is bekövetkezhetnek, trombózis-veszélyt kialakítva. Szintén a közelmúltban volt divat a „kenyérkúra“. Ez legalább nem veszélyezteti olyan mértékben az egészséget, mint az előbb idézett példa, bár az ajánlott napi 12 szelet kenyér eleve kétségessé teszi a fogyókúra eredményét. Ez a diéta különben az édesség teljes tiltásán kívül minden más fogyasztását megengedi, tulajdonképpen alkalmazásával éppen a lényeg: az e- gészséges táplálkozás szabályainak bevésődése vész el. Tudományosnak hangzik a „makro- biotikus étrend“ neve, jóllehet ennek gyakorlata is meglehetősen zavaros. Egyik változata például kizárólag a hántolatlan rizs fogyasztását engedélyezi. Az ilyen egyoldalú táplálkozás eredménye persze egyértelmű fehérje- és soktényezős vitaminhiány lehet. Kevésbé káros hatású — jóllehet nem sokkal eredményesebb — az a fogyókúra, a- melyik naponta két evőkanál lecitin, három Bé vitamintabletta, egy kávéskanál almaecet és egy jódtartalmú tengeri moszat fogyasztását írja elő. Főként az almaecet testsúlycsökkentő hatása vált — tévesen — köztudottá, jóllehet a tudományos vizsgálatok a többi hatóanyag effajta szerepét sem erősítették meg. Mindenesetre e fogyókúrás étrendeket egyaránt jellemzi az erőteljes, már-már mágikus hit egy-egy mindeddig ismeretlen, fogyást segítő hatóanyag létében. Sajnos, Ilyen mágikus hatású, általános fogyasztóanyag — jelenlegi tudásunk szerint — nem létezik. Talán azért hiszünk benne, mert ez» az Ismeretlen tényező felmentést kínálna a hatásos és eredményes fogyókúra fő tényezői: a fegyelem, az erős akarat, valamint a következetesség betartása alól. A fogyókúrázás ugyanis — legalábbis egészséget nem veszélyeztető, tartós testsúlycsökkenéssel Járó diéta — leginkább unalmas, állandó odafigyelést igénylő, embert próbáló elfoglaltság. Saját fogyókúra-tervezetünk kidolgozásához legjobb a szakember tanácsát kikérni. A tíz kilónál nagyobb súlyfelesleg ledolgozása már hónapokig, az ennél nagyobb akár évekig eltarthat. A fogyókúrát nem szabad abbahagyni, átmenetileg felfüggeszteni, mert az eddigi munkánk kárba vész, és az újrakezdés mindig sokkal nehezebb! Következetesen kell Irtani táplálkozásunkból minden felesleges „üres kalóriát“, legyen az cukorféle, édesség vagy szalonna, tejszín, pecsenyezsír. Ezek fogyasztásával nem viszünk szervezetünkbe fontos fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat. Kerülni kell a zsíros húsok és húskészítmények (kacsa, liba, kolbász, hurka), valamint a zsíros tejtermékek (a legtöbb sajt ilyen) rendszeres fogyasztását, valamint az alkoholos italokat és a cukros üdítőket. Csökkentsük, de ne hagyjuk el teljesen a kenyér és a lisztből készült termékek fogyasztását, s lehetőleg a rostokban és vitaminokban gazdagabb ételeket fogyasszuk. Étrendünk alapját a zöldség- és főzelékfélék adják, minden étkezésre jusson belőlük. A burgonya, a kukorica, valamint a hüvelyes főzelékek kivételével ezekből egyszerre nagyobb mennyiség (20—40 dekagramm); Is fogyasztható. Javasoljuk a zsírszegény húsok, húskészítmények és tejtermékek fogyasztását, esetenként egy- egy tojással kiegészítve. KÖD Rejtvényünkben Weöres Sándor fenti című verséből Idézünk egy szakaszt. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első része. 11. Csónakhajtó. 12. Clarké, ausztrál távfűtő személyneve. 13. Valami előtti helyre. 14. Olasz, osztrák és svéd gépkocsijelzés. 15. Rádiólokátor. 17. Máté Péter. 18. A nátrium és a nitrogén vegyjele. 19. Fordítva: hazánk legnyugatibb városa. 20. Erdélyi történetíró (Péter 1676 —1752). 22. Kiejtett betű. 23. Döf. 25. Kipling farkasának neve. 27. Menedék, Ismert Idegen szóval. 29. Fejetlen fakir! 30. A vadlibához hasonló, de kisebb, nálunk csak átvonuló madár. 32. Erdély területén élt, ókori nép. 34. Kanton páratlan betűi. 35. Árvíz. 37. Nyugal-ml helyzetéből kimozdul (pl. a mérleg mutatója). 39. TID. 40. Tesz. 42. Élőlényt, tárgyat vagy elvont dolgot Jelölő szófaj. 43. Észak-németország, folyó Oldenburg tartományban. 45. Az állam védelmét ellátó, teljes katonai erő. 47. Ekberg, német színésznő személyneve. 49. Jelfogé, közvetftőállomás. 50. Kutyaház. 51. Dal. 53. Kiejtett betű. 54. Kettőzve: mellébeszélés, halandzsa. 55. Ezerötszáz római számmal. 57. Tiszta súly. 59. A zenetörténet egyik legnagyobb alakja (Johann Sebastian 1885—1750). 60. Az egyik oldal. 62. Kopasz. 83. Hüvelyes növény. 64. Lásd a vfzsz. 50. számú sort! FÜGGŐLEGES: 1. Határozórag. 2. Svájci város, itt kötötték meg 1962-ben az Algéria és Franciaország közötti bókét. 3. Viccfigura. 4. Tízes egynemű betűi. 5. EO. 6. Tro-mbltahang. 7. Víz, szlovákul. 8. Szovjet kikötőváros a Fekete-tenger partján. 9. Van, szlovákul. 10. Nyugatnémet város a Duna partján. 15. ... Róa, kubai politikus. 16. Ravaszdi. 18. A versidézet második része. 19. Sovány, csontos, inas (pl. ember). 21. Hőség lehet Ilyen. 23. Lehord, lekap. 24. Tornaszer. 26. Svéd természettudós (Kari 1707—1778). 27. Lá-m- pásos mesealak. 28. Mezőgazdasági növény. 31. Új-Gui- nea mai neve. 33. Ki Innen, takarod)! 36. Perzsa uralkodó volt. 38. Rossz bor. 41. Végtag. 44. Angol Iskolaváros. 46. Lerakat. 48. Ház legmagasabb része névelővel. 50. A mondás szerint az ilyen húsnak híg a leve. 52. Idead (éh.). 54. A nyomás egyik egysége. 56. ...es Salaam, Tanzánia fővárosa. 58. Lásd a függ. 6. számú sortl 59. Határozórag. 61. Éneklő szócska. 63. Északi férfinév. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorok megfejtéze. A 46. szám rejtvényének helyes megfejtése: Hajnalban deret / hint az égi kék. / Eltűntek már / mókusok, pelék. Könyvet nyert Takács Emilia, Galanta.
