Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-02 / 48. szám

A vetélkedő forró pillanatai az I D-ben. egy tornatermet, Jóllehet az Iskola épületében Is van egy jól felszerelt tornaterem. Röplabdában, futballban, kézilabdában, kosárlabdában, sakk­ban minden évben folyik az osztályok közötti bajnokság, de gyakran sor kerül nemzetközi megméretésre is. (Látogatásomat követő napon pl. a Landler Jenő Gép- és Híradástechni­kai Szakközépiskola legjobb futballis­tái látogattak Kassára.) Ma már nem kell különösebb hírverés az X Iparista. Kisszínpadnak, amely eddig ötször ju- tott már el a főkai-napokra. Az ezüst- koszorús Collegium Cantinum ének­karnak is van már neve a hazai kul­turális életben, akárcsak a Szellőró­zsa néptánccsoportnak. A hivatáso­sok színpadművészete pedig házon belül van, mivel az iskola adott ott­hont a Matesz Thália Színpadának. RADIM nélkül is eredményesen A beszélgetés egyértelműen arról győz meg, hogy a szabadidő hasz­nos eltöltésével nincs különösebb probléma. Mindemellett az is érde­A képújság értelmi szerzői: Pulen Lóránt, Gáspár Tibor és Adám Gábor. Száztiaenöt évvel ezelőtt, 1872. ok­tóber 9-én a monarchikus államrend béklyói alatt fény gyűlt a hazai Ipar­oktatás sötétségében. Kassán (KoSi- ce) megnyílt a külföldi tanulmány* útról hazatért tanár, Szakkay József felsőbb ipartanodat magánintézete. 1875-ben az országgyűlés döntött az iskola államosításáról, s az akkori Illetékes vallás- és közoktatásügyi minisztérium égisze alá sorolta azt. Az iskola, rátermett vezetőinek kö­szönhetően, • Eurőpa-szerte hírnévre tett szert, így az sem lehet meg­lepő, hogy a kort megelőzve, már 1893-ban elektrotechnikai szaktanfo­lyam Indult az akkori gépészeti is­kolában. Az eredeti „gépészeti fel­sőbb Ipartanoda“ 1952 és 1967 kö­zött hat önálló Ipariskolára oszlott. Elsőként a magyar tagozat vált kt. Történelmi tény, hogy az Iparoktatás 115 éve alatt 110 évig folyt magyar nyelvű oktatás, öt évvel ezelőtt az ok­tatási minisztérium beleegyezésével a középfokú Ipariskola felvette a város szülöttének, a mártírhalált halt kom­munistának, Schönherz Zoltánnak a nevét. A minden évben zajló Schön- herz Zoltán-napok eseménysorozatát idén az iskola megalakulásának 115. és az októberi forradalom 70. év­fordulója is motiválta. Képújság és vetélkedő Sajátos ünnepi hangulat fogad a számomra Is alma maternek számító Iskola küszöbét átlépve. Különösen sokan tolonganak, nagy a zslbongás az előcsarnokban. Hamarosan rájö­vök, miért: sok-sok szempárt vonz a színes monitor. Az iskolai híradó a diákok életének időszerű esemé­nyeiről ad átfogó képet. A látvány igencsak emlékeztet a tévé képújság­jára. Itt tudom meg, hogy egy ipa- rtsta nóvummal állok szemben. Ma, az ünnepségek nyitányának napján kezdték sugározni az Iskolai hír­adót. A faliújságok híranyaga gaz­dag, a diákok sokrétű szakköri mun­káját szemléltető kiállítás Is látvá­nyos. Itt tudom meg, hogy a lépcső­ház hosszában állandó kiállítás nyílt a gépészet és az elektrotechnikai Ipar már-már múzeumi értéknek szá­mító berendezéseiből, műszereiből, az oktatási segédeszközökből. Azt is megtudom, versenyezni, ve­télkedni készül az ipari diáksága. A verseny előtti feszültséget Pásztó András igazgatóhelyettes szaval old­ják fel, amikor az iskolarádlón ke­resztül megnyitja a Schönherz-napok idei versenyének elődöntőjét. Én az I. D-ben Izgulok a diákok­kal. Nagy a versenyláz az Iskola, a A BIZALOM BIZALMAT SZÜL ennek van alárendelve minden to­vábbi foglalkozás. A rádiós- vagy a számítástechnikai szakkör munkája eredményeképpen már számos olyan berendezés, műszer látott napvilágot, amelyek nemcsak az itteni Igényes nívót ütik meg, hanem a középisko­lások szakmai tanulmányi versenyein is sikert arattak. Itt van például a Gáspár Tibor, Pulen Lóránt, Ádára Gábor hármasfogat (közülük ketten elsősök — a szerk. meg).), akik egy gépi kódban írt DLAN-program fel- használásával szövegszerkesztő prog­ramot írtak a ZX Spektrum + sze­mélyi mikroszámítógépre, s ez lett a lelke az iparista képújságnak, a- mely ezentúl minden héten új tar­talommal jelentkezik. A szakmai ta­nulmányi versenyben, amelybe éven­te átlag hatvan diák nevez be, és munkáikkal 15—16 kategóriát ölel­nek át, tavaly is kimagasló sikert értek el; Stromp Gábor és Lóska Sán­dor gépész szerzőpáros a CSMTM kü- löndíját kapták. Egyre terebélyesedik az a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés is, amelyet a Nehézgépipari Üzemekkel teremtettek, hogy kipró­bálhassák és alkalmazhassák a diá­kok által az NC gépekre készített programokat. A szakmai fortélyokat nemcsak a jól felszerelt forgácsoló­műhelyben, a tizenhat számítógéppel ellátott számítástechnikai laborató­riumban, a most felújított elektro- laborban és a gépészlaborban sajá­títják el, hanem a diákotthonban Is barkácsmühelyek, rajztermek állnak az ügyes kezű, de gondolkodásban is rugalmas diákok rendelkezésére. Aztán a fényképészeti szakkörről, a lányoknak nyílt ügyes kezek köréről, a gépiről és gépjárművezetői tanfo­lyamról is szó esik. Rendszeresítették már az orvosi előadásokat, a pszi­chológus Is terv szerint látogatja az iskolát, és a katonai szolgálatra is itt készülnek fel a diákok. Sokat beszéltünk a sportról és a kultúráról. Itt mindenki megtanul úszni, mert heti egy őrára bérelik a városi fedett uszodát, úgyszintén kel, milyen a mozgalmi élet, milyen a SZISZ presztízse Szlovákia legna­gyobb magyar tanítási nyelvű közép­iskolájában. Bagos Andrea, a SZISZ Iskolai bi­zottságának elnöke: — Ügy is mondhatnám, könnyű helyzetben vagyunk, mert munkánk­hoz hathatós támogatást kapunk az Iskola vezetőségétől. Akár az Iskola­igazgatót, Nógell Tibor mérnököt, akár Pásztó András és dr. Hlavács Mária igazgatóhelyetteseket említhet­ném élő példaként, akik sokszor úgy­mond „fogd meg“ módon is segíte­nek. Iskolánk diákságára, de tanári karára is jellemző a sókoldalúság, a széles körű aktivitás. A RADIM programot már csak azért sem ve­zettük be, mert egyelőre nincs rá nagy szükség, kevés nálunk a for­malizmus, Inkább az egészséges ver­senyláz, a tennlakarás az, ami a SZISZ tevékenységét- is jellemzi. A SZISZ-avató űjből egységesen, ünne­pélyes keretek között zajlik majd, két nappal később pedig, ahogy a képújságban is elolvashattad, isko­lai bált tartunk. Ezt már hagyomá­nyosan a város magyar tanítási nyel­vű gimnáziumának diákjaival közö­sen szervezzük, a talpalávalót pedig az iskolai zenekar játssza. Népszerű rendezvény az iskolai táncdalfesztl- vál, de ott vagyunk a városi és a kerületi politikai dalfesztiválon Is. Folytathatnám a sort a Csemadok- rendezvényekkel vagy akár a baráti kapcsolatok ápolásával. Iskolai la­punk Acélt oil, a SZISZ hangoshíradé- ja pedig Acélhang néven vonult a köztudatba, s a kezdő tollforgatők, Ifjú szakemberek fóruma. Persze ki­felé is képviseljük az Iskolát. Az Életfa versenyben elért eredménye­inkért kerületi kitüntetést kaptunk, a Mit tudsz a Szovjetunióról? vetél­kedőt, amely városunkban harminckét Iskola részvételével zajlik, az utóbbi három évben kétszer Is megnyertük. Derekasan helytállunk a különböző nyelvű szavalőversenyeken, és így folytathatnám tovább. Az is szép si­kernek számít, hogy Rltók Mária, aki Instruktorként feladata magasla­tán áll, a SZISZ SZKB elnökségi tag­ja lett. Ügy érzem, ez picit a mi mun­kánkat Is minősíti. Távol álljon tő­lünk az önteltség, a megélegedettség, hiszen ml Is kerülünk hullámvölgybe. Nem mindig sikerül olyan utánpót­lást kinevelni, hogy a folytatás zök­kenőmentes legyen, egyeseknél a ta­nulmányi előmenetellel is vannak még problémák, és nem mindenkit tudunk megnyerni az érdemleges munkának. Sok mindenre kevés az itt eltöltött idő, de hát, sajnos, csak négy évig lehetünk iparisták. Termelő iskola Az iskola Igazgatója, Nógell Tibor mérnök először végigkalauzol az Is­kolán. Az alagsorba telepített műhe­lyek gépparkja nemcsak gazdagságá­val lep meg, hanem azzal Is, hogy részben kisüzemi termelést szolgál. Villamosok trakciös motorjainak ten­gelyeitől, atipikus alkatrészeken ke­resztül az iskolapadokig, az oktatási segédeszközök Banská Bystrlca-1 vál­lalatának gyártott különböző állvá­nyokig, szekrényekig sok minden ké­szül itt. — Évi termelésünk megközelíti a 400 ezer koronás jövedelmet, amit az iskola további korszerűsítésére, a szakkörök és a SZISZ anyagi támo­gatására és az internacionalista kap­csolatok ápolására fordítunk — mond­ja az Igazgató. Közben az is kiderül, hogy tizenöt- húsz évre visszavezethető baráti szá­lak fűzik őket négy magyarországi testvériskolához, továbbá a Presovi Gépipari és Elektrotechnikai Szakkö­zépiskolákhoz, és egy Itteni vendég­látóipari szakmunkásképzőhöz. A könyvtárakba ugyan nem nézünk be, de kiderül, három van belőlük, és tizenkétezer kötet áll a diákok, Il­letve tanárok rendelkezésére a hiva­talos és Idegen nyelvű tankönyveken kívül. város és az októberi forradalom tör­ténelméből kapott kérdések láttán. Az egész osztály töri a fejét, Rltók Má­ria mérnöknő, az osztályfőnökük is. Szinte mindenki hozzászól. Gyorsan kitöltik a versenylapot, és egy ügyes diák, felcsapva futárnak, már rohan Is a borítékkal a hangosbemondóhoz, hiszen most sok múlik az időn is. Amikor egy kicsit alábbhagy a zsi­vaj, az osztályfőnökkel, aki egyben az Iskola SZISZ-szervezetének mód­szertani szaktanácsadója, a SZISZ SZKB-nek pedig újdonsült elnökségi tagja, elbeszélgetek arról, mivel tölti az iskola diáksága a szabadidejét. Nem gond a szabadidő Sok mindenre fény derül. Az Is­kolán belül és kívül is sokrétű te­vékenység folyik, tehát nem szűk lá­tókörű, csak a szakmában otthonos szakemberek kerülnek Innen ki. A műszaki középkáderek nevelése ter­mészetesen elsőrendű feladat, ezért Ritők Mária mérnöknő tagja a SZISZ SZKB El­nökségének. Bagos Andrea: „Ügy is mondhatnám, könnyű helyzetben vagyunk.“ Az elektrolaboratórium új felszereléssel gazda­godott. Az iskolaigazgató, Nó­gell Tibor mérnök: „Ml is állandóan tanulunk.“ Az első emeleti folyosón a Schön- herz Zoltán-ennléksarok ragadja meg figyelmemet. — Ezt a centenárium alkalmából rendeztük be Schönherz Klára (Schön- herz Zoltán húga) segítségével, aztán a 110. évfordulón vette fel Iskolánk Schönherz Zoltán nevét. Azóta min­den évben megemlékezünk nagy an­tifasiszta harcosunkról, húgával rend­szeresen tartjuk a kapcsolatot. A számítástechnikai és elektrotech­nikai labor megtekintésével ár véget iskolai köirutunk. „Nyitott iskola“ és „fordított órák“ — Sok diáklányt láttam az isko­lában, ami ha emlékezetem nem csal, valamikor nem volt jellemző — mon­dom már az Igazgatói irodában. — Sajnos, taég így Is kevés van belőlük, mivel az irányszám 50 szá­zalék. Igyekszünk mindent megtenni a pályaválasztás előtt állő diákok megnyeréséért. Idén november 21-én zajlik a „nyitott iskola“-akclénk, ami­kor a szülők és diákok előtt egya­ránt nyitva áll minden tantermünk, az iskola minden zuga, és jöhetnek, láthatnak, érdeklődhetnek az Itteni munka, szakemberképzés felől. Sok szülőben él még az a régi tévhit, hogy mi esztergályosokat és maró­sokat nevelünk. Ez ma mér csak rész­ben igaz, hiszen közben új szakága­zatok, üj foglalkozások jelentek meg, ahol végzős lányaink is érvényesül­hetnek. — Engem meglepett a diákok és tanárok közötti közvetlen kapcsolat. Az oktatás elemeit itt szorosan ötvö­zik a nevelés elemeivel, ami tapasz­talatom szerint sok iskola vezetésé­ből és tanári karából hiányzik. Ho­gyan sikerült ezt elérniük? — Vannak alapok, hagyományok, amelyekre lehet építeni. A tanári kar­ban sokan vagyunk az ipari egykori diákjaiból, s ezért Igyekszünk még magasabbra tenni a mércét, még job­ban csinálni, mint az a mi időnkben volt. A tanári kar is aktív, nem jel­lemző, hogy a tanítás végeztével há­tat fordítanának az iskolának. Töb­ben vagyunk tankönyvszerzők, to­vábbképzésekre, szimpóziumokra já­runk elég gyakran, tehát ml is ál­landóan tanulunk. Igyekszülk nem a félelmetes, rettegett tanárok lenni, hanem helyt adunk a demokráciának, a baráti légkörnek. A nemzetközi diáknapon nálunk már bevett szokás, hogy „fordított órákat“ tartunk, a diákok készülnek fsl, és ók taníta­nak. A bizalom bizalmat és közben eredményeket is szül, s ezt a gyakor­latot szeretnénk a jövőben is foly­tatni. A folyosón csoportokban folyik a vidám társalgás. Mindenki az esé­lyeket latolgatja, azt, kik jutottak a vetélkedő iskolai döntőjébe. A ta­nításnak már vége, és nemsokára kezdődik a színházteremben a leg­jobbak megméretése. Folytatódik te­hát a Schönherz Zoltán-napok ese­ménysorozata. Az iskola fennállásá­nak 115. évfordulóján azt Is hozzá- tehetem: a töretlen fejlődés, az ered­ményes munka ünnepnapjai ezek. Polgári László (A szerző felvételei) j-

Next

/
Thumbnails
Contents