Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-02 / 48. szám

ass»'

ért

. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a vizek védelmére a 9. és

10. ötéves terv idejére — 1990-től 2000- ig —■ 17,9 milliárd koronát irányozott elő. Ez a szám így, magában nem sokat mond, de ba összehasonlítjuk azzal az adattal, hogy a légszennyeződés csökkentésére és az ipari hulladék felhasználására. illetve hatástalanítására tervezett beruházások összértéke ugyanerre az időszakra 16 milliárd korona, nyilvánvaló, hogy Szlovákiában a jövő legfontosabb környezetvédelmi feladatának a vízvédelmet tartják.

Ez nem véletlen, hiszen az iparosodás, a vízvédelmi kérdések elhanyagolása, a gondatlanság felelőtlenség vizeinket az ökológiai katasztrófa szélére sodorta.

Vízforrásaink bőségét erősen befolyásolja a csapadék mennyisége és annak akkumulációja. Az akkumuláció mindössze 12,5 százalékos. Vizeink minőségét nagymértékben rontja a nagyfokú szennyezettség. A nem oldódó

tam, hogy nem lépjük tűi őket, akkor én azt az évi átlagértékre értettem. Közben persze néha előfordulhat, hogy a szennyeződés szintje magasabb a megengedettnél.

— A Slovnaft tisztítójának kapacitása mennyire fedi a valóságos szükségleteket?

— Ügy épült fel, hogy még a termelés tervezett bővítése után is elég legyen — hangzott a válasz. — Vállalatunk összes hűtővize átmegy a tisztítókon, ml tisztítatlan vizet nem engedünk a Dunába.

— Mióta működik a nagy kapacitású tisztító?

— Folyamatos üzemeltetését 1985-ben kezdtük el, de már egy évvel korábban próbaüzembe állítottuk.

A mérnöknő aztán még azt is megemlítette, hogy a Slovnaftban nemcsak a hűtővizet tekintik tisztítandó szennyvíznek, amelyet főleg az olajszármazékok szennyeznek, hanem vannak másfajta vegyi anyagokkal szennyezett vlS már említett tisztító beindítása előtt vállalatunk évente több mint 10 millió korona környezetszennyezési bírságot fizetett a Povodie Váhunak. Idén ez az összeg 4,2 millió korona lesz, jövőre pedig várhatóan 3,8 millió. Mivel ezeket az összegeket pontos mérések alapján állapítják meg, azt hiszem, csökkenésük meggyőzően bizonyítja, hogy a Duslóban az utóbbi években sokat tettünk a vízvédelemért.

— Milyen hatékonyságú önöknél a talajvíz védelme, és hogyan mérik, ellenőrzik a szennyezettséget? — kérdeztem.

— A derítő körül 16 szonda van elhelyezve, amelyekből negyedévenként veszünk mintákat, tehát folyamatosan figyeljük a talajvíz vegyi összetételét. A berendezés nyolcéves működése alatt szivárgást nem állapítottunk meg — állította Kmefo mérnök.

A Duslo kemény, agyagos talajon épült fel, amelynek kicsi az áteresztő képessége. A vállalat legalább három

Nekem a munkám

VIZEINK VÉDELMÉRŐL

szennyező anyagok évi mennyisége 1 140 300 t, ebből a tisztítók 1 042 000 tonnát fognak föl. Ez azt eredményezi, hogy folyóink szakaszainak nagy része a III. és IV. tisztasági kategóriába sorolandó. Rontják a helyzetet az üzemzavarok, balesetek következtében vízbe került szennyeződések Is; Szlovákiában évente átlagosan 100 Ilyen eset fordul elő. .

Tetemes szennyet Juttatnak vizeinkbe a városok és a nagyobb települések. Az Ipari szennyvíz mellett a lakossági szennyvíz egy része tisztítatlanul ömlik folyóinkba. A mezőgazdasági termelés, a szántóföldek vegyszeres kezelése is egyik előidézője vizeink katasztrofális állapotának.

Mindezeket az adatokat Ivan IlíS mérnöktől. az SZSZK kormányának környezetvédelmi titkárától kaptam.

A dolgok persze egymással összefüggenek. A levegőbe került szennyeződés a csapadékkal a talajba is bejuthat, így a vízvédelem csak a környezetvédelem más területeivel, formáival szoros egységben képzelhető el.

A kormány 2000-ig szóló távlati terveiben az is szerepel, hogy az 1990-es évig Szlovákia lakossága 75,5 százalékának vezetékes ivóvizet kell kapnia. Ezt az arányt az ezredfordulóra még magasabbra, 82,5—85,3 százalékra szeretnék emelni. Fletétlenül meg kell hát gátolni a nagy ivóvízforrások szennyeződését.

A Slovnaft

Szlovákia vegyiparának Jelentős része épp a fővárosban összpontosul, ami pedig nem hat pozitívan a város természeti környezetére. A két vegyipari mamutvátlalaton, a Slovnafton és a Dimitrov Vegyiműveken kívül itt termel a Kablo és a Gumón is.

Az utóbbi években jelentős lépések történtek a főváros levegőjének Javításáért, s a Dunába került szenny mennyisége Is csökkent.

A Slovnaftban 1980—85-ben épült

nagy víztisztító Jóvoltából az olajszeny- nyeződés évi szintjét mintegy 80 százalékkal sikerült visszafogni, ennyivel kevesebb kerül a Dunába. Ezt a Slovnaft környezetvédelmi osztályának vezetőjétől, Pastusáková mérnöknőtől tudtam meg.

— A hűtővizek tisztítása a 12-es és a 17—18-as blokkokban történik, gravitációs olajtisztítási módszerrel. Ami a folyóba engedhető szennyezés szintjét illeti, e tisztítók számára felső határértékeket írtak elő vízgazdálkodási szerveink. Mi a fő mutatókban, tehát ami az olajszennyezést illeti, nem lépjük túl a határt. A felsőbb szervek kétféle limitet írtak elő, az úgynevezett vegetációs időszakra 1,3 mg/l-t, az év másik felére pedig 3 mg/l-t. Ezek az adatok a 17—18-as blokk közös víztisztítójára vonatkoznak, de a 12-es blokkra előírt határértékeket Is betartjuk.

— Ha ezeknek az előírásoknak ilyen könnyen eleget lehet tenni, önkéntelenül is felmerül az emberben a gondolat, hogy nem elég szigorúak — mondom.

— A határértékek megállapítása nem a mi gondunk — válaszolja a mérnöknő. — S amikor az Imént azt mondzek Is. Az olajszármazékoktól megtisztított hűtővíz a Kis-Dunába, a többi a Nagy-Dunába folyik. Az előbbi évi átlagos mennyisége 180 millió köbméter, az utóbbié 10 millió köbméter.

— Mi lesz a tisztítással kivont szeny- nyező anyagok sorsa? — kérdeztem.

— Az olajtartalmúakat elégetjük. E- gyébként nálunk ezek a fő szennyeződések. Újabban olyan módszerrel is kísérleteznek, amelynek lényege, hogy égetés helyett a visszamaradt szennyező anyagokat elássák, ahol aztán elbomlanak.

A Duslo

Vegyész barátom egyszer arról panaszkodott, hogy az újságírók túl szigorúan bánnak velük. Hogyha egy gépész vagy építész hibázik, az általa okozott kárnak soha nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget, mint a vegyész vagy egyáltalában a vegyipar akár kisebb mulasztásainak is. Ezeket mindjárt nagy környezetvédelmi összefüggésekbe állítják. Pedig egy fejlett népgazdaságnak a vegyiparára Is nagy szüksége van!

Ez kétségtelen. Az is Igaz, hogy környezetünk szennyezettségéért nemcsak — s talán nem Is elsősorban — a vegyiparban dolgozók felelősek. Igaz viszont az is, ha például valamelyik vegyipari üzemben emberi mulasztás vagy más egyéb ok folytán baleset történik, ez nagymérvű ökológiai következményekkel Járhat.

Mint az előbb már szó volt róla, Szlovákia vegyiparának centruma a főváros, így természetesen a szennyeződés veszélye is nagyobb itt. Ezt csökkentendő, az SZSZK kormánya azt a döntést hozta, hogy az eredetileg Bra- tislavába tervezett vegyipari beruházások egy részét Szlovákia más városaiban valósítják meg. Többek között Vág- sellyén (Sala), ahol már működik vegyipari kombinát, a Duslo, amely — a már foganatosított környezetvédelmi intézkedések ellenére — még mindig tetemesen szennyezi a környék talajvizét és a Vág vizét.

Az üzemben 1979-ben környezetvédelmi főosztályt hoztak létre, amelynek három osztálya van, a viz-, a levegővédelmi osztály, és a méréseket végző laboratórium.

A vízvédelmi osztály vezetője Igor Kmefo mérnök.

— 1979-ben kezdtélc el nálunk a szennyvíztisztító építését — mondta —, és 1983 márciusában adták át rendeltetésének. A vízvédelemmel, persze, már korábban is foglalkoznunk kellett, de behatóbban a hetvenes évek elejétől. 1975-ben az SZSZK kormányának 30/ 75-ös rendelete értelmében Jelentősen alacsonyabb lett a vízszennyezés megengedett határértéke, amit mi természetesen Jócskán túlléptünk. Egy sor vízvédelmi intézkedést hoztunk hát. Ezek közé sorolható a már említett víztisztító felépítése is, de ide tartozik a már korábban meglévő szennyvlzüle- pftő gátjának rekonstrukciója is, hogy teljesen megakadályozzuk a talajvízbe esetleg még beszivárgó szennyeződés útját. De ide kapcsolódik az ammonium - nitrát gyártásának modernizálása is, és az új technológia már lényegesen kevesebb szennyvizet termel.

kilométerre van a lakott településektől, de azért hatásai kétségkívül érezhetőek Vágsellyén és Vágtornőcon (Tr- novec nad Váhom); nem beszélve magáról a Vág folyóról.

— 1980 óta rendszeresen figyeljük a Vágót, és nem csak a vállalat közvetlen környékén. A folyóban és a folyó mentén összesen hetven szondát helyeztünk el, s ma már nincs olyan üzemrészlegünk, amelyik nem ellenőrizné a kibocsátott szennyvizet — tájékoztatott beszélgetőtársam.

— Ami pedig Vágtornócot illeti, új fejlesztési programot fogadtunk el, a- melyben szerepel a mérgező anyagok tárolójának felépítése. Ebbe a 16 tonnás kapacitású tárolóba azok az anyagok kerülnek, amelyek megsemmisít- hetetlenek. Ha ez a tároló felépül, szigorú védelmet és ellenőrzést kíván majd meg, tehát megoldódik a vágtor- nóci mezőgazdasági területeknek és az ivóvíznek a védelme is.

— Hogyan biztosítják magukat az esetleges katasztrófák, üzemzavarok ellen?

— Minden részlegünknek külön munkatervet kellett kidolgoznia rendkívüli helyzetekre. Sajnos, vannak már több mint 20 éves üzemegységeink Is, és Itt nagyobb a balesetveszély, s egyébként is több szennyező anyagot termelnek. Az olyan vegyi termelés, amelynek következtében semmilyen szennyező anyag nem kerül a környezetbe, azt hiszem, jó Ideig még megvalósíthatatlan lesz. De mindenképpen azon vagyunk, hogy a környezetszennyezést a minimálisra szorítsuk vissza.

A szlovák kormány 1985. november 22-1 290-es számú rendeletével egységes tervezetet fogadott el Szlovákia környezetének védelmére. Vonatkozik ez a nyolcadik ötéves tervidőszakra, de kilátással egészen az ezredfordulóig. E tervezet, a CSSZSZK szövetségi kormányának 226/1985-ös rendeletével az állami tervezet része lett. Az SZSZK kormánya 1987. augusztus 14-i ülésén feladatul adta a kormány alelnökének, valamint a Szlovákiai Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság elnökének, hogy 1988. május 31-ig dolgozzák ki a konkrét Intézkedések rendszerét a tervezet megvalósítására.

E tervezet különösen fontosnak tartja Szlovákia legveszélyeztetettebb területei környezetének Javítását. Konkrétan a következő vidékekről van szó: Bratislava, a Felső-Nvitra vidéke, Ziar nad Hronom, Kassa (Kosice]. a Közép- Szepesség, Ruíomberok, Sered, Vág- sellye, Strá2ske-Vranov, Alsó-Árva és Jolsva (Jeláava).

Mivel a környezetvédelem Jogi biztosítása elavult jogi normák szerint történik, szükséges lesz tökéletesíteni a levegő- és természetvédelemről szóló törvényt, s új törvényt kiadni a növénytermesztés hulladékairól.

Elodázhatatlanok ezek az intézkedések, mint ahogy a tervezet további pontjainak megvalósítása is. Mert ha a környezetvédelem kerül szóba, akkor nemcsak magunkra, hanem utódainkra Is gondolnunk kell.

Klinko Róbert

a pihenés

Azt mondják, egy agronómus öt év múlva fut be, akkor válik éretté, tapasztalttá. Éppen ezért az itt töltött két év után egyáltalán nem érzem magam szakmailag a .csúcson. Beosztásom felelősségteljes, fontos, hiszen a tápanyagellátás és a növényvédetem van a gondjaimra bízva, ezek pedig a mai mezőgazdasági termelés sikerességének meghatározói.

Véclavik Mária mérnőknő kezdte így a bemutatkozást, akit már negyedik éve a

I

rimaszécsi (Rimavská SeC) Új Világ Efsz- hez kötnek a szálak. Harmadikos volt a Prágai Mezőgazdasági Főiskolán, amikor ösztöndíjasként lekötötte magát a Rima szombati (Rimavská Sobota) járás egyik eredményesen gazdálkodó szövetkezetéhez. E gazdaság sajátos szociálpolitikájának köszönhetően a belépéskor egy kétszobás szövetkezeti lakás kulcsát is átvehette. Aztán kezdett megszokni a két és fél ezer lakosú községben, megkedvelte a szövetkezetei, az ott dolgozó fiatalokat, akik között jócskán vannak főiskolai végzettségűek, de cigányok is. Szokatlan volt számára kezdetben a határban zajló munka. Kemény realitásnak vette a késő délutánba nyúló munkanapokat, s hamar rájött, hogy lazítani csak télen lehet.

Amikor a szabadidőre tereltem a szót, elmosolyodott.

— Olyan a munkám, hogy sokat vagyok a szabadban, járom a határt, figyelem a vegtációt. Néha már szinte úgy érzem, nekem a munkám a pihenés. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a szövetkezetben lovak is vannak. Már kisiskolás korom óta hódolok ennek a sportnak. Gyakran eljártam a gömöri (Gemer) szövetkezet lovasiskolájába. Itt, Riinaszécsen viszont úgy is mondhatom, saját lovam van. Szeretnénk lovasszakosztályt alapítani, és a gyerekekkel foglalkozni. Bér 5a- fárikovóból származom, itt is sok embert ismerek már, gyakran eljárok az Ifjúsági klubba, és a lakóházban is jó a közösség. Másik nagy kedvtelésem az olvasás. A szép- irodalmon kívül gyakran forgatom a szak- irodalmat is, mivel úgy érzem, még van mit tanulnom. Csak ezután jön a tévézés és a többi szórakozás. Gyakran kirándulok a szövetkezeti fiatalokkal, szalonnát sütünk, dalolgatunk, viccelődünk, ami csak erősíti a kollektívát.

Marika már középiskolás korában is kivette a részét a SZISZ-raunkáből. Négy évig volt az osztályközösség elnöke, és az Ifjú Mezőgazdász Iskolai lap szerkesztőségi tagja. Prágában a kollégiumi tanács tagjaként szervezte a tömeges akciókat. A szövetkezetben tagja az alapszervezet vezetőségének, a politikai oktatás van gondjaira bízva. A gazdasági udvarok szerint csoportosított tagságot nehéz összetartani, a halasztást nem tűrő idénymunkák sokszor törést hoznak mozgalmi életükbe, de így is vannak sikeres akcióik. Legutóbb a sürgős munkák ellenére betanultak négy egyfelvonásos darabot, s műsorukkal nagy sikert arattak a községben.

Marikát a legutóbbi járási konferencián nagy megtiszteltetés érte: a járási bizottság tagjává választották. A kerületi konferencián a SZISZ szlovákiai kongresszusának küldöttei közé javasolták, ahol pedig a KB tagjává választották Nem véletlen a belé helyezett bizalom, aktivitásával : vívta ezt ki. A sikerek ellenére, a kongresszus tapasztalataiból és személyes meglátásaiból merítve, a problémákat a valóságukban látja.

— Sokszor a fiatalok közönye az üzemi, a vállalati és az iskolai csúcsbizottságok közönyéből is fakad. Ahhoz, ogy ezt az ördögi kört messzire elkerüljük, elsősorban növelni kell. az ifjúsági szövetség tekintélyét, erre pedig csak akkor kerülhet sor, ha megértő lesz a tagság, segítőkészek a vezetők, és háttérbe szorul a mozgalomban elburjánzott bürokrácia.

Kép é* szöveg: POLGÄRT LÄSZLÖ