Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-02 / 48. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Hogyan gazdálkodunk egészségünkkel? Nem vagyunk hozzászokva az ilyen kér­désekhez, hiszen a gyakorlatban a „gaz­dálkodás“ fogalmán mást szoktunk érteni. Aki viszont meghallgatta dr. Jozef Kacinec kandidátus, egészségügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatóját az alkoholizmus és to- xikománia megfékezésének szükségességé­ről, bizonyára tudatosította, hogy a kérdés puszta feltevése riadózhat az ellen a szin­te fel sem mérhető egészségi károsodás és pusztítás ellen, amelyet az említett té­nyezők okoznak. Tény, hogy Szlovákiában lakosonként évente 2174 korona jut alko­holra, vagyis az élelmiszerre fordított ki­adások egyötöde. A személyenkénti átlag­ban Közép-Szlovákiában 10,5, Bratislavában 9,7, Kelet-Szlovákiában pedig 8,7 liter al­kohol jut évente — tiszta szeszre átszá­mítva. Ha a gyermekeket és az időseket leszámítjuk, a felnőttek évi fejadagja 20 liter. Ezért volt szükség arra, hogy vala­mennyi járásban rendelőt nyissanak az al­koholisták és narkósok számára. Gondot okoz — főleg a fiatalkorúak esetében —, hogy a kezelés önkéntes alapon történik, a szülők tetemes hányada pedig önmaga előtt is titkolja, hogy gyermeke kábítószer áldozata. A hatékony intézkedések közül első he­lyen a munkahelyi absztinenciát tartja szük­ségesnek az egészségügyi kormányzat. A munkahelyi lvászat egyéni, társadalmi és népgazdasági szempontból egyaránt érez­teti negatív hatását. Ha sikerülne a mun­kahelyi teljes absztinenciát megvalósítani, ez már önmagában is az átlagos fogyasz­tás csökkenésével járna. Helyes az a fel­tevés is, hogy a munkahelyi ivászat a mun­kaidő befejezése után tovább folytatódik ba­ráti körben. A munkahelyet, ahol az emberek a nap nagy részét töltik, olyan környezetnek te­kinthetjük, amelynek ilyen vagy olyan for­mában és mértékben megmutatkozik a ha­tása. Negatív körülmények között a mun­kahely a fiatalok számára az alkoholhoz való kötődés színhelye lehet. Kormányunk jelentőségének megfelelően lép fel, a munkaerő-védelem, a munkaidő teljes kihasználása végett, és különböző eszközökkel kísérli meg a káros jelensé­gek felszámolását. A fennálló szabályozá­sok, törvények, rendeletek lényegében elég­ségesek a munkaidő alatti és előtti alko­holfogyasztás felszámolására, önmagunk­kal, szocialista társadalmunk lényegével való szembefordulás, hogy előírásainkat e téren nem mindig tartjuk tiszteletben, no­ha az ebből származó népgazdasági káro­kat nem is tudjuk pótolni. Sajnos, még mindig előfordulnak esetek, hogy a munkahelyi kollektívák a legkülön­bözőbb címen összejöveteleket tartanak, az Ide behozott alkohol elfogyasztása gyak­ran már munkaidőben megkezdődik, a ma­radékot pedig a következő napon Isszák meg. Ezekben az esetekben az állásfogla­lás csak egyértelmű lehet: alkohol nem lépheti át a munkahely küszöbét. Strasser György Rekordok stafétája Nagykürtösön (Veik? KrtíS) a Dolina-bá­nya ifjúsági kollektíváinak munkájára ösz­tönzően hatott a SZÍSZ IV. kongresszusa és az októberi forradalom 70. évfordulója A fiatalok kilenc bányászrekorddal köszön­tötték az évfordulót. Két Ifjúsági munka- kollektfva is volt a lejobbak között. Ján Kyzek 21 tagú szocialista brigádja a szén- jövesztésben állított fel rekordot. Ezek a fiatalok vállalták, hogy 31 munkanap alatt naponta átlagosan 420 tonna szenet ter­melnek. A valóságban a szóban forgó Idő alatt eredeti szándékukat 158 tonnával túl­szárnyalva 13 176 tonna szenet küldtek fel­színre. A Dolina-bányában az élenjáró munka- csoportok közé tartozik Köböl Róbert ki­lenctagú csapata, amely a szocialista mun­kabrigád címért versenyez. A kollektíva a vágathaj fásban 253 méter bényafolyosóval állított fel rekordot. A közösség nevét be­jegyezték a SZISZ Nagykürtösi járási Bi­zottságán a „Példás tettek könyvéibe. Az októberi forradalom 70. évfordulója alkal­mából Köböl Róbertnek, az Ifjúsági munka- csoport vezetőjének nevét pedig beírták a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság di­csőségkönyvébe. Bodzsár Gyula Tennivalóinkról, jövőnkről Kozsár Miklóssal, a SZISZ Tőketerebesi (Trebisov) Járási Bizottságának elnökével Neszméri Sándor beszélgetett — Hadd kezdjem beszélgetésünket egy idézettel. A SZISZ IV. kongresszusának ha­tározataiban olvashatjuk: „Kezdeményezően törődjék azzal, hogy elsajátítsák a fiatalok a tudomány és technika vívmányait, ami­nek eredményeként színvonalasabbá és ha­tékonyabbá válik a társadalmi termelés, csökken a nyersanyag- és energiaigényes­ség, megszüntethető a nehéz fizikai mun­ka.“ Ez a feladat természetesen a SZISZ-rs vonatkozik. Milyen a helyzet a ti járáso­tokban? — Semmi esetre sem rózsás. Hogy .miért nem az? Az idézett mondat második fele nagyon lényeges: azért kell elsajátítani a technika és a tudomány vívmányait, hogy a termelés színvonalasabb, jobb legyen. Sze­rintem ebből az következik, hogy az új technikát, mindenekelőtt a számítógépes technikát elsősorban a termelőegységeknek kellene megvásárolniuk, bevezetniük, ne­künk pedig az lenne a feladatunk, hogy propagáljuk a fiatalok körében Sajnos, nem ez a helyzet. Az üzemek túl drágának tart­ják a számítógépes technika megvásárlását, bevezetését, olyan felesleges kiadásnak tart­ják, amely szerintük rontja a munkahely gazdasági eredményeit. Mondanom sem kell, hogy ez szűklátókörűségre vall, ami előbb- utőbb megbosszulja magát, de jelenleg ez a helyzet. így aztán számos fiatal csak áb­rándozik arról, hogy megismerkedhet ezzel a technikával, netán megtanulja kezelni. Nekünk Nagyráskán (Veiké Ragkovce) van ugyan egy kiválóan felszerelt Ifjúsági klu­bunk, ami főként az ottani ügybuzgó SZISZ- tagoknak köszönhető, de ez édeskevés ah­hoz, hogy az Igényeket ki tudjuk elégíte­ni. Valamivel jobb a helyzet a pionírszer­vezetekben. Az Iskolák ugyanis egyre több Ilyen műszert kapnak, de ott sem lehetünk elégedettek. Valamelyest javít majd a hely­zeten a járási módszertani és műszaki klub megnyitása. Erre még az idén sor kerül, de hangsúlyozom: megoldást csak az hoz­hat, ha a termelőegységek ráébrednek arra, hogy a számítástechnika napjaink követel­ménye, s nélküle holnap már nem is le­het termelni. Szükséges tehát, ha mihama­rabb hozzáfognak a vásárláshoz, a fejlesz­téshez, amelyhez mi szakembereket már most Is tudunk adni. — E tekintetben tehát nem kell meg­győzni a fiatalokat a kor új követelmé­nyeiről. Vajon a szervezeti életben is ilyen egyértelmű a fiatalok hozzáállása? — Nehéz kérdés. Ha abból indulok ki, hogy Járási szervezetünknek több mint tíz­ezer tagja van, s nem lasszóval fogdostuk őket össze, akkor igennel is válaszolha­tok. Ha a tagok aktivitását veszem figye­lembe, bekapcsolódásukat a különböző moz­galmakba, akkor már kevésbé lehetek elé­gedett. Ugyanakkor azt Is el kell monda­nom, hogy járásunkban Is hátráltatja a még több és még jobb munkát a bürokra­tizmus, a mérhetetlenül sok adminisztrá­ciós feladat, ami nemcsak sok energiát emészt fel, hanem el Is veszi a fiatalok kedvét. — Ne haragudj, hogy közbeszólok, meg a megjegyzésért sem, de kikívánkozik be­lőlem: ti vagytok az úgynevezett felettes szerv, rajtatok is múlik, hogy kevesebb le­gyen a papírmunka. Vagy tévedek? — Nem, nem tévedsz, csak képtelenség személyi kontaktusokon keresztül biztosíta­ni azt a sok kimutatást, amit a kerület és a központ kér tőlünk, főleg ha statisz­tikai kimutatást Is akarnak. Ml a szükség­letünkre kért anyagok mennyiségét már csökkentettük, s a jövőben úgy tervezzük, hogy csak ahhoz kérünk jelentéseket az alapszervezetektől, amiről nekünk Is je­lentést kell adnunk a felettes szerveknek. De van nekünk egy sajátosságunk Is, ami­vel nehéz lesz megbirkóznunk, legalábbis a jelenlegi létszámmal, felszereltséggel és utazási lehetőségekkel. Az a helyzet, hogy a járás egyik legnagyobb SZISZ-központja Ágcsernyő (Clerna nad Tlsou), ahol több mint kétezer tagunk van. Ez a központ a járási székhelytől 68 kilométerre esik. A másik jelentős alapszervezet, a dargól (Dargov) között 100 kilométer a távolság. Ez pedig nehezíti az adminisztráció leépí­tését. — Említetted a mozgalmakat, s azt, hogy az ifjúság aktivitása nem mindig felel meg az elképzeléseknek. Ennek vajon mi as oka? — Néha az az érzésem, hogy sokat mar­kolunk,' keveset fogunk, vagyis túl sok van a mozgalomból. Ezek olykor fedik egymást, olykor meg klvitelezhetetlenek, mert arra a segítségre, amit egy-egy mozgalmon belül nyújtani akarunk, éppen nincs is szükség. A munkahelyek részéről viszont másra len­ne szükség, azzal viszont a fiatalok nem értenek mindig egyet, sőt, mi sem. Mert, ugye, kinek van kedve nyújtott műszakok­ban, szombat-vasárnap dolgozni akkor, ami­kor teljesen nyilvánvaló, hogy erre azért van szükség, mert rossz volt a szervezés, az anyagellátás, rossz határidőt szabtak meg, vagy éppen rossz volt az egész terv, s ami már elkészült, talán éppen a munka- aktivitás következtében, mind ét kell dol­gozni. Én nagyon bízom abban, hogy az ú] vállalati és szövetkezeti törvény bevezeté­sével mindez megváltozik, s a fiatalok ak­tivitását, alkotó erejét olyan feladatok meg­oldására fordíthatjuk majd, amelyek a szo­cialista építés során többletet hoznak, nem pedig csak foldoznak. — Az elmondottakból kitűnik, hogy já­rásotokban a hiányosságok ellenére is sok­rétű és vonzó a SZISZ-munka. — Igen, és még sok mindenről beszá­molhatnék, de sporteredményeinkről már többször írtatok, szintén szó volt lapotok­ban a járásunkban folyó pionírmunkáról, s művészeti csoportjainkat is bemutattátok már. Mégis úgy érzem, még vonzóbb le­hetne a SZISZ. Mégpedig azzal és akkor, ha főképp a saját problémáit oldaná meg, ha csak a fiatalokra összpontosítana, s nem próbálna hézagpótló lenni munkahelyeken, ha nem venné magára más tömegszerveze­tek feladatait, néha olyankor is, amikor ezt senki sem igényli. Remélem, senki nem tart nagyképűnek, ha azt mondom, ez a SZISZ vonzásának alfája és ómegája, és nem csak a ml járásunkban! Többet kell magunkra figyelni, a saját gondjainkkal törődni, akkor munkánk is sikeresebb lesz. Nem csoda, hogy a gyár két fiatal újí­tója, Du San Razavsky és Ivan Lexa mér­nökök megkapták a ZENIT-mozgalom első fokozatú emlékérmét. Mlchal Singllar mér­nököt pedig környezetkímélő újításaiért az Életfa mozgalomban aranyéremmel jutal­mazták. 0 válaszolt egyébként arra a kér­désre Is, hogy miért olyan élénk és gyü­mölcsöző az újítómozgalom a Slovnaftban: „Konzultációs központot nyitottunk a fia­tal újítóknak és feltalálóknak. Ennek kö­szönhető, hogy nálunk nem porosodnak a használható javaslatok. A központ mindig nyitva áll bárki előtt. A legjobb szakem­berek, tapasztalt újítók és feltalálók adnak itt tanácsot mindenkinek, akik elbátortala- nodnak első javaslataik kidolgozásánál, vagy nem tudják, hogyan tovább egy mű­szaki részletkérdés megoldásában. A köz­pont azonban nemcsak tanácsot nyújt, ha­nem figyelemmel kíséri a javaslatok to­vábbi sorsát is.“ P. V. AZ ÜJÍTÁS ARANYAT ÉR A Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kong­resszusán sok szó esett a tudományos és műszaki haladásról, illetve arról, hogy az Ifjúság milyen szerepet vállaljon a tudo­mányos-technikai forradalom korában. Nos, a fiatalok alkatuknál fogva mindig az új tudományos és műszaki ismeretek, a mun­ka forradalmasításának hordozói voltak. Igaz, nem mindig mondhatjuk ezt el fenntartás nélkül, de a bratlslavai Slov­naftban ez már valóság. A többszáz tagot számláló üzemi szervezet élen jár nem­csak a termelési feladatok teljesítésében, hanem a korszerű technológiák és munka- módszerek alkalmazásában és az újítások­ban is. Erről tanúskodik, hogy a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának verse­nyében legutóbb a vegyipari kombinát fia­tal újítói és ésszerűsítői az első helyen vé­geztek. Az Ifjúsági Fényszóró üzemi stábjának elnöke, Róbert Görner szerint különösen „Az Ifjúsági kezdeményezés számlája el­nevezésű mozgalomban érnek el figyelem­reméltó eredményeket. 1984 óta, amikor a Slovnaft fiatal újítói Is bekapcsolódtak a mozgalomba, annyi használható újítást és ésszerűsítő javaslatot nyújtottak be, hogy a belőlük származó gazdasági haszon meg­haladta a habmillió koronát. Még ennél is több haszna volt azoknak az ötleteknek, amelyeket a tüzelőanyag, energia, anyag és nyersanyag, valamint a munkaerő megta­karítására kiírt állami feladatok megoldá­sára nyújtottak be. A tizenegy ésszerűsítő javaslat hét és fél millió korona megta­karítást eredményezett. Köztük olyan meg­oldások Is vannak, mint a hőenergia újra­hasznosítása, amellyel évente nyolcezer ton­na párát takarítanak meg. És ez nagy szó egy akkora gyárkolosszus esetében, mint a Slovnaft, ahol a hőenergia- és villanyener- gia-fogyasztást százezer, sőt millió tonnák­ban és kilowattórákban mérik. Jobban szolgálni a lakosságot Az ipari szövetkezetek életében ezek a napok fontos határkőnek számítanak. Nemcsak azért, mert idén ünnepelték megalapításuk 30. évfordulóját, hanem azért Is, mert megtartották a szövetség V. kongresszusát, amely részben már a jövőt határozta meg. Csak azért rész­ben, mert a szövetkezetek életébe Je­lentős változást hoz majd a nem mező- gazdasági szövetkezetekről szóló tör­vény, amelynek nyilvános vitája a kö­zelmúltban zárult le. Branislav Bíró, a szövetség szlová­kiai központi bizottságának elnöke is hangsúlyozta, hogy számos kérdés meg­oldását az új szövetkezeti törvénytől várják. E teendők közé tartozik a szol­gáltatások fejlesztése, a veszteséges szolgáltatások felszámolása és legfő­képpen a szolgáltatásoknak az ipari termeléssel való egyenjogúsítása. Mind­ez hozzájárult ahhoz, hogy javítsák a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Ez foglalkoztatja most leginkább az Ipari szövetkezeteket. Eddig ugyanis mindenképpen hátrányos helyzetben LEVELEZŐINKTŐL vannak mondjuk az építőiparral, jól­lehet a lakosságnak nyújtott szolgál­tatás keretében esetenként ugyanazt a munkát végzik. Aki például a magas­építő vállalatnál dolgozik tíz évet, az kétszáz korona pótlékot kap a nyugdí­jához és különböző juttatásokat élvez, míg az ipari szövetkezetek dolgozóira ez nem érvényes. Mi sem természete­sebb, hogy a szakemberek inkább amab­ban az ágazatban keresnek munkát. A veszteséges szolgáltatások közé tarto­zik a gépkocsijavítás Is. Sok kérdés vár tehát megoldásra, s ennek alapja lehet az új törvény. Papán Valéria Fogják a karácsonyi halat A Stupavai Állami Halgazdaság, a- mely 1350 hektár felületű tó és halas­tó tulajdonosa, a napokban megkezdte a karácsonyi piacra szánt halak kifo­gását. A terv szerint idén 620 tonna halat adnak a piacra, ennek 85 szá­zaléka ponty lesz. Kisebb mennyiség­ben kínálnak majd csukát, harcsát, amurt és egyéb halfajtát. Az előfogás eredményei szerint a tervet kissé túl Is teljesítik. Mintegy 134 tonna pisztráng is forgalomba ke­rül. A most kifogott halakat tartályok­ban tárolják. Itt megszabadulnak az iszap szagától, és kissé lefogynak, hogy élvezhetőbbek legyenek. Szlovákia e- gyébként nem önellátó halból, ezért a dél-csehországi tavakból további 1400 tonna hal érkezik még a karácsonyi piacra. Gábris Rudolf Kiváló hegesztők Jól szerepeltek a fiatal hegesztők kerületi ZENlT-versenyén a komáromi (Komárno) hajógyár képviselői. Elekt­romos ívhegesztésben a győztes trnavai Kudlaő mögött a hajógyári Karas és András végeztek a második, illetve har­madik helyen. Autogénhegesztővel Czel- det szerzett második helyet Komárom­nak. Iliét Stano

Next

/
Thumbnails
Contents